Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-06 / 40. szám

Tokióbói jelentik

Annyi mindent jelentenek, hogy az Oj Ifjúság nyolc oldala is kevés volna a sok érdekesség közlésére. így hát csupán dióhéjban foglaljuk össze a legfontosabbakat. Elsősorban azt a lázas igyekezetét kell megemlítenünk, amely- lyel a japánok akarják mintaszerű rendezéssel tető alá hozni a világ idei legcsodálatosabb sporteseményét.

Tokió kitárta kapuit, szeretettel fogadta és fogadja az érkezőket. A világ legnagyobb városában nem jelentett különösebb eseményt az Idegenek csoportos érkezése, ami azonban most van Japán fővárosában, az minden eddigit felülmúl. Tokióban 270 000 rendőr tart szolgálatot. Idegenvezetők, tájékoztatók légiói látják el a szolgálatot. Ha az időjárás is segíti a derék japánok lelkes igyekezetét, valóban csodálatos lesz az október 10-i megnyitó. Külön zene, mégpedig elektronikus zene, harangzúgás, díszlövések kísérik a világ legjobb sportolóinak bevonulását az olimpiai stadionba. A stadion felett az égbolton pedig öt színes karika teszi szemléletessé az olimpiai játékok nemes gondolatát. Az öt színes karikát öt lökhajtásos gép rajzolja az égboltra.

Az időjárás azonban egyelőre nem kedvez a japán fővárosnak. Kedden ugyan fellélegeztek a versenyzők, végre kiderült az ég, megkezdhették a szabadban való edzést, örömük azonban korai volt. Ismét szakadt az eső két napig, de aztán újra javult az idő. A meteorológusok azonban nem sok jóval biztatják a rendezőséget: a megnyitóig borús idő várható, azután meg szemerkélő eső. A versenyzők most már csak abban bizakodnak, hogy az időjósok ezúttal is tévednek, mint már annyiszor.

A japán nyál egyébként biztosítja a 20-25 fokos meleget. Ez elsősorban az atléták számára jó, s így szinte biztosra vehető, hogy az atlétikai versenyszámokban néhány világcsúcsot az olimpiai stadionban is átadnak a múltnak.

A tokiói randevúra a versenyzők zöme már megérkezett, vagy már útban van. Lesznek későbben érkezők is, így a csehszlovákok második csoportja is csak október 7-én indul útnak, az olimpiai falu

azonban már benépesedett. Egyelőre különbözőbe a vélemények a falu „korszerűségéről“. Akadnak dicsérő hangok, ám a bírálók is hallatták már szavukat. Az ausztrál verseny, zők kijelentették, hogy az elszállásolás rossz. „Rómában fejedelmi volt az elszállásolás, itt nem is találunk szavakat...“ Talán azért egy kis túlzás is van az ilyen nyilatkozatokban. Vagy talán Melbourpe óta kell egy kis alibi az ausztráloknak?

Még a megnyitó előtt megtörténtek az első sérülések. A legelső hazai versenyzőt sújtott, a kiváló tornász Takashi Micsuri súlyos izomszakadást szenvedett. A japánok azonban nem esnek kétségbe, azzal vigasztalódnak, hogy az olyan csapattól, amelyben sérülés nélkül rajtol Ono, Endo és Csurumi, úgy sem lehet elvenni az olimpiai aranyérmet. De jó a japánoknak!

A megérkezett versenyzők közül a legnagyobb népszerűségnek a holland Geesink örvend, az a cselgáncsoző, aki a világbajnokságon nemzeti gyászt okozott egész Japánnak. Legyőzte a japán „nagymenőket", megszerezte a világbajnoki címet. Mégpedig olyan fölénnyel, hogy a japánok csak ámuldoztak a meglepetéstől. Geesink népszerűsége hatvá- nyozódott, amikor kijelentette: most a japán cselgáncsozók vannak soron, biztos valami újat hoznak és visszaszerzik hegemóniájukat. A japánok bizonyára azt gondolják magukban, hogy bárcsak a próféta beszélne belőle.

A cselgáncs a tokiói olimpián szerepel először, ne csodálkozzunk, hiszen a japánok nemzeti sportja

Népszerű a francia Caron, a 13 esztendős Kiki — a hátúszás világcsúcstartója —, aki a japán Tanaka legnagyobb ellenfele. Milyen népszerű lesz a kis Kiki, ha kikap a japán lánytól! Igen népszerű Abebe Bikila, a római olimpia bajnoka a marathonfutásban. A japán távfűtők is kacsingatnak ennek a versenyszámnak az aranyérmével, így hát Bikila személye az érdeklődés előterében állna akkor is, ha nem úgy érkezett volna meg, mint most. Etiópia aranyérmes futóját csak minap operálták — vakbéllel. Abebe már az operáció előtt kijelentette, hogy az olimpián azért elindul. Az operáció után kilenc napra edzésbe állt és már megérkezett Tokióba. Kijelentette, Tokióban nem fut mezítláb, mint ahogy azt Rómában tette. Hát újításnak ez is remek valami.

Aki Prágának köszönheti

A jugoszláv Miroslav Cerar és a szovjet Borisz Sahlin megbeszélik az esélyeket a japánokkal szemben

A BRATISLAVA! TV MŰSORA:

Kedd: 18.10 Filmösszeállítás, 19.00 TV Híradó, 19.40 Két év után, 20.00 Zenés köszöntő az NDK fennállásának 15. évfordulója alkalmából; Szerda: 17.00 Angol nyelvlecke, 17.30 Fizikát tanulunk. 18.10 Műszaki kis- filmek, 18 40 A HESZ életéből. 19 00 TV Híradó, 19.30 Riportfilm az DNK-ról, 20.10 Feuchtwanger: Capet Lajos özvegye. TV-játék, 22.10 Szlovák zene a felszabadulás után; Csütörtök: 17.30 Beszélgessünk oroszul, 18.00 ifjúsági műsor, 19.00 TV Híradó, 19 30 Kis filmtörténelem, 20.45 A 147 m-es hullámhosszon, 21.20 kulturális élet, 21.50 TV Híradó, 22.05 Beszélgessünk oroszul; Péntek: 17.30 Fizikát tanulunk. 18.00 A logarléc használata, 18.30 Napjaink kérdései. 19.00 TV Híradó. 19.30 107-en mentek v Tokióba. Filmműsor, 20.30 Mindenki ártatlan. Magyar film, 21.35 Kuba. Csehszlovák turisták szemével, 22.00 Zene és költészet; Szombat: 18.00 A fecske. Ottörő híradó, 19.00 TV Híradó, 19.50 Táncdalok,

20.00 A malayai dzsungelben. Angol film, 20.25 Lec- lerc felügyelő. Francia bűnügyi sorozat. 20.50 Eíadott életek. Angol filmdráma, 22.35 TV Híradó, 22.50 Éjszakai élet. Olasz film. II. rész; Vasárnap: 10.00 Gyermekműsor, 11.35 Egészség- ügyi kisflmek, 12.00 Mező- gazdasági műsor, 12.35 Közvetítés a pardubicei lóversenyekről, 14.50 Magyarország — Csehszlovákia válogatott labdarúgómérkőzés,

17.00 Beszámoló a tokiói olimpia játékokról, 18.00 Ifjúsági műsor. 19.00 TV Híradó, 19.30 A vasárnap sportja, 20.05 Monológok Shakespeare drámákból, 20,35 Te- letaxi melódiák, NDK szórakoztató film, 21.00 Artis- tamüsor, 21,45 Csukotka aranya. Kisfüm.

A BUDAPESTI TV MŰSORA:

Kedd: 17.50 Mezőgazdasági műsor, 18.00 Toborzó. Beszélgetés a KISZ művész- együttes tagjaival, 18.15 Tudni illik, hogy mi illik,

19.00 őszi vázlatok. Kisfilm, 19.30: TV Híradó. 19.55: Hangverseny. 21.00: Doktor Germaino. Kisfilm. 21.30: Szegedi antológia, 21.55: TV Híradó; Szerda: 18.25 Riportfilm Szentesről, 18.45 AZ NDK megalakulásának 15. évfordulóéira, 19.05 Közvetítés a Szeged* Nemzeti Színházból, Verdi: Nabucco; Csütörtök: 17.50 Közvetítés a szegedi Textilművekből, 18.15 Zenekedvelő gyermekek klubja, 19.00 Lőrincze Lajos műsora, 19.30 TV Híradó, 19.50 A jövő hét műsora, 20.05 Filmmozaik, 21.25 Közvetítés a szegedi újságíró klubból, 22.05 TV Híradó; Péntek: 9.30 TV Híradó, 9.40 Filmmozaik, Kisfilm összeállítás; Szombat: 17.25 Tudomány a filmsza- lagon, 18.25 A Rádió és a Televízió olimpiai közvetítéseiről, 18.45 Hétről-hét- re..., 19.05 Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból, 20.35 Angyal kalandjai. Angol film, 21.35 Szellemi olimpia. I. forduló; Vasárnap:

10.00 Képek az olimpiáról, 10.05 Üttörők műsora, 11.20 Rajzfilmek, 11.50 Hírek, képek az olimpiáról, 14.45 Magyarország — Csehszlováké válogatott labdarúgómérkőzés, 16.50 Hírek, képek az olimpiáról, 16.55 A XVIII. nyári olimpiáról jelentjük,

18.30 Delta, 19.30 TV Híradó, 20.20 Irodalmi képeskönyv, 20.50 Divattörténeti áttekintés humoros formában: A fügefalevéltől — a monokliig.

A Bratislavai Rádió magyar adásából:

Kedd: 15.30 Egy hazában. Irodalmi műsor; Szerda:

15.30 Faluról falura; Csütörtök: 12.40 Tudomány és

technika, 15.35 Szlovák nyelvlecke; Péntek: 15.35 Belpohtikai műsor; Szombat: 13.00 A hét kommentárja, 13.40 Irodalmi műsor. 14.50 Vidám összeállítás Ha- šek műveiből/ 15.20

Még különösebben hangzik a cím, ha azt is eláruljuk, hogy magyar versenyzőről, Kalocsai Henrikről, a távolugrás és magasugrás magyar bajnokáról van szó. Kalocsai szorgalmasan edzett, a szerencse azonban nem szegődött mellé. Az év elején eltört a lába. Gipsz, tétlenség. Aztán lekerült lábáról a gipsz, ismét edzhetett. Egy rossz lépés, s máris izomrost- szakadás okozta az újabb kiesést. „Lőttek Tokiónak“ — gondolta szomorúan a 24 esztendős atléta. Sőt lőttek valamennyi olimpiának, hiszen Mexikóig, a legközelebbi olimpiáig 28 éves lesz, s ez egy kicsit sok már az olimpiai reményekhez. Kalocsai azonban nem csüggedt. Amint felépült, ismét lankadatlan szorgalommal edzett.

— Legalább a válogatottba szeretnék még egyszer bekerülni — hajtogatta társainak. Sikerült. A válogatottal elkerült Prágába. A Moldva-parti városban kemény küzdelmet vívott a magyar és csehszlovák atlétikai válogatott. Különösen nagy volt a küzdelem hármasugrásban. Előzőleg Kalocsai Henrik biztosan győzött a távolugrásban. Eredménye 7 60 cm volt. Nem rossz eredmény, de ma már a távolugrásban hovatovább csak a nyolc méteres ugrók jutnak szóhoz az olimpián, mint Boston, Igor

Sportmozaik

Remek edző Herrera, az In- ernazionale Milano tejhatalmú irányítója. Mazzolát, az Inter fiatal csatárát eléggé letörte a személye körüli bonyodalom az olimpiai válogatottal kapcsolatban, aminek az lett az eredménye, hogy az olasz olimpiai bizottság lemondta a tokiói tizenhatos döntőt. Hát annyi bizonyos, hogy a tehetséges Mazzola nem Herrera szép szeméért rúgja a gólokat, hanem ugyancsak megfizetteti góllövő tudományát! Mazzola és az amatőrség — szinte vicclapba való állítás. Elég az hozzá, Mazzolát mégis letörte a sok herce hurca és ez meglátszott a játékán is. Az Inter vezetősége amellett kardoskodott, hogy Herrera hagyja k* őt a csapatból a világkupa-mérkőzésen az Inde- pendiente ellen. Herrera azonban kijelentette, hogy éppen az adja vissza Mazzola önbizalmát, ha erre a mérkőzésre helyet kap a csapatban. Herrerá- nak lett igaza, Mazzola kitűnően játszott és egy pompás gólt lőtt. Annál gyengébb volt Jair. Hát van ez így néha.

Tokiót

Tér Ovaneszjan és a többi „nagyágyú". A 760 cm közepes eredmény. Még Kalocsai országos csúcsa is jobb (778 cm). Ezzel kijutni az olimpiára ma már nehéz.

Következett a hármasugrás.

— Ez sem lesz nehéz verseny. A csehszlovák távolugrók és hármasugrók gyengélkednek ...

Ez volt az általános vélemény. A verseny lefolyása aztán mást igazolt. Kalocsai és a csehszlovák Nemčovský külön versenyt vívtak. Szoros, nagy versenyt. Hol az egyik, hol a másik vezetett. Az utolsó ugrás előtt Nemčovský állt az élen. Legjobb ugrása 15.86 méter volt. Kalocsaié valamivel kevesebb: 15.79 m.

Kalocsai következett. Bátor roham, jó összpontosítás, köny- nyed elugrás, egy, kettő, három, a hármasugrás jól sikerült. Olyanannyira jól, hogy a prágai versenyen új magyar csúcsot jegyezhettek be a jegyzőkönyvbe: 16.16 méter.

Sokan talán azon a véleményen vannak, hogy ez az eredmény sem olyan nagy szenzáció. Tokióban ez is közepes teljesítmény lesz. Igen ám, de aki jól ismeri a hármasugrás eddigi történetét, az tudja, hogy túl nagyokat ugró hármasugró ma egy sincs. A lengyel Smidt sérült, a többiek pedig igen ingadozó formában versenyeztek az 1964-es évben.

— Tokióban szeretnék a tíz legjobb közé bekerülni — ezzel búcsúzott Kalocsai. Mondanunk sem kell, sikerült ugrásával valóban a 24 órában Prágából jutottak Tokióba.

Aki öt perccel éjfél előtt került fel a tokiói repülőgépre: Kalocsai Henrik

FIATALOK FÓRUMA

AZ ELÖADÖ A TANULÓNAK UGYANAZ MINT A SZÜLŐ

„A tanár és diák közötti szerelem valami egészen megengedhetetlen dolog... A szerelmes tanár képtelen eleget tenni nevelői kötelezettségeinek. Az ilyen előadó részrehajló, és a tanuló, aki iránt vonzódik, megkülönböztetettnek érzi magát.“ (B. J. fiú).

„Az ilyen szerelem rossz hatással van a tanulóra is, és a tanárra is. A tanár nem végzi el hivatásbeli feladatait, mert figyelme állandóan a szeretett személyre irányul. Ami a tanulót illeti — ő még nehezebb helyzetbe kerül”. (D. F. fiú).

Az előadók a tanulók szüleit helyettesítik. Ezért a tanuló és előadó közötti szerelem nagy hĺba.“ (K. E. lány). »

Stb.

így válaszol olvasóink többsége vitatkozva a kérdésről: „Ml a véleményed a tanár és a diák közötti szerelemről!“

Ezekben a válaszokban a tanár és diák közötti szerelmet megalkuvás nélkül elítélik, több okból: azért, mert a tanár személyében második szülőnket kell látni; azért mert az esetek többségében az életkorok között nagy a különbség; azért, mert az ilyen szerelem a tanulót is, és a tanárt is akadályozz® az iskolai kötelezettsége elvégzésében; azért, mert ezt mindig elítélték stb.

De vannak más nézetek is.

Például: F. I. (lány) ezt írja: „a tanár-diák közötti szerelem általában nem is szerelem. Én is szerelmes voltam egyszer a tanáromba. — Ez csupán csacska diákszerelem. Ha a tanár egy kicsit kedvesebben néz a tanulójára, ez már azt hiszi, hogy szerelemről van szó“.

Hasonlóan vélekedik Sz. K. (fiú) is:... „A tanár előadó és aki előad az tud is valamit. Ezért a tanuló kénytelen elismerni fölényét. — És könnyen szerelmes lesz.... Az előadó viszont minden tanulójának jót akar, de mégis megkülönbözteti őket. De az ő érzései a neki különösen kedves tanuló iránt mások, mint az illető diák érzései. A tanuló érzéseit szerelemnek, az előadó érzéseit pedig szeretetnek nevezzük“.

Vannak egyébként ilyen vélemények: „A tanár-diák közötti szerelem ritka jelenség. Akkora közöttük a kor. különbség, hogy ez indítékaikban, felfogásukban is feltétlenül érezhető. És mégis megtörtén*k, hogy egymásba szeretnek. Ez leginkább csak vélt szerelem, melyet el kell ítélni. De ha a korkülönbség csak néhány év, az eset egészen más.“ (U. T. lány).

„Megtörténik, hogy megszereti egymást a diák és a tanár. Sőt néha házasság is lesz belőle. Ezért — úgy hiszem — nem kell ezt elítélni, csupán a szerelmesek kell hegy titokban tartsák ezt mindaddig, amíg a lány nem végzi el tanulmányait. Ha ezt hamarább megtudják, különböző pletykákra kerül sor, melyek ártanak a tanárnak és a tanulónak is. (Sz. M. fiú).

Lehetetlen nem égyezn* azokkal, (pedig ók vannak többségben) akik elítélik a tanár és diák közötti szerelmet. Valóban a tanár ugyanazt jelenti a tanulónak mint a szülő; a szerelmes előadó képtelen nevelői feladatait részrehajlatlan lelkiismeretességgel végezni és a szerelmes tanuló „Fehér holló“ lesz és elidegenedik társaitól.

Igaz, hogy meg kell különböztetni a szerelmet a „csacska diákszerelemtől“. F. I. és Sz. K. helyesen észlelték, hogy a tanár szerelme legmkább csak a tanuló képzeletében létezik. Az ilyen képzelődéssel főleg a diáklányoknál találkoznak, akik azt hiszik, hogy a tanár figyelmessége mögött szerelem rejlik. Valójában, — hogy U. T. szavaival éljünk — „a tanár-diák közötti szerelem ritka ízléstelenség.“ Ritka az a tanár, aki szem elől téveszti, hogy a szülők és a társadalom azért bízta rá új nemzedékét, hogy benne a nevelési alanyt lássa, — ne pedig a másnemű egyént. A fiatalok persze megfeledkeznek néha magukról (különösen a lányok) és megszeretik valamelyik előadójukat, de ez leginkább veszélytelen, rövidéletű érzelem. Mivel a tanár hideg marad (gyakran nem is tudja, hogy kamaszkori álmok hőse lett) a tanuló szerelme szertefoszlik és a fiatal belátja, hogy az illető tanár nagyban különbözik (hátrányára) mondjuk Marcello Mastroiann*tól.

Néha megtörténik, hogy az előadó szerelmes lesz diákjába, és komoly szerelem alakul közöttük. Mit

mondjunk az ilyen szerelemről?

U. T. azt vallja, hogy az ilyen szerelmet csak akkor kell elítélni, hogy ha jelentős korkülönbség van a tanuló és az előadó között. Egyébként — teszi hozzá U. T. — úgy kell felfogni, mint természetes jelenséget. Sz. M. még nagylelkübb. ö csak azt követeli, hogy a tanár-diák tartsa titokban szerelmét mindaddig, amíg a diák nem végz* el iskoláit.

Ezt a nézetet nem fogadhatjuk el. Az a tanár, aki viszonyt kezd tanulójával, nem érett arra, hogy hivatását teljesítse. Ez olyan ember, aki vagy nem képes „szülőnek" érezni magát, vagy nem élte ki pubertáskorát, vagy jellemtelen, vagy nincsenek sikerei a szerelemben és hivatalos helyzetét használja ki, hogy ilyen-olyan módon elérjen valamit.