Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-22 / 38. szám

HÁTRÁL A PARLAG Az elmúlt év őszén a szán­tóföldek széleskörű racionális ellenőrzésénél 170 000 hektár parlagföldet vettek nyilvántar­tásba. E földterület megműve­lésében a CSISZ-tagok is je­lentős munkát végeztek. A CSISZ kerületi bizottsá­gainak vállalásai számottevők. Elhatározták, hogy ez idén több mint egy millió köbméter komposztot készítenek, csak­nem 59 000 hektár rétet és legelőt megjavítanak. A CSISZ járási és kerületi bizottságai ezenkívül elhatározták, hogy 190 talajjavitő munkálat fölött vállalnak védnökséget. AZ IFJÚSÁG TELJESÍTI VÁLLALÁSÁT 'A fiatalok mindjárt tavasz- szal munkához láttak. Az év elejétől kezdve csaknem 575 000 köbméter komposztot készítet­tek s további 27 000 köbméter komposztot gondozás alá vet­tek. Legjobban az északcseh­országi fiatalok dolgoztak, ahol főleg az ifjú gépesítők tettek ki magukért. A fiatalság már tavasszal 214 talajjavító munkálatnál kezdte meg tevékenykedését s a első félévben csaknem 1000 hektár földet tett termé­kennyé. E munkaszakaszon — főleg a nyári szünidő alatt — diákbrigádok dolgoztak. A középszlovákiai fiatalok jó tapasztalatai nyomán ez idén az északmorvaországi és kelet­szlovákiai fiatalok is munká­hoz láttak. E két kerületben 24 gazdaság építkezései fölött vállaltak védnökséget. Elisme­rés illeti a mosti járás fiatal­jait, akik saját kezdeményezé­sükből 1200 állat számára épí­tettek szállást. Jelentősen hoz­zájárultak a hegyvidéki föld­területek kihasználásához. A HATÁRVIDÉK is termést AD A prágai ČKD üzem dolgozói jó eredményeket értek el a Šumava vidéki földek rekulti­vációjánál. Ez az eredmény a fiatalok körében nagy vissz­hangra talált. így például a déícsehországi kerületből több helyről mentek a fiatalok ta­laj-rekultivációs munkára. A MEZŐGAZDASÁGBAN IS Az ifjúsági fényszóró őrjá­ratai, akárcsak az ipari üze­mekben, a mezőgazdaságban is megtartották az ellenőrzést. Tevékenységüket az őszi ellen­őrzés során feltárt parlagföl­dek kihasználásának felülvizs­gálására fordították. A népi ellenőrző és statisztikai bi­zottságokkal karöltve 400 me­zőgazdasági üzemben tartottak ellenőrzést. Több esetben, ha azt tapasztalták, hogy a föld ismét csak parlagon hever, a CSISZ-szervezetek vállaltak fölötte védnökséget. Az ifjúsági fényszórók fi­gyelmét nem kerülte el az sem, hogy az öntözőberende­zéseket nem használják ki kel­lőképpen. A fiatalok e kezde­ményezése dicséretre méltó, mivel a mezőgazdasági üzemek az öntözőberendezéseknek több mint a negyedét nem használ­ják ki. A középszlovákiai ke­rület ifjúsági fényszóróinak tagjai komoly fogyatékosságo­kat észleltek az öntözőberen­dezések gépi berendezésein, az alkatrészek pótlásában, rámu­tattak a gépek szakszerűtlen kezelésére, továbbá arra. hogy a gépkezelők anyagi jutalma­zása nagyon is foghíjas. így például a Liptovský Mikuláš-i járásban 22 öntözőberendezés közül csak a fele üzemképes. A CSISZ-tagok a járásokban és a kerületekben az ellenőr­zés eredményeit átadták a népi ellenőrző és statisztikai bizott­ságoknak. Többek között java­solták, hogy a jövőben készít­sék el az öntözőberendezések kihasználásának harmonogram- jait, hogy a berendezések ne álljanak kihasználatlanul. (A) Kati a segéd-zootechnikus Az óra mutatója a tizen­kettőn még innét van, de már a fejők elkezdték a munkát. — Hol is lehetne Katival ilyenkor találkozni? — te­szem jel a kérdést az egyik fejőnek. — Amott, a másik istál­lóban. éppen a tejet méri — lawiiTTiTTr'"— — ■T-».T-r;ij’.T*— kapom a kielégítő választ. Alig egy pár lépésre a má­sik istállóban pillantom meg Katit. Nagy Katóról van szó a bési szövetkezet segéd-zoo- techníkusáról. Igaz, rövid ideje van még csak a szö­vetkezetben, mert hisz idén érettségizett a nagykaposi Mezőgazdasági Technikum­ban, növénytermesztési és állattenyésztési szakon. A négy év alatt szorgal­masan tanult, éppen ezért az érettségije is sikeres volt. Nem véletlen, hogy a ka - poskelecsényi szövetkezet is szívesen vette volna, ha oda megy dolgozni (ugyanis az elmúlt évben ott volt gya­korlaton és nagyon elége­dettek voltak vele). De Katit haza húzta a faluja, Bés. Nem is csoda, hisz itt dolgoznak a szülei is a szö­vetkezetben. Miért ne segít­hetne ő is előre vinni a szövetkezet ügyét falujá­ban? Így hát már érettségi előtt kérte osztályfőnökét, Kertész tanár elvtársat, hogy Bősbe szeretne menni. Ogyis kevés a fiatal a szö­vetkezetben — gondolta Kati — hátha mások is kedvet kapnak ehhez a mun­kához. Az iskola igazgató­sága megkötötte a szövet­kezettel a szerződést. És Kati segédkönyvelő lett. Három napig volt csak könyvelő, mert a járási ille­tékes szervek helyes javas­lata alapján Katit a terme­lésbe tették, a szakmájába, segédzootechnikusnak. A szövetkezetben az ál­lattenyésztés terén még na­gyon sok a tennivaló, de hogy Kati sikeresen meg­birkózhasson a rá háruló feladatokkal, szükséges, mint ahogy maga is mond­ta —, hogy a szövetkezeti tagok s főleg a vezetők mindenben a segítségemre legyenek, s ne csak úgy nézzenek rám, mint egy fiatal lányra. Csatlós István Tanulmányi kirándulás Véget ért a szünidő, elbú­csúztunk a nagymamáktól és a pionirtáboroktól. Egyeseknek az idei nyár jelentette az utolsó szünetet, mert kilépnek az életbe, ahol választott foglal­kozásban már a mindennapi gondok és kötelességek várják őket Procházka Vašek Prágából, a Leger-utcai kilencéves alapfo­kú iskolából még sok napsuga­ras vakációt tölthet, gondtala­nul. De már ő is kezd tájéko­zódni a körülötte lévő dolgok világában. Erről tanúskodik ezen írásbeli dolgozata is.-O­Egyik osztálytársunk mamá­ja, Trávniökáné érdekes tanul­mányi kirándulást szervezett. Hogy hová? A Kostelec-i Ke- ramo-üzembe. Azt hallottuk, hogy itt különféle edényeket, vázákat, egyszóval szép hasz­nálati tárgyakat készítenek. Reggel hétkor indultunk a Koospol üzemi autóbuszával, s egy óra múlva már a helyszí­nen voltunk. Két csoportba osz­tottak bennünket és megígér­ték, hogy mindent megmutat­nak — a termelést és a rak­tárakat is megtekinthetjük. Legelőször abba a terembe mentünk, ahol a gépek gyúr­ták, keverték, majd hatalmas „palacsintákká“ formázták az anyagot. Ha néhány ilyen pa­lacsinta elkészült, újra össze­gyúrták és már lehetett is be­lőle dolgozni. Nagy virágcsere-' pékét és tálakat, vagy pedig apró poharakat és vázákat va­rázsolnak elő. A nagy virágcserepekre nagy- a kicsikre kis formáik vannak. Ezekben karcsúsodik, formáló­'' lesz abból? Nagy a kíváncsiság a fiatal látogatókban Befejeződött a lipcsei mintavásár. A vásáron már hagyományosan Csehszlovákiának van a legnagyobb kiállítási pavilonja, ami mindig az érdeklődés középpontjában áll. A képün­kön látható szoba-bútort a stralsundi n. v. állítja ki. Aranka véleménye Bocsánat, kérem, és ne tessék haragudni a zavarásért, de megállt az órám... Ö, dehogyis! Pontosan háromnegyed tizen­kettő. Szintén a vonatra? Akkor még van időm, csak ez a sok holmi... De ha már egyszer zavartam, legyen olyan kedves, ügyeljen kicsit a holmimra, még va­lami hiányzik, azt hiszem futja még az idő­ből. Persze hogy futotta. Vagy jó öt percet vár­tunk még az indulásig. így mellőzve az ismer­kedési formaságokat nem volt nehéz folytatni a beszélgetést. Aranka pedig — ha jiem is volt túl bőbeszédű, de zárkózott természetű sem, nem nagyon várt a kérdésekre. Amikor munkája iránt érdeklődtem, kissé mintha gúnyosan elmosolyodott volna. Majd pillanatnyi szünet után kérdéssel válaszolt. — Miért? Talán nem látszik meg rajtam, illetve jobban mondva a kezeimen? — Nem, — mondtam. Szerintem a kezei után Ítélve ugyanúgy dolgozhatna varrodában, háztartásban, mint mondjuk a szövetkezetben. — Akkor miért nem az utóbbival kezdte? És az a különös furcsa mosoly újból megje­lent az arcán. — Az EFSZ-ben, Diőspatonyban és hogy egészen pontos legyek, a kertészeti csoport­ban — tört ki nevetésben. — Most már talán, ha nem tévedek a kere­setem következik — nemde? Vagy előbb in­kább az, hogy elégedett vagyok-e?... — Nem, nem — válaszoltam és igyekeztem kifürkézni hirtelen jókedvének okát. — Az más — válaszolta mosolyogva — mert ha fényképezőgépet láttam volna önnél, biz- Isten végigmondtám volna az egészet, hogy jól keresek, hogy elégedett vagyok, meg mi­egymás... — Miért? Talán nem így áll a dolog? — Persze, hogy így van, csak éppen a kér­dések nagyon megszokottak, A múltkor is járt nálunk valaki az újságtól, sőt nem is elő­ször, hát tőle tanultam. — Hogy vagyunk lá­nyok? Megy a munka, megy? Vagy hogyan is állunk a tervteljesítéssel, meg hasonlók, utána egy felvétel a csoportról és képaláírás pár nap múlva — mondjuk így: A dióspatonyí EFSZ kertészeti csoportja mindent megtesz a terv teljesítéséért, majd a nevek balról jobb­ra, X.. Y.. Pontosan úgy, mint ahogy az a nagy könyvben meg van írva. Vagy, mint ahogy a CSISZ-fiatalok mondják a gyűléseikről. — Miért, ön talán nem CSISZ-tag? — Nem. — És mit mondanak azok? — Körülbelül ugyanazt, mint amit már el­mondtam. Ezt és ezt vállaljuk — ez a gyűlés termelési része. Két-három táncmulatság, egy­két színdarab betanulása, esetleg egy-két tea­est — ez a kulturális rész. Ez az egész. Hó- napról-hónapra, évről-évre mindig ugyanaz. — Akkor hát mégsem elégedett? — Mondtam, hogy igen, csak nem szeretem a formaságokat, az egyhangúságot. A terven, a kereseten kívül más is érdekli az embert, sajnos erről kevés szó esik és ez nagy baj. Pedig a legtöbb fiatalnak még útkereső, egyé­ni céljai is vannak és azok egyáltalán nem ellenkeznek az előbbiekkel, sőt! Kár ezekről megfeledkezni! A beszélgetés befejeztével, ha utólagosan is, eleget tettünk az ismerkedés formaságai­nak, és Aranka Dióspatonyban leszállt a vo­natról. Sárkány Árpád A raktárban rend van. dik az anyag. A még nyers vi­rágcserép nagyon könnyen tö­rik, vigyázva bánnak vele, hogy amig eljut a nagy kemencéig, tönkre ne menjen. Amikor megtelt a kemence, jönnek ez emberek s elkezdenek fűteni. Mire a kemence kihűl, az agyag-virágcserép igazi virág­cseréppé válik. De készítenek itt apró vázá­kat, emléktárgyakat és poha­rakat is. Mindenre megvan az apró kis forma. A villanyke­mence is kicsi. Nagyon érde­kes az emlékpoharak festése, és a vázák színezése. Még a raktárról. A raktárban nagyon tetszett minden. Rend, tisztaság, pon­tosság uralja. Virágcserepek, vázák, emlékpoharak Marianske Lázneból, Karlovy Vary-ból — sorakoztak szép rendben a pol­cokon. Szép volt és nagyon ér­dekes, amint a mintázókörön az egészen közönséges agyag egy röpke pillanat alatt gyönyörű vázává nőtt a fürge ujjak alatt <ó> Ideiében és A lévai járás mezőgazdasági üzemei jól felkészültek az idei őszi betakarítási munkálatok­ra. A mezők traktorok, gépek, emberek hangjától zajosak. Az egyik dűlőben silóznak, amott valamivel távolabb pedig szán­tanak, vetnek — jövő évi ke­nyerünkért dolgoznak. Igye­kezni kell, mert jövő évi ter­méseredményeink nagyban függnek attól, hogy időben és jól előkészített földibe kerüljön a mag. Ezt tartják szem előtt a lévai járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói is, akik szeptember végéig az egész őszi vetésre előirányzott, közel 20.000 hektárnyi területet meg­munkálják, hogy idejében vet­hessenek. A munkák első ko­moly sikerének számít, hogy az őszi repce 800 hektáron idejé­ben a földbe került. • Az idén csúcsteljesítményt értek el az erdei bogyók, kü­lönösen a boróka és a vörös áfonya gyűjtésében. Több mint ötezer tonnát szállítottunk kül­földre.-O­• A bmói Nemzetközi Gép­ipari Kiállításon a japán pavi­lonban látható a Canon—7 jel­zésű fényképezőgép, amely az emberi szemmel nem látható dolgokat is lefényképezi. A „Nikon“ jelzésű géppel pedig egy gombnyomásra 500 felvé­telt készíthetünk.-0­• A műanyagok a csomago­lóiparban is nagy forradalmat idéztek elő. Prágában a Cső­gyorsan... A kapásnövények betakarítá­sára a gépek túlnyomó része kijavítva készen áll. Úgy lát­szik, hogy a gépi berendezé­sekben nem lesz hiány. Mint­egy 1600 kerekes traktor, 240 répaásó, 140 kukoricakombájn és 300 silókombájn áll a járás mezőgazdasági dolgozóinak ren­delkezésére. A betakarítási munkákhoz szükséges kézi munkaerőkről sem feledkeznek meg a lévaiak. A cukorrépa, a burgonya és a kukorica be­gyűjtési munkáiból kiveszik majd részüket a különböző is­kolák tanulói is. Ezenkívül az egyes mezőgazdasági üzemek dolgozóinak teljesítményeit — csakúgy mint aratáskor — ju­talmazással fogják fokozni. A Járási Termelési Igazgatóság bizonyos mennyiségű pénzt biz­tosít erre a költségvetéséből.-gyd­magolóipari Kutatóintézetben kísérletekkel figyelik, hogy a műanyagok milyen változást idéztek elő a tejben és más élelmiszerekben. A tejesüvege­ket polietilénből fogják készt« teni, most már az önműködő csomagológépek sorozatos gyár­tását készítik elő.-O­• Már forgalomba kerültek a gyűrhetetlen laminát-anyag- ból készült férfiöltönyök. A libereci áru-, és mintavásáron kerültek először bemutatásra, s most már a nagyobb áruhá­zakban a nagyközönség ren­delkezésére állanak.-O­• Egy moszkvai kiállításon 500 csehszlovák bőrdíszműért! modellt mutattak be. Ezek már az 1965-ös év modelljei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom