Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-09-15 / 37. szám

Ernőről, a különben is érde­kes és szép városról mostaná­ban a? egész világon Írnak, Újságok, ipari kiadványok em­lékeznek meg a hatodik nem­zetközi árumintavásárről és gépipari kiállításról Elvégre 65 ország közel ezer ipari ké­szítményeket gyártó cége vesz részt a vásáron. A város a vásár jegyében él, mindent példásan szerveztek meg és rendeztek, ami fontos és kell a kiállítás színvonalának eme­léséhez. A kiállítás élénk, kavargó, érdeklődő tömeg, ezer színben pompázik minden. Rengeteg a fiatal, ami nem csoda, mert Ä VILÁG GÉPÉI Ami Deklink is tetszik Az aratási munkák elvégzése után a szálkái EFSZ kétnapos kirándulást rendezett tagjai számára. A kiránduláson fiata­lok is részt vettek, akik a szö­vetkezetben dolgoznak. Utunk első állomása Bajmóc volt. Ezt a nagyon szép helyet a turisták és kirándulók ezrei keresik fel évente. Múzeuma, állatkertje és melegvízű gyógy­fürdője valóban kielégíti az Igényeket. A fiataloknak is volt itt látnivalója. Állandóan akad látogatója a különböző vízima­darakkal teli tavaknak is. Valamennyiünkre mély be­nyomást tett a várban elhelye­zett történelmi múzeum. Fi­gyelmesen hallgattuk a vezető előadását a vár érdekes törté­netéről. A vár és a város nagy történelmi múltra tekint vissza. A vár építését az 1300-as években kezdték meg. Utolsó ura gróf Pálffy János volt, aki jelentékenyen kibővítette. Ké­sőbb a Baťa cég vásárolta meg, melynek egészen a fölszabadu­lásig a tulajdonában maradt. A várat 1950-ben nagy veszte­ség érte, csaknem teljesen le­égett. Utunk további célja, Tren- csén és Pöstyén volt. A tren- cséni várban megcsodáltuk a több mint 70 m mély sziklába vájt utat,’ ' A kirándulás befejező állo­mása a Duna mellett a duna- mocsi halászcsárda volt. Az érdekes környezetben épült csárda mindannyluknak tet­szett. Megérkeztünkkor a ci­gány már vígan húzta a talp aiá valót. Egy-egy adag hal- paprikás, birkagulyás vagy rán­totthal elfogyasztása után jól csúszik a kitűnő dunamocsl bor A csárdát a helybeli EFSZ üzemelteti és nagyszerű külön­legességeket szolgálnak fel. Az úton hazafelé nótától volt hangos az autóbusz. A kirán­dulás mindannjdunknak tet­szett és csak helyeselni lehet, hogy a szövetkezetünk a kul­turális alapból ilyen célokra is fordít. TURCZEL ISTVÁN a bonyolult gépköltemények elsősorban ókét érdeklik. Rá­ülnek a traktorokra, próbálják kormányozni, mintha már mű­ködnének. Megsimogatják a precíz szerszámgépeket, elis­merően csodáik íznak a kor­szerű híradástechnikai tárgyak előtt. Hosszú sorok kígyóznak az autók sorfalánál, ilyen kel­lene, vagy az a másik, teszik nyílttá óhajaikat. A kiállítás kavarog és ezer színben pom­pázik.. Nincs olyan résztvevő válla­lat, üzem vagy állam, hogy valami érdekességet, amely napjainkban megüti az átla- gonfelüli színvonalat, ne mu­tatna be. Lehetetlen beszámol­ni a rengeteg érdekességről és a csodálatosabbnál csodála­tosabb gépekről. Néha megáll a szemlélő és csodálkozva ál­lapítja meg, hogy egyes gépek majdnem gondolkoznak, annyi­ra pontosan működnek, olyan sok szellemi energia van be­léjük építve. Egy munkafolya­mat sol^ műveletét sürítik ma­gukba, valóban ráillik az egész vásárra a nemzetek pavilon­jában kifüggesztett jelszó: Az automatizálás jegyében. Az au- tomatizáció mindjobban tért hódit a technikában. Könnyeb­bé teszi az ember létezését a Földön. A szovjet, japán, francia, nyugatnémet vagy apgol szer­számgépek már annyira pon­tosan működnek, hogy beindí­tásuk után a gépkezelő sétálni megy, a kitűzött időre vissza­tér, és' közben ládányi bonyo­lult gépalkatrész gyűlemlik össze fényesre csiszolva, pon­tosan elkészítve vagy esetleg csomagolva is a gépek mellett. Igen nagy a tolongás a japán elektromikroszkóp előtt is. A mikroszkóp 250 ezerszeres nagyítást végez és a vírus, sejt- és atomkutatásban nagy Szerepet játszik. Ugyancsak nagyon érdekesek a svéd és német légkalapácsok. Legföl­jebb 5 kg súlyúak és a szó szoros értelmében zajtalanul működnek. Vasbetont vágnak velük, de a járókelőket nem izgatja a zaj, mert nem okoz nagyobbat, mint egy személy­autó zúgása Az olomouci Sigma művek tűzoltókészülé­kei és szivattyúi szintén az érdeklődés középpontjában ál­lanak. Az öntözéses mezőgaz­daság fejlesztése bizony sok­ban függ a Sigma művektől, mert kiváló öntözőberendezé­seket és szivattyúkat gyárt. A kiállításra jellemző, hogy a gépgyártó üzemek mennyire törekednek a lehetőleg minél kevesebb anyagból készült kis­méretű, de az eddigieknél na­gyobb teljesítményű készülé­kek gyártására. A Skoda, Fiat, Wartburg és a Hillmann sze­mélykocsik például az eddi­gieknél szintén kisebb mére­tűek. A városi forgalom túl­zsúfoltságát enyhítik és nem utolsó sorban hajtóanyagot is megtakarítanak ezáltal. A Hill­mann művej< egyik négyüléses kocsija például 130 km-es óra­sebességet képes elérni és 100 km-ént 6 és fél liter benzint fogyaszt. Az autó egész kis helyen elfér, modern vonalú karosszériájű, mindenkinek tetszik. De igen korszerűek a csehszlovák tehergépkocsik is. A Brandis nad Labem-i Tatra autógyár 14 tonnás te­herautója azért i,s korszerű, mert olyan alacsony, hogy a rakodást valósággal gyermek- játékká teszi. A budapesti Ikarusz gyár csuklós autóbu­sza modern, városi forgalom majdnem nélkülözhetetlen esz­köze. A csuklós és az itt kiál­lított többi Ikarusz autóbusz nemcsak a nézőközönség, ha­nem a szakemberek figyelmét is felkeltette. A kiállítás másik jellemzője az anyagmozgató-gépek kor­szerűsödése. Minden ország nemzetgazdasági érdeke az egyre korszerűbb anyagmoz­gatás. Az önműködő rakodású és ürítésü szállítóeszközöktől kezdve a raktári ládamozgató gépekig mindenfelé anyagmoz­gató eszközt megszemlélhe­tünk. Az üzemek, gyárak anyagmozgató berendezéseit és precíz, csomagológépeket, súly­emelődarukat százféle kivitel­ben láthatunk itt. A plzeni Lenin Üzemekben készült föld- émelő-gép egyszerre négy köbméter anyagot képes emel­ni. A japán szerszámgépek alig nagyobbak, mint egy nagy képernyőjű televíziós készülék. A teljesítményük nem marad el a nálukná) néhányszor na­gyobb ugyanilyen célra gyár­tott gépektől. Hogy nemzet- gazdasági szempontból mit je­lentenek a kisméretű, nagytel­jesítményű gépek, arról bizo­nyára felesleges beszélni. A brnói gépipari vásár nem­zetközi méretben tájékoztatja a szemlélőt a világ gépipari fejlődéséről és a korszerű technikai színvonalról. A fej­lődés üteme óriási. Mindenhol sókat adnak a gépek esztétikai külsejére is, mintha ezzel az ember és a gép kapcsolatát hoznák egyre közelebb. A szép külső civilizációra vall és a munka megbecsülésére. Az esztétikai színvonalban is helytálló gép tényleg az a szer­szám, ami az embert helyette­síti a korszerű békés világon. Bagota István MIÉRT NEM MŰVELŐDNEK A FIATALOK KELENYÉN? Sok fiatal teszi fel ezt a kérdést nálunk és rögtön meg is adjuk a választ: mert a faluban nincs kul- túrház. Jól tudjuk, hogy egy kuitúrház felépítése igén költséges és sok nehézség­be ütközik, de azt sehogy- sem értik meg, hogy miért nem lehetne átalakítani egy lakatlan épületet, hiszen ilyen sok van a faluban. A falu apraja-nugyja örömmel bekapcsolódna és segítene az építkezésben. Amíg nem épül új kuitúrház, talán ily módon lehetne megoldani a fiatalok égető problémáját. Meddig várjunk még? Csaly Károly, Kelenye SZÉCSÉNKEI LEVÉL A szécsénkei Művelődési Otthon a Szécsénke-ipoly- nagyfalusi egyesített EFSZ- vezetőségével karöltve kör­zeti ifjúsági találkozót ren­dezett. A műsorról a helyi, valamint az ipalynagyfalusi és ipalyhidvégi kultúrcso- portok gondoskodtak. A szereplők valóbah kitettek magukért, amit a műsorszá­mok után felcsattanó taps bizonyított. A szécsénkei AKI tanulói a nyári szünidő alatt bekap­csolódtak a szövetkezet munkájába. A legszorgalma­sabb Keresztes József, Bad- zsár József és Naszvadi Jó­zsef volt. A losonci járási Művelő­dési Otthon vándorfilmvetí­tője a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 20. évfordulója tiszte­letére több filmet mutatott be. Nagyon tetszett az Éj­jeli mise című’ szlovák film. A S2;écsénkeiek szeretnék, hogyha gyakrabban hozná­nak jó filmeket a faluba. Major-Lajos, Szécsénke SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Egy ifjú újságmoly: Stred­ná priemyselná škola che­mická, Bratislava, ul. Feb­ruárového víťazstva. Két bényi lány: Zákazko­vé závody Vkus, Bratislava (podnikové riaditeľstvo). Šafárikovo nám. č. 5. (uč­ňovské stredisko, Košická ul. 48 sz.). DTN: A szülőknél puha- tolódzon, azután beszéljen a család jó barátaival. Kér­jük, írjon az esetről. Menyasszony: írja meg, milyen problémák foglalkoz­tatják. Paulina: Azt ajánljuk, ve­gyen mindig mély lélegze­tet, írjon magáról többet j Kozmetikus:. Az üzemi munkaiskola elvégzése után Gottwaldovban rendeznek időközönként tanfolyamo­kat. < Forduljon esetleg a kö­vetkező címre: Kozmetika^ n. p. Bratislava, ul. Febru­árového víťazstva 181. I Több olvasónknak üzen- í jük, hogy lapunkat, mint minden más lapot, csakis a PNS-n keresztül lehet meg­rendelni. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Mészáros Csaba, Csépa, Szolnok, megye, Béke u. 166 sz., 19 éves; Nagy Júlia, Székesfehérvár, Széchényi u. 13 sz.; Farkas Férenc, Veszprém 2 8354/T; Hor­váth János, Veszprém 2 8354/9; Dékány Flórián, Veszprém 2 8354/T; Mészá­ros Észter. Kistelek, Mező Imre u. 4 sz., 17 éves. A házasságról Légi építőmunkás (Olej Kuzmics felvétele) Aki nem fogadéi borravalót Ez évben olyan helyen sze­“ rettem volna nyaralni, ahol semmilyen zavaró körül­mény nem játszik közre. Ahol •paraszt szobában laknak az igénytelen nyaralók és a lo­vakkal együtt járnak fürödni. Ahol nincs strand, csak a bok­rok mögött vetkőznek az em­berek. Időnként a szövetkezet bikája elöl kell menekülni és ebéd közben túlérett gyümölcs pottyan az ember fejére. Ahol izgató látvány a tehenek haza­érkezése és alkonyatkor a disz­nókkal megy haza az ember aludni. Szóval, ahol nincs sem­mi, csak kacsahápogás, ahol már előre örül az ember, ha a vonatot jelzik, mint a nap egyetlen eseményét. Egy ilyen helyre akartam elmenni, s hogy mégsem lett belőle semmi, ennek is megvan a maga története. A Turista n. v. segítségével Trencsén-Teplicre kerültem egy minden modern berende­zést nélkülöző villába, ahol megszálltam. Egy reggel zilált képű embert láttam a sétá­nyon. Hat óra felé történt. Korán szoktam kelni, hogy a természet szépségeit meg­csodáljam, és így ez a szokat­lan látvány jelkeltette a fi­gyelmemet. Az ebédnéj az asztaltársam volt, a levest még kikanalazta, a főzeléket éppen csak meg­kóstolta, de a húshoz már. hozzá sem nyúlt. Csak nézett maga elé két­ségbeesetten. Később cigaret­tára gyújtott és tőlem kért tüzet, így aztán megismerked­tünk. uonaanam, Bizonyara jo is­merőse ennek a vidéknek és eligazíthat egy olyan vadregé­nyes helyre, ahová menni sze­retnék. Őrültként nézett rám, ami­kor megmondtam, mit akarok. — Ilyen helyre akar menni? — Várjon, én megmagyará­zom, hogy miért... Nekem a nagy csend kell. .. az abszolút nyugalom... távol a város zajától... azért kere- c sek egy ilyen helyet... 1 — Én éppen egy ilyen hely- 1 ről jövök, — mondta és olyan 1 tekintettel mondta, hogy a há- 1 tani mögé néztem, nem áll-e ’ valaki, aki az élete ellen tör. ’ — Egy ilyen helyen voltam ' pontosan, — mondta drámai hangon. Szép, olcsó hely volt. 1 Nekem inkább az olcsósága 1 miatt kellett. . és nyugalom 1 is volt, már úgy napközben, de ' rettenetesek voltak a hajnalok. J — Miért? A hajnalok nagyon ( szépek. ] — Igen? Na és a disznópász- i tor tülkölése? Van jogalma t erről az űrrepülés korszaké- i ban? Minden hajnalban arra i riadtam, hogy a legsötétebb i Afrikában vagyok és egy vad i elefánt kétségbeesett, fuldokló t trombitálását hallom. Szörnyű i volt. Minden hajnalban szivdo- i bogással riadtam. Később már : el sem tudtam aludni, csak i vártam, hogy mikor esek túl i fajta végre... minél előbb, i Egyszer hallottam egy olyan mesét a kanász tülköléséről, < és ott egy ravasz nyaraló egy i koronát ígért az illetőnek, ha minden hajnalban pontosan az i ablaka alatt fújja, mert való­sággal reszket a gyönyörtől, ha a tülök hangját hallja. Oda­tette egy-kétszer a koronát az ablakpárkányra, de később már nem. Erre megdühösödött a kanász és elment a falu másik végébe tülkölni, hogy valahogy meg ne hallja, mert ö ingyen nem fújja a smucig városi nyaralónak. Mindjárt én is arra gondoltam, hogy hasznát ve­szem ennek az ötletnek. Mon­dom a kanásznak, két koronát adok neki minden alkalommal, ha az ablakom alatt fújja, mert imádom a kanásztülök hangját. És ez volt a vesztem, mert addig, ha hallottam is, nem hallottam olyan közelről, na, de most... Ide figyeljen, mi történt!... Az a kanász egy önérzetes ember volt és a világ minden kincséért el nem foga­dott volna egy fillért sem ... megteszi 5 ingyen is, hadd virágozzék a falu és a város közeledése, barátsága. És in­gyen tülkölt, most már egye­nesen be az ablakomon, ször­nyű volt. Később már lebeszél­ni sem tudtam, azt hitte, csak szerénykedem. Vígül kedves meglepetésként egész váratla­nul hazatérőben, alkonyat kor is betülkölt nekem az ablako­mon, amikor pótalvásokat ren­deztem. Barátom, egy rongy az idegrendszerem. Tegnapelőtt szöktem el onnan, egy borzal­mas tülkölés után. A vasúti töltések mentén menekültem a legközelebbi állomásig. — No, de kedves barátom és ezért van úgy oda, hogy alig eszik? — Tudniillik, a nagy sietés­ben otthagytam a fogsoromat is. Wittenberg József A házasság nem könnyű in­tézmény. Nemcsak a szerelem dönti el a sorsát, hanem sok­kal inkább a képesség, hogy két idegen ember, aki életkö­zösségre lép, hozzá tud-e ido­mulni. egymáshoz. Készakarva beszélek két emberről, s nem nőről és férfiről. A szerelem­ben ugyanis a nő és a* férfi többnyire megtalálja egymást, legalábbis eleinte, de akkor még mindig ott áll egymással szemközt két ember, nemüktől részben független testi éš lelki tulajdonságokkal, eltérő gon­dolkodással, sokszor ellentétes szokásokkal. A házasság pedig csak akkor lehet boldog, ha á szerelmi összhangon kívül létrejön közöttük az emberi harmónia is. És kétségtelenül ez a nagyobb probléma. Rend­szerint rejtve is marad a mé­zeshetek igézete alatt. Csak hónapok, néha egy-kétév múl­va jelentkezik, amikor már csökken az újdonság varázsa, s a vágyak ellobbanó lángja parázzsá szilárdul vagy el is hamvad. Voltaképpen az első év nem is igazi házasság, csu­pán törvényes kaland. Csak utána dől el, hogy a kapcsolat egy életre szól-e, vagy pedig csupán csömör és csalódás so­rozata lesz. Korunkban sok a válás, de a statisztika szerint még min­dig jóval több azoknak a szá­ma, akik életük végéig együtt maradnak. Tudjuk, hogy nem minden házasság . azért marad fenn, mert a házasfelek való­ban mélyen szeretik egymást. Sokakat csak a megszokás, a kényelem, az előítélet vagy a gazdasági érdek tart össze. Mégis állítom, hogy ezek a házasságok se mind rosszak, még akkor sem, ha a jelek arra mutatnak. A közös otthon, a közös cél, az együtt átélt örömök és szenvedések, sikerek és kudar­cok észrevétlenül összeková­csolják a házasfeleket. Talán tele vannak panasszal, és ma­guk se tudják, hogy eltéphe­tetlenül egymáshoz tartoznak. Sokan elmondták már, hogy a házasság művészet. A házas, ság talaját olyan aprólékos gonddal kell megmunkálni, ci­zellálni, mint ötvösmester a fémet, amelyből ékszert készít. Lehetséges, hogy a nagy, fel­pezsdítő élmények elmaradnak a szerelem első lobogásával, viszont a látszólagos egyhan­gúság leple mögött szakadat­lan apró élmények sorozata rejlik. A szerelem — hogy a művé­szeti hasonlatnál maradjak — harsány színekkel dolgozik. A házasságban viszont a szí­nek a pasztell finom árnyala­taivá finomodnak. Ezeknek az árnyalatoknak a szépsége ki­meríthetetlen azok számára, akikben megvan az érzék és törekvés arra, hogy megtalál­ják. Sokszor szomorúan látjuk, hogy egyesek, nők, férfiak el­durvulnak a házasságban, mert testileg-lelkileg elhagyják ma­gukat. Szabadon engedik indu­lataikat, rossz szokásaikat, testi-lelki tunyaságukat. Nagy hiba ez. A házassághoz testi és lelki erőinknek szakadatlan összpontosítása szükséges anélkül, hogy ezt megerőlte­tésnek éreznők. Honoré de Balzac sokáig agglegény volt. Időnként na­gyon szenvedett a magányos­ságtól, de nem mert megnő­sülni, mert mint Zelma Car- raud-nak Irta, félt a házasság egyhangúságától. „Ne féljen ettől — válaszolta az anyai barátnő — tévedés az, hogy csak a nagy élmények szépítik meg az életet. Sokkal többet jelentenek az apró, alig észre­vehető árnyalatok, amelyek színessé teszik napjainkat. És meg kell értenie, milyen kincs az a tudat, hogy ami ma így van, holnap is, holnapután is így lesz. Átlagember számára ez csak örömöt és biztonságot ad, a maga számára azonban lelke kifinomodását jelentené“. És az, amit egyhangúságnak neveznek, voltaképpen a múló évekkel telik meg egyre több és több tartalommal. Az a két ember, aki mint idegen kezdte az életet, egyre jobban hozzá­hasonul egymáshoz. Észrevét­lenül átformálódik, gondola­taik rezonálnak, mint a hang­szer húrjai. Idővel már sza­vakra sincs szükségük: egyet­len pillantásból megértik egy­mást. Kedves játékosság szü­letik ebből, amint sokszor megfigyelhetjük idős házaspá­roknál. Olyanoknál, akik egy­más kortól feltérképezett ar­cában is meglátják az időtlen szépséget, s tudják a titkot, hogy nemcsak az erdő egyfor­mán szép tavasszal és ősszel, hanem maga az emberi élet is. M. U. s**rs“«w»» Hamar Erzsébet az erzsébetma- jori kacsatenyésztő telep egyik legjobb dolgozója. Többezer pecsenyekacsát gondoz és nevel, ~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom