Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-17 / 11. szám

T anítók és tanulók Parkszerű terület, festői kép. Ä Duna mellettünk nyújtózko­dik, vize álmosan folydogál. Az épületek újak, gondozottak, az udvaron rend. a műhelyek­ben gépek fütyülnek, forgács száll, fiúk, lányok sürögnek- forognak az udvaron, tanítóik, mestereik intézkednek, vala­hol fölzúg egy traktor, távol­ból egy gyár szirénája búg. Ilyen képet nyújt a karvai mezőgazdasági iskola. Jó érzés fog el, mikor belépek az iskola kapuján, olyan barátságos a környezet. Á tanulók összlétszáma 194. Működik itt kétéves szőlészeti mesteriskola, de nagyobb részt kertészeti, kovács, hegesztő, valamint bognár, asztalos-ács- tanulók vannak itt. A 194-ből 164 tanuló az említett szak­mák közül tanul a szőlészeten kívül. Az ország minden ré­széből kerültek ide fiatalok. Agcsernőtől Bratislaváig kép­viselve van itt Dél-SziOvákia. A kilencéves iskolákból ideke­rült diákok tanulnak itt to­vább. Jó lenne, ha az iskola minden tanulója elvégezte vol­na a kilencéves iskolát. Az igazgatói szobában kimu­tatást lapozok. 194 tanuló név­sora fekszik előttem, ahol ta­nulmányi eredményeik, iskolai végzettségüket nézhetem meg. A tanulók legtöbbje nem fe­jezte be az általános iskola kilencedik osztályát. Bukott tanulók és rossz előmenete- lüek, akik ugyan befejezték a kilencéves iskolát, de a ki­lencedik évfolyamból négyes átlagos osztályzattal kerülnek ide a legtöbben. S mit tehet­nek a mezőgazdasági iskola tanítói ilyen növendékekkel. Megtanítják őket előbb a szá­molás alapjaira, hogy boldo­gulhassanak a tanműhelyekben és a kertészetben a tovább­tanulással. A dunamocsi álta­lános iskola tanítói önzetlenül vállalták, hogy különórákon foglalkoznak a karvai mező- gazdasági iskola tanulóival, akik 6.-ből 7.-ből kerülnek ide, levizsgáztatják őket az általá­nos műveltséget nyújtó iskola tananyagából. Átveszik velük az elmúlasztott tananyagot, hogy megállják helyüket az életben. Szomorú jelenség, de így van. Pedagógusaink felfi­gyelhetnének erre a körül­ményre, helyes lenne, ha job­ban felkészült fiatalokat bo- csátanának ki az életbe. Sajnos a többi mezőgazdasági tanonc­iskolán és mesteriskolán is hasonló a helyzet. Ezért a pe­dagógusok lelkiismeretét min­denképp felelősség terheli. Fölforgatott hangyaboly volt az iskola az elmúlt hetekben. Arról volt szó, hogy megszün­tetik a kovács-hegesztő és a bognár-asztalos szakot. A tan­műhelyek kitűnő felszereléssel készen állnak, igaz, egy esz­tergapadot okvetlenül biztosí­tani keii az- iskola számára. Miért vetődött fel a két szak megszüntetésének kérdése? Sok tanuló egyszerűen meg­szökött az iskolából. Volt úgy hogy reggel a műhelyben je­lentkezett a tanuló, este pedig már vonaton ült, s utazott ha­zafelé. Igaz. vannak kivételek, s olyan tanulók, akik kitünte­téssel végeztek is. akik a kar­vai mezőgazdasági iskolában szerezték meg az alapvető is­mereteket. Ez bizony az ottani tanítóknak erőn felüli fárad­ságába került. A bognár-asz­talos tanulók közül is többen elhagyták az iskolát és 17-ről 13-ra apadt le a számuk, az első évfolyamban. A második évfolyamban sem jobb a hely­zet. Hivatalosan pedig legalább 20 tanulónak kell lenni egy szakon, mert kiképző meste­reket kell fizetni, felszerelést előteremteni és nem utolsó sorban anyagot, amelyet meg­munkálnak és ez is pénzbe kerül. 13 tanuló miatt egy sza­kot fenntartani országos vi­szonylatban nem kifizetődő. Ügy döntöttek, hogy a kovács­hegesztő szak megmarad, az eddiginél még magasabb szín­vonalra átszervezve a bognár­asztalos szak pedig megszűnik mert nincs iránta érdeklődés a fiatalok között. Hallgatókat toborozni erre a szákra kellett volna az iskolának az eimúlt a tanmenetet A hivatalos évben, hogy biztosítani tudják szervek szerint, ha 20 tanuló lenne egy »zakón, akkor nem szüntetnék meg. Miért nincs 20, ebben bizonyára az iskola igazgatója is hibás. Szép dolgokat készítenek a tanműhelyekben Gépekhez ér­tenek a tanulók, traktort javí­tanak és más mezőgazdasági gépeket. A bognár-asztalos- mühelyben bútort, ajtó és ab- iakszárnyakat, gyalúpadot és kocsit és még sok-sok min­dent. A kertészetben gyü­mölcsfákat, virágot nevelnek, üvegházban dolgoznak, kész kertészek, mire elhagyják az iskolát. És ide kerülnek az ál­talános iskola hetedik osztá­lyából vagy ha a kilencedikből is négyes osztályzattal, itt előkészítik a fiatalokat az életre, szakmát adnak a ke­zükbe, olyan egyének is kerül­tek már ki innen, akik 2500 koronát keresnek havonta, ko­moly helyen állják meg a he­lyüket. A dunamocsi tanítók képesek megtanítani ezeket a fiatalokat az alapvető ismere­tekre. A magyar pedagógusok lelkiismeretesebben készülhet­nének fel nehéz hivatásukra, jobban szivükön viselhetnék a csehszlovákiai magyar fiatalok sorsát. Nem elég elvégezni a pedagógiai intézet három évfolyamát. A tanítónak holtig kell tanulni, hogy jól tanít­hasson, s ne a 7-ik évfolyam­ból kerüljenek a fiatalok a felsőbb iskolára. Nem elég az, hogy az iskolában néhány ki­tüntetett tanulót neveljenek, hanem az átlag a lényeg, a ta­nulók többségének az előme­netele a fontos. Bagota István Mii , _ .. *-V ^ & * * % ,* sSSá - % jMjf 1 "w «ŕ Orsók között. PODEBRADY P rágától vagy 50 kilomé­ternyire keletre fekszik az a kis város, amelynek hír­neve jóval meghaladja terje­delmét és lakosságának szá­mát. Podébrady a Labe jobb partján épült, ahol a folyó völgye legjobban kiszélesedik. Valamikor az egész környék árterület, mocsaras-zsombékos ingovány volt. A lápok és bel­vizek lecsapolása, a rakoncát­lan folyó rnegrendszabályozása után fokozatosan megváltozott a völgy arculata. Ha a vízi- madarak kelepelésétöl és bé- kakuruttyolástöl hangos láp- világ el is vesztette hajdani romantikáját, kövér rétek, gondozott kertek és süríi er­dők egyvelegét varázsolta he­lyébe a szorgos emberkéz. Po- débrad környéke ma az ország egyik legtermékenyebb és leg­jobban megművelt síksága. Maga a tiszta, takaros város 12 000 lakosával gazdag törté­nelmi múltra pillant vissza. Ott született a csehek által nagy tiszteletnek örvendő uralkodó, 3ifi Podébrad, vagy ahogyan a magyarok nevezték. Podjebrád György, Hunyadi Mátyás egykori szövetségese. A város történetében a 13. és 16. század közötti időszak ját­szotta a legfontosabb szerepet. Akkor épült a ma is még jó állapotban lévő vár, amely va­lamikor bevehetetlen erődnek számított A Labe által övezett sasfészekben ma is még muto­gatják azt a helyiséget, amely­ben a hatalmas cseh király, a husziták feje született. Ke­gyelete jeléül a nép impozáns lovasszobrot emeltetett sza­badságszerető ősének a város főterén. A városnak a közép­korból fennmaradt számos, tetszetős épülete méltó keretet kölcsönöz a monumentális mű­nek. Ez a meghitt környezet minden idegenben maradandó nyomokat hagy. Podébrady nevezetessége azonban nemcsak történelmi műemlékeiben, hanem gyógy­forrásainak felbecsülhetetlen hatásában rejlik. Ezért a vá­rosnéző turisták száma szinte eltörpül azon népáradat mel­lett, amely egészségének hely­reállítása céljából Podébrady valamelyik szanatóriumában igyekszik magának férőhelyet biztosítani. Ha vonaton közelítjük meg a várost és elhagyjuk az állo­más épületét, nem mindennapi látványt tárul szemünk elé, főleg a vegetációs időben. A 18 hektárt felölelő angolpark tisz­ta ösvényeivel, gondozott nö­MEDDIG MÉG? Már öt éve lesz lassacs­kán, hogy a falunkban el­romlott a filmvetítőkészü­lék és azóta várjuk, hogy megjavítsák. A fiatalok közben már teljesen rá­szoktak a kocsmára. Vajon mikor kapjuk már az új vetítőkészüléket? Mikor lesz már • mozielőadás? Meddig várjunk még? Jakub Pál, és Kelmár Gyula Ajnácskö SIKERES JÓZSEF ATTILA- DÉLUTÄN A Csemadok nagykaposi szervezete színvonalas iro­dalmi délutánt rendezett. Géczi Lajos tanár az ösz- szekötő szövegben részle­tesen ismertette a költő pályafutását. Hornyák La­jos az Ars poetica, Csizmár Ilona tanítónő pedig a Kései sirató című verset adta elő mély átérzéssel. Ifjabb Csizmár Ilona középiskolás nagy sikert ért el a Mama című vers előadásával. Battyányi Katalin pedig a Mond mit érzel című vers­sel. Még sokáig visszagon­dolunk a szép délutánra. Szeretnénk, ha gyakrabban rendeznének hasonló délu­tánokat. Varga László, Deregnyő vényzetével és ápolt virág­ágyaival gyönyörű látvány. Széles ívben köréje sorakoznak a korszerű, többemeletes lakó­házak, villák, nyaralók, távo­labb az egészségügyi intézetek megannyi változata, valamint a nagy fedett sétánya. Nyári hónapokban az üdülők ezreitől hullámzik-tarkállik a park minden egyes ösvénye, a ven­dégek szórakoztatásáról pedig a kitűnő fürdőzenekar gondos­kodik. Fürdőépületeket, egészség- ügyi létesítményeket és kuta­tóintézeteket különben a város egyéb részein is találunk, hi­szen a podébrady berendezések a híres prágai Károly-egyetem belgyógyászati osztályának egyik tagozatát képezik, innen a nagy bizalom, innen a fürdő látogatottsága, kedveltsége, vi­lághíre. A szakavatott orvosi kezelés záloga a messze földön ismert Kár oly-egyetem és an­nak tanári kara. A fürdőváros csak századunk elején vetette meg hírnevének alapját. 1905-ben és 1906-ban akkora volt az aszály, hogy kiapadt a város valamennyi kútja, megakadt a vízszolgál­tatás. Az akkori vártulajdonos egy német geológushoz fordult segítségért, aki megállapította, hogy a vár alatt földalatti források léteznek. A hosszú ideig tartó fúrások fáradságát azután csakugyan siker koro­názta, mert 90 méter mélység­ben valóban vízre bukkantak. A feltörő vízsugár, egy csapás­ra megoldotta a város vízellá­tását. De a kellemes izű for­rásvízről csakhamar azt is megállapította az elemzés, hogy nemcsak szénsavban, ha­nem egyéb ásványi sókban is felette gazdag. A kutatómun­kába azután bekapcsolódtak a Károly-egyetem orvostudósai és vegyészei, akik szívbajok és vérkeringési zavarok gyó­gyítására kiváltképpen alkal­masnak találták a vizet. A rej­tett forrás megalapozta a vá­ros hírnevét és jövőjét. Az üdülők és nyaralók mozin és színházon kívül gazdag könyvtárat találnak Podébra- dyban. A város múzeumában megismerkedhetnek annak tör­ténetével és természeti sajá­tosságaival, főleg az állatvilág képviselőinek sorából. A ki­mondott gyógykezelésre nem szoruló „edzettebb" látogató­kat strand várja a Labe part­ján, ahol a különböző sport­ágaknak hódolhatnak. Környé­ke különben is annyira bájos, hogy szinte hihetetlennek tű­nik egy sík vidéknek ennyire gazdag változata. A város tő­szomszédságában létesített fá­cánosban a vendégek előszere­tettel bolyongónak a vadregé­nyes csal it ban, ahol a senki által nem riasztott szárnyasok úgyszólván „forgalmi akadá­lyokat" képeznek. Végezetül pedig meg kell emlékeznünk Podébrady híres üvegcsiszolóiról. Innen indult el világ körüli hóditó útjára a cseh kristályüveg, itt végzik a művészi kivitelű ábrák és cirádák bonyolult munkáját. Akinek módjában áll, tekintse meg az üvegfúvás nemes mes­terségét, amelybe iskolák és egyéb szervezetek látogatása esetén bepillantást engedélyez a vállalat igazgatója. Nem bánja meg, aki megtekinti. J. A szövetke­zet az elmúlt gazdasági évet jó ered­ménnyel zárta le 1, 200 000 korona költséggel felépült az új kultűrház. Társadalmi munkával segítették elő az építkezés befejezését. A kultúrházat valóban alapo­san kihasználják, a MATESZ egyre gyakrabban vendég­szerepei náluk. Most a CSISZ-szervezet színész­gárdája is élénk tevékeny­séget fejt ki. Annak elle­nére, hogy a perbetei kö­zönség nehezen ért meg egy szlovák nyelvű tudo­mányos előadást, mégis szí­vesen mennek el erre. Ter­mészetesen jó volna, ha magyar nyelvű előadók ke­resnék fel a falut. A könyv­tárat kevesen látogatják, sajnos, hogy különösen a fiatalok nem jönnek köny­vekért. Jő lenne, ha tuda­tosítanák, hogy a könyv valóban a legjobb barát. Uzsák Béla, Perbete MEGDOBBANT PÓLYÁN SZIVE Két évi hallgatás után a fiatalok legnagyobb örömé­re a Csemadok irodalmi estet rendezett. A szerve­zésből a pedagógusok de­rekasan kivették a részü­ket. Dicséretet érdemel Simon Zoltánné, aki az iro­dalmi est összekötő szöve­gét készítette és az egész előadást vezette, valamint Czompely Zoltán a Csema­dok elnöke is, aki mindent elkövet, hogy a faluban fel­lendüljön a kulturális élet. Ez úton is kérjük a fia­talokat, hogy még szoro­sabban kapcsolódjanak be a munkába, hogy még szebb eredményeket érhessünk el. Sziics M., Pólyán PÉLDÁS TANKOSOK A cseh or­szágrészekben szolgáló kato­nák szabad idejükben so­kat segítenek a szövetkezetekben. Az el­múlt évben különösen a betakarítási munkálatoknál értek el jó eredményeket. Terven felül 15 vagon szé­nát adtak át a szövetkezet­nek. A jől végzett munká­ért kapott pénzösszegből rendbehoztunk több termet, amelyeket kulturális célok­ra használunk fel. Az idén a burgonya és széna beta­karításánál is segíteni sze­retnénk. A téli időszakban öt esztrádmüsort rendez­tünk. A legnagyobb sikert a Világ térképe felett című négyórás műsorral értük el. Jégkorong-csapatunk is jő helyezést nyert. Márciusban röplabda és labdarúgó-csa­patot is alakítunk. Deme Zoltán, katona LEVÉL NAGYKAPOSRÖL A nagykaposi mezőgazda- sági technikum tanulói jól sikerült Ki mit tud? vetél­kedőt rendeztek. Örvende­tes tény, hogy magavise­letből egyetlen egy kettes sem volt és az előmenetel terén is szép eredményeket értek el a tanulók. André elvtárs a CSISZ iskolai szervezetének elnöke a kul­turális tevékenységről is csak a legjobbakat mond­hatja el. Az iskola diákjai a járási sportversenyeken is mindig jól megállják a helyüket. Iván Erzsébet, Nagykapos „Egy szomorú katona“: A Helyi Nemzeti Bizottság­nak írásban, határozatban (výmer) kellett megállapí­tania a segélyre való jogo­sultságát és az összeget is. Hasonlóképpen írásban, ha­tározattal kellett megokol­ni, miért vonták meg a se­gélyt. Kérdezze meg szü­leit, megkapták-e a hatá­rozatot és milyen megoko- lást tüntettek fel a segély megvonására. KOMÁROMI TUDÓSÍTÁS Eleinte csak kevesen láto­gatták nálunk az Ifjúsági Ház vasárnapi ren­dezvényeit. Most azonban a látogatók száma lényegesen emelke­dett. Gyakran rendeznek vetélkedőket és értékes tárgyakat sorsolnak ki. A táncversenyek részvevői megmutatják, hogyan lehet ízlésesen és szépen is tán­colni. A két fordulós tánc­dalverseny részvevői Jády Gábor, Babáková Mária, Keresztényi Katalin, Gabo- rek Mária, Horiő Milán és mások állandóan szerepel­nek a teadélutánokon. Kö­zölhetem a fiatal rendezők és szervezők által elindí­tott vélemény-kutatás ered­ményeit is. A rendezvények részvevőinek 60 százaléka diák, azután következnek a fiatal munkások, techniku­sok és a katonák. Az ötta­gú „Combo 63“ zenekar nyerte meg a legjobban a közönség tetszését. Hüttin- ger László a vezetőjük. A közönségnek sorrend sze­rint a tangó, csa-csa, rum­ba és a madison tetszik. Azt szeretnék, ha több sportjellegű vetélkedőt ren­deznének, bevezetnék a hölgyválaszt és főleg azt akarják a fiatalok, hogy a kezdeményezés ne csak szalmaláng legyen. Maáhr Etelka, Komárom SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Rikkard, Ratony: Levelét nem közölhetjük. Fegyvernek: olvasóinknak üzenjük: írjanak a Poštová Novinová Služba címére panaszlevelet. Gyermekszerető: írjon a következő címre: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská ulica. Kerék József: Versét nem közölhetjük, örülnénk, ha rövid tudósításokat külde­ne. Bálik István: írja meg pontos címét. X. Y. Komárovce: Név nélküli beszámolókat nem közlünk. Méry Ferenc: Címét nem tudjuk. írjon! Tanácstalan lány: Tanul­mányait távúton folytat­hatná, forduljon ahhoz az iskolához, ahová eddig járt. D. K.: Érettségi nélkül a főiskolán nem tanulhat. Mi­lyen iskolát végez most? írja meg a címét! Pólyaválasztásról: Érett­ségi után iratkozzon be az Újságíró Főiskolára. Minél több nyelvet tud, annál jobb. Júlia: Forduljon a KNV | iskolaiigyi osztályához. Feketeszemü lány: Peda­gogická škola, Levice. Egy CSISZ-tag PE Nagy- udvarnokról: Aláírás nélkül nem közölhetjük a beszá­molót. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Kecskeméti Éva, Kecske­mét, Horony utca 2 sz; 14 éves; Poczek Márta, Vatpor, Zala-megye, Rákóczi utca 20 sz., 15 éves; Stelczer Magdaléna, Bugyi, Lenin- tér 8 sz; Kincses Rozália, Zalaegerszeg, Sütő u. 1 sz., 16 éves; Márton Edit, Szé­kesfehérvár. Széchényi utca 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom