Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-20 / 42. szám

fíémw] '*»4 ,, ♦•Truiíib IfosMw'T* |lob»Y*C TrrWYJ RSATISWV. JUI ? ^JJnostZttmky § Šhítíra A fiatalok városában Gottwaldov városát cipőgyá­ráról világszerte ismerik. Ta­karos utcáival, szépen rende­zett fás parkjaival, modern üzemeivel, üzleteivel, épületei, vei nemcsak a dél-morvaorszá- gi kerület, hanem hazánk leg­modernebb városai közé sorol­hatjuk. A tizenegy emeletes Moszkva szálló, az új, fedett téli stadion, az épülő színház mind arról tanúskodnak, hogy a város tovább fejlődik. A látogató Gottwaldovban ér­dekes jelenséget figyelhet meg. Többnyire nők, elsősorban is fiatal lányok a város lakó' és az üzemek dolgozói. Színház­ban, moziban, de a szórakozó helyeken is gyakori látvány a jóval több lány, mint fiú. Alig pár évvel ezelőtt körülbelül öt- ször-hatszor több volt a nő, mint a férfi. Szerencsére ez a helyzet a közelmúltban megvál­tozott, mert egyre több férfi, fiatalember költözködik Gott- waldovba. A fiatalok többnyire a város három üzemének egyikében találják meg életük hivatását. Az alkalmazottak túlnyomó ré­szét — amint azt már említet, tűk is — fiatal lányok képez'k. Munkafeltételeik egyre köny- nyebbé válnak a teljes és a félautomatikus gépek beveze­tésével. Ma már például a ci­pőgyárban dolgozó lánynak elég egy gombot megnyomnia s a gép máris reszel, nyír, vág, ra­gasztja, formálja, készíti a Svit üzem világhírű cipőit. A munkafeltételek megkönnyítése egyúttal azt is eredményezte, hogy a dolgozó fiatalok egyre több időt fordíthatnak pihenés­re, szórakozásra, továbbtanu­lásra. Természetesen fontos szerepet játszik ebben az Is, hogy a fiatalok nincsenek ma­gukra hagyatva e téren, hanem a Svit cipőgyár üzemi klubja és az összüzemi CSISZ szerve, zet vezetősége egyremásra szervezi, irányítja a különféle akciókat. Az utóbbi időben — főleg az üzemi klub vezetőségének lel­kiismeretes munkája réven — a fiatalok tömegesen kapcso­lódnak be a kulturális munká­ba. A Svit cipőgyár üzemi klubja 1949-ben alakult, s akkoriban £ a Moszkva szállóban nyert el­helyezést. Ma már a cipőgyár üzemének főbejáratánál levő épületben vannak helyiségei. Ezt az epületet nemrég javí­tották, s így a fiatalok igényét minden téren kielégíti. Énnek tudható be az a tény is, hogy az üzemi klub nemcsak a Svit I üzem alkalmazottainak nyújt kulturális lehetőséget, hanem E a Finomgépipari és a Vörös | Október üzemek dolgozóit is maga köré csoportosítja. Az : üzemi klubnak 50 különböző f érdekköre működik, közöttük ? megtalálható a népművészeti, p fényképészeti, méhész, vadász és még sok más kör. Ezenkívül van saját tánc-, és fűvószene- karuk. melyek leggyakrabban az üzemi klub által rendezett összejöveteleken, mulatságokon léptek fel. Mivel az üzem al­kalmazottai túlnyomórészt lá­nyok, így természetes, hogy az üzemi klub keretén belül meg­szervezték a főző. és a varró- tanfolyamokat is. A gottwaldovi Sv;t vállalat üzemi klubja érdekköreinek rendszeres munkáiba mintegy 2000 fiatal kapcsolódik be. Éz a magas szám azzal is magya­rázható, hogy az üzemi klub vezetősége tudatosította ben­nük, hogy ők, az alkalmazottak, a kulturális élet irányítói és egyben szervezői is. Ésszerű­en, tapintatosan, megértéssel bánnak a fiatalokkal, nem hagy­ják őket egy pillanatra sem irányítás és támogatás nélkül. Ebben rejlenek a fiatalok vá­rosa üzemi klubjának süterei, elért eredményei. -nád­RÖVIDEN A Chronotechna üJtemet hat évvel ezelőtt alapították. Eddig már több mint 1 millió órát gyártott. Hazánkban minden hetedik embernek Prím órája van.-O­A galántai járásban 1965-ben további 3 ezer gyümölcsfát ül­tetnek ki.-O­A Svit üzem jövőre 25 mil­lió gumi és bőrcipővel termel majd többet és az önköltsége­ket 30 millióval szállítja le.-O­Dohányzásra hazánkban csak­nem 4 millió koronát költenek az emberek. A nagyszombati járásban több mint 7500 hektár területről gyűjtik be a kukoricát. A U bora elvtárs vezette öttagú ifjúsági kollektíva arra kötelezte magát, hogy a kukoricát 22 nap alatt begyűjti. Fiatalok­A fiatal mezőgazdasági dol­gozók a CSKP KB-hoz és az SZKP KB hoz intézett levelük­ben kifejtették, hogy hazánk felszabadulásának 20- évfordu­lójára készülő ünnepségekkel kapcsolatban milyen kötele­zettségeket vállalnak. A mező- gazdasági dolgozók találkozója óta már néhány hét múlt el, de eddig még kevés CSlSZ-szer- vezet csatlakozott a „Fiatalok — tettekkel a mezőgazdaság fejlesztéséért" mozgalomhoz. Helyesnek találjuk, hogy a szervezetek csak akkor vállal­nak kötelezettségeket, hogyha már kiértékelték a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordu­lójára tett felajánlásokat. A középszlovákiai kerületben a kötelezettségvállalásoknál nemcsak arra összpontosítják figyelmüket, hogy a legsürgő­sebb feladatok teljesítésében, mint például az őszi munkák elvégzésében, a talaj előkészí­téséiért, a gyümölcsfák kiülte­tésében, a gépek javításában segítsenek, hanem a hosszúle­járatú feladatokról sem feled­keznek meg. Érvényesíteni akarják az agrotechnikai és zootechnikai tapasztalataikat, emelni a hektárhozamokat és megnyerni a fiatalok tömegeit a mezőgazdaságba. Amint azt a tapasztalatok is bizonyítják, az ifjúsági szerve­zetek tevékenysége mindig a helyi körülményektől függ. Es így a „Fiatalok — tettekkel a mezőgazdaság fejlesztéséért" mozgalom fellendítése is min­denütt attól függ, hogy melyik szövetkezet tagsága dolgozik csakis a szövetkezetben és hol dolgoznak a fiatalok túlnyomó részben az ipari üzemekben, vagy esetleg még csak diákok, tgy például a CSISZ povrazníkt szervezetében (besztercebányai járás), ahol a tagok egy része a szövetkezetben dolgozik, de sok a diók és a munkás is, úgy osztják be a munkát, hogy az mindenkinek megfeleljen Azok a tayok, akik nem a me- zögazduságban dolgoznak, 5 hektár területen 100 gyümölcs- fácskát ültetnek ki, gondozzák a legelőket és 15 hektárra Miklós Erzsiké, Láng Gyula bácsi és Szabó Erzsiké az új minőségű próbát készítik eló Két lány és a mázsamester hordják ki a trágyát. A fiatal szövetkezeti tagok segítenek az EFSZ kiépítésében, az állat- tenyésztésben dolgozók számá­ra zuhanyozókat létesítenek, gondoskodnak a gépek javítá­sáról és a téli munkák előké­szítéséről. A téli időszakot arra használják fel, hogy tovább tanulnak, különböző tanfolya­mokat és iskolákat látogatnak. Szlovákiában az EFSZ-ek mellett 200 CSISZ-szervezet működik, a tagok természete­sen túlnyomó részben mező­gazdasági dolgozók. Ezekben a szervezetekben a verseny szorosan összefügg a termelési feladatok teljesítésével és az eredményeket az ifjúsági kol­lektívák közötti verseny útján akarják elérni. Abofalván (rimaszombati já­rás) a CSISZ alapszervezetének tagjai vállalták, hogy ezentúl négy új tag látogatja majd a kilencéves általános iskolát és az üzemi munkaiskolát. A zöldségtermesztő csoport 70 ezer koronával több jövedelmet ér el. A héttagú ifjúsági, gépe­sített kollektíva a gépek gon­dos karbantartásával és anyag - megtakarítással három száza­lékkal csökkenti az önköltsége­ket. A fiatal traktorosok a ki­mért 10 hektár területen 5 mázsával emelik a hektárhoza­mot. 25 hektár területen pedig 100 mázsával a silókukorica hozamát A CSISZ-szervezet 80 hektár rét - és legelő felett vállalt védnökséget és az a céljuk, hogy emeljék a hektár- hozamot. A fiatalok ezenkívül 1200 brigádórát dolgoznak le, körülkerítik a brigádközpontot és más hasznos munkát végez­nek el. A többi tömegszervezet tagjával karöltve méltó módon akarják megünnepelni hazánk felszabadulásának 20. évfordu­lóját. A mozgalom eddig a közép- szlovákiai kerületben lendült fel a legjobban. B. A. — mérnök Szeszélyes az őszi időjárás. Egyszer süt, máskor esik. De többet esik. A szél állan­dóan fúj és az ember örül, ha elbújhat elő­le. Csakhát nem mindenki bújhat el. A ha­tár még terméssel rakott, így hát, akik gyűjtögetik nem bújhatnak el, de azok sem igen, akiknek az a tisztjük, hogy a meg­termelt — mondjuk cukorrépát felvásárol­ják, hogy mielőbb a cukorgyárakba kerül­jön.-O­A sárga színek sok-sok változatában ka­cérkodó őszi határt emberek járják. , S a határt járó embereket emberek vár­ják tollal, ceruzával és jegyzetfüzettel. A légi cukorrépa-felvásárlónál a mázsa szak­értője Láng Gyula bácsi. Jön a traktor. Jól megrakott pótkocsijá­val rááll a mázsára. Egy kis csattogás és Gyula bácsi gyakorlott keze pontosra iga­zítja a mázsát. Aztán jegyez valamit a fü­zetbe. Igen. Jöhet a következő. Nézője is akad Miklós Erzsiké és Szabó Erzsiké személyében. Csak később tudom meg, hogy nem né­zők, hanem nagyon is fontos emberek itt. Gyula bácsival együtt ez a kis hármas csi­nálja a próbákat, a minőségi ellenőrzéseket. Méghozzá milyen ügyesen. — Komoly munka ez, ugye? Nem lehet csak úgy, akárhogyan. Sora van mindennek — s hogy bizonyítson, odaszól a két lány­nak. — Lányok... Elég ennyi is. Azok értik. — Igen — s máris ugranak, megszedik a kosarat répával. Lemérik, utána beleöntik egy vízzel telt pléhdézsába, súrolókefét fognak és gyönyörűre tisztítják a répát. Gyula bácsi pedig a répafejeket vágja egye­nesre és pontosra. Mikor ezzel végeztek, újra lemérik. A két mérés közötti különb­ség adja a százalékot. Hát így csinálják. Ezért vannak itt a lá­nyok. De a feladatkörükbe tartozik még a mázsaháztól a prizmáig összeszedni a pót- kocsiról lehullt répákat. És szinte pillanatonként egy-egy próba. Néha süt a nap, akkor jó, néha fúj a szél — akkor bizony nem. Mindnyájan a d’ószegi cukorgyár idény­munkásai. — Jobban jövünk itt ki — mondják e lányok. — Hát igen — mondom én, s búcsúzóul tréfálkozva még hozzáteszem — kell a pénz bizonyára a kelengyére. — Aaa... — hangzik a lányok válasza, de . nem néznek rám és. nem nevetnek. Csak Gyula bácsi nevet, s cinkosan ka­csint is egyet.-O­És jönnek, egyre jönnek a traktorok. A határból lassan elfogy a sárga szín, lassan elfogynak az emberek és a mázsaház ajta­jára is felkerül a nagy lakat. (tó) Megváltozott a nyugatszlovákiai kerület tettekkel a mezőgazdaság fejlesztéséért“ ..............................................................................................IIIIIHIiri'lllllllllí Ki tudna mindent felsorol­ni... Mindent, ami felépült, meg­változott, megváltoztatta a ter­melést, ami a dolgos kezek s az ész nyomán épül? Próbáljuk meg. A hajók és a gyermekjáté­kok, a szagosszappan, az ex­port _ esztergapadok, autók, gyümölcs-cukorkák, kábelek, lábbeli és benzin, gyógyszer éa csokoládé. S a sokemeletes lakóházak! És a hús, tej és tojás. S mindez a nyugatszlovákiai kerületben, amely 14.859 négy­zetkilométer kiterjedésű, ahol 922 helység és falu van, több­száz üzem, 832 EFSZ, 57 álla­& & * o élelmiszer ipar © gépipar vegyipar faipar építőipar textil-üzemek ruha-bőripar vfzieröniű hóerótnfl kőolajvezeték mi gazdaság, sokszáz iskola, hivatalok, tudományos intézet, egész sor kulturális intézmény. E kerületben lakik Szlovákia lakosságának 42 százaléka. A kerületben a felszabadulás óta az iparban dolgozók száma csaknem háromszorosára emel­kedett, mivel azóta sok üzem épült, sok üzemet kibővítettek és átépítettek. Köztük van a komáromi hajógyár, a tolmácsi Sz. M. Kirov Üzem, az aranyos- maróti Hűtőszekrénygyár, a bá- novcei Tatra Üzem. Mindehhez jön még a Nikkel­kohó, a Drót-gyár s a vegyi­művek: a Slovnaft és a Duslo. Ez a dolog egyik oldala. És a másik? A nyugatszlovákiai kerület­ben terem az ország mezőgaz­dasági termelésének körülbe­lül a 16 százaléka, s Szlovákia mezőgazdasági termelésének majdnem a fele. E területről vásárolja meg az állam az or­szág búzaszükségletének 27,7, az árpaszükségletnek 25,5 s a hússzükségletnek a 15,7 száza, lékát. Dél-Szlovákia s Záhorie vi­dékének időszerű problémája a víz. Eddig 40.900 hektáron épült fel az öntözőberendezés s ez jelentékenyen befolyásolja fő­leg a cukorrépa, kukorica, és lucerna hektárhozamát. Az ön­tözés azonban így is kevés. Je­lenleg Záhorie vidéken folynak nagyobb vízgazdálkodási mun­kálatok. 1950-ben a lakás-alap össze­írásánál megállapították, hogy a nyugatszlovákiai kerületben a házaknak csaknem a fele égetetlen térrlábó! vagy dön­gölt anyagból készült. Ezért most említsük meg. hogy 19 Ili­től 1963-ig a kerületben több mint 139.000 lakás épült. 1918- ban Szlovákiában összesen 10 HlllHllllinfHliiHtIltIHlílitfHl ezer 666 lakás épült fel, míg 1963-ban csak a nyugatszlová­kiai kerületben több mint 13 ezer család költözött új laká­sokba. A kerületben az egyéni építkezés mellett a szövetke­zeti lakásépítés döntő fontos­ságra tett szert. Gyökeret vert. — ahogy mondják — ez az építkezési mód, kibővült a tag­alap. Ezért figyelemre méltó a mérlegelés is s az eredmény. Öt év alatt 10.150 szövetkezeti lakás épült s a lakásszövetke­zet tagjai a saját erőforrásaik­ból 254 millió koronát fizettek ki a lakások építésére. Csak egynéhány számot, tényt, megállapítást ragadtunk ki a sok közül. Egynéhány bepillantást az ország 10 kerületének egyiké­be, amelyek elmélkedésre s gondolkodásra késztetők. Té­nyek ezek, amelyek a nemzeti bizottságok politikai - szervező munkájának eredményeiről szólnak. A dolgos évek sikert hoztak, de problémákat is. Elmélkedést az irányításról. S így került vita tárgyává a nemzeti bizottságok 3 fokoza­tával történő népgazdasági irá­nyítás, amely a hatékonyság szempontjából túlontúl bonyo­lult s nem felel meg az egy­szerű irányítás és szervezés követelményeinek. S hogyan tovább? Egyidejűleg az új irányítási rendszer előkészítésével, felül­vizsgálják a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének alapelveit s olyan felmérést készítenek, amely teljes gészében megfe­lel szocialista társadalmunk je­lenlegi fejlődési szakaszának, a szocialista demokrácia elmélyí­tésének és a felelősség növe­lésének. (A)

Next

/
Oldalképek
Tartalom