Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-03-17 / 11. szám
T anítók és tanulók Parkszerű terület, festői kép. Ä Duna mellettünk nyújtózkodik, vize álmosan folydogál. Az épületek újak, gondozottak, az udvaron rend. a műhelyekben gépek fütyülnek, forgács száll, fiúk, lányok sürögnek- forognak az udvaron, tanítóik, mestereik intézkednek, valahol fölzúg egy traktor, távolból egy gyár szirénája búg. Ilyen képet nyújt a karvai mezőgazdasági iskola. Jó érzés fog el, mikor belépek az iskola kapuján, olyan barátságos a környezet. Á tanulók összlétszáma 194. Működik itt kétéves szőlészeti mesteriskola, de nagyobb részt kertészeti, kovács, hegesztő, valamint bognár, asztalos-ács- tanulók vannak itt. A 194-ből 164 tanuló az említett szakmák közül tanul a szőlészeten kívül. Az ország minden részéből kerültek ide fiatalok. Agcsernőtől Bratislaváig képviselve van itt Dél-SziOvákia. A kilencéves iskolákból idekerült diákok tanulnak itt tovább. Jó lenne, ha az iskola minden tanulója elvégezte volna a kilencéves iskolát. Az igazgatói szobában kimutatást lapozok. 194 tanuló névsora fekszik előttem, ahol tanulmányi eredményeik, iskolai végzettségüket nézhetem meg. A tanulók legtöbbje nem fejezte be az általános iskola kilencedik osztályát. Bukott tanulók és rossz előmenete- lüek, akik ugyan befejezték a kilencéves iskolát, de a kilencedik évfolyamból négyes átlagos osztályzattal kerülnek ide a legtöbben. S mit tehetnek a mezőgazdasági iskola tanítói ilyen növendékekkel. Megtanítják őket előbb a számolás alapjaira, hogy boldogulhassanak a tanműhelyekben és a kertészetben a továbbtanulással. A dunamocsi általános iskola tanítói önzetlenül vállalták, hogy különórákon foglalkoznak a karvai mező- gazdasági iskola tanulóival, akik 6.-ből 7.-ből kerülnek ide, levizsgáztatják őket az általános műveltséget nyújtó iskola tananyagából. Átveszik velük az elmúlasztott tananyagot, hogy megállják helyüket az életben. Szomorú jelenség, de így van. Pedagógusaink felfigyelhetnének erre a körülményre, helyes lenne, ha jobban felkészült fiatalokat bo- csátanának ki az életbe. Sajnos a többi mezőgazdasági tanonciskolán és mesteriskolán is hasonló a helyzet. Ezért a pedagógusok lelkiismeretét mindenképp felelősség terheli. Fölforgatott hangyaboly volt az iskola az elmúlt hetekben. Arról volt szó, hogy megszüntetik a kovács-hegesztő és a bognár-asztalos szakot. A tanműhelyek kitűnő felszereléssel készen állnak, igaz, egy esztergapadot okvetlenül biztosítani keii az- iskola számára. Miért vetődött fel a két szak megszüntetésének kérdése? Sok tanuló egyszerűen megszökött az iskolából. Volt úgy hogy reggel a műhelyben jelentkezett a tanuló, este pedig már vonaton ült, s utazott hazafelé. Igaz. vannak kivételek, s olyan tanulók, akik kitüntetéssel végeztek is. akik a karvai mezőgazdasági iskolában szerezték meg az alapvető ismereteket. Ez bizony az ottani tanítóknak erőn felüli fáradságába került. A bognár-asztalos tanulók közül is többen elhagyták az iskolát és 17-ről 13-ra apadt le a számuk, az első évfolyamban. A második évfolyamban sem jobb a helyzet. Hivatalosan pedig legalább 20 tanulónak kell lenni egy szakon, mert kiképző mestereket kell fizetni, felszerelést előteremteni és nem utolsó sorban anyagot, amelyet megmunkálnak és ez is pénzbe kerül. 13 tanuló miatt egy szakot fenntartani országos viszonylatban nem kifizetődő. Ügy döntöttek, hogy a kovácshegesztő szak megmarad, az eddiginél még magasabb színvonalra átszervezve a bognárasztalos szak pedig megszűnik mert nincs iránta érdeklődés a fiatalok között. Hallgatókat toborozni erre a szákra kellett volna az iskolának az eimúlt a tanmenetet A hivatalos évben, hogy biztosítani tudják szervek szerint, ha 20 tanuló lenne egy »zakón, akkor nem szüntetnék meg. Miért nincs 20, ebben bizonyára az iskola igazgatója is hibás. Szép dolgokat készítenek a tanműhelyekben Gépekhez értenek a tanulók, traktort javítanak és más mezőgazdasági gépeket. A bognár-asztalos- mühelyben bútort, ajtó és ab- iakszárnyakat, gyalúpadot és kocsit és még sok-sok mindent. A kertészetben gyümölcsfákat, virágot nevelnek, üvegházban dolgoznak, kész kertészek, mire elhagyják az iskolát. És ide kerülnek az általános iskola hetedik osztályából vagy ha a kilencedikből is négyes osztályzattal, itt előkészítik a fiatalokat az életre, szakmát adnak a kezükbe, olyan egyének is kerültek már ki innen, akik 2500 koronát keresnek havonta, komoly helyen állják meg a helyüket. A dunamocsi tanítók képesek megtanítani ezeket a fiatalokat az alapvető ismeretekre. A magyar pedagógusok lelkiismeretesebben készülhetnének fel nehéz hivatásukra, jobban szivükön viselhetnék a csehszlovákiai magyar fiatalok sorsát. Nem elég elvégezni a pedagógiai intézet három évfolyamát. A tanítónak holtig kell tanulni, hogy jól taníthasson, s ne a 7-ik évfolyamból kerüljenek a fiatalok a felsőbb iskolára. Nem elég az, hogy az iskolában néhány kitüntetett tanulót neveljenek, hanem az átlag a lényeg, a tanulók többségének az előmenetele a fontos. Bagota István Mii , _ .. *-V ^ & * * % ,* sSSá - % jMjf 1 "w «ŕ Orsók között. PODEBRADY P rágától vagy 50 kilométernyire keletre fekszik az a kis város, amelynek hírneve jóval meghaladja terjedelmét és lakosságának számát. Podébrady a Labe jobb partján épült, ahol a folyó völgye legjobban kiszélesedik. Valamikor az egész környék árterület, mocsaras-zsombékos ingovány volt. A lápok és belvizek lecsapolása, a rakoncátlan folyó rnegrendszabályozása után fokozatosan megváltozott a völgy arculata. Ha a vízi- madarak kelepelésétöl és bé- kakuruttyolástöl hangos láp- világ el is vesztette hajdani romantikáját, kövér rétek, gondozott kertek és süríi erdők egyvelegét varázsolta helyébe a szorgos emberkéz. Po- débrad környéke ma az ország egyik legtermékenyebb és legjobban megművelt síksága. Maga a tiszta, takaros város 12 000 lakosával gazdag történelmi múltra pillant vissza. Ott született a csehek által nagy tiszteletnek örvendő uralkodó, 3ifi Podébrad, vagy ahogyan a magyarok nevezték. Podjebrád György, Hunyadi Mátyás egykori szövetségese. A város történetében a 13. és 16. század közötti időszak játszotta a legfontosabb szerepet. Akkor épült a ma is még jó állapotban lévő vár, amely valamikor bevehetetlen erődnek számított A Labe által övezett sasfészekben ma is még mutogatják azt a helyiséget, amelyben a hatalmas cseh király, a husziták feje született. Kegyelete jeléül a nép impozáns lovasszobrot emeltetett szabadságszerető ősének a város főterén. A városnak a középkorból fennmaradt számos, tetszetős épülete méltó keretet kölcsönöz a monumentális műnek. Ez a meghitt környezet minden idegenben maradandó nyomokat hagy. Podébrady nevezetessége azonban nemcsak történelmi műemlékeiben, hanem gyógyforrásainak felbecsülhetetlen hatásában rejlik. Ezért a városnéző turisták száma szinte eltörpül azon népáradat mellett, amely egészségének helyreállítása céljából Podébrady valamelyik szanatóriumában igyekszik magának férőhelyet biztosítani. Ha vonaton közelítjük meg a várost és elhagyjuk az állomás épületét, nem mindennapi látványt tárul szemünk elé, főleg a vegetációs időben. A 18 hektárt felölelő angolpark tiszta ösvényeivel, gondozott nöMEDDIG MÉG? Már öt éve lesz lassacskán, hogy a falunkban elromlott a filmvetítőkészülék és azóta várjuk, hogy megjavítsák. A fiatalok közben már teljesen rászoktak a kocsmára. Vajon mikor kapjuk már az új vetítőkészüléket? Mikor lesz már • mozielőadás? Meddig várjunk még? Jakub Pál, és Kelmár Gyula Ajnácskö SIKERES JÓZSEF ATTILA- DÉLUTÄN A Csemadok nagykaposi szervezete színvonalas irodalmi délutánt rendezett. Géczi Lajos tanár az ösz- szekötő szövegben részletesen ismertette a költő pályafutását. Hornyák Lajos az Ars poetica, Csizmár Ilona tanítónő pedig a Kései sirató című verset adta elő mély átérzéssel. Ifjabb Csizmár Ilona középiskolás nagy sikert ért el a Mama című vers előadásával. Battyányi Katalin pedig a Mond mit érzel című verssel. Még sokáig visszagondolunk a szép délutánra. Szeretnénk, ha gyakrabban rendeznének hasonló délutánokat. Varga László, Deregnyő vényzetével és ápolt virágágyaival gyönyörű látvány. Széles ívben köréje sorakoznak a korszerű, többemeletes lakóházak, villák, nyaralók, távolabb az egészségügyi intézetek megannyi változata, valamint a nagy fedett sétánya. Nyári hónapokban az üdülők ezreitől hullámzik-tarkállik a park minden egyes ösvénye, a vendégek szórakoztatásáról pedig a kitűnő fürdőzenekar gondoskodik. Fürdőépületeket, egészség- ügyi létesítményeket és kutatóintézeteket különben a város egyéb részein is találunk, hiszen a podébrady berendezések a híres prágai Károly-egyetem belgyógyászati osztályának egyik tagozatát képezik, innen a nagy bizalom, innen a fürdő látogatottsága, kedveltsége, világhíre. A szakavatott orvosi kezelés záloga a messze földön ismert Kár oly-egyetem és annak tanári kara. A fürdőváros csak századunk elején vetette meg hírnevének alapját. 1905-ben és 1906-ban akkora volt az aszály, hogy kiapadt a város valamennyi kútja, megakadt a vízszolgáltatás. Az akkori vártulajdonos egy német geológushoz fordult segítségért, aki megállapította, hogy a vár alatt földalatti források léteznek. A hosszú ideig tartó fúrások fáradságát azután csakugyan siker koronázta, mert 90 méter mélységben valóban vízre bukkantak. A feltörő vízsugár, egy csapásra megoldotta a város vízellátását. De a kellemes izű forrásvízről csakhamar azt is megállapította az elemzés, hogy nemcsak szénsavban, hanem egyéb ásványi sókban is felette gazdag. A kutatómunkába azután bekapcsolódtak a Károly-egyetem orvostudósai és vegyészei, akik szívbajok és vérkeringési zavarok gyógyítására kiváltképpen alkalmasnak találták a vizet. A rejtett forrás megalapozta a város hírnevét és jövőjét. Az üdülők és nyaralók mozin és színházon kívül gazdag könyvtárat találnak Podébra- dyban. A város múzeumában megismerkedhetnek annak történetével és természeti sajátosságaival, főleg az állatvilág képviselőinek sorából. A kimondott gyógykezelésre nem szoruló „edzettebb" látogatókat strand várja a Labe partján, ahol a különböző sportágaknak hódolhatnak. Környéke különben is annyira bájos, hogy szinte hihetetlennek tűnik egy sík vidéknek ennyire gazdag változata. A város tőszomszédságában létesített fácánosban a vendégek előszeretettel bolyongónak a vadregényes csal it ban, ahol a senki által nem riasztott szárnyasok úgyszólván „forgalmi akadályokat" képeznek. Végezetül pedig meg kell emlékeznünk Podébrady híres üvegcsiszolóiról. Innen indult el világ körüli hóditó útjára a cseh kristályüveg, itt végzik a művészi kivitelű ábrák és cirádák bonyolult munkáját. Akinek módjában áll, tekintse meg az üvegfúvás nemes mesterségét, amelybe iskolák és egyéb szervezetek látogatása esetén bepillantást engedélyez a vállalat igazgatója. Nem bánja meg, aki megtekinti. J. A szövetkezet az elmúlt gazdasági évet jó eredménnyel zárta le 1, 200 000 korona költséggel felépült az új kultűrház. Társadalmi munkával segítették elő az építkezés befejezését. A kultúrházat valóban alaposan kihasználják, a MATESZ egyre gyakrabban vendégszerepei náluk. Most a CSISZ-szervezet színészgárdája is élénk tevékenységet fejt ki. Annak ellenére, hogy a perbetei közönség nehezen ért meg egy szlovák nyelvű tudományos előadást, mégis szívesen mennek el erre. Természetesen jó volna, ha magyar nyelvű előadók keresnék fel a falut. A könyvtárat kevesen látogatják, sajnos, hogy különösen a fiatalok nem jönnek könyvekért. Jő lenne, ha tudatosítanák, hogy a könyv valóban a legjobb barát. Uzsák Béla, Perbete MEGDOBBANT PÓLYÁN SZIVE Két évi hallgatás után a fiatalok legnagyobb örömére a Csemadok irodalmi estet rendezett. A szervezésből a pedagógusok derekasan kivették a részüket. Dicséretet érdemel Simon Zoltánné, aki az irodalmi est összekötő szövegét készítette és az egész előadást vezette, valamint Czompely Zoltán a Csemadok elnöke is, aki mindent elkövet, hogy a faluban fellendüljön a kulturális élet. Ez úton is kérjük a fiatalokat, hogy még szorosabban kapcsolódjanak be a munkába, hogy még szebb eredményeket érhessünk el. Sziics M., Pólyán PÉLDÁS TANKOSOK A cseh országrészekben szolgáló katonák szabad idejükben sokat segítenek a szövetkezetekben. Az elmúlt évben különösen a betakarítási munkálatoknál értek el jó eredményeket. Terven felül 15 vagon szénát adtak át a szövetkezetnek. A jől végzett munkáért kapott pénzösszegből rendbehoztunk több termet, amelyeket kulturális célokra használunk fel. Az idén a burgonya és széna betakarításánál is segíteni szeretnénk. A téli időszakban öt esztrádmüsort rendeztünk. A legnagyobb sikert a Világ térképe felett című négyórás műsorral értük el. Jégkorong-csapatunk is jő helyezést nyert. Márciusban röplabda és labdarúgó-csapatot is alakítunk. Deme Zoltán, katona LEVÉL NAGYKAPOSRÖL A nagykaposi mezőgazda- sági technikum tanulói jól sikerült Ki mit tud? vetélkedőt rendeztek. Örvendetes tény, hogy magaviseletből egyetlen egy kettes sem volt és az előmenetel terén is szép eredményeket értek el a tanulók. André elvtárs a CSISZ iskolai szervezetének elnöke a kulturális tevékenységről is csak a legjobbakat mondhatja el. Az iskola diákjai a járási sportversenyeken is mindig jól megállják a helyüket. Iván Erzsébet, Nagykapos „Egy szomorú katona“: A Helyi Nemzeti Bizottságnak írásban, határozatban (výmer) kellett megállapítania a segélyre való jogosultságát és az összeget is. Hasonlóképpen írásban, határozattal kellett megokolni, miért vonták meg a segélyt. Kérdezze meg szüleit, megkapták-e a határozatot és milyen megoko- lást tüntettek fel a segély megvonására. KOMÁROMI TUDÓSÍTÁS Eleinte csak kevesen látogatták nálunk az Ifjúsági Ház vasárnapi rendezvényeit. Most azonban a látogatók száma lényegesen emelkedett. Gyakran rendeznek vetélkedőket és értékes tárgyakat sorsolnak ki. A táncversenyek részvevői megmutatják, hogyan lehet ízlésesen és szépen is táncolni. A két fordulós táncdalverseny részvevői Jády Gábor, Babáková Mária, Keresztényi Katalin, Gabo- rek Mária, Horiő Milán és mások állandóan szerepelnek a teadélutánokon. Közölhetem a fiatal rendezők és szervezők által elindított vélemény-kutatás eredményeit is. A rendezvények részvevőinek 60 százaléka diák, azután következnek a fiatal munkások, technikusok és a katonák. Az öttagú „Combo 63“ zenekar nyerte meg a legjobban a közönség tetszését. Hüttin- ger László a vezetőjük. A közönségnek sorrend szerint a tangó, csa-csa, rumba és a madison tetszik. Azt szeretnék, ha több sportjellegű vetélkedőt rendeznének, bevezetnék a hölgyválaszt és főleg azt akarják a fiatalok, hogy a kezdeményezés ne csak szalmaláng legyen. Maáhr Etelka, Komárom SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Rikkard, Ratony: Levelét nem közölhetjük. Fegyvernek: olvasóinknak üzenjük: írjanak a Poštová Novinová Služba címére panaszlevelet. Gyermekszerető: írjon a következő címre: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská ulica. Kerék József: Versét nem közölhetjük, örülnénk, ha rövid tudósításokat küldene. Bálik István: írja meg pontos címét. X. Y. Komárovce: Név nélküli beszámolókat nem közlünk. Méry Ferenc: Címét nem tudjuk. írjon! Tanácstalan lány: Tanulmányait távúton folytathatná, forduljon ahhoz az iskolához, ahová eddig járt. D. K.: Érettségi nélkül a főiskolán nem tanulhat. Milyen iskolát végez most? írja meg a címét! Pólyaválasztásról: Érettségi után iratkozzon be az Újságíró Főiskolára. Minél több nyelvet tud, annál jobb. Júlia: Forduljon a KNV | iskolaiigyi osztályához. Feketeszemü lány: Pedagogická škola, Levice. Egy CSISZ-tag PE Nagy- udvarnokról: Aláírás nélkül nem közölhetjük a beszámolót. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Kecskeméti Éva, Kecskemét, Horony utca 2 sz; 14 éves; Poczek Márta, Vatpor, Zala-megye, Rákóczi utca 20 sz., 15 éves; Stelczer Magdaléna, Bugyi, Lenin- tér 8 sz; Kincses Rozália, Zalaegerszeg, Sütő u. 1 sz., 16 éves; Márton Edit, Székesfehérvár. Széchényi utca 13.
