Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-12-22 / 51-52. szám

Tgy képzelik el külföldön — és valójában ilyen is a svéd lány: magas, karcsú, szőke béri kapcsolatnak van jogo­sultsága. A kép amely a két nembeli fiatalok mondanivalójából az ankéton kialakult, távolról sem fedi a svéd ifjúság szabad éle­téről és laza erkölcsi felfogá­sáról külföldön elterjedt néze­teket. Kétségtelen, hogy egy­máshoz való viszonyukban sza­badabbnak érzik magukat, mint más országok fiataljai, hisznek a gondolat, a sző szabadságá­ban az élet kényesebb terüle­tén is. Nyíltan beszélnek olyan kérdésekről, amelyeket a világ sok tájának ifjúsága óvatosan kerülget. Van azonban bennük egymás iránti felelősségtudat és azt vallják, hogy mélyebb emberi érzés, mindent megszé­pítő egészséges romantika nél­kül nincs igazi kapcsolat- s nemek között. AZ ifjúság és a bűnözés Elhangzott a kérdés: Miért szerepelnek a bűnözési statisztikában jelentős számban fiatalok? A válasz érdekes: A fiatalság feszültséggel te­lített, kalandvágyó és Svédor­szágban minden olyan jól meg­alapozott, gondosan elrende­zett. A fiatal emberben tett­vágy él — mondotta az egyik felszólaló, — nézzék csak a falusi gyereket, milyen szívó­san mászik fel a fára. Teheti, hiszen minden vidéki gyerek­re ötven fa is jut. De mit te­gyen a városi gyerek? ötven- nek is alig jut egy fa... Az első összeütközést a törvény­nyel majd minden esetben a kalandvágy váltja ki. A fiatal­ember azt szeretné, hogy fel­figyeljenek rá, lázad valami el­len. Ezzel magyarázható, hogy a fiatalok elnézőbbek valamely bűncselekménnyel szemben, mint az idősebb nemzedék. De az idősebbek reagálása is ter­mészetes. Ha majd mi leszünk az idősebbek — jegyezte meg az ankét egyik részvevője — bizonyára mi is borzalmasnak fogjuk tartani az utánunk kö­vetkező fiatalságot. így van ez már ősidők óta. gjól nevettünk, jót nevetünk Csak üdvözölhetjük a Cseh­szlovák Rádió magyar szer­kesztőségének azt az elhatáro­zását, hogy szórakoztató mű­sorait a nyilvánosság előtt játssza fel magnetofon-sza­lagra. Ebben az évben már két nyilvános feljátszásnak és egy helyszíni közvetítésnek — úgy­nevezett egyenes adásnak le­hettünk tanúi. Az elmúlt héten is nagy ér­deklődés előzte meg a szilvesz­teri műsor hangszalagra való rögzítését. A Tatra-revű he­lyisége kicsinek bizonyult. Nem volt egy szabad szék sem a műsor megkezdése előtt, min­den jegy elkelt. Csak úgy mel­lékesen megjegyzem, nem ár­tana nagyobb helyiséget ki­szemelni erre a célra. Több em­ber igényét tudná így a rádió szerkesztősége kielégíteni. Ért­hető is volt a nagy érdeklő­dés, mivel a műsor szerkesztő­je Nagy Jenő Csehszlovákia legjobb táncdal— és sanzon- énekeseit, Hegerová Hanát, Hermely Gabriellát, Lonská Zuzkát, Olláry Melániát és Sta­nislav Ivánt szerződtette erre az estére. Az énekeseket Bér- czeller György és zenekara kí­sérte. Az esten magyaországi ven­dégművészek is felléptek. Fó- nay Márta és Balogh Erzsi vi­Barátság, szerelem, házasság svédorszagb an tualitása azért is helytálló, mi- nyérrel távoztak a följátszás- vei az elmúlt évben nagyon ról. Kazal László, amikor az el­sők csehszlovák állampolgár ső műsorszáma után lejött a töltötte szabadságát a „magyar színpadról, az öltözőben kije- tenger" mellett és szinte sa­ját maga tapasztalta azokat, amiket elmondott. A magyar- országi vendégművészek fellé­pése nagy élményt nyújtott mindazoknak, akik eljutottak a műsoros estre. Péterfy Gyula vidám jelene­tei, egyes kivételekkel sike­resnek mondhatók. Az említett jeleneteket a Magyar Területi Színház színészei adták elő, a- kik a szöveg adta lehetősége­ket eléggé kihasználták. Közü­lük legjobb teljesítményt'. Pa­Fónay Márta lentette, hogy ilyen hálás kö­zönséggel ritkán lehet talál­kozni. Sokkal jobban reagáltak az egyes csattanókra, mint Bu­dapesten. Kijelentésével csak úgy érthetek egyet, ha hoz­záteszem, hogy mi sokkal éke­sebbek vagyunk a kabaréra. A pestieknek több jut belőle, mint nekünk. Jót nevettünk a följátszás alkalmából és újra jót neve­tünk 1964, december 31-én 14- 16 óra között, amikor a Cseh­szlovák Rádió magyar adása a 243,5 202,1 és a 303,2-es hul­lámhosszon közvetíti majd a ról,a közönségről is szólni kell. nagysikerű szilveszteri műsort. Azt hiszem, sokan sajgó te- Érdemes lesz meghallgatná Kazal László lotás Gabi, Siposs Jenő és Fa­zekas Imre. A legnépesebb szereplögárdra­A SVÉD FIATALOK — A SVÉD FIATALOKRÓL i A magas, karcsú, szőke, kék- *izemű svéd lányokról, az élet- I ^színvonaltól elkényesztetett svéd fiúkról számos történél járja be a világot. Bergmann, e világhírű rendező — enyhén szólva — merész té­májú filmjei, vagy a Svédor­szágot megjárt külföldiek fe­lületes szemléletén alapuló, el­hamarkodott beszámolói nyo­mán sok furcsa közhiedelem született. De kétségtelen: „va­lami van", mert a svéd fiata­lok maguk keresik az utat eg.v másik életforma felé. Svédország tekintélyes ipari folyóirata, az „Industrie“ érde­kes kísérletet kezdeményezett A lap megbízásából Dick Blom­berg, egy ismert pszichológus, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó svéd lányo­kat és fiúkat hívott meg őszin­te beszélgetésre. Olyanokat, akik soha azelőtt nem találkoz­tak egymást tehát nem befo­lyásolhatták. A négy órán tar­tó fesztelen vitáról hangszalag készült, ennek nyomán íródott ez a beszámoló. AZ ÖREGEG ÉS A FIATA­LOK A nemzedékek közti szaka­dék megítélésében nem egysé­gesek a svéd fiatalok. A hibát abban látják, hogy az idősebb nemzedék egyszerűen elfelejti, hogy maga is volt fiatal. Ér­tetlenül áll saját felserdülő gyermekeinek problémái előtt, nem tudja, hogy mi a teendő­je, zavarában visszavonul, és ezzel csak fokozza az ellenté­teket. Egyre több azoknak a svéd családoknak a száma, ahol az asszony is dolgozik, a csa­tád számára ma kevesebb idő jut, mint régen. Valaha az em­berek nagy része vidéken élt, főfoglalkozásuk a mezőgazda­ság volt, és a család patriar­chális közösségben élt. Amint megindult a nagy vándorlás e városok felé, amikor a techni­ka szédületes fejlődésének in­dult, alapjában változott meg minden. Mindenki pénzt kere­sett — akart is pénzt keresni. Az üzletek egyre több, egyre szebb, kívánatosabb áruk tö­megét kínálták, ezért a fiata- lck is igyekeztek minél több pénzhez jutni, akár munkával vagy úgy, hogy szüleiktől egy­re több zsebpénzt igényeltek. Az ankéton résztvevő egyik fiatalember azt hiszi, hogy az egyházon belüli viszályok oda vezetnek, hogy a svéd fiata- c lók az egyházban ma már csak \ valami szolgáltató vállalatot t látnak, amelynél a tradíciók 1 parancsolta szertartásokat — £ keresztelést, házasságot, teme- ( tést — annak rendje-módja r szerint meg lehet rendelni. '< szellemi egészségre, lelki hi- t gíéniára vágynak, de Pia — f egy csinos lány — megítélése t szerint erre az egyházak nem t adnak az ifjúságnak őszinte i választ, aminthogy megnyugta­tó válasz nélkül hagyják a mai svéd ifjúságnak sok más kér­dését is. A pszichológus merőben új t irányt ad a vitának, amikor i felveti a svéd szexuális erkölcs £ olyan sokat vitatott kérdését j VAN-E MÉG ROMANTIKA r A SZERELEMBEN? A fiatalok válasza egyértel- j mű. Nyíltan beszélnek termé- . szetes dolgokról de úgy vé­lik, hogy romantika nélküli * szerelem a tárgyilagos felvilá- . gosítás korában is érzelem , nélküli és hideg. Arra a kér­désre, hogy a svéd fiatalok ' egyes körei ma miért érzik önmagukat e téren túlságosan f is szabadnak, érdekes a vá­lasz. Az előző nemzedéket, a- f mely a ma fiatalságát felvi- * lágosítja, a saját ifjúságában 1 nem világosították fel. így 1 mindez, amit erről a kérdésről 1 mondanak, a fiatalok fülében 1 pusztán tudományos pedagógiai 1 elméletként hat. * j Egyetértettek a vitatkozók abban, hogy egy fiú és egy * lány kapcsolatában jelentős té- 1 nyező a kölcsönös megbecsü- l lés, a szeretet, az egymás meg- ' értése. Az idősebb nemzedék­nek ebben a kérdésben még mindig az a véleménye, hogy „szexuális kérdésről ne beszél- í jünk“. A fiatalok beszélni akar- r nak róla, nyíltan és őszintén, i mert ilyen fontos problémákat ŕ az elhallgatás nem oldhat meg. j Egyhangú helyesléssel talál- 5 kozott az egyik felszólaló vé- £ leménye: azok a fiatalok, akik 1 a szerelemben csak a perc ! örömének élnek — és ez Svéd- 1 országban gyakori — később * aligha találják meg boldogsá- 5 gukat egy harmonikus házas- 1 Ságban. A fiatalok között sző- ' vődő barátság nem lehet pusz- £ tán futó kaland, csak mélyebb vonzalmon alapuló, igazi em- t A fiatalkori bűnözés kérdését a családokon belül kell meg­oldani — ez a svéd fiatalol véleménye. A családban kel megteremteni ezt a kedvező környezetet, amelyből a fel serdült gyermek elindul a: életbe. Sok az olyan fiatal ak nem kapta meg a rajthoz ez a lehetőséget, és ezért áll ér tétlenül szemben a társadalom mai. A család volt és marai a legfontosabb alap, kár, hog; a modern társadalom egyri inkább bomlasztja. VITA A NEVELÉS SZIGORÄRÖL Érdekes, hogy az ankét maj< valamennyi fiatalja a szigort nevelés hívének vallotta magát Helyeslik, ha az ifjúságot szi gorú fegyelemben neveli a csa Iád. A szülőktől kell megtanul ni a gyermeknek az enyém tiéd fogalmát, az embertársak kai való érintkezés helyes for máit. A szigor, mondották, m legyen öncélú. Mögötte a sze retet meleg légkörét kell érez nie a gyereknek. Ha a család ban ez nincs meg, a neveié; formái elvesztik hitelüket. í család is éljen a nevelés nor máinak megfelelően, ne csal prédikálja azokat A vita vezetője felvette • Nyugaton sok gondot okozi huligánkérdést. A fiatalok eg; része szerint ezek a zabolázat lan rendbontók túl nagy tere kapnak a sajtóban, holott szá műk elenyésző, a probléma je lentéktelen, és a rendőrséi elegendő felszámolásukra. Má: felszólalók ezzel nem értene! egyet: szerintük a huligán fér tőző góc a társadalomban, a mely az egészséges részeke is fertőzi. Ezért nem lehe őket kézlegyintéssel elintézni A JÓLÉT NEM MINDEN A nyugati államok közü Svédország dicsekedhet a leg magasabb életszínvonallal. Az utolsó vitapont ezzel függőt össze. Bénitja-e a jól működi jóléti állam a kezdeményező; szellemét? Igazuk van-e a: amerikai szociológusoknak akik úgy vélik, hogy a svéi fiatalság a jóléti állam túlzót tan szabályozott, gondtalai életritmusában elveszti egyéni ségét, robotemberré válik? E: lenne-e az oka a bűnözés nö vekedésének az egyre nagyobi alkoholfogyasztásnak? Az ankéton részt vevő fia talok egyhangúlag úgy véle ne csak Baíogh Erzsi dóm énekszámaival járult hoz­zá az est sikeréhez. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség Fónay Márta magán- számát, amelyben egy kalauz - nőt alakított. Kabos László vi­dám amerikai élménybeszámo­lója valódi élmény marad mind - azoknak, akik részt vettek az esten, és úgy gondolom, azok­nak is, akik majd a rádióban hallgatják meg. A Kazal Lász­ló által előadott Balatoni vi­dám történet csupa szellemes­ség. Szatírája éles gúnnyal vág bele a jelen fonákságaiba. Ak­llilllillllllllllllllllllllllllllllllli kedtek, hogy az állam minden­re kiterjedő gondoskodása, az anyagi jólét nem minden. Ha­ladásra vágynak, egyéniségük fejlesztésében látják életcélu- kat, nagyobb teret szeretnének biztosítani az ember szellemi fejlődésének. „Sokat vitatkoz­tam apámmal — mondotta az egyik lány, — neki az az elve, hogy az emberek szellemi fej­lődésére csak akkor lehet gon­dolni, ha már jóllaktak. Nos, most már mindnyájan jóllak­tunk. Itt az ideje, hogy sok érdekes, kulturális dolgot ad­junk az embereknek. Ne fe­ledjük, hogy a tv-készülék és a gyárak felé kígyózó autóosz­lop nem pótolja a szellemi szükségleteket.“ Svédország fiataljait nyugta­lanítja, hogy mindenki mindent az államtól vár. A jól működő jóléti állam biztonságot nyújt ifjú polgárainak, amiatt — vé­lekedtek többen is — a fiata­lok egy része- már elszokott attól, hogy törekedjen, küzd­jön saját jövőjéért. Ez nem vezethet jóra. Az a vélemény alakult ki, hogy a svéd fiata­loknak ki kell szélesíteniük lá­tókörüket ki kell építeniök kapcsolataikat a világ többi része felé. A vitát vezető pszichológus végül két kérdést tett fel: — A mai svéd fiatalok rosz- szabbak-e az előző évek fia­talságánál? És ha igen. roSz- szabbak-e, mint más országok hasonló fiataljai? Valamennyiük nevében a sza­kállas Janne válaszolt: — Sem jobbak, sem rosszab­bak nem vagyunk. Az utolsó sző a barnahajú, nevető szemű Guniállé volt: — Azt hiszem, mi fiatalok mindenütt a világon egyformák vagyunk.. Hevessi Endre • « Ot perc Kabos Lászlóval Vannak emberek, akiknek puszta megjelenésük is mo­solyt varázsol az arcokra. Ezek közé tartozik Kabos László is. Már akkor kitört a taps, ami­kor bejelentették a műsorszá­mát. A monológját pedig több­ször félbeszakította a közön­ség. A magánszáma után együtt ülünk az öltözőben. Gyors in­terjút szeretnék készíteni a művésszel. Eddig csak a szín­padról ismertem. Az ember­közelbe való kerülés pillanatá­ban is úgy voltam, hogy min­dig nevettem. Mert ahogy em­Kabos László legetik. úgy is igaz. A „kis Kabos" vágjon komoly arcot, avagy nevessen, az, aki vele beszélget, annak csak moso­lyogni lehet. Szinte ott lógnak az öltözőben a viccek és so­sem tudja az ember, hogy me­lyiket akasztja le a művész. — Kérem, kezdhetjük komo­lyan is — mondja. — Inkább vidáman. — Komolyan. Komolyan mon­dom, hogy 1948-ban indultam el a színházi pályán. És ide jutottam. — Csehszlovákiába? — Sajnos, itt csak először vagyok. De várjon csak, most én kér­dezek. Nézik itt a budapesti tele­vízió adásait? — Igen, nézik. — Akkor már sokszor vol­tam Csehszlovákiában, határ- átlépés nélkül — teszi hozzá és kacsint egyet. A magánszámában amerikai élményeiről számolt be. Mit mondana el még az olvasók­nak? — Csak röviden. Négy hóna­pot töltöttem az Amerika! Egyesült Államokban és Kana­dában. Rokoni látogatáson vol­tam. Ugye nem baj, ha beval­lom, hogy ott vannak a roko­naim? — A műsorban már elmesélt egy-két vidám történetet. Ezen­kívül mit mondana még el? — Eredetiben láttam a Beat- les-csoport fellépését. — Illetve hallotta — szólok közbe. — Nem, írja csak így, hogy láttam. — Ezt nem értem. — Akkor megmagyarázom, mivel ez biztosan érdekli a fiatalokat. Hatalmas plakátok hirdették a fellépés helyét és időpontját. Elmentem én is. mivel nagyon szeretem a zenét. Nagynehezen jegyet is kaptam. A közönség között én voltam a legidősebb. Tessék elképzel­ni hogy az egész kétórás mű­sorból nem hallottam semmit. A „hálás" közönség végigtom­bolta, végigkiabálta a produk­ciót. Csak azon csodálkoztam, hogyan lehet ennyire fülsiketí­tőén ordítani. Ezért mondtam azt az imént, hogy csak lát­tam a Beatles-együttest. — Ebben az évben találko­zunk még? — Személyesen már nem, mi­vel nagyon sok a munkám. A rádió és a televízió be akarják hozni azt a négy hónapot, amit távol voltam. Minden szabad időmet a műsorok feljátszásá­val töltöm. — Tehát mégiscsak találko­zunk. — Igen, amennyiben meg­hallgatják, illetve megnézik a budapesti rádió és televízió szilveszteri műsorát. Az egyik­ben is és a másikban is sze­repelek.-es­lány e gyermek és a szülő vi szonyát azért látja elhidegült nek, mert szerinte a mai svéi fiatalok nagy része műveltebb képzettebb a szüleinél. Ezt i szülő is érzi és zavarában va lami felsőbbrendűnek vélt tu dás álarca mögé bújik, s ezze csak mélyíti a két nemzedé! közötti szakadékot A hozzászólók nagy részi megegyezett abban, hogy a ser­dülő gyermekeknek mindig L szüksége lesz a szüleire, mer nem nélkülözheti azok életta­pasztalatát. A baj oka, szerin­tük az, hogy valahányszor i fiatalok kényes kérdéseket vet nek fel, a szülők egyszerűd azzal térnek ki, hogy ilyen do­logról nem illik beszélni. Eg; lánynak az volt a nézete, hog; a szülők és gyermekeik viszo' nya csak az északi népekné ütközik ki ilyen élesen és eb­ben jelentős szerep jut a své< ember természetében rejlő fé­lénkségnek és hidegségnek. A FIATALSÄG ÉS A VALLÄ! A vita felélénkült. Janne, eg; szakállas fiatalember, egyene­sen ijesztőnek véli hogy egye: déli országokban az egyházai milyen erőteljesen irányítják az ifjúságot. A svéd ifjúság önmagát öntudatosabbnak, ha­záját fejlettebbnek tartja. Svédországnak államvallása van de a hozzá való tartozás nerr kötelező. Volt, aki elmondotta, hog; véleménye szerint a biblia mon­dáiban a modem ifjúság mái nem hihut Példának hozta fe a svéd egyházban dúló elkese­redett vitát, abban a kérdés­ben, hogy betölthet-e nó lel- készi hivatalt. Mindkét vitai koző fél — mondotta — a bib­liára hivatkozik. Ki tudja meg­mondani, hogy melyik félne! van igaza? Ki hivatott arra hogy igazságot tegyen. Gengt, egy mosolygós arcé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom