Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-03-03 / 9. szám

DÖNTŐATUDÁS E napokban már megtudjuk, hoqy milyen eredménnyel zá­rultak le a felvételi vizsgák az általános műveltséget nyúj­tó középiskolákban és a szak­iskolákban. Most kötik meg a szerződést azokkal a fiatalok­kal akik a mezőgazdaságba lépnek be. Sok gondot okoz a tanulóifjúság elhelyezése, mert az iskolahálózatot még nem építették úgy ki. hogy eleget teqyen a követelményeknek. Szlovákia déli részén különö­sen kevés a szakiskola. A technika fejlődése követ­keztében a dolgozókkal szem­ben egyre nagyobbak az igé­nyek és így szükségessé válik az iskolahálózat gyorsütemu kiépítése. Államunk igyekszik pótolni a hiányokat és úgy az iparban mint a mezőgazdaság­ban dolgozók számára lehető­séget nyújt a továbbképzésié. Az üzemi és szövetkezeti is­kolák köztársaságunkban mar szép hagyományokra tekinte­nek vissza. Különösen a me­zőgazdasági szakemberek ki­képzése terén kellett sokat behozni. Hiszen a múltban a mezőgazdasági dolgozót nem tekintették szakmunkásnak és a szövetkezeti dolgozó is ele­gendőnek tartotta, ha ugyan­úgy dolgozott, mint az apja vagy nagyapja. Ma már elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti munkaiskolák ugyanolyan színvonalon mo­zognak, mint az üzemi munka­iskolák. És szép eredményeket érnek el. . , ... Mezőgazdasági dolgozóink már néhány év óta hagy ér­deklődéssel kísérik a mezo- qazdasági népi akadémiák elő­adásait is. Ezek minden kerü­letben és járásban megszerve­zésre kerülnek. Az 1962-63-as évben Nyitrán nyílt meg az el­ső mezőgazdasági népi egye­tem. Kik látogatják? Főleg azok a mezőgazdasági szak­emberek, akik nem rendelkez­nek főiskolai végzettséggel. A legtöbben csak a mezőgazda­sági technikumot végezték el. A tanulmányi idő 3 év, a je­lentkezőket a HNB mezőgaz­dasági szakosztályai választják ki. A mezőgazdasági népi egyetem célja a továbbképzés. Az előadók többnyire a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola taná­rai. A tanítás a főiskola épü­letében folyik és a laborató­riumok, valamint a segédesz­közök is rendelkezésükre alj­nak a hallgatóknak. Az elő­adásokon résztvevők a mezó- qazdasági tudományágak leg­újabb ismereteivel bővítik jo tudásukat. Minden tanév záró­vizsgával végződik és csak an­nak sikeres letétele után le­het a felső évfolyamba beirat­kozni. A nyitrai mezőgazdasá­gi népi egyetem Szlovákiában egyelőre az egyetlen, de rend­kívül fontos volna, hogy szük­ség szerint másutt is létesít­senek hasonló intézményeket. Az új munkamódszerek be­vezetése és népszerűsítése te­rén nagy lépést jelent az üze­mi intézetek létesítése is. A nagyipari üzemek már néhány év óta szervezik ezeket, ame­lyek arra hivatottak, hogy az üzemi dolgozóknak alkalmat nyújtsanak továbbképzésre és azok a sok tapasztalattal ren­delkező idősebb dolgozók, akiknek nincsen főiskolai kép­zettségük az inštitút elvégzé­se után megfelelő minősítést nyerjenek. A dunaszerdahelyi Nagyhiz­lalda, a Mező és Erdőgazdasá­gi Minisztériumnak az üzemi intézetek alapítására vonatko­zó 1962. május 11. kelt 51 számú rehdelete alapján hoz­zálátott azok megszervezésé­hez és az 1980. február 1-én valóban megnyílt. Ezekben az intézetekben az oktatás három évig tart, he­tenként 8 órát adnak elő. A tanév két szemeszterre oszlik és a végzett hallgatók a „dip­lomás technikus" címet nyerik el. Az inštitút mellett különbö­ző rövidebblejáratú tanfolya­mokat is nyitottak. Ismert szakemberek, a nyitrai Mező- gazdasági Főiskola és a nagy­megyeri mezőgazdasági tech­nikum tanárai adnak elő. Ezekbe az intézetekbe azokat a mezőgazdasági szakembere­ket veszik fel, akik már 35. évüket betöltötték és legalább 10 évi gyakorlattal rendelkez­nek, és az előkészítő tanfolya­mot sikeresen elvégezték. A hallgatók ugyanolyan kedvez­ményekben részesülnek, mint a többi főiskola távhallgatói. A mezőgazdasági üzemi inšti­tút iránt óriási az érdeklődés, különösen Kelet-Szlovákia ma­gyarlakta vidékén. Ezért fel­merül a kérdés, vajon nem Ie- hetne-e Kassa, vagy Nagyka- pos vidékén is hasonló mező- gazdasági, intézetet létesíteni? Az előfeltételek megvannak, csak hozzá kell látni a terv megvalósításához. Ha azt akar­juk, hogy 1970-ig a mezőgaz­dasági termelés elérje az ipari termelés színvonalát, akkor elsősorban a dolgozók szak- képzettségének a színvonalát keli emelni és kiegyenlíteni. A szocialista mezőgazdasági í; nagytermelésnek annyi szak­emberre van szüksége, hogy a már létező tanintézetek nem lesznek elegendők. Ezért fel­tétlenül szükség volna arra, hogy Kelet-Szlovákiában ha­sonló mezőgazdasági üzemi intézet létesüljön, mint ami­lyen nem régen Dunaszerdahe- lyen megnyílt. M. M. Figyelem, figyelem! Autóstop! Közeledik a tavasz, s vele együtt az első tavaszi vasár­nap megindul a szervezett au­tóstop-mozgalom, melyet a fiatalok már annyira várnak. Szükségesnek tartjuk, hogy a következő felvilágosításokat nyújtsuk: • A szervezett autóstopra a jelentkezési íveket 1964. március 1.-től kezdődően a CSISZ járási vezetőségei, a CS1SZ alapszervezetei, a CSISZ és a HESZ adják ki. Hogyha a jelentkezési ívet a CSISZ szer­vezet már jóváhagyta, akkor a postán 40 koronáért 3000 km-re szóló szelvényeket kell vásárolni, mellékletként in­gyen kapható a szervezett au­tóstop-rendszabálya is. • Miután a CSISZ járási ve­zetősége a jelentkezési ívet láttamozta, az autóstop-szel­vényeket és az igazolványt öt napon belül feltétlenül át kell venni. • Bratislavában a szelvé­nyeket és az igazolványt csak­is a föpostán lehet kapni. • A szervezett autóstop ön­kéntes és tisztán a gépkocsi- vezetők jóakaratától függ, hogy az autóstopposokat fel- veszi-e vagy sem. • A szervezett autóstop a gépkocsivezetők számára elő­nyösebb lesz, mert a fiatalok biztosítva vannak, az ifjúsági alapszervezet jóváhagyásával kapják meg az igazolványt és így a CSISZ felelős a tagok viselkedéséért. A gépkocsive­zető értékes díjat nyerhet, amelyet a verseny szervezői 160 ezer korona értékben a verseny feltételeknek megfe­lelően a gépkocsivezetők kö­zött eloszt. • Ha a gépkocsivezető le­állítja kocsiját, akkor elsősor­ban átveszi az „autóstop-iga­zolványt“ és a megtett km-ek száma szerint átadja a szel­vényeket, mire visszakapja az igazolványát. A gépkocsivezetők az akció befejezéséig, augusztus 31-ig az A 4-es ívekre számok sze­rint felragasztja a szelvénye­ket. Az első íven feltünteti a nevét, címét, a kocsija számát és a mellékelt szelvények sze­rint a megtett km-et és azok­nak a személyeknek a számát, akiket kocsijára felvett. Az íveket november 15-ig ajánlva a következő címre küldje be: Mladá Fronta, vy­davateľstvo ČSM, Praha I. Panská 8. Az alsó balsarokba jegyezze fel: Autóstop. • A kisorsolásnál a szelvé­nyeket kiértékelik, egy kisor­solható szám 500 km-nek fe­lel meg. Minél több km-t tett meg a gépkocsivezető, annál nagyobbak az esélyei, hiszen annál több kisorsolható szám­mal rendelkezik. A rendszabályzat minden postahivatalban megtekinthe­tő ugyanott, ahol a szelvények kaphatók. Bemutatkoztak a bényiek A bényi fiatalok a hosszú téli estéket hasznosan töl­tik. Teaestéket rendeztek, új zenekart szerveztek és így fellendítették a kultu­rális életet. Cseresznyéi Ká­roly, Újlaki Miklós, Ecseki Bella, Virág Öcsi és Takács László a legagilisabbak. Dávid Nándor, Ipolyság WlllMIIIIIIIIIIIIIIRIIIIIIIIIIIIilllllUliniH'lVIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllülllllllllllimiHllllllHlllllllllllU PARDUBICE LM a Prágában akad dolgom ** éj vonaton utazom oda vagy vissza, legalább a Brno és Prága közti szakaszt nap­pali világítás mellett igyek­szem megtenni. A robogó gyorsvonatból nyíló kilátás — főleg tavasszal és nyáron — búsásan kárpótol a kocsi ab­lakánál töltött „időveszteség­ért". A változatos tájat nem lehet megunni, mert minél többször beutazzuk, annál ked­vesebb, maradandóbb nyomo­kat hagy emlékezetünkben. Alig futott ki a vonat a br- nói pályaudvarról, filmszerűen peregtek le előttünk a szebb­nél szebb tájképek. Hegyor­mok között kígyózik a vágány, majd nyílegyenes vonallal ket­tészeli az erdőket. A pályatest mindkét oldalán források fa­kadnak, vizük elvész az erdő sűrűjében, majd csermely alakjában ismét vonatunkkal halad párhuzamosan. A kris­tálytiszta tavaszi levegőben vadméhek repülnek versenyt velünk, hogy azután bukóre­püléssel egy zsenge salátabog­lárka kelyhének ölelésébe ves­sék magukat. Alagutakon dü­börög át a vonatszerelvény. Kiérve halkul a zakatolása, újabb sziklacsúcs tűnik fel a távolban, mintha terpeszállás­ban a vágányra telepedett vol­na. Az utolsó alagútból kifutva már törpiilnek a hegyek, tá­gulnak a völgyek, lankás vidék váltja fel a bérceket. Már messzebbre követhetjük a pa­takok folyását, apró tavak ví­zében napfény fürdik. De a la­pálynak is megvan itt a vará­zsa, az erdős-mezős vidék nem válik egyhangúvá. A távolban falvak tűnnek fel, frissen me­szelt parasztházak, tarka szí­nű nyári lakok előtt fiirdőzö gyermekek integetnek a vonat felé. A házak ablakaiban és az előkertekben muskátli virít, nyugalmat és békét áraszt a meghitt környezet. Csehország egyik legtermékenyebb síksá­gára értünk, a Pardubicetől Melníkig terjedő Polabí-be, vagyis a Labe (azaz Elba fo­lyó) völgyébe. Kisebb-nagyobb községek között suhan tovább a vonat, amíg elérjük a vidék legnagyobb és legjelentősebb városát. Pardubicét. A város története a XIII. századig nyúlik vissza. Pardu­bicét a krónika mint erődít­ményt emlegeti, amelyet kitü­nően védtek a várost övező mély és széles vízárkok. A ké­sőbbi századok folyamán Pern- štejn várurának tulajdonába ment át a város, majd 1560- ban megkapja Ferdinándtól a királyi város előjogait. Sarka­latos fordulópontot jelentett Pardubice történetében az 1845-ös év, amikor megépítet­ték a Prága—Pardubice vasút­vonalat, amelyet nemsokára további szárnyvonalak követ­tek. Az ipari vállalkozók felfi­gyeltek a vasúti csomóponttá előléptetett város fontosságá­ra, előnyös összeköttetésére és fekvésére, amiért rövidesen megindult a gyárépítkezés. A Pardubicében gyártott iparter­mékek ma már jó hírnévnek örvendenek az országhatáro­kon túl is. Ki ne ismerné a Tesla-üzemeket, amelynek gyártmányai a szélrózsa min­den irányában hagyják el köz­társaságunkat ? Ojabb vegyi kombinátok létesülnek, gép­gyárak, élelmiszeripari, cikó­ria- és sörgyár épült. Malom­iparán kívül mézeskalács-ké­szítéséről is nevezetes Pardu­bice. Maga a város reneszánsz­stílusban épült. Erre vall az óvárosban látható tágas tér, amelynek sarkaiból csillagsze­rűen ágaznak el az utcák. Te­kintettel sík fekvésére a tör­ténelem folyamán dúló hábo­rúik kevés kárt tettek benne, emlékművei nagyobbára épség­ben maradtak fenn napjainkig. Még a várat is megkímélték az idők viszontagságai. A gazdag vidék, az egyre te­rebélyesedő iparüzemek ren - des keresetet biztosítanak a város és környéke dolgozóinak. 60 000 lakosához képest arány­talanul nagy a város forgalma, amellyel karöltve egyre emel­kedik kulturális színvonala. Állandó színháza, a különböző zene- és énekkörei ékesen hir­detik a pardubiceiek kultúr- szomját. Sportélet nélkül ma bajosan képzelhetünk el fejlődő vá­rost. Pardubice ifjúsága is élénken részt vesz a sport kü­lönböző ágazataiban. szép eredményeket ér el a labdarú­gás, az evezés és egyéb spor­tok terén. Télen a jégstadion­ban találkozik a sportkedvelők apraja-nagyja, nagy az érdek­lődés a miíkorcsolyázás, a jég­tánc és a jégkorong iránt épp­úgy, a síelés is kedvelt sport­juk, bár ennek gyakorlásához kissé messzebbre kell kirán­dulniuk. Híresek a pardubicei lóversenyek is, ott találjuk a világ egyik legnehezebb aka­dályverseny-pályáját. Nyáron a Labe és Ghrudimka folyók partján strandolnak a vízi­sport rajongói. Jóllehet Pardubicét nem so­rolhatjuk azon városok közé, amelyeket tömegesen látogat­nak turisták, mégis minden idegen a legnagyobb dicséret hangján nyilatkozik a város tisztaságáról, rendjéről és la­kosainak szívélyességéről. El­ismeréssel nyilatkozik ugyan­csak mindenki, aki a városi múzeum nevezetességeit meg­tekintette. Mindent egybevetve Pardu­bice az a város, amelynek adottságai annak folyamatos fejlődését, iparának izmosodá­sát és lakosainak jólétét biz­tosítják. va. J. 1 SIKERES SZÁRNYPRÓ­BÁLGATÁS Bélyben fellen- dúlt a kulturá­lis élet, az AKI tanárai és diákjai József Attila estet rendeztek. A lelkes gárda nagyobb támogatásra tart­hatott volna igényt. Nem hisszük, hogy a bélyiek kellemesebben tömhették volna másutt az idejüket, mint ezen a színvonalas kultúrestén. Különösen Szi- valics Rózsika, Majkovics Mária, Pásztor Marika, Bu- csai László tűntek ki. Dr. Pajtás előadását nagy ér­deklődéssel követte a kö­zönség. Legközelebb Ady- estet rendeznek. Remák, Bély SZÓLJATOK TAM-TAM DOBOK A nagymegyeri középis­kola diákjai szorgalmasan látogatják a szakköröket és igen hasznos tevékenységet fejtenek ki. Ezt bizonyítja a jól sikerült irodalmi est, amelyet Szóljatok tám-tam dobok címen mutattak be. Gyüre Lajos cseh nyelvből átdolgozott irodalmi mun­káját adták elő. Az egész estét betöltő műsor nagyon tetszett a közönségnek, a közeli falvakat is felkeres­ték. A nagy siker a lelkes szereplők fáradtságot nem ismerő munkáját dicséri. Dobrovodszky Erzsébet, Nagymegyer KERESSÜK A HIBÁT Méhiben, ebben a sajómenti kis faluban bizony nagyon gyen­gén működik a CSISZ szerve­zet. A gyűléseket ritkán tartják, pedig minden le­hetőségük meg van ahhoz, hogy a fiatalok tevékeny szervezeti életet éljenek, hiszen szép új kultúrház és sportpálya áll a rendelke­zésükre. A hibát ott keressük, hogy az EFSZ vezetősége nem törődik a fiatalokkal. Elvárjuk, hogy a szövetke­zet vezetőségi tagjai belás­sák, hogy a fiatalokat ko­molyan kell venni és nem szabad őket lebecsülni. Szőke József, Mélii MI ÚJSÁG MOKCSAKENÉSZEN? A CSISZ helyi szervezetének tagjai nemré­gen vidám eszt- rádműsorral kedveskedtek a közönségnek. Nagy sikerrel szerepeitek Hornyák Lajos, Brandies Ida, Dezső Valé­ria, Kristóf Olga, Tóbiás Margit és Balázs János. Va­lóban dicséretre méltó mun­kát végzett Rózsás Judit óvónő, aki ezt az estet ren­dezte és a műsort betaní­totta. A bemutató után a szín­játszó gárda a szomszédos falvakba is ellátogat. A vi­dám műsor után az ifjúsági szervezet tánczenekara szó­rakoztatta a közönséget. Böszörményi Valéria, Mokesakenész ISMÉT JELENTKEZNEK A tapolcsányi AKI mel­lett működő diákotthon la­kói minden pénteken Vidám óra címen műsort rendez­nek. Szavalatokat, vidám jeleneteket adnak elő. A szereplők néha egy kis lám­palázban szenvednek, de ennek ellenére mégis ügye­sen oldják meg a rájukbi- zott feladatokat. Grünfeld Judit, Tapolcsány CSISZ-TAG AVATÁS VÁMOSFALUN A helyi AKI-ban nagy eseményt jelentett a CSISZ tagok avatása. A pionírok szavalatokkal, énekszámok­kal köszöntötték az űj CSISZ tagokat. A kulturális műsort jól sikerült tánc- mulatság követte. Bíró Erzsébet, Trhové Mýto BETELJESEDETT A VÁGYUK A vágkirályfai lakosság régi vágya beteljesedett múlt év november 16-án, ünnepélyes keretek között, felavatták a kultúrházat. S most az egymás után rendezett kulturális műso­rokkal is bebizonyították már, hogy megérdemelték a szép kultúrotthont. To­vábbra is hasznos munkál­kodást. Takács Erzsébet, Vágkirályía A NAGYSZELMENC1EK ÍRJÁK A CSISZ szer­vezet színját­szó csoportja nagy sikerrel mutatta be a Vadorzó fele­sége című színdarabot. El­sősorban Balogh István ta­nítót és Czap Judit tanító­nőt illeti dicséret, akik fá­radságot nem ismerve be­tanították a darabot. A két főszereplő Lesko Ilona és Tóth György nagy sikert arattak. A közönség velük nevetett és sírt. Tóth Már­ta, Tamás Erzsiké, Szólak Anna és Tóth Sándor ügyes színészeknek mutatkoztak. A darabot a szomszédos falvakban is nagy sikerrel játszották. Gilányi Valéria, Nagyszelmenc SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Szeretem a dzsessz-ze- nét: A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában ren­deznek időközönként tehet­ségkutató versenyeket. Cí­me: PKO, Bratislava, Kar­loveská cesta. Két Laci: Elsősorban fej­lessze a zenei hallását, énekeljen sokat, kezdje egyszerű népdalokkal. Autóstop: Forduljon a következő címre: Katedra ekonomickej Geográfie, Bratislava, Rajská 32/b. Egy nyolcadikos lány: Magyar Ifjúság, Budapest, Vili. kér. Somogyi Béla ut­ca 6 sz. Rózsabimbó: Forduljon a következő címre: Zdravot­nícka škola, Bratislava, Nedbalová 4 sz. Társasághiány: Apróhir­detéseket nem közlünk. Kí­sérje figyelemmel a levele­zési rovatunkat és írjon a címek egyikére. Szőke Erzsi: Verseljen tovább, olvasson, művelőd­jön. A beküldött verseit nem közölhetjük. Rekord: TESLA n. p. Bra­tislava, ul. Februárového Víťazstva 610. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Boros Judit, Sali Marian­na, Torna Irén, Márkus Ju­dit, Német Rozália, Szom­bathely, Alkotmány utca 1 sz. Fazekas Mária, Kengyel, Kossuth Lajos u. 4 sz.; 20 éves; Aranyos Mária, Bu­dapest, VII. kér. Garai utca 9 sz. III. e.; Vajdai Klára, Zalaegerszeg, Ságvári út 21-23. Fazekas Julianna, Kovács Ida, Zalaegerszeg, leánykollégium, 17 évesek; Csépány Margit, Mezőtúr’ Kétgázköz 12. sz. Anta György, Szombathely, Tán csics utca 44 sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom