Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-12-22 / 51-52. szám
Or A csodálatos fénysugár Apró érdekességek Hollandiában sok kárt okoz • szarvasmarha-állományban a legelőkön szerzett sebesülések nyomán jelentkező vérmérgezés. Ebben az évben új módszerrel kísérleteztek a holland állattenyésztők. Jól tejelő teheneiknek préselt takarmányban naponta kétszer 25—25 grammnyi magnéziumoxidot adtak. Az új eljárás eredményeként jelentős mértékben csökkent a tetanusz esetek száma.-0Nyugatnémet atomfizikusok statisztikája szerint jelenleg összesen 73 atomerőmű működik vagy van épülőben a világon. Együttes teljesítményük eléri a 11 ezer megawattot. A legnagyobb összteljesítményű atomerőművekkel Anglia rendelkezik. Az angol atomerőművek teljesítménye több mint 5 ezer megawatt, a világ összes működő atomerőműve teljesítményének mintegy fele.-ODr. Metthies professzor, a magdeburgl (NDK) orvosegyetem rektora önműködő vegye- lemző berendezést szerkesztett. Az újfajta készülék az orvosi laboratórium) vizsgálatok során 300 százalékra növeli a munka termelékenységét. Nemcsak orvosi és kémiai vizsgálatokra használható fel, hanem jó szolgálatot tesz a mező- és erdőgazdálkodásban is. Például talajminták gyors vegyelem- zésére is alkalmazható.-OA helsinki egyetem egyik tanára Dr. J. K. Miettinen egy Heidelbergben megtartott nemzetközi rádioaktivitási kongresszuson kifejtette, hogy a világ lakosságához képest Lappföld lakói jóval nagyobb mértékben vannak kitéve e rádio- aktlv terhelésnek. A terhelés kb. 40-szer akkora, mint Finnország más területén és Svédországban élő tagosságnál. Az okot abban vélik megtalálni, hogy a lappok rénszarvashúst fogyasztanak és a rénszarvasok táplálékát képező zuzmókban különösen nagymennyiségű caesium 137 és stroncium 90 halmozódik fel.-0A majomkenyérfa életkorának meghatározása évszázadok óta foglalkozta íja a kutatókat. Egy Senegálban talált hatalmas példány életkorát ötezer évre becsülte Adanson, a XVIII. század neves francia botanikusa. Később megcáfolták becslését. Arra az álláspontra jutottak, hogy a majomkenyérfák maximálisan ötszáz éves életkort élhetnek meg. Legújabban C 14-es 'kormeghatározó módszerrel próbálták meghatározni az említett fák életkorát. Egy 4,5 méter átmérőjű példány törzsének legbelsejéből kiemelt anyag korára 1010 évet kaptak. Plusz és mínusz száz év eltérési lehetőséggel.-OTUrkmén orvoskutatők megállapították, hogy a káposztalé egyes esetekben eredményesen felhasználható a gyomor és nyombél fekély, gyógyítására. Sajnos, a káposztalé hamar megsavanyodik, legfeljebb 3 napig tartható el frissen. A Szovjetunió Konzervipari Kutatóintézetben ezért most új technológiát fejlesztettek ki a káposztalé tartósítására. A káposzta levét kivonják, majd víztartalmának eltávolításával olyan porrá alakítják, amely sokáig megőrzi gyógyító tulajdonságát. A fél pohárnyi vízben feloldott por íze a retekre emlékeztet. Egy-egy kúra 28 napig tart, ezt egy év múlva megismétlik.-OHarkovi konstruktőrök olyan hordozható légkondicionáló berendezést szerkesztettek, a- roely könnyűszerrel felszerelhető a traktorok vezetőfülkéjébe. Az érdekes berendezés kellemes mikroklímát biztosít a traktorosnak, télen fűti, nyáron pedig hűti a vezetőkabin levegőjét.-OA hollandiai Phillips művekben olyan nagyüzemi magnet- rontűzhelyek sorozatgyártását kezdték meg, amelyek lényegesen lecsökkentük a különböző ételek elkészítési idejét. A két kilowattos tűzhely sütőjében hullámvezetővel felülről vezetik be az elektromágneses energiát. A mikrohullámú sütőben elkészített ételek jobbízűek, nem kozmásodnak le, ásványi sók és vitamintartalmuk sem csökken, az esetleg rájuk települt kórokozók viszont kivétel nélkül elpusztulnak. Egy új szóval kell megismerkednünk, mögötte olyan találmány van, amely úgyszólván forradalmasította a tudományos világot. Ez az új szó a „Laser“ ejtsd: lézer), amely a „Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation" szónak a rövidítése, illetve e szó kezdőbetűiből áll. és magyarul annyit jelent, mint: fényerősítés sugárzási emisszió által. Ezek után felvetődik a kérdés, mi újdonság van ebben, hisz a fényt ismeri az ember, mióta csak létezik és az erősítése sem újság. Már régen felfedezték a prizmát is és a színskálát. Tudjuk, hogy másodpercenként 300 000 kilométeres sebességgel halad a fény. Természetére két elméletet állítottak fel. Az egyik elmélet szerint a fény rezgés, de tisztázatlan, hogy minek a rezgése, a másik elmélet szerint pedig a fény anyagszerú tulajdonságokkal is rendelkezik, és pontosan ki is számították, hogy naponta milyen mennyiségű fényanyag tömeggel lesz súlyosabb Földünk. Ma a tudomány álláspontja szerint a fény rezgés is, meg anyagszerú is. Pontosan ismerjük az egyes színek rezgésszámait. A rezgésszámot frekvenciának nevezzük. Minél nagyobb a frekvencia, annál rövidebb a fény hullámhossza és fordítva, minél kisebb a frekvencia, annál nagyobb a hullámhossz. A vörös szín hosszabb hullámú és alacsonyabb frekvenciájú. Amint rövidül a hullámhossz. Illetve nő a frekvencia: úgy tolódik el a színkép az ibolyaszín felé. Az ibolyántúli sugárzás szemmel már nem érzékelhető, éppúgy, mint az infravörös. A nap fénye az összes színeket tartalmazza, tehát a színkép a fény összes hullámhosz- szát és rezgésszámát magában foglalja, azaz optikai műszóval „inkoherens", nem összefüggő. A rádió hullámai ezzel szemben „koherenseket" tartalmaznak, és összefüggően, ritmikusan, egyenletesen sugárzanak. E tulajdonságuk révén hangolhatjuk rádiónkat, televíziónkat egy bizonyos hullámhosszra, és ily módon tudjuk fogni a kiválasztott állomást. A tudósok már régóta törekedtek arra, hogy a rádióhullámokhoz hasonló koherens fényhullámokat hozzanak létre, és hogy úgy használhassák a fénysugarakat, mint a rádióhullámokat. Segítségükre jött és így a lasert megelőzte a „Maser", azaz „Microwawe Amplification by Stimulated Emission of Radiation" (mikrohullámok erősítése sugárzási emisszió által) feltalálása, amelynek lényege, hogy egy rendkívül nagyfrekvenciájú rádiójellel „stimulálnak" egy mikrohullámot, amely a jelet rendkívüli mértékben felerősíti és visszaadja. A laser hasonló módon működik és ezért optikai masernek is nevezzük, csakhogy nem mikrohullámokat bocsát ki, hanem fényt összefüggő, koherens optikai fényenergiát a spektrum valamelyik színén. Tudjuk, hogy az atomok változó energiájúak. Az egyik pillanatban az atom nagy energiával rendelkezik, a következő pillanatban az energiaszínt és az energiatöbbletet rezgés formájában adja le. A krómatomok például energiájukat a színkép vörös hullámhosszán adják le. Ennek ismeretében a rubin krómatomokat, természetes és szintetikus rubint erős — nem koherens — fénynek tettek ki. Ez a fény a krómatomokat nagy^energiaszint- re töltötte fel, úgy; hogy azok rendkívül erős vörös fényt kezdtek sugározni, amíg energiatöbbletüket le nem adták. Először 1000 wattnak megfelelő fényforrást használtak arra, hogy begerjesszenek egy rubint. Most már ott tartanak, hogy 50 wattnyi fényenergiával és egy parabola tükör segítségével beindítják a lasert. Illetőleg feltöltik olyan nagy energiaszintre, hogy tökéletes, egyszínű fénysugarat nyernek, amelynek fénye oly erős, mint egymillió százwattos izzóé. E fénysugár segítségével azután eddig elképzelhetetlen eredményekre jutottak. Mivel a fénysugarat épp úgy lehet optikailag fókuszálni, mint bármely más közönséges fényt, így rendkívüli pontossággal lehet irányítani és az energiát koncentrálni. Többek között 18 000 F. hőfokot állítottak elő, ami kétszerese a Nap mért felületi hőmérsékletének. Eredménye például, hogy elvágtak laser sugárral gyémántot, amely pedig a legkeményebb ásvány. Azután vastag acélgömböt függesztettek fel és ráirányították a laser sugarat, amely átütötte az acéllemezt, és kétezred másodperc alatt felrobbantotta a gömböt. A közelmúltban laser sugarat irányítottak a holdra és ott olyan hatásokat sikerült kelteni, amelyeket itt a földön is észlelni lehetett. A lasernek az eddigi tapasztalatok szerint, úgy tudományos, mint katonai téren | óriási lehetőségei vannak, és forradalmasítani fog egy egész 1 sereg tudományágat. Katonai téren pl. fel lehet deríteni az ellenséges rakétákat és azok sok száz • kilométerrel a cél előtt, még a levegőben felrobbannak, mert a rubinvörös, 300 000 kilométer másodpercenkénti sebességű fénysugár a pillanat egy töredéke alatt áttöri páncéltestüket. Láthatatlan infravörös sugárral időlegesen vagy véglegesen el lehet kápráztatni, sőt meg lehet vakítani az ellenséges csapatokat, úgy. hogy az ellenség még azt sem tudja, honnan, melyik irányból érte a támadás. Sokkal szebb azonban a laser sugár békés jelentősége. Orvosi téren például tökéletesebben léhet használni, mint a sebészkést, ki lehet égetni daganatokat és a szemsebészetben a megsérült emberi szemen retinaátültetést lehet végezni. Laser sugárral működő radarok ma már 10 000-szer pontosabbak, mint az eddigi radarkészülékek. A csillagászok a laser sugár segítségével felfedezhetnek láthatatlan égitesteket is és az eddig ismert világról sokkal jobb és pontosabb képet fognak nyerni. Kémiai téren a folyamatok pontos szabályozására használható a laser sugár és sohasem hallott új vegyületek vagy műanyagok hozhatók segítségével létre. Az eddig rendkívül költséges módon szeparált 235-ös uránium izotópok kiválasztása is gyorsan és olcsón történhet a laser segítségével. A híradástechnika terén ugyancsak forradalmat jelent a laser. Egy laser sugár elméletileg 100 millió egyidejű telefonbeszélgetést tesz lehetővé, mégpedig úgy, hogy a lehallgatás ki van zárva, mert a sugár irányított. Ha rádióhullámok módjára használják, úgy ötezred másodperc alatt 20 000 szavas üzenetet lehet vele továbbítani. Ez azért lehetséges, mert a laser sugár rendkívül nagy frekvenciájú és zavarmentes. Nincsenek légköri zavarok, sem „fading" miatti elhalkulás vagy gyöngülés. A laser sugarak áthatolnak a földet körülvevő úgynevezett „Heaviside" rétegen és az ionizált gázokon is, amelyek például körülveszik a légkörbe visszatérő űrhajót és amely gázok visszaverik a rádióhullámokat. így az űrhajó az áthaladás ideje alatt rádióhullámokkal nem irányítható, amely pedig végzetes következményekkel járhat. A laser ezt a problémát is véglegesen megoldja. Nagy távolságokat milliméter pontossággal lehet a laser segítségével megmérni. Ne higyjük azt. hogy mindez, amit mondottunk, a távoli jövő reménye csak. A laser-radar már meg is valósult. A laser navigációs rendszer 1965-ben már működni fog, 1968-ban már dolgozik a fénysugaras hírközlő rendszer. Ebben az évtizedben tehát még nagyon sokszor fogunk a laserről hallani, méghozzá olyan új dolgokat, amelyekre ma még csak nem Is gondolunk. Dr. B. T. ÉlHI y. v,?r * - 7 Mezőgazdasági gépek a prerovi mezőgazdasági kiállításon í RÖVIDEN A Madison jelzésű zsebrádióból a székesfehérvári VTR üzem gyártmányából 15 ezret rendeltek külkereskedelmi szakembereink.-ONagy az érdeklődés külföldön is a csehszlovák kontakt- lencse iránt. Ezeket szemüveg helyett hordják. A lencsét közvetlenül a szemre helyezik rá. Most legújabban új szintétikus anyagból gyártják őket. Rendkívül könnyűek, higiénikusak és kényelmesek.-OBrmóban a külföldiek nagy érdeklődéssel keresik fel az újonnan berendezett „ócseh vendéglőt". A szakácsok a XV. és XVII. századbeli szakácskönyvek alapján állítják össze az ételeket. Nagyon ízlik a vendégeknek a „Gramatika" nevű sörből készült leves, a sörben sült sertéskaraj. A recepteket a vendégek írásban Is megkaphatják.-OA Jablonex n. v. még karácsonyig 17 vágón üvegárut szállít a Szovjetunióba, Iránba. Olaszországba és az Egyesült Államokba.-OA Fatra üzem Breclavban az idén terven felül 60 ezer orkánkabátot és 35 ezer gumimatracot gyártott. Most moli- ton kabát-betéteket hoz forgalomba, amelyek majd télen is kedveltek lesznek, mert fölöslegessé válnak a nehéz télikabátok.-OA Tosta n. v. Ašban fekete, gallér nélküli sportingeket és kétszínű melegítőket hozott forgalomba. A Magyar Nemzeti Múzeum Budapesten A HOSSZÚÉLETŰ DDT Riasztó új tudományos megfigyelés, hogy számos olyan korszerű rovarirtószer — közöttük például a DDT —■, amelyek káros mellékhatást fejtenek ki az élet más formáira, még sok-sok évvel a kipermetezés után is kimutatható a termőtalajban, méghozzá meghökkentően nagy töménységben. Az amerikai Maine Egyetem kutatói a DDT feldúsulását vizsgálta a környék erdőségeinek talajában. Ezen a területen eredetileg összesen 3,75 kg DDT-t permeteztek ki hektáronként 1952 és 1958 között. 1958 és 1960 között a talaj átlagos DDT-tartalma 0,4-1,5 kg volt, s 1961-re a DDT-koncent- ráció 1,62 kg-ra szökött fel. Hogy miként kerül a növényzetre permetezett DDT a talajba, ezt nem tudják még pontosan, de felteszik, hogy a fák tetején még évekkel a permetezés után is találhotó DDT- maradvány. Másutt a permetezéstől számított három év múlva az alkalmazott DDT-meny - nyiség felét sikerült kimutatni a talajszelvényben. Egyelőre még semmilyen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hat-e valamilyen módon a nagy töménységű DDT a növényzetre. Mindenesetre az a tény, hogy a DDT esetleg hosszú évtizedekig megmaradhat a talajban, s a növényzet anyagcserefolyamatának eredményeként beépülhet a növények termésébe, majd az állatok testébe, további nagyon gondos vizsgálatot követel. A rovarok közel 800.000 faja az ember szemszögéből nézve nagyrészt közömbös. Aránylag kevés a hasznos faj (virágbeporzók, emberi táplálék), viszont óriási az emberre káros fajok száma, annyira, hogy valóban indokolt a kérdés, vajon az ember vagy a rovar lesz-e végül a Föld egyeduralkodója? Dwight M. De Long, az Ohiői Állami Egyetem professzora megállapította, hogy a rovarok eszik meg, lopják el, pusztítják el egy- harmadát mindannak amit az ember termel és a jövőre tárol. Ennél közvetlenebb és végzetesebb veszélyt jelentenek az emberre az élősködő rovarok. A világ egészségügyi szervezetének becslése szerint a halálesetek, betegségek, deformációk mintegy felének rovarok az okozói. Egyetlen rovar okozta betegség, a malária, az emberiség egyhatodát gyöt- rl, és minden másodpercben leterlt egy embert. Világos, az embernek úrrá kell lennie ellenségein ha a Földet maradéktalanul birtokba akarja venni. Az ember vagy a rovar lesz-e a Föld ura? Mi a rovarok „sikerének" titka? De Long professzor néhány szembeszökő tényt sorol fel: a rovar külső kitinváza „magától" tökéletesen kifejlődik, a rovarnak nincs szüksége szülői gondoskodásra. Túlnyomó részüknek szárnyuk van, tehát lakhatatlanná vált földrajzi környezetüket elhagyhatják. Még a vizirovarok zöme sem pusztul el - mint a halak - ha kiszárad a tő vagy folyó, egyszerűen elrepülnek. Testhőmérsékletük általában a külső hőmérsékletet követi, de köny- nyen tűrik a levegő lehűlését fagypontig, sőt ez alá Téli alacsony hőmérsékleten történő átalakulásuk magyarázza, hogy az élelem hiányát is hosszasan el tudják viselni. Óriási a rovarok szaporodóképessége: egyetlen kelkáposztalevéltetű utódai — optimális életfeltételeket és kellő táplálékot feltételezve — egyetlen nyár alatt 822 tonna súlyt képviselnének (egy egyed súlya egy milligramm). A rovaroknak nem lévén tüdejük, májuk veséjük, nem „betegszenek" meg, nincs szívbajuk, nem lép fel náluk aggkori gyengeség. Alkalmazkodóképességük végtelennek látszik: vannak fajok, amelyek a fagypontot kedvelik, vannak, amelyek a forróvizű forrásban élnek, vannak legyek, amelyek sós, lúgos vízben élnek, a Nagy Sós-tóban ép- úgy találunk rovarokat, mint Kalifornia nyersolaj pocsolyáiban vagy formaldehidben konzervált hullában. Az ember legfőbb segítsége — intelligenciája. A rovar alig több egy darab ösztönös protoplazmánál és ennek ellenére úgy tűnik,’ minden emberi találékonysággal szemben meg tud állni. Az utolsó két évtizedben az ember a leggyíl- kosabb mérgeket vetette be a rovarok ellen — s az utódok két évtized után immunissá váltak a mérgekkel szemben. Tehát a rovarok megnyerték az első nagy csatát az ember értelmével szemben és De Long professzor joggal tehette fel a kérdést; az ember vagy a rovar lesz-e a Föld ura? A brart.s!avai Komcnský egyetem botanikus kertjében szépen fejlődnek a trópusi növények.
