Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-26 / 21. szám

^ sillagfényes májusi kora- est, az utcán neonfények vibrálnak, szombat, van. Hét­végi szórakozást kereső fiata­lok célt udatoSan járnak az utcán. Megteltek a sörözök is. Mit csinálnak ilyenkor a bra- tislavai magyar fiatalok? Hol táncolnak, ismerkednek, töltik el egy egész hét fárasztó ta­nulása után azt a néhány órát, amit egy kellemes májusi est nyújthat nekik. Az általános műveltséget nyújtó magyar tannyelvű ti­zenkétéves középiskola tanulói jól megszervezték maguknak a szombat este eltöltését. Mintha érettségi bankettra gyülekeznének, úgy jönnek a Csemadok kultúrhelyiségébe. Lányok tíísarku cipőben ko­pognak az utca kövezetén. A fiúk hangszereket cipelnek, frissen, üdén érkeznek. A tan­testületből többen is jelen van­nak. Janda l ván,' az iskola igazgatója elégedett. Jól ígér­kezik az est, a lányok nevet­gélve foglalják el helyüket, a fiúk pedig komolyan udva­riaskodnak velük szemben. Mi­kor már megtelt a terem, Kulcsár Tibor tanár vezetésé­vel megkezdték a kultúrmű­sort. Az iskola énekkara kitű­nően helytállt, azok is élvezték énekszámaikat, akik gyakran hallják őket szerepelni. A szár­nyaló ének betöltötte az egész termet, utána harminchármán sorakoznak fel a színpadon, új CSISZ-tag jelöltek, akik ava­tásra várnak. Az avatás után újra kultúr-műsor számok és színvonalas Ki mit tud verseny következeit. A kérdések nem egyszerűek, a feleletek jók. Fél percig gondolkozzunk a kérdés felett, — jelentette ki többször a verseny vezetője. Fél perc rövid idő. Nehéz kér­dések oldódlak meg pár pilla­nat alatt. Kész vizsgatételek történelemből, irodalomból és a művészet köréből. A döntő kérdéseket mindenki feszülten figyelte az évfolyam verseny, nagy esemény az iskolában. Melyik évfolyam tud többet, jobban eltalálni a kérdéseket. Egy kis idő múlva kiderült. A Ki mit tud versenyt a tizen- egyedikesek nyerték, jt thelyezkedett az iskola ze- “ nekara. Egy májusi csil­lag- és neonfényes szombat estén lehet még szebb szóra­kozás a táncnál? A jól öltö­zött lányok az illedelmesen viselkedő fiúkkal twiszt élnék, jól érzik magukat. Először csak két-három pár mutatja be tánctudományát, később 50 pár is hullámzik a teremben. A tantestület tagjai elégedettek, Janda Iván az igazgató és Kulcsár Tibor tanár mégis na­gyobb lendületre biztatja a zenekart. Mindenki feloldódik a táncban. Szórakoznak egy szép májusi szombat este a braüslavai fiatalok. Fiatalok ezek, ügyelni kell rájuk. Ezért jönnek el a tan­testület tagjai a fiatalok klub­estéire. Ezeken az estéken megszokják a fiatalok az ille­delmes . udvarias viselkedés formáit. Ez is pedagógia, a neveléshez tartozik és az álta­lános műveltséghez. A tanulók táncolnak, a tanárok nevelnek szombat este is. A sportpályán történik, futóversenyen. Ki ér először a célba? A sorrendet fel kell jegyezni. A mi növendékeink nem töl­tik szabad idejüket a kocsmá­ban — mondja örömmel az is­sőbb évfolyamok tanulóival szórakoznak, táncolnak, ismer­kednek egymással, tanácsokkal kola igazgatója. ' A tanulás, sport, séta mellett még fontos a kellemes szórakozás szellemi ereik kipróbálása, — mint ezek a szombat esték. Az öntudatos, illedelmes fellépést is el kell sajátítani. így magyarázza pe­dagógus látószögén keresztül nézve Janda Iván. Sokan tanultak már ebben az iskolában. Orvosok, mérnö­kök, technikusok, kerültek ki a bratislavai magyar iskola padjaiból. Azokról sem feled­keznek el a jelenlegi tanulók, (sokan közülük érettségi■ előtt állnak, most búcsúznak el az iskolátólt). A klubestéken gyak­ran látni az iskolából régebben kikerült fiatalokat, akik a fel­látják el őket. Ők mär tapasz­taltabbak. A klubesteken bará­ti kapcsolatok alakulnak ki, rózsaszínű emlékké színeződ- nek a szombatok. S zórakoznak a bratislavai magyar fiatalok. Legalább ötven pár táncol a parketten, az iskola zenekara újabb szám­ba kezd. Az utcákon villamosok ka­nyarognak, trollejbusz csöröm­pöl, autók siklónak. Fiatalok százai lepik el a Dunapartot, igénybeveszik a sétahajót is. Szórakoznak a fiatalok. Csil­lagfényes, májusi este, neon­fények vibrálnak szombat van. BAGOTA ISTVÁN A lévaiak sikere Léván kosárlabdamérkő­zések zajlottak le. A diá­Üszóiskola Megtanultunk táncolni A nagymegyeri iskolában tánctanfolyamot szervez­tek, melyet Morva Pál, a CSISZ helyi szervezetének tagja vezetett. A tánctan­folyam két hónapig tartott és jól sikerült táncmulat­sággal fejeződött be. Meg­tanultunk szépen és ízlése­sen táncolni. Németh Erzsébet, Nagymegyer kok csapatában a lévai III. AKI csapata szerezte meg a győzelmet a lévai II. AKI csapata előtt. A harmadik és negyedik helyre az Ipolysági szlovák AKI és a csatai AKI kosárlabdázói kerültek. Az ifjúsági csapatok kö­zül a lévai szlovák 12 éves iskola csapata lett az első, a második, harmadik és negyedik helyet az Ipolysá­gi szlovák tizenkétéves kö­zépiskola, a zselízi szlovák tizenkétéves középiskola és a zselízi magyar tizenkét­éves középiskola csapata foglalta el. Majos Lajos, Szécsénke Nyugat - Csehország gyöngye Ha az idegen vidéket járó utazók ízlése nem is egyezik meg a különböző természeti szépségek megválasztása tár­gyában, az utazni vágyó kul- túrember a művészi alkotá­sokban gazdag városok meg­tekintésében látja kirándulá­sinak végcélját. Az emberek utóbbi fajtájához szólunk, amikor Cheb városát válasz­tottuk mai beszámolónk tár­gyául. Nem véletlen, hogy vá­lasztásunk éppen erre a nyu­gat-csehországi „műemlék- gyűjteményre“ esett. A törté­nelmi és műemlékekben dús- lakodó város ugyanis az idők folyamán szerencsésen „keve­redett“ a korszerű építkezés jellegzetességeivel. Cheb határváros, lakosainak száma meghaladja a 22 ezret. A hozzá legközelebb eső kis­város, Schirnding, már bajor területen fekszik Cheb eseté­ben azonban nem a népessé­gen, hanem a város több év­százados múltján van a hang­súly. És a múlt kötelez. Régi feljegyzések és újabb ásatások tanúsága szerint az Ohre folyó mentén már az i. u. ötödik és hatodik században számottevő település létezett, MBfilyet a korszellemhez ké­pest városfal vértezett. Az egyre terebélyesedő és fonto­sabbá váló várost a német­római császárok ennek ellené­re két ízben elfoglalták és csak 1291-ben került ismét cseh kézre. Amikor azután Rőtszakállú Frigyes magáénak vélte a várost, lényeges fel­lendülés állott be annak tör­ténetében. A császár fényűző palotát építtetett magának és további védőfallal vétette kö­rül birtokát, amelynek ránk maradt romjai művészi mun­káról tanúskodnak. Várkápol­nát is emeltetett saját temet­kezési helyéül és ott is nyu­godna, ha nem esett el volna történetesen a keresztes had­járatokban. — Az akkor már hadászati, szempontból lénye­ges várost II. Vencel cseh király egy további yárrészleg- gel megerősítette, amely a harmincéves háború esemé­nyei folytán erősen megron­gálódott, majd a 19. században teljesen elpusztult. A Premysl- ház kihalása után Cheb-et át­menetileg Bajorországhoz csa­tolták, de 1322 óta már végle­gesen Csehországhoz tartozik. 1634 február 25-én játszódott le a chebi várban a világtör­ténelem egyik jelentős esemé­nye: Wallensteint, a harminc­éves háborúban küzdő császá­ri haderők főparancsnokát négy főtisztjével egyetemben felkoncolták. A Chebbe érkező látogató figyelmét elsősorban a 12. századból fennmaradt vár ma­radványai ragadják meg, az ország egyik legrégibb épüle­tének romjai. A bejáratnál látható „fekete torony“ a kö­zeli kialudt tűzhányó lávájáról kapta nevét. Ugyancsak nap­jainkig megmaradtak az emlí­tett várkápolna és a császári palota egyes részei. Ott lát­hatjuk továbbá a 15. század­beli várfalakat és a Gordon­féle házat, amelyben Wallen­steinek lemészárlását kiter­vezték. Az épület akkoriban Gordon várparancsnok magán­háza volt, amelyet később vá­rosházzá, majd múzeummá alakítottak át. Ennél patiná- sabb környezetet valóban nem találtak volna. A főnemesi ház termeiben most a város és környékének történelmi neve­zetességű műemlékeiben gyö­nyörködhetünk. Cheb egyik legszebb része a tizenegy házból álló „Špalí- ček“-csoport, középkorabeli gazdag polgárok lakhelyei. Az omladozásnak induló épület- csoportot 1956-ban szakértők felügyelete alatt olyan tökéle­tesen kijavították, hogy a vá­rosjáró idegen valóban a kö­zépkorban képzeli magát lát­tán. Több más hasonló érdé- kességű házon kívül említésre méltó a gót stílusban ép ült Szt. Miklós székesegyház. A ferencrendiek kolostorában elhelyezett híres városi levél­tár számos császár és cseh király eredeti kéziratát őrzi. Az ódon épületek borongós tömkelegét viszont üde zöld pázsit szakítja meg több he­lyütt a szem gyönyörködteté­sére. Minden értékes műemléke ellenére Chebben is utat tört az újkor. Mint mindenütt, ott is egyik korszerű épület ke­letkezik a másik után. Cheb gazdasági fejlődését előnyösen befolyásolja a város kedvező fekvése. A nemcsak Nyugat- Németország, hanem a többi nyugati állam felé irányuló közúti és vasúti gócpont meg­teremtette a városfejlesztés alapfeltételeit. Ott találjuk az „Eska“ kerékpárgyárat, amely­nek gyártmányai főleg kiviteli listánkon szerepéinek szép számmal. A nem kisebb hír­névnek örvendő fonodák sok száz városi és környékbeli dolgozót foglalkoztatnak. Jó- nevű sörgyárán kívül a köz- élelmezési üzemek is egyre korszerűbbé válnak a mindin­kább izmosodó ipari városban. Idegenforgalmának fellen­dülését Cheb elsősorban a vi­lághírű fürdőhelyek, Karlové Vary, Mariánské Lázné és Františkove Lázné tőszom­szédságának köszönheti. Mi sem természetesebb, minthogy a világ csaknem valamennyi részéből a csehországi gyógy­fürdőkbe sereglő idegenek, miután „megcsömörlöttek“ a sétányok hagyományosan der­mesztő csöndjétől, szívesen kiruccannak a közeli Chebbe egy-egy délutánra. Chebnek nemcsak múltja, hanem — jövője is van! va. J. «IHM» MI IS KÉSZÜ­LÜNK A VÁ­LASZTÁSOK­RA Iskolánk CSISZ szervezete a közeli falvak­ban kultúrműsort rendez a választási gyűléseken. A műsort Süke Pál tanító, a CSISZ-szervezet alelnöke tanította be. Járásunkban minden nagyobb választási gyűlésre el akarunk menni. Csóka Zsuzsanna, Dunaszerdahely JÓZSEF ATTILA EST DUNASZERDAHELYEN Mindnyájan nagy élve­zettel hallgattuk Hölgye István, a magyar középis­kola tanárának előadását és nagyon sokat tanultunk belőle. Csóka Klára, Makki Edit, szavalatokkal járultak hozzá a szép est sikeréhez. Csépi Katalin, Sikabony A DUNASZERDAHELYIEK SIKERE NAGYMEGYEREN A dunaszerdahelyi AKI énekkara részt vett Nagy- megyeren a járási alkotó­versenyen és az első hely­re került. Molnár tanítónő vezeti az énekkart, valóban fejlett zenei tudásról ta­núskodtak. Szívből örülünk a szép eredménynek és to­vábbra is sok sikert kívá­nunk. Képessy Klára, Dunaszerdahely SEGÍTS, AHOL TUDSZ Füleken egy j: kétemeletes 28 tantermes is­ii kola épül, az iskola pavilon- jatt már ez év szeptemberében adják át rendeltetésének. Mi diákok is hozzájárulunk ahhoz, hogy az iskola épületét terv szerint építsék fel. Állan­dóan 10-15 diák segít az építkezésen, nem bújnak ki a nehezebb munkák alól sem. Különösen a lányokat kell megdicsérni, akik ver­senybe léptek a fiúkkal. A szülök és tanárok is segí­tenek. A mi osztályunk már tervbe vette, hogy az új is­kolaépületben „ballagunk“. Jelszavunk a következő: Segíts, ahol tudsz! Torpis József, Fülek NAGY SIKERT ARATTAK A lévai pedagógiai iskola kultúrcsoportja nagy siker­rel vendégszerepeit Ipoly­ságon. Különösen a Házas­ság lehetséges és a Részeg ember monológja című mű­sorszám tetszett. Tariga Irén népdalokat énekelt, szépen, érzéssel. Sok tapsot érdemelt Őri Zsuzsanna és a táncegyüttes is. Az Ipoly­sági fiatalok nevében kö­szönjük az élvezetes estet. Zalabai Zsigtnond, Ipolyság MEGÉRDEMELTÉK A TAPSOT A nagycétényi AKI CSISZ szervezetének tagjai, nagy sikerrel adták elő a Csizmás kandúr című öt felvonásos darabot. A közönség sok tapssal hálálta meg a szép előadást. Sztancsek Ferenc, Nagycétény SZORGALMASAK A NAGYIDAIAK A nagyidai AKI tanulói ?gy hónap alatt tanulták be Mark Twain: Koldus és királyfi című háromfelvo- násos darabját. Az előadást nagy siker koronázta. Re­méljük, hogy gyakran lesz részünk hasonló előadások­ban. Vilínszky Éva, Nagyida MEGKÉSETT HlR A CSISZ kalászi szerve­zete jól sikerült mulatságot rendezett. A legszebb ál­arcért Bakó Margit nyerte az első díjat, a másodikat Styedra Éva. Ezentúl gyak­rabban jelentkezünk beszá­molókkal. Bogárth Boldizsár, Kalász CSAK ÍGY TOVÁBB Az ipolyviski /'T|X CSISZ szerve- ° zet tagjai min­dent elkövet­nek, hogy szó- f-JjL rakoztassák a SrrtSlfi közönséget Nagy sikert értek el a Nagymama és a Bolondőra című színdarab előadásával. Kitűnő alakí­tást nyújtottak Túri Sán- dór, juhász Szilveszter, Namer Ödön, Makrai Éva, Tóth Klára, Tóth Etel, Peti László. A színdarabot Lász­ló Gizella tanította be. Gyakrabban szeretnénk ilyen előadásokat látni. Mészáros Éva, Ipolyvisk NY1TRAEGEI1SZEGRÖL ÍRJÁK A fiatalok a szövetkezet területén röplabda és te­niszpályát építettek. Azt akarják, hegy Nyitraeger- szeg modern falu legyen. Van már szép mozi- és kultúrhelyiségük is, sőt na­gyon szépen tisztán tartott étkezde is működik. A fia­talok szívesen maradnak a faluban, hogy idős szüleik/ és nagyszüieik kezéből át­vegyék a munkát. Várnai Tibor, Nyitra SZERKESZTŐI ÜZENETEK: TÖBB OLVASÓNK érdek­lődött az Akik nem tudtak várni című kisregény szer­zője felöl. Kérésükre közöl­jük, hogy Hajdú András fiatal tanító. Akik meg akar­nak vele ismerkedni, vegye­nek részt május végén az ipolysági ÄI olvasó körének irodalmi vitaestjén, ahol a szerző is megjelenik. Az irodalmi est pontos időpont­járól az iskola igazgatósága tájékoztatja az érdeklődő­ket. Sürgős: Všeobecná vzde­lávacia škola maďarská, Bratislava, Dunajská ulica. Sürgős: A könyvkiadók terv szerint adják ki lefor­dított regényeket, a szerzői jogot a kiadó szerzi be. Levelezni szeretnék: Vi­lágifjúság, Blaha Lujza tér 6 szám. Vízitündér: A Keletszlo­vákiai Vasművekné! Kassán feltétlenül elhelyezik, írja meg sikerült-e. A kezdés reménye: Verse kiforratlan, nem közölhet­jük. Cseri József, Ipolyság: Pontos címét nem írta meg, azért üzenünk. Beszámoló­ját rövidesen közöljük. Mackó: Versét nem kö­zölhetjük. A rab gólya: A gólyához című verset Tompa Mihály, a Rab gólya című verset pedig Arany János írta. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Puskás Béla, Debrecen, Poroszlói u. 6 sz; Hoppéi Gizella, Kuncsorba, Felsza­badulás út, 22 éves; Kunezi Kálmán, Kapuvár, Damja­nich u. 79 sz., 20 éves; Bodnár Ilona, Kuncsorba, Petőfi u. 4 sz„ 18 éves; Temesi Hilda, Budapest, Rákosliget XV. u. 41 sz., 16 éves; Szigeti Gyula, Buda­pest, XIX, kér. Kossuth Lajos u. 24 sz., 17 éves; Bakos Sándor, Budapest, XIX. kér. Kossuth Lajos u. 24 sz., 18 éves; Trág Piros­ka, Petrikeresztúr, Gyöny- fiszeg u. 4 sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom