Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-08-04 / 31. szám

ünnepi ebédek többfogásos választéka jár az eszünkben, mikor az Erzsébet-majori ka­csatenyésztő farm kapuján be­lépünk. A sárga iroda- és rak­tárépületek után hatalmas le­betonozott területen találjuk magunkat, ami hasonlít a re­pülőterekre. Csakhogy a bet on - kifutóról itt nem négymotoros gépek startolnak s emelkednek a magasba, hanem ezer és ezer hófehér kacsa hápog, hosszú nyakukat nyújtogatva enged­nek következtetni télhetetlen - ségiikre. Mert állandóan ennének, ezek a világ legfalánkabb állatai talán. így mutatják be a 18 ezer remek pecsenyekacsát. Igaz, még nem mind az, de a közeli hetekben valamennyien azokká válnak. Hatvankét nap alatt 2,40 kg-ra nevelik fel ügyes szorgalommal, hozzáér­téssel az idekerült napos ka­csákat. Szalagszerűen folyik a tenyésztés, két hónap alatt 18 ezer príma, jó falatnak való pecsenye-kacsa hagyja el a te­nyésztő farmot. Hamar Erzsébet és Iván Má­ria két fiatal lány, amíg velünk beszél, körülfognak ám az álta­luk gondozott állatok. Enni kérnek, mindig csak enni kér­nek, pedig nem annyit kapnak, amennyit ők akarnak vagy óhajtanának, ez túlságos bő ebéd lenne számukra, drága lenne a hústermelés. Jamrich Mária, a telep könyvelője vilá­gosított fel, hogy 62 nap alatt 2,25 kg helyett 2,40 kg-ra hiz­lalják fel a kacsákat, mégpedig 3,95 kg takarmányt használnak fel az előírt hivatalosan terv­bevett 4.10 kg takarmánymeny- nyiség helyett, egy kg súlygya­rapodáshoz. Ez bizony szép eredmény, meg kell hajolni az itteni dol­gozók ügyessége előtt. Vizet csak csörgedező cser­mely alakjában látunk a szürke betonkifutók szélén, odajárnak inni az állatok. Kijutókban víz nélkül nevelik itt az állatokat, pedig így precízebb munkát követel és nagyobb felkészülést a nevelés, mintha vizen tarta­nák a kacsákat. Igaz, így gaz­daságosabb az egész kacsate­nyészet. BÚZAFÖLDEKEN A forró nyári nap kegyetle­nül éget. A jászói EFSZ gabo­naföldjein fiatalok dolgoznak. A naptól égetett fiúk csak úgy forognak a kévék körül. Ösz- szehordják, keresztberakják a- zokat. 36 nézni ügyes forgo- tódásukat és csak később tud­tam meg, hogy Magyarország­ról jöttek idé dolgozni a kas­sai járásba. Pedig kirándulhat­nának. napozhatnának valahol a víz mellett, dehát milyen le­endő agronómusok lennének, ha legalább iskolai szünidejük egyik részét nem áldoznák fel a jövő foglalkozásuk érdeké­ben. És miért nálunk? Talán Jászón nincs elég munkaerő? — A fiúk a magyarországi mezőtúri mezőgazdasági tech­nikum tanulói — magyarázta a szövetkezet elnöke. — ösz- szesen 34-en jöttek ide és há­rom tanár van velük. Baráti viszonyban vannak a szepsi mezőgazdasági technikummal, a mi tanulóink náluk segédkez­nek az aratásnál. Munkájukkal a szövetkezete- sek elégedettek. Már harmadik hete dolgoznak itt. Közben el­látogattak Betlérre, megnézték az ottani kastélyt, jártak Krasznahorka várában, beba­rangolták a jászói cáeppköbar- langot és máshová is elutaz­nak majd. Bordáts Imre tanár, aki velük van, elég jól ismeri Csehszlovákiát és azt akarja, hogy a fiúk is jól ismerjék. Célja, hogy a fiúk gazdag él­ményekkel térjenek haza. Elé­gedettek is a jövő mezőgazda- sági szakemberek. Az emberek testvériesen fogadták őket Já­szon, elszállásolásukról, bö étkeztetésükről, szórakozásról gondoskodnak. Arról és sok más szép élményről beszélnek majd visszatérés után a szep­si diákok is, amelyekkel a szün­időben Magyarországon bizo­nyára találkoztak. Mató Pál, Kassa r" Ebédszünet a Komáromi Állami Gazdaság Bástya 5 üzemrész­legén Villámlott, mindjárt kitör a zivatar, ez ijesztette meg ezt a lányt, amiért kénytelen abba­hagyni a napozást is A telep újnak mondható, 1957-ben építették. Adminiszt­rációs dolgozókkal és a szállí­tókkal együtt negyven alkal­mazottja van a farmnak. Há­rom szocialista munkabrigád működik már évek óta. Az itt dolgozók többsége CSISZ-tag, főleg lányok, a szomszéd fa­lukból járnak ide dolgozni. Húsgyár ez, üzemszerű szer­vezéssel. Korszerű berendezé­sek, kellemes környezet és nem utolsó sorban rengeteg kacsa. Gyárban készült takarmányt etetnek, még jcbzé vágnak friss zöldtakarmányt, mert az fon­tos a leendő pecsenyekacsák­nak. Napi három műszakban dolgoznak az alkalmazottak, ezért nem csoda, ha üzemben érzik magukat. Délután két óra. Műszakvál­tás. Kerékpáron érkeznek a kö­vetkező váltás dolgozói, újabb mosolygós fiatal lányok. Akik reggel hattól voltak itt, azok pedig hazakarikáznak, a napi munka után élvezik majd a gyönyörű nyári délutánt. BAGOTA ISTVÁN A szélhámos és áldozata DIÁKLÁ­NYOK SEGÍTSÉGE Az aratási munkaideje alatt, minden munkaképes ember odaadóan dolgozott a páti EFSZ-ben. Sokat je­lentett a gondos, alapos ara­tási előkészület és munka szervezés, nagy dolog volt a gépek segítsége is. Abban azonban, hogy az idén olyan szépen és rendben haladt az aratás a páti EFSZ-ben, mé­gis az emberek szorgalmá­nak van a legnagyobb sze­repe. Az aratást szolgálta és a nagy vizsga sikerét biz­tosította a mezőgazdaságban folyó más munka is, így az, hogy a kapálást is el tudták végezni a többi nagy mun­ka mellett. A kertészetben is sürgős volt a tennivaló. Kapálni kellett a majorán­nát. káposztát, paprikát, patidinnyét stb. Látták ezt a páti diáklányok, össze­dugták a fejüket, miért ne segítenének ôk. Elhatározá­sukat tett követte. Máriássi Mária, Pavlík Mária, Szabó Ilona és még többen egy teljes héten keresztül bri- gádoztak a szövetkezetben, ahol becsületes és lelkiis­meretes munkát végeztek. Kovács János, Pat A SZŐGYÉNI FIATALOKRÓL A szőgyéni CSISZ-tagok is kitettek magukért az ara­tás alatt. Vállalták, hogy 200 órát dolgoznak az aratásnál és vállalásukat túlteljesítve több mint 500 órát dolgoz­nak társadalmi munkában az EFSZ-ben. Becsületes munkájukért az EFSZ veze­tősége társas-kirándulásra küldte az alapszervezet tag­jait. A szép eredmények el­érésében többek közt nagy része volt Trombitás Vil­mosnak, főleg a szervezés terén. Javítani való azonban még akad, nagyobb gondot kell fordítani a vezetőség­nek azokra a CSISZ-tagokra, akik még a mai napig sem kapcsolódtak be a szervezet tevékenységébe, amely sok vezetőségi tagra is vonatko­zik. Kurcz Teréz és Molnár Margit, Szőgyén SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Rózsa: Ajándékot nem vi­het, csak figyelmességet, virág formájában. N. Béláné, Taksony: Nem tudjuk, hogy az orvosi vizs­gálatot hol ejtették meg, de szerintünk egy alapos klinikai vizsgálat adhatja meg csak a végleges vá­laszt. Ha ez megtörtént, és akkor is ezt mondják — akkor igyekezniük kell be­letörődni a változhatatlan- ba. Szabadság: A kéthónapi szünidő beleesik az anyasá­gi szabadságba, azért azt nem hosszabbítják meg és meg sem fizetik. Kis barna: Érettségizett egyének nem taníthatnak, ahhoz főiskolai végzettség szükséges. Távúton gyors- és gépírni megtanulni nem lehet. Jaruska László: A téma jó, de sokkal jobban kellett volna megírni. Ajánljuk, írja meg 'újra, akkor közöljük. Zsigmond Pál: Mi is gra­tulálunk a Hamupipőke elő­adásához, de az írás kissé rosszul sikerült, írjon vala­mi másról. Baba: Ebben a kérdésben szakorvosi vélemény dönt­het, mi nem vagyunk rá il­letékesek. Balesz Etel: Forduljon pa­naszával a Jednota járási vezetőségéhez, ha ott nem orvosolják a bajt, akkor ír­ja meg nekünk. A napilapok hasábjain gyak- ran olvashatunk ilyen cí­mű közleményeket: „Egy ál­mérnök tündöklése és buká­sa“, „Lakástrükk“, „Félmillió forintos sikkasztás gépkocsik vásárlására", „A hiszékenység vámszedöje“ stb. Ilyenkor mél­tán elcsodálkozunk: milyen könnyűszerre! becsaphatők az emberek. Lehet, hogy másnap mi is egy hasonló szélhámos­ság áldozatává Válunk? A szélhámosok, éppúgy mint kérvallottaik, a társadalom minden rétegében megtalálha­tók. Az emberek e rászedői úgyszólván mindenre kaphatók. Legalábbis addig, amíg sikere­ik révén olyan kalandokba nem bocsátkoznak, ami már meg­haladja képességüket. Tündök­lésük tehát elöbb-utóhb szük­ségszerűen bukással zárul. A világirodalom számos nagyne­vű képviselője örökítette meg a szélhámosok agyafúrt tetteit. Legutóbb példáui Thomas Mann „Egy szélhámos vallomásai“ cí­mű regényéből készült filmben láthattuk a típus sokrétű elemzését. A tőkés rendszer a szélhá­mosság igazi „paradicsoma“. Egyetlen nagyobb üzem, vál­lalat sem maradhatna fenn, ha érdekében nem „ügyeskedne“. Ennek érdekében gyakran csa­ládok ezreit kell tönkretenni, legázoini. A tőkével nem ren­delkező szélhámos is könnyeb­ben zsákmányra le! itt. A mun­kanélküliség és a zavaros ál­lapotok is sok lehetőséget te­remtenek a visszaélésekre. A szocialista társadalom szervezettségéből következik, hogy a szélhámosságnak itt nincs létalapja. Ahol tervgaz­dálkodás folyik, ahol nem a pénzszerzés farkastörvényei uralkodnak, hanem a munka a legfőbb erkölcsi norma, a szél­hámosság nem szükségszerű következmény. A munkanélkü­liség — mert ilyen nincs — sem kényszerít olyan kétség­beejtő helyzetbe senkit, mely­ből csak szélhámosság árán szabadulhat. Ennek ellenére sok példa bizonyítja azt, hogy — korlátozott mértékben bár — a szélhámosok mégis megta­lálják azt a részt, ahol ártó tevékenységük ideig-óráig gyö­keret verhet. Fondorlattal másokat behá­lózó s ebből haszont húzó ka­landorok tehát a mi társadal­mi rendszerünkben is akadnak. Milyen emberek a szélhámo­sok? Milyen e különös élősdi emberfajta természete, lelkivi­lága? Nyíró professzor „Pszichiát­ria“ című könyvében a szélhá­mosok egyik csoportját a kö-, vetkezőképpen írja le: „Min­degyiket optimizmus s emel­kedett hangulat 'jellemzi, ami még a testtartásukban, mimi­kájukban és pantomimikájuk- ban is megnyilvánul. Fellépé­sük határozott, tartásuk büsz­ke, egyenes, szemük csillogó fényes, arckifejezésük derült. Megnyerő külsejük révén bi­zalmát keltők, s így nem cso­da, ha a hiszékeny emberek oly sokszor hitelt adnak ne­kik.“ Az egyik hírhedt magyaror- szégi szédelgő, Strassnoff Ig­nác emlékirataiban számolt bé A természetjárás és barangolás kedvező lélektani hatást is vált ki és természetes észjárást biztosít, ami a társadalom számára is előnyös 1890-1918-ig folytatott mester­kedéseiről. A többi között el­beszéli, hogy mint szedte rá Vaszary Kolost, a korabeli her­cegprímást. Nyolcszáz forintra volt éppen szüksége s ezért huszárfőhadnagyi egyenruhát öltött és mint gróf Eszterházi beállított a főpaphoz. Az ál- gróf — miként leírja — az első pillanatokban még azt sem tudta, hogy miféle trükköt fog alkalmazni. Kezdetben nagyon zavarosan, egy ember életének sürgős megmentéséről szólt, azzal, hogy nincs ideje haza­utaznia pénzért, stb. Amikor a hercegprímás nyájas hangon megkérdezte, hogy „milyen nagy összegről“ van szó? — rögtön felismerte „jóságos te­kintetéből“ a segítőkész szán­dékot. tehát azonnal megtíz­szerezte az összeget és 8000 forintot kért, amit a gyanút­lan egyházfejedelem készség­gel átnyújtott a „főúri“ szél­hámosnak. Mint ez az eset is bizonyít­ja, a jóhiszeműség e megvá- molói gyakran a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodva, meg­nyerő magatartásuk hatásának kiaknázásával, néhány perc alatt, terveznek és cseleksze­nek. Hatalmas karriert futott be századunk első évtizedeiben a magyar származáson paksi Tre- bitsch-Lincoln Ignác, aki nem­zetközi fondorlataival nagy va­gyonra tett szert, fontos köz­életi szerepet töltött be Angliá­ban, majd Kínában szentként tisztelt buddhista főpapként halt meg. |Z őrünk egyik legnagyobb szélhámosát, Ravul Paget- ot 1960 áprilisában tartóztatták le Belgiumban. Észak-Afriká- ban érseki koadjutornak adta ki magát, Olaszországban mint püspök, Svájcban mint „Kame­run apostoli vikáriusa" szere­pelt. E minőségében olyan te­kintélyre tett szert, hogy a svájci rádióban előadásokat tartott a leprások megsegíté­szuggesztív beszéde, szTneS személyisége lehetővé teszi a szuggesztióval való élést — il­letve visszaélést. Szólnunk kell még — bár­mennyire is ellentmondásnak tűnik — a szélhámos feltűnően jól fejlett érzékéről. Éz azt je­lenti, hogy a legtöbbször pon­tosan tudja, milyen vétket kö­vet el. és hogy cselekvései miatt a törvénnyel kerül ösz- szeütközésbe. Nem egy közü­lük meglepő jogi ismeretekkel rendelkezik, kifogástalanul fel­sorolja a különböző bűntény­féleségek bírói minősítését, egymáshoz való viszonyát. Ez­ért a szélhámos a büntető tör­vénykönyv kijátszása érdeké­ben különböző nyugtákat, elis- mervén.veket irat alá áldozatai­val. s ezeket „ártatlansága“ bizonyítására használja fel „le­bukás“ alkalmával. A szélhámosok tevékenysé­ge gyakorta egyenesen tudo­mányos alaposságú. Ivan Kreu- ger, a nemzetközi panamáiról hírhedt Svéd „gyufakirály“ hu­szonnyolc ország 150 gyufa­gyárát irányította, sőt korlát­lan úrként számos ország po­litikájának alakulásába is be­leszólt. Ö — mivel hiányzott belőle a szélhámosokat jellem­ző gyors lényegmegragadás, a- zonkívül beszéde sem volt elég szuggesztív — inkább megfon­tolt, alaposan előkészített ter­vei segítségével ámította el üzlettársait. Házi nyomozói megszerezték az illető múltjá­ra. szenvedélyeire és gyengéd­re vonatkozó adatokat, s « pszichikai tényezők birtokában kellőképpen felkészült a tár­gyalásra. Az előszobájában vá­rakozókat reflexvetítőjén ke­resztül először megfigyelte, tá­jékozódott lelki állapotukról. Ezzel a tárgyalások megkezdé­sekor előnyt szerzett és gát­lást nem ismerő, vakmerő ter­veit könnyen keresztül vitte, öngyilkossága után a gyufa­gyárak szervezete kártyavár­ként omlott össze. (Folytatjuk) sir 'Eelepü^tse^ufff'^rusz’ szelbe szökött, ahol mint ve gyészmérnök, majd középisko lai tanár működött és többszö rös bigámista létére előadás sorozatokban fejtegette: mi lyen az erkölcsös házasság. A szélhámosok gyorsan al kalmazkodnak a legkülönbö­zőbb körülményekhez S min dig az adott helyzetnek meg felelően viselkednek. Hol fölé nyesek, hol alázatosak, asze rint, hogy miként érhetnek e áldozatuknál eredményt. Ennél megfelelően kiváló emberisme rök. hamar rájönnek kinek-ki nek gyöngéire (hiúság, hata lomvágy, szeretetigény stb., stb.). A szélhámosok határo­zottan jó színészi képességek­kel és élénk képzelőerővel is rendelkeznek, valósággal át­élik. átérzik szerepüket, ki­szemelt áldozatukat lenyűgöző magatartásukkal szinte „hip­notizálják." Különösen fejlett a beszélőképességük. Színes érdekes előadásmódjukkal e- gyenesen lebilincselik hallga­tóikat. A beszéd, a szavak tartalma, mint második jelzés, a való­sághoz hasonló változásokat képes előidézni az ember szer­vezetében. A beszéd segítségé­vei szuggesztív hatást lehet elérni. Mi a szuggeszció? Éber állapotban történő befolyáso­lás. (S itt különbséget kell ten­nünk a szuggesztió és a hip­nózis között, A hipnózis: rész­leges alvásszerű állapot; a hipno-szuggdisztió pedig hipnó­zisban, tehát alvússzerü álla­potban alkalmazott sugalma- zás). Amikor a szélhámos rá­beszéli áldozatát valamire, el­hiteti vele, tulajdonképpen szuggesztiót végez, A szug­gesztív beszéd az agykéreg bi­zonyos részében izgalmi álla­potot okoz. Ez az izgalmi pont erős gátlást vált ki az agyfél­tekék kérgének egész további területén és ezzel kizárja más jelenlevő ingerek Íratásának le­hetőségét. A szélhámos biztos fellépése, határtalan önbizalma. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom