Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-07 / 1. szám

f Menyecskének idegenbe ne menjetek Á föld hóbundában, zúzmara- lombok a fákon. Az őlomszínű Dunán jégtáblák torlódnak. A táblák ropogása behallatszik a dunamocsi EFSZ irodájába, mivel közvetlenül az ablak alatt játszódik le a jelenet. Jó, hogy a kályha betyáros mele­get áraszt, szinte feledteti a telet. Vágós téli levegőt hozott \z elnök magával, amint belé­pett az irodába. Nekiszegezik a kérdést, megnyúzta-e már a nyulat odahaza, mert azzal ment el az előbb, hogy nyulat nyúzni megy. A nyúllal végzett és most körülnéz, Rácz Valéria és Böszörményi Erzsébet asztalán, kiváncsi, gépelik-e már az új évre érvényes normatáblázatot. De szomorúak vagytok, ki­csikéim — kezdi az élcelődést Lajos József az elnök. Pedig úgyis férjhez mentek, előbb- utóbb és paprikás szalonnával kínálja a két lányt, valaki disznótorból hozta kóstolónak. Csak, ha a nevezetes esemény megtörténik, vöt hozzatok a tnv 64 Januárban új folyóiratot indítunk, amely bel- és kül­politikai eseményeket, fiatal költők és írók írásait közli majd. Előfizetési díj negyed­évenként 12.— Kés. A My-64 című lapra a PNS útján fizethet elő. szövetkezetbe, ne pedig me­nyecskének menjetek, mert abba bele nem egyezek. Meg­mondtuk ezt már akkor, mikor felvettünk benneteket dolgoz­ni. Mert nagyon kevés fiatal dolgozik a dunamocsi szövet­kezetben — néz rám és látszó­lag aggasztja őt a helyzet. Pedig fiatalok nélkül nehéz valamire menni. Nem végezhe­tünk el időben semmit. Akado­zik a gépesítés. És bizony sok­szor alapos problémát okoz a vezetőségnek, hogy másnap kit állítsanak valami fontos munka elvégzésére. Fiatalok nélkül nehéz EFSZ elnöknek lenni. Az előbb az utcán egy asz- szony szólított meg. És az. asz- szony beszélte, hogy az orvos javasolta a férjének, ne gon­dolkozzon, eltiltotta őt a gon­dolkodástól. Erre mindenki el­nevette magát és folytatta to­vább, hogy könnyebb munkát kér a férje számára, valami egészen könnyű munkát, ahol nem kell neki gondolkozni. Hát így állunk. Most mit tehetünk vele? Nehéz fiatalok nélkül szövetkezetei vezetni. Tavaly nyáron három mező- gazdasági iskolát végzett fiatal se szó, se beszéd fogták ma­gukat, elmentek Ostravára a bányába dolgozni. Büdös lehet ott nekik a helyzet, mert az apjuk már járt az irodán, hogy a szövetkezet hozassa haza a három gyereket. A vezetőség beleegyezett, hogy jöjjenek hát. Talán jobb lesz nekik ide­haza. Jöttek már haza máshon­nan is fiatalok, de még mindig kevés a fiatal munkaerő. De az új évben a számítások szerint gyökeres fordulat lesz. Rácz Valéria és Böszörményi Erzsébet szorgalmasan kopog­ják az írógépen az új norma­táblázatot. Normaszilárdítást vezetnek be a szövetkezetbe, emelik a munkaegység értékét, több lesz a fizetés és nagyobb rendet teremtenek a szövetke­zet körül. A fizetés, a pénz, ez a lényeg! Mennyit keresnek, mennyi lesz a zsebben, ha nem 15 korona, mint eddig volt, ha­nem 22 korona lesz egy mun­kaegység értéke, másképp gon­dolkoznak a fiatalok, mert ér­demes lesz nekik hazajönni a komáromi hajógyárból is dolgozni. Ezt már többen mondták és többen vágyódnak háza, mert nem kellemes min­den nap messzire utazni, meg­lesznek idehaza a kereseti le­hetőségek. A Dunán kegyetlenül ropog­nak a torlódó jégtáblák, sirá­lyok siklanak felettük. A sziget fáin zúzmara-lombok, az irodá­ban pedig a fiatalok ügyét intézik. Bagota István Az ipolyszakállasi kilencéves iskola tanulói megünnepelték a „Szikrák" megalakulásának 5. évfordulóját. A felvételen a pionírvezető a pionírok nevében fejezi ki jókívánatait a a Szikráknak. (Kosztrián József felvétele) tyiiL&O'tyátá' a %<ypatafal - ióndí (2.) M íg kint tűző nap süt, vagy süvít a zabolátlan szélvi­har — az épületben mindig egyformán kellemes az idő: egész évben egyenletes a hő­mérséklet, a világosság, meg­hitt a környezett. A csillag- vizsgálónak mintegy húsz he­lyisége van: ezek a dolgozó- és lakószobái annak a mintegy 15-18 munkatársnak, akit ide- szólitott a hivatásszeretet. Ne­kik — az épületben található minden kényelem ellenére is nagyon áldozatkésznek és igénytelennek kell lenniük. A Kőpataki-tónál nem lehet bár­mikor bevásárolni, s nincsen se mozi, se színház. Csupán a szép Encián-étterembe mehetnek át, ha így adódik. A csillagászok azonban a kutatómunkának va­lóságos megszállottái, szívesen vállalják hát a nehéz magas­hegységi életet is. Hosszan tartó viharok alkal­mával — például — gyakran elfogy a kenyér. Ebből nincse­nek nagy készleteink, hiszen kiszáradnának. így van ez több más élelmiszerrel is, például a tejjel. Márpedig ez itt nagyon fontos ital, mert a víz — eső­víz vagy hóié — olyan ízetlen, mintha desztillálták volna; nincsen benne semmilyen ásvá­nyi anyag. Hányszor kényszerültek a csillagvizsgáló munkatársai ar­ra, hogy — rossz időben és viharban, amikor a drótkötél- pálya nincs üzemben — gyalog tegyék meg az utat Tátralom- nicról a Köpataki-tóhoz? Hány­szor vonszolta fel magát vala­melyikük teljesen kimerültén és a megmenekülés reményé­nek utolsó foszlányával? De nem egyszer még ezek a me­rész fiatalemberek is kapitulál­nak az időjárás előtt — s visz- szatérnek az épületbe, megvall­va: „Nem indulhatunk el!" Gyakran, főleg a téli hónapok­ban, a személyzet napokon át szinte fogolyként kénytelen az épületben tartózkodni. Ez nem könnyű dolog, és bizonyos le- hangoltságot is előidéz, amivel azonban tudatosan szembe le­het szállni. Sakkozunk, kártyázunk, rá­diót hallgatunk, jó könyveket olvasunk. Szerencsére itt min­dig olyan emberek vannak, akik nem tudják, mi az unaloni, mert mindig találnak maguk­nak munkát vagy nemes szóra­kozást. Sokan sportolnak is. Csaknem mindenki sízik, túrázik. Ha majd a tó vize nem szivárog el, bizonyára vesznek csónakot is. Szinte mindnyájan szívesen fényképeznek, átlagon felüli eredménnyel. Az intézet ablakaiban virágok díszlenek: minthogy a tél csak­nem hét hónapig tart, az em­ber vágyódik rá, hogy valami zöldet lásson maga körül. Kü­lönösen a kaktuszok diszlenek: az erős napsugárzás következ­tében gyakran virágzanak is. Ugyancsak virágzott és termést hozott a citromfa. Habár a Nap a Kőpataki-tó­nál éppúgy kel és nyugszik, mint mindenhol másutt — leg­feljebb a napkelte sokkal szí­nesebb, pompásabb —, mégis a nappal és az éjszaka, jobban mondva a munkaidő és a pihe­nés ideje az intézetben teljesen rendszertelen. Amikor tavasszal vagy ősszel a gyönyörű nappalok és éjsza­kák sora következik, a szüksé­ges napi négy-öt órai alváson kívül éjjel-nappal dolgozunk. Egész éjszakákon üt megfigye­léseket végzünk — s a derült égbolt azokat sem hagyja nytf godtan aludni, akik nincsenek szolgálatban. A csillagvizsgáló éjjel él. mikor beköszönt a nyári és téli rossz idő, való­sággal lessük a „lyukakat", a felhős égbolton, hogy megfi­gyelhessük a Napot, vagy éjjel elkészíthessük a szükséges fel­vételt. Kedvezőtlen időjárás esetén is „szolgálat“ figyeli éjjel az időjárás alakulását, mert ez a Kőpataki-tónál ki­fürkészhetetlen: a teljesen de­rült égbolt fél óra alatt telje­sen beborul, vagy fordítva: alighogy a megfigyelők lepi­hennek abban a hiszemben, hogy egész éjszaka nyugodtan alhatnak, máris jön az ügyele­tes, és ébreszti őket, mert köz­ben teljesen kiderült az ég. És ahogyan nem számít az éjszaka, éppúgy nem számíta­nak a vasárnapok és az ünne­pek sem. Minthogy a csillagvizsgáló munkatársai kevesen vannak, mindnyájuknak ismerniük kell a megfigyelés összes fajtáját. A kollektív megfigyelésekhez — ilyen, a meteorok és a mes­terséges holdak megfigyelése — valamennyi munkatárs ért. Az intézet tudományos kuta­tási programját egyrészt a megfigyelés föltételei, másrészt a műszerek adta lehetőségek határozzák meg. Amikor a csil­lagvizsgálót Ögyalláról a Kópa- taki-tóhoz telepítették, fölsze­relése nem volt korszerű. A háború után nehezen lehetett kiegészíteni a műszerállományt. Erre csak az utóbbi tíz évben került sor. Nem volt könnyű feladat a szakemberek verbuválása sem. Szlovákiában a csillagászatot csak a második világháború óta oktatják egyetemi színvonalon. Most már dóig gzik az intézet­ben néhány fiatal csillagász. A csillagvizsgáló napi pro.g- ramjábun szerepel a Nap meg­figyelése, helyesebben felszíné­nek, a sötét foltoknak és a fáklyamezőknek a megfigyelése is. Amikor az időjárás engedi, mindig — mindennap — elké­szül a Nap felszínének rajza és néhány fényképe. A fényképek a napfoltok fekvésének pontos kiszámítására fotometrikus fel­dolgozására kellenek. A nem­zetközi geofizikai év során mindennap telefonjelentést küldtek a csillagvizsgálóból a Prága ■ melletti Pruhonicébe a Napon észlelt sötét foltokról. A jelentést azután a nemzelkö­Új szálloda építése a Csorbatónál zi geofizikai és világközpontjá­ba (Moszkvába, Párizsba) to­vábbították. Az éjszakai programhoz tar­tozik a bolygóközi anyagnak (üstökösnek és meteoroknak), valamint a változó csillagoknak a kutatása. Az üstökösök kuta­tásában, különösen jó eredmé­nyeket ériünk el: 1946 óta 18 új üstököst és 5 periodikus üs­tököst fedeztünk fel. A Nem­zetközi Csillagászati Unió római kongresszusán (1953-ban) a Kőpataki-tónál levő csillagá­szati intézetet „üstökösnagy­hatalom" -nak nevezték. A Nemzetközi Csillagászati Unió körleveleiben az üstökösök pon­tos helyzetéről százával, pályá­jukról tucatjával közölt udato- kat az intézet. A meteorok kutatásában is szép eredmé­nyeket értünk el. Rengeteg fényképészeti és vizuális ere­detű adatra tettünk szert. A változó csillagok kutatása — együttműködve a Prága melletti Ondrejovban székelő csillagvizsgáló intézettel — csak az utóbbi években indult meg. Hálával tartozunk Detre professzornak, a budapesti Akadémiai Csillagvizsgáló Inté­zet igazgatójának is, aki e ku­tatásnak éppen a legkezdetén értékes tanácsokat adott ne­künk. E kutatómunkáról már néhány tanulmányt is közöl­tünk. ízeken a munkákon kívül “ rendszeresen figyelemmel kísérjük a mesterséges kozmi­kus testeket (a szputnyikokat és rakétákat), és sikerült érté­kes felvételt készítenünk a //. holdrakéta nátriumfelhőjéről. Ezzel azonban még nem me­rítettük ki a csillagvizsgáló feladatait. Rendszeresen figyel­jük a csillagoknak a Hold által történő fedéseit, s sarki fénye­ket, megfigyeltük a Plútót, a kisbolygókat stb. Intézetünk elismerést vívott ki magának atlaszaival is. El­készült a csillagok és a ködfol­tok pontos helyzetét feltüntető Atlas coeli és az Atlas eclipti- calis. íme, a Kőpataki-tó mentén, ott, ahová valaha csak nagy nehézségek árán lehetett fel­jutni, s amely a zergék paradi­csoma, télen pedig a hófehér hermelinek és ragadozó sasok birodalma volt, ma letelepedett az ember, s bizakodva végzi munkáját, amellyel a világmin­denség titkainak feltárását se­gíti. Dr. L. Pajdušáková-Mrkosová Vége Az AKI mel­lett működő CSISZ-szervezet tagjai a Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Hónapjában aktív mun­kát fejtettek ki. Szépen fel­díszítették az iskolaépületet és gazdag műsorról gondos­kodtak. A faliújságok állan­dóan a szovjet nép életével foglalkoztak. Az iskola növendékei szép eredményeket értek el az orosz nyelvben. Szabó Ella mesefordításait még az Üj Szó is közölte. Az Aggok házában kultu­rális műsort rendeztünk. A legjobban Urbán Erzsébet és Rájoss József táncszáma tetszett. A CSISZ-tagok közösen megnézték a Tenger költé­szete című szovjet filmet, utána pedig megbeszélték a film tartalmát és eszmei mondanivalóját. Horosz Anikó, Losonc VITADÉLUTÁN Nagymegyeren a kultúr- ház helységében december 13-án könyvvitadélutánt rendeztünk. Gyüre tanító elvtárs és a városi könyvtár egyik vezetője a szovjet irodalom jelentőségéről tar­tott értékes beszámolót. A tanulóifjúság rendkívüli ér­deklődéssel kísérte az elő­adást. Reméljük gyakrabban vehetünk majd részt hason­ló vitadélutánokon. Ollös Márta, Nagymegyer BESZÁMOLÓ AZ OLVASÖKONFERENCIÁ­RÔL A dunaszerdahelyi járási népkönyvtár olvasó konfe­renciát rendezett Jelizar Makev: Térj be minden házba című könyvéről. A regény igen időszerű és nagy visszhangra talált — kézröl-kézre adják. Ivicze Dóra, Dunaszerdahely HASZNOS VERSENY A szenei ál- frJZi talános művelt­séget nyújtó iskola CSISZ- szervezete a ta­nulmányi elő­menetel érdekében tanul­mányi versenyt indított. Az osztályokban tanulócsopor­tok, alakultak és minden hónap végén kiértékeljük az osztályokat. A legtöbb ponttal rendelkező ósztály az év végén egy évre tulaj­donába veszi a bajnokság zászlóját. Eddig a II. A osztály ve­zet. A honvédelmi verseny­ben is eddig már 3 zászlót kaptak. Ügy látszik még két zászlót szeretnének elnyer­ni. Vajon sikerül-e? Egri Ferenc, Szene JELENTŐS ESEMÉNY MAGYARBÉLEN November 24-én az új­szülött gyermekeket ünne­pélyes keretek között beír­ták a község emlékkönyvé­be. Az ünnepséget Kanozsay István, az iskola igazgatója nyitotta meg, aki egyben a polgári ügyeket intéző aktíva elnöke is. Az ünnepi beszédet szavalatok, majd az ünnepélyes névbeírás követte. A kulturális műsort Kakas Terézia, Palókné és Mudroch tanító elvtársak tanították be. Katona Róland, Magyarbél KELLEMESEN SZÓRAKOZTUNK A komáromi magyar AKI CSISZ-szervezete és a PSz közös irodalmi délutánt rendezett. Azsajev: Távol Moszkvától című könyvét vitatták meg. A vitában sokan vettek részt. Az irodalmi kör mel­lett Illik nem illik címen divatbemutatót rendeztünk. Ezzel a műsorral is meg­nyertük diáktársaink tet­szését. Kellemesen és hasznosan töltöttük a délutánt. Buday Katalin SZÉP TELJESÍTMÉNYEK Az ipolysáti szövetkezetnek r4 kezdetben 36, ma pedig már »( 148 tagja van. November 15-ig teljesítették a mélyszántási tervet és az őszi munkákat is. Az oroszkai cukorgyárnak az előírt 100 vagon helyett 110 vagon cukorrépát szál­lítottak. A tojásbeadással sem vallottak szégyent. 70 ezer tojással túlteljesítet­ték a tervet. A kertészetben is szép eredményeket értek el. A sertéshús beadási ter­vet túlteljesítették. Rafael János, Ipolyság NÁDASDROL ÍRTAK Az évzáró taggyűlés nagy eseményt je­lentett nálunk. A beszámoló szép eredmé­nyeket sorolt fel. A fiatalok főleg a ’mezőgazdaságban segítettek. A sporttevékenységben főleg Mészáros István, Horváth Árpád és Csapiár Mihály tűntek ki. A tánc­csoport sikeréről se feled­kezhetünk meg. Öt új tagot vettek fel a CSISZ-be. Az évzáró taggyűlést értékes kultúrműsor követte. Reméljük az új vezetőség majd kitesz magáért. Heizer Zoltán, Ipolyság SZERKESZTŐI ÜZENETEK: B. Bardot, Besa: Nem tudjuk mikor jelenik meg majd könyvalakban Lovi- csek: Valakihez tartozni cí­mű regénye. Znojmói levél: A szerelem című verse kiforratlan — nem közölhetjük. Eltévesztett pálya: Azt ajánljuk, ne hagyja abba tanulmányait. Juli: Anyagtorlódás miatt írását nem közölhetjük. Örömmel várjuk leveleit. Cs. Zs.: Anonim verseket nem közölhetünk. Rügyek: Versét nem kö­zölhetjük. Szeretem a mezőgazdasá­got: Van két éves tanfolyam is. Tanulni szeretnénk: Hos­podárska škola, Bratislava, Palisády. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Szalay Mária, Szombathely, Alkotmány utca 1. sz, 18 éves; Selley Gyöngyvér, Székesfehérvár, Lenin út 9. sz., 19 éves; Molnár Edit, Kisbucsa, Dózsa György ut­ca 22. sz., 21 éves; Mészáros Ferenc, Kisbucsa, Zala-me- gye, Petőfi Sándor utca 17. sz„ 22 éves TV-szerelő, ma­gyarul és csehül: Rózsa Ka­talin, Keszthely, Mezőgaz­dasági technikum, 16 éves; Tóth Valéria, Kazincbarcika, Lenin út 17. sz., Sáfalvi Jolán, Heréd (heves megye) Hatvani utca 29. sz., 17 éves; Nagy István, Piliscsaba, Szakiskola, 19 éves, néme­tül és oroszul; Tánczos An­na, Szombathely, Alkotmány utca 1. sz., 17 éves; Kecske­méti Irén, Kecskemét, Eg- ressy u. 9. sz„ Haar Katalin, Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 19. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom