Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-11-17 / 46. szám
Itthon is van élet Húsz szabad esztendő a keletszlovákiai kerületben • Az első köztársaság idején csaknem 200.000 ember vándorolt ki a kerületből. Ahogy mondani szokás, kenyér titán mentek, Ez a csaknem 200.000 ember az akkori lakosságnak több mint egytizede volt. ® A kerületben a felszabadulás után 3930 lakosra jutott egy orvos, s a volt svidniki járásban 14.000 lakosra. • Az elemi csapás is sújtotta a kerület lakosságát, mégpedig a viz. Évente 1700 ház szenvedett kárt, 30 kilométer hosszú út s 3,5 kilométer hosz- szú vasút ment tönkre. Múltak az évek, s sok minden megváltozott e kerületben. 110 ipari üzem épült fel, 40.000 keletszlovákiai lakos talált bennük munkát. Elég, ha egy-két üzem nevét soroljuk fel a legismertebbek közül, mint például a Nálepka kapitány Ruhaüzem, a medzevi Tatrasmalt. 110 új ipari üzem. 1937-hez viszonyítva tizenkétszeresére emelkedett a ter_ melés. S az emberek is fejlődtek az új munkahelyeken E fejlődés rohamos, másként nem is jellemezhetjük. S mégis, mindezek ellenére a keletszlovákiai kerület lemaradozik s az ipari termelés mennyiségét és a foglalkoztatottság intenzitását figyelembe véve országos viszonylatban az utolsó helyen van. A foglalkoztatottság terén főleg ott értek el jó eredményeket, ahol vas és mangánérc, magnezit és mészkő fordul elő. A rozsnyói járásban például 1000 ember közül 126, az iglóiban 111 és a poprádi járásban 97 ember dolgozik az iparban. A Keletszlovákiai Vasmű már negyedik éve épül. Ez az építkezés nagy befolyással lesz a kerületre. A Vasmű évente több mint két millió tonna acélt gyárt majd. A pléhgyár- tás máris megkezdődött. Ezi- dén 1,5 milliárd koronát fektettek be az építkezésbe, s ez naponta több mint 4 njilliő koronát tesz ki. A Keletszlovákiai Vasmű építésével párhuzamosan épül a szélesnyomtávú vasút is, továbbá a 660 Mgw-os erőmű Vojanyban, a mészkőbánya Vče- láry-ban. Ahogy épül a Keletszlovákiai Vasmű, fejlődik Kassa is. Az utóbbi két év alatt 2000 lakossal szaporodott a város, s most már 100.000 lakosa van. Ha gyarapszik a város, egyre több lakás kell. A statisztika azt mutatja, hogy 1960- ban 1370 lakást építettek, egy évre rá már 2265 lakás építését fejezték be, 1962-ben 2334 új lakás épült, tavaly 2634, míg az idén 2872 lakásnak kell felépülnie. Azt mondtuk, sok minden megváltozott a kerületben Meg bizony. Ma 647, míg 20 évvel ezelőtt csaknem 4000 Ia_ kosra jutott egy orvos. Jövőre Poprádon, s két év múlva Kassán épül új kórház. /~1 Prírľ.tí tuáüjnj. * pyfcfinttf Tol*»«* #^LLiW —-•nQ* * ércbányák magnezit-lelőhelyek kohóipar gépipar vegyipar villamosított vasút új utak ti * építkezési anyagok q termelése /y textil üzemek- . bőr- és gumiipar 13 élelmiszer-ipar é 3=3? faipar vízierőmű kőolajvezeték Magától értetődő, hogy az ipari fejlődéssel egyidejűleg nő a kultúrális színvonal is, nagyobbak az igények a szak- képzettséggel szemben. A művelődési lehetőség előtérbe lép. Kassa és Eperjes főiskolai városok lesznek. Ma e városokban közel 6000 diák tanul, 1970-ben ez a szám már eléri a 12.500-at. Ezért 750 millió korona költséggel főiskolás központokat építenek A szakiskolákon is évről évre több a tanuló. Az utóbbi években 262 osztállyal bővültek a szakiskolák s a tanulók száma csaknem hétezerrel. A mezőgazdaságban elért eredmények sajnos nem ilyen számottevők. A kerületben a szocialista szektor a mezőgazdasági földterület csaknem 80 százalékán gazdálkodik. Habár a szepessé- gi burgonyatermelés közismert, mindez kevés, mivel a kerület mezőgazdasági termelése országos viszonylatban a legutolsó helyen van. Egy-két példa rá: a keletcsehországi kerület hektáronként számítva átlagosan 570 liter tejet ad el, a keletszlovákiai kerület csak 130 litert. Hasonló a helyzet a hús. tojás és más mezőgazda- sági termék eladásánál is. Felszínre került a szakképzettség kérdése, s mindenekelőtt a munka és a szövetkezeti vagyon iránti viszony. E kerületben azonban a víz is probléma. Három nagy vízgyűjtőt építenek, mégpedig a Vihorlat alattit, a Hérnád folyón és Ružín mellett. Szűk. ség van rájuk, nemcsak a mezőgazdaságban, de az iparban is. Mindez azonban nem elég. Az elhanyagolt vízgyűjtőket és halastavakat is rendbe kell tenni. kihasználni a keletszlovákiai és szepesi síkság vízgazdálkodási müveit. A kerületben két jelentős tényező befolyásolja a népgazdaság fejlődését; a Keletszlovákiai Vasmű és a keletszlovákiai síkság. Az egyik az ipar, a másik a mezőgazdaság szempontjából fontos. A keletszlovákiai síkság építkezéseibe eddig több mint 500 millió koronát fektettek be, s igy a legtermékenyebb területen sokezer hektár földet tettek termővé, védtek még az árvizektől és talajvizektől. A környéken megszűnt a malária, tífusz és más betegség. A kerület eddig mezőgazdasági-ipari jellegű volt. Most megváltozik, s ipari-mezőgazdasági jellegű lesz. (A) A Skoda-1000 MB jelzésű új (íausú kocsi iránt Olaszországban különösen nagy az érdeklődés. A napokban megtartott sajtókonferencián 70 újságíró vett részt és behatóan érdeklődött a kocsira vonatkozó műszaki adatok iránt Újságírónak nem nyilatkozom! Délelőtt tizenegy felé jár az idő, amikor benyitok a vágsely- lyei földmüvesszövetkezet irodájába. Mogorva, hodály-nagy helyiség, kopott, régi bútorok... Mikor mondom az elnöknek, hogy írni akarok a szövetkezetről, rám néz, kissé fölényesen elmosolyodik, aztán azt mondja: Nem nyilatkozom! Újságíróknak nem nyilatkozom! Nincs annak semmi értelme. Jár le s jel az irodában, és más szavakkal is ismételgeti elhatározását. Végül benyit a szomszédos bérelszámolóba, és jenhangon mondja az asszonyoknak, lányoknak: — Ti majd beszéltek helyettem. Igaz ? A lányok nevetve szabadkoznak, s én mihamar észreve- szem, hogy az elnök maga sem tudja mit csináljon, örül is,, meg haragszik is, hogy itt termettem. Következetes, határozott leszek, s így megrövidítem a huzavonát. Az elnök, — a hatvan éves, de igen fiatalosan mozgó (ötvenöt évesnek sem mondanád) — Hatvány István leül, s végül engem is hellyel kínál. Megtudom, hogy a vág- sellyei szövetkezet 1950-ben alakult, tizenhét taggal... Jelenleg 15S0 hektáron gazdálkodnak, 420 munkaerővel. A gabonatermés az idén silány volt, harmincöt vagonnal kevesebbet termeltek, mint ennek előtte. Ezzel szemben a lucernával kitettek magukért, a „fölösleg" harminc vagon. Önszántából nemigen beszél, igy hát újra és újra kérdezni kell. A munkaegység - rendszert megszüntették. Egy átlagos szövetkezeti tag fizetése 1500 korona... Az őszi esőzés itt is sok borsot tört a parasztok orra alá... Négyszáz hektárnyi kukoricából ötven hektár még odakint van. Pedig gépekben nincs hiány! Éppen csak a pótkocsi kevés. Harminc kerekes traktorra csak tizennyolc pótkocsi jut. Hat lánctalpas traktora van a szövetkezetnek, s ezekből öt éppen az őszi szántást végzi. Egy ideig még hallgatom az öreget, aztán mondom, hogy kimennék a földekre. Nagyot nevet: — Gyalog ilyen sárban? — Hát ha van valami kocsija, felülök én arra is... — Kétkerekű hat százhármasom van! — s a falnak támasztott biciklire mutat. Ezután komolyan, sőt ingerülten beszél: — 1580 hektárnyi földet kell szemmel tartanom, és kerékpárral közlekedek. — Egy terepjáró kocsit megérdemelne, annyi bizonyos! — mondom bólogatva. Traktor pufog az udvarra. — No ezzel kimehet a mezőre! — mondja.-0Sáros, gödrös utakon visz a traktor. Jobb kézre hatalmas sárgarépa tábla. Egy traktor, jura kis ekével „karcolja" a földet, s nyomában kifordulnak a piros kis répák. Távolabb, ugyancsak jobb kézre, kukoricás. — Az ott a kukorica-kombájn, ugye? — kérdem a traktorvezetőt. — Nem. Ezen a részen lé van már tördelve a kukorica. A gép a kórót vágja. — Na akkor én kiszállok, megnézem közelről. A gép távol van az úttól. Lassan baktatok feléje, s közben elmerengek: Micsoda hatalmas tábla ... Szinte beláthatatlan... S mennyi kukorica. Gép nélkül mihez kezdene itt az ember? Nagybaj szú kerékpározó bácsika tart felém. Már távolról kiált: — No most hogyan jut be a városba? — Gyalog. Hát aztán!? Gyalogoltam én már eleget életemben. Ügy vagyok evvel, mint Móricz Zsigmond — szeretek gyalogolni: Gyalogolni jó! — Mondja már, az idei szőlőtermésről beszélt magának az elnök? — Beszélt hát! Fel is jegyeztem. Maga is ott volt az irodában. Nem ? — Én csak bekukkantottam. Hanem hát azt a szőlőtermést írja meg ám! Nem hiszem, hogy az országban van még egy olyan szövetkezet, ahol tíz hektárnyi területen százhúsz mázsg átlagtermést érnének el, mint mi az idén. Hetven mázsa átlagtermésnél alább még nem is kerültünk. — Maga ott dolgozik a szőlőben ? — Ott. Borkezeló vagyok. — Mondja már a nevét, hadd jegyezzem jel! — Hatvány Lajos. — Hatvány? Az elnököt is így hívják. — Az öcsém. Elköszönünk egymástól. Az öreg nyeregbe ül és tovább ka- rikázik. Én is megindulok. Sződy Viktor Tulajdonképpen igen régen jüket — hogyan hasznosítsák a számított mindez újdonságnak: mezőgazdasági termelésnek a egyes államokban, mint pél- teljesen terméketlen homokot? dául Palesztinában vagy Kubá- A harmincas évek elején Hóiban, ahol a homokos, sovány, landiában, Angliában, Afrikában terméketlen talajok vannak és a Szovjetunióban, valamint túlsúlyban, régen törték a fe- az egész Karib-övezetben, ezzel Hidroponiával termesztett uborka. A kép, úgy hisszük, magamagáért beszél. Növények föld nélkül a kérdéssé* foglalkoztak a tudósok. így jött aztán létre, — hosszú évek kísérletei nyomán — a hidroponia, a talajnélküli növénytermesztés. Ma külföldön talán már nincs is olyan növény, amit ne termesztenének hidroponiáva). Kezdve a görögdinnyétől, egészen a különféle gyümölcsfákig. Nálunk is, az olomouci Növénytermesztési Kutatóintézetben láthatunk üvegházakat, melyekben hidroponiáva! foglalkoznak. Zöldül bennük a paprika és az uborka, a saláta és a retek, valamint a kalarábé és a paradicsom. A zöldségfélék termesztésében óriási jelentőséggel bír a hidroponia, hiszen, szinte az egész termelési szakasz gépesíthető, automatizálható. Míg a hagyományos művelésnél egy hektár zöldség gondozását (átlagban) 16 munkaerő végzi el, addig hasonló területen, ha hidropo- niát alkalmazunk, elegendő a munkák elvégzésére 4—6 dolgozó is. A hidroponia alkalmazásának azonban van még egy másik előnye, jelentősége is. A talajban. tudjuk, rengeteg a növényekre káros hatású mikroorganizmus, (pl. a tetanusz ba- cilusa), penész. A kertész számára tehát legelőnyösebb az. lenne, ha a növények nem a talajban termelődnének. Ezt oldja meg lényegében a hidroponia. Az NDK-ban a hidroponíát főleg a nagyüzemi virágtermesztésben alkalmazzák. Pillantsunk talán be az egyik Berlin melletti virágkertészetbe. Jan M a t o u š mérnök, a dísznövények termesztésével foglalkozó prúhonicei kutatóintézet dolgozója a következőket mondja: „A virágokat hidroponiás üvegházakban termesztik. Az üvegház két oldalán kádszerű bemélyedés húzódik, amelyet feltöltöttek téglaporral. Ebbe vannak aztán sűrűn egymás mellé ágyazva az alulról több nyílással bíró virágcserepek. A cserepekben szintén téglapor van. Ebbe ültetik aztán a kertészek az előnevelt palántákat vagy a virágmagvakat. A kádszerű bemélyedésben, természetesen, speciális éltető oldatot kapnak a növények. Amikor a növény már megnőtt, megerősödött, cserepestől kiemelik a kádból és áthelyezik a hidroponiás medencébe, ahol aztán tovább fejlődik." Hasonlóképpen, a háztartásban is termeszthetünk növényeket. Melyek a legmegfelelőbb növények erre a célra? Főleg azok, amelyek dús levél- zetet hajtanak. Ilyen az aszparágusz, a primula, a filoden- dron és még sok-sok más, sokkalta igényesebb növény is. Ami a növények hidroponiás termesztését illeti, a házi termesztők előnyben vannak: ugyanis a növények nagyon szerények, csak minimális gondozást igényelnek. Matouš mérnök dolgozószobájában van egy filodendron hidroponiás cserépben. Többször előfordult már, hogy elfelejtették feltölteni az éltető folyadékkal. Semmi baja sem történt. Ezidelg csak a nagyon finom gyökérzettel bíró növényeket nem tudták a hidroponiával megbarátkoztatni. Általánosan érvényes, hogy a növényeket fokozatosan kell szoktatni a hidroponiához, és nem akkor átültetni őket a hidroponiás cserépbe, amikor már virágozni kezdenek Milyen oldatot alkalmazzunk? Olomoucon mintegy 70 féle receptet ismernek. Minket azonban főleg az érdekel, ami könnyen előállítható. Ilyen univerzális recept a következő: Ezer liter vízhez: 720 gramm mészsalétrom 500 gramm kálisalétrom 826 gramm szuperfoszfát 049 gramm kénsavas kálimagnézium 24 gramm Thomasz-salak Hogyan gondozzuk a hidroponiával termesztett növényt? Főleg arra törekszünk, hogy a gyökerek lehetőleg ne maradjanak szárazon, ezért aztán az éltető folyadékot 2—3 havonként kicseréljük. Vízzel felönteni nem lenne helyes mivel így megváltozna a folyadék koncentrációja is. Mind a zöldségtermesztésben, mind a virágkertészetben nagy jövője van a hidroponiának. A föld, a talaj ugyanis előbb-utóbb elfárad. Ezért aztán az üvegházakban gyakran kell cserélni a földet, átültetni a növényeket, ami jelentősen növeli a befektetést. A hidroponiánál minderre nincs szükség. Nen nő a gaz, nincsenek kártékony rovarok. És anl a legfőbb: a hidroponiával termesztett növények, a hagyományosakhoz képest nőnek, teremnek, fejlődnek. (6) Helyreigazítás Az Oj Ifjúság 45. számában a GYÁRI BELÉPŐ cím« cikkünkbe több sajnálatos hiba csúszott. A második hasáb aljától számított harmadik bekezdés harmadik mondata helyesen így hangzik: A problémát lényegében már csak a szennyvíz jelenti. A FÁTÓL A CELLULÓZIG alcím pedig a harmadik hasáb élére, közvetlenül a „Barna Kálmán vezet... stb.“ kezdetű bekezdés elé való. Nyomdászaink tréfás kedvükben rejtvényt csináltak a riportból, s hogy ezt mindjárt nem vettük észre, olvasóink szíves elnézését kérjük. Szerkesztőség!
