Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-11-24 / 47. szám

13 ortzű K edélyes késő ősz. Borízű délelőtt. Kara Márton, a köhidgyar- mati EFSZ elnöke jó hangosan beszél ügyes-bajos dolgaikról, a szövetkezetről. Elmondja, mi­lyen erőfeszítéseket tettek az utóbbi években azért, hogy végre 12 korona előleget fi­zethessenek ki az idén egy munkaegységre. Nem sok ez a pénz, de ebben a faluban, ilyen viszonyok között mint vannak, eredménynek számit. Az EFSZ 960 hektárnyi föld­del rendelkezik. Ebből 750 hek­tár a szántó, a többi rét, lege­lő, sőt teljesen kihasználatlan terület is marad. A kihaszná­latlan mezsgyék a hegyoldala­kon vannak, nem futotta még az erőből, hogy szőlőt vagy gyümölcsösöket létesítsenek az elhagyott parlagon. A tagság összlétszáma közel 300, de csak százan dolgoznak a közös gazdaságban. Még ez sem len­ne baj, ha nem mind 60 éves emberek lennének, hanem le­galább 30 fiatal lenne a 100 között, akiket az állattényész- tésben, a gépeknél és más fonto­sabb helyen alkalmazhatnának. A zöldségkertészetben például szintén van elég munkaerő. Öt- ven éven felüli asszonyok, de öntözéskor a vízvezeték-csö­veket már nem tudják odább rakni, mert nincs megfelelő munkaerő. Még ez is problé­mát okoz. Azért számít ered­ménynek a 12 korona előleg munkaegységenként. Miben rej­lik tehát a legnagyobb hiba? A baj nemcsak a tagok miatt van. A letarolt földek még most is tiszták, egy szál gyo­mot nem lehet látni rajtuk. Megkapálja tehát mindenki a reá eső részt, becsületesen. Dol­goznak, ha kell, még éjjel is. A lehetőség szerint a gépeket is kihasználják. Szerintük minta - szövetkezetet lehetne fejleszte­ni a faluban, ha nem lenne az a 100 hektárnyi föld közvetle­nül a Caram partján, amit a legtöbb évben kétszer elönt a szeszélyes folyó, mert ebből származik a legtöbb kár. A 960 hektárnyi összterületből, ha terméktelenné válik 100 hek­tárnyi, ez már kész katasztró­fa. Ennyi kárt a többi terület legjobb megművelésével sem lehet pótolni, helyreigazítani. A Garam-parton ugyan ősidők óta kiváló, füvet termő rétek voltak. Erre alapozták a faluban az állattenyésztést, ebből élt a lakosság. A réteknek sokszor használt is az áradás. Csak­hogy mi történt ? Évekkel eze­lőtt felsőbb hatóságok rákény- szerítették a EFSZ-et, hogy szántsa fel azokat a réteket, tegye „termővé". Azt ajánlot­ták, hogy ott fűmagot termel­Vasárnap a Dunaparton jenek, mivel az ősgyep is gaz­dagon terem. Hát megszántot­ták, vetettek bele közel 100 e- zer korona értékű fűmagot, és a legelső áradás a felszántott réteket a belevetett maggal a Dunába sodorta. Másodszor is igy jártak, és minden évben azóta. Évenként 100 és 100 e- zer korona kárt okoz a szak­szerűtlenség, az erőszakosság, no meg a Garam vize. Emiatt betegeskedett az EFSZ. A dolgozók rendjét nem le­het felülről megváltoztatni, rá kell bízni az EFSZ-ekre, mi a legjobb. Belátta ezt az érsek- újvári járási nemzeti bizottság is. Különben sem ö a felelős a történtekért. Bizottsággal megvizsgáltatták a helyzetet, és hivatalos döntést hoztak, hogy tegyen a szövetkezet a folyó­parti földekkel azt, amit akar és ahogy legjobban látja ha­szon és nemzetgazdasági szem­pontból. Azóta most már újra dús füvet termő rétté kezd vál­ni a korábban feltört terület, most már kezd helyreállni az EFSZ-ben a rétid és a nyuga­lom, emelkedik a munkaegység értéke is, mert kevesebb a rá­fizetés az áradásokra. T ervezik, illetve szigorúan * hozzáfognak ugyanakkor az újra keletkező rét korsze­rű javításához, műtrágyázásá­hoz, hogy a takarmányalap túl­nyomó részét innen biztosít­hassák. A vizet is kihasználják a- zért szakszerűen és hozzáértés­sel. Most létesítenek 300 hek­tárnyi területen öntözőberen­dezést. Az idén 400 mázsa ré­patermést takarítottak be ön­tözött területről hektáronként, a nem öntözöttről pedig csak 210 mázsát. Elő példa erre, hogy mennyire hasznos és fon­tos az öntözés. A távlati ter­vek szerint a föld területének jelentős részét öntözni fogja a szövetkezet. Beleértve a ré­teket is és a legelőket. Így vá­lik lassanként gazdag, példás mintaszövetkezetté a kőhíd- gyarmati EFSZ. A gazdag szövetkezetben a haszon is nagyobb, mindenki jól tudja ezt. A fiatalok is megtalálják számításukat, oda­haza maradnak dolgozni. Szak­képzettségükről már most gon­doskodnak, azáltal is, hogy kulturális alapból óránként 4 koronát fizetnek a szövetkeze­ti iskolán eltöltött időért. Ezt az elgondolást is helyeselni le­het. A tagság szorgalma, a ve­zetőség szervező-képessége és szaktudása elöbb-utóbb para­dicsomot teremt a fakiből. Bagota István A Barátság Hónapja Az újságárus előtt Első a matematika Prágában nemrég „A mate­matika módszereinek alkalma­zása a szocialista országok mezőgazdaságában“ címen tu­dományos értekezletet tartot­tak. Ezzel kapcsolatban felkeres­tük V. Eremiás elvtársat, a Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatóját, és néhány kérdést intéztünk hozzá: hogyan lehet a matematikát a mezőgazda­ságban felhasználni? Intézetünkben már jónéhány éve foglalkozunk ezzel a kér­déssel. Az idén már több he­lyen számolóközpontokat állí­tottunk fel, ahol igen hasznos munkát végeznek. A matema­tikát ma már sok tudomány­ágban és így a mezőgazdaság­ban is érvényesíthetjük. Töb­bek között például az új szá­mológépekkel kiszámíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben milyen legyen a takar­mányalap összeállítása, a ter­melési terv irányszámait is ki­számíthatjuk, mi a hizlaláshoz szükséges takarmány ’enked- vezőbb összetétele és a mun­kaszervezéshez szükséges ada­tokat is. Arra is alkalom nyílik, hogy kiszámítsuk az önköltsé­gek csökkentésének lehetősé­geit. A kutatómunkát mindig a gyakorlati feladatokkal köt­jük' össze. Eddig már több mint 52 mezőgazdasági üzem vette igénybe az elektronikus gépekkel berendezett számoló­központokat. A köbötkúti szövetkezet pél­dául a következő levelet intéz­te a Mezőgazdasági Kutatóin­tézethez: „A takarmányalap optimális összetételének kiszá­mításánál a számológépek által kimutatott eredményeket terv­szerűen érvényesítettük és a terv kidolgozásánál Is felhasz­náltuk. Mivel az 1966-os évben nagy változásokat tervezünk, át akarjuk állítani az állatál­lományt és a növénytermelést is, nagyon jó volna, ha igény­be vehetnénk a kutatóintézet számításait és annak alapján állapíthatnánk meg, hogy mennyi területet kell majd ta­karmánynövénnyel bevetni és az mibe kerülne“ Mit várhatunk a mezőgazda­sági kutatásoktól a következő években? A legfontosabb feladat az, hogy mindig és mindenütt be­tartsuk a helyes arányszámo­kat. A kutatás eredményeit majd ezentúl még jobban fel­használhatjuk a tervek opti­mális teljesítése és a mező- gazdasági munka mechanizálá- sa útján elvégzett munkaered- mények kiszámításánál. A jö­vőben még löbb kutatóközpon­tot létesítünk, és az új mun­kamódszereket továbbra is népszerűsítjük. Kiépítjük a számolóközpontok hálózatát is. úgyhogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok egyre köny- nyebben igénybe vehesség se­gítségüket. Gyérülnek a falevelek, köd ereszkedik, eső szitál, nyakig bent vagyunk az őszben. De a november mégsem olyan vi­gasztalan Csehszlovákia váro­saiban, köztük Bratislavában, mint a határban. Átrendezték a bolti kirakatokat, a könyves­boltokban szovjet és orosz írók művei ötlenek szemünkbe, szovjet tárgyú darabokat tűz­tek a mozik és színházak mű­sorára. A mi naptárunk sze­rint november 7-én kiáltották világgá az Auróra ütegei a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom kezdetét, ezért lett novem­ber a Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapja. A bratislavai Roosevelt tér 2. számú épületét az idegen is könnyen megtalálja. Ott van a Duna-part közelében, ahol az úgynevezett propellerek bo­nyolítják le a személyforgal­mat a város és Ligetfalu kö­zött. A patinás kétemeletes épület valamikor főűri csalá­dok lakhelye volt, az első köz­társaság idején a Szlovák Bank tulajdonába ment át, 1961 óta pedig a Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza talált benne méltó otthonra. Mi is ide tér­tünk be, hogy egyet-mást meg­tudjunk az idei rendezvények­ről. Városokban és falvakban az üzemek és intézmények az es­ti órákban kultúrelőadásokat szerveznek, amelyeken a ba­rátsági hónap társadalmi, poli­tikai és gazdasági jelentőségét tagiálják, magyarázzák, mél­tatják. Neves művészek láto­gattak el hozzánk a Szovjet­unióból, hogy megismertesse­nek a szovjet irodalom és mű­vészet eredményeivel. A zene­karok klasszikus és könnyű zenéve! szórakoztatják dolgo­zóinkat. Kiváló szovjet szak­emberek 750 különféle előadá­son a szovjet haza természeti szépségeit tárják elénk, bea­vatnak a szovjet átlagember életviszonyaiba, átekintést ad­nak a műszaki-gazdasági fej lódés „műhelytitkairól“. A kul turális események keretébe méltatják többek között Ler montov munkásságát, akiné születése 150. évfordulóját ün nepeijük ebben az évben. Ler montov művei mellett ott lát juk a kirakatokban Vojnovics Sim, Kakszimov, Bikov, Jasi: könyveit. Nagy érdeklődés váltott ki a Csehszlovák-Szov jet Barátság Házában rende zett szovjet fényképészeti tech nika eszközeinek, valamint a amatőr-fényképészek műveine kiállítása. Olyan szovjet filmé két vetítenek, amelyek az égés világ csodálatát váltották ki Ezek között szerepelnek Hamlet, a Nagy Péter, az Élői és holtak, a Csepajev, a Feke te-tenger hőse. Vasárnap, november 15-én érdekes eseménynek voltak ta­núi Bratislava utcái. A közbiz­tonsági közegek már a délutá­ni órákban elzárták egyes vá­rosrészeket a közforgalom elől. amerre a stafétafutók érkezé­sét várták. Amíg más vasárna­pokon szinte kihalt a város, alig lézengenek emberek a gyé­ren világított utcákon, addig november 15-én az utcára tó­dultak még a különben otthon­ülő városlakók is. Annak rend­je és módja szerint sorfalat alkotva álltak a járdák pere­mén, hogy tanúi lehessenek a Barátság Stafétája érkezésé­nek. Az amúgyis qvér forgal­mat közben mellékutcákba irá­nyították, szabaddá vált a pá­lya a futók számára. A stafé­tafutók Csehszlovákia nyugati részéből elindulva Bratislavát érintették, ahonnan a csehszlo­vák-szovjet határ felé foly­tatták útjukat. Ott azután jel­képesen átadták a váltót szov­jet testvéreiknek a Nagv Ok­tóberi Szocialista Forradalom emlékére és hálából, köztársa­ságunk felszabadításáért. va, J. SZÉPÍTIK AZ ISKOLA KÖR­NYÉKÉT A galántai ki­lencéves iskola pionírjai hozzáfogtak az is­kola környékének szépíté­séhez, felásták a parlagon heverő területet, kiépítet­ték az utat és most az egész város élvezi az új utat. Na­gyon szorgalmasak voltak Pék György, Psota István, Varga Lajos és más CSISZ tagok. Most azt tervezik, hogy a felásott területet virágokkal ültetik be. Az iskolának van egy nagy kertje is, ahol zöldséget termesztenek. Az iskola ta­nulói ebben a kertben is szorgalmasan dolgoznak és azt szeretnék, hogy a kert hozamából az iskolai kony­ha szükségleteit is jórészt fedezhessék. Az iskola tanulói nagyon boldogak, hogy olyan hasz­nos munkát végeznek. A sok dicséret nem kapatta el ókét és továbbra is szor­galmasan és igyekvőn ta­nulnak és dolgoznak. Hudek János, Gatánta MADÁCH-EST RIMASZOM­BATON Az AMKI tanulók valóban színvonalas irodalmi estét rendeztek. Az Ember tragé­diájából adtak elő részlete­ket sok igyekezettel és hoz­záértéssel. A műsort Danis Tamásné és Mács Zoltán tanítottak be. A közönség­nek nagyon tetszett a film­vetítés és Veres János alsó- sztregovai riportja is. Az est iránt nagy volt az ér­deklődés. Azt szeretnénk, ha gyakrabban rendeznének nálunk irodalmi estéket. Tusai Tibor, Rimaszombat SZOMORÚ A HELYZET A CSISZ hűtníki szerveze­tének tevékenysége a ta­valyi évzáró gyűléssel feje­ződött be — azután a szer­vezet mély álomba szende- rüit. Elmúlt a tavasz, a nyár és az ősz is — és a szervezet máig sem ébredt fel varázslatos, hosszantar­tó álmából. A fiatalok a kocsmába járnak. A kultűr- háznak csak akkor van lá­togatója, ha az iskolások készítenek elő műsort. Fil­met nem vetítenek, a szín­játszás már teljesen fele­désbe merült. Áprilisban volt az utolsó táncmulatság. Hol a hiba? A CSISZ veze­tősége miért nem „műkö­dik“? Ébredezzenek és lássanak hozzá, teremtsünk űj életet a faluban. A liegyétei fiatalok egy csoportja SZERETJÜK A VERSEKET Pozsony-Püspökin a Vers­barátok Körének 40 tagja van. Vezetőnk Wurtser Ilo­na tanítónő. 1963-ban 4 dí­jat kaptunk a szavalóverse­nyen. Mit akarunk még? Nagyon szeretnénk egy kordalakú gramofont és egy magnetofont — és irodalmi színpadot szeretnénk léte­síteni. Azt ajánljuk a többi is­kolának, létesítsenek iro­dalmi kört. hogy az orszá­gos szavalóversenyen minél többen vehessenek részt. Nagy Izabella SEGÍTENEK — AHOL TUDNAK A poprocsi AKI (Kassai járás) pionírjai és a CSISZ tagok segítettek a burgo­nya betakarításában. Több mint 40 mázsa burgonyát szedtek össze. A rudnoki erdészetben bükkfa-magot gyűjtöttek Összesen 120 kg bükkfa­magot szedtek. Moti Pál, Kassa ÖRÜLNEK A FIATALOK A múlt héten nyitották meg városunkban az új vá­rosi fürdőt, és máris szá­zan - meg százan látogat­ják. Városunk egyik leg­szebb épülete. A medence mellett kabinok, az emele­ten pedig szép klubhelyisé­gek vannak. Takács Éva, Érsekújvár csüzról Írják Csúznak 3000 lakosa van — de klubház nincs. Saj­nos ezért kulturális tevé­kenységet nem fejthetünk ki. Csak egyetlenegy kaba­ré műsort rendeztünk. A fiatalok rászoktak a kocs- mázásra. A fiatalok keveset spor­tolnak — nincs is rá al­kalom. Milyen jó lenne, ha jégpályánk lenne! Jó volna, ha összefogná­nak és változtatnának a helyzeten. Skopec Róbert, Csúz ÉLESZTGETIK A KULTÚRÁT A csilizradvá- nyi alapfokú kilencéves is­kolában a tanulók igen élénk kulturális tevékenységet fejtenek ki. Csucsay Éve és Boros Éva gyakran lép­nek fei, szép hanganyaggal rendelkeznek. A tánccso­port is a közönség szívéhez férkőzött. Akadnak tehet­séges szavalok is. Csakis a tanítóknak, Bar- talos Rozáliának, Horváth Győzőnének, Jarábik Imré­nek köszönhető, hogy a ta­nulók rendszeresen kulturá­lis műsorokat rendeznek. A csilizradványiak hálásak is ezért. Alföldi László IFJÚSÁGI KLUBOT ALAPÍTOTTAK A komáromi fiatalok fel­buzdultak a Ki mit tud si­kerén, most klubot alapí­tottak, melynek több szak­osztálya van. A legkedveltebb a tánc­zenei szakosztály a fiata­lok nagyon szeretnék a klubba járni, ahol jól szó­rakoznak és sokat tanul­hatnak. Bugár Éva, Komárom ŕ SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Búzavirág: Forduljon a következő címre: Generál­ny Konzulát maď. ľud. re­publiky, Bratislava, Palisá­dy 60. 2. Záhradníctvo a rekre­ačné sl. mesta Bratislavy, Trnávka, Trnavská cesta. Predajňa priesad a semien Bratislava, Vysoká 44. Ifjú poéta: Diákszerelem c. versét nem közölhetjük. Verse kedves - hangulatos - de még kiforratlan. Várlak: írjon a fiúnak! Miért nem ismerhetlek meg: Biztos lesz még rá alkalom. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Papp Ágnes, Zalagyömrő, Kisfaludy u. 51. sz. Vesz­prém. 16 éves; Tari Ma- tild, Budapest XVII. kér.. Rákosliget; Varga Gyula u. 23. sz., 16 éves; Géczy Ág­nes, Székesfehérvár, Szé­chényi u 13 sz., 17 éves; Mátrai Éva, Budapest XVIII. Rákoscsaba. Nyitány u. 47. sz., 20 éves; Horváth Etel­ka, Zalaegerszeg, Rákóczi u. 16. sz.; Molnár Klára, Ka- nakő, Imre u. 19. sz„ 17 éves; Bognár Veronika, Veszprémvarsány. Kossuth u 94 sz. 22 éves; Nagy Zsuzsa, Keszthely. Kossuth u. 103. sz.. 18 éves: Szomjas \gnes. Keszthely Leánykol­légium. 18 éves; Janka Irén, Bodroqkút Kossuth u 270. sz., Veszprém megye, 15 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom