Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-28 / 30. szám

1000000000 dolláros látványosság „KÜLLIKI“: Fekete alapon színes mintás vászon anyagjához végig gombolós ruhát terveztünk. A férfifazont, az ujjak szélét és a gomboláspántot végig zöld vagy sárga szegélyezés díszíti. A szegélyezéssel egyező színűek a csontgombok is. (Ahhoz későn ért, hogy a találkozói ruhára tanácsot adhattunk volna). G. A.-NÉ: Az egyik elegáns ruha anyaga kismintás selyem. A ruha egyszerű, érdekes ovális kivágással, a gallérnál mély, ieva- salatlan ráncokkal. A másik elegáns ruha egyszínű vászonból, vagy burcttból készüljön, ezek most igen divatosak. A felsőrészen és a szoknyán a csípóvonalig egy-egy tűzéssel díszített szemberánc halad. A ruha legdivatosabb így ujjatlanul, de készülhet rövid ujjakkal Is. „GRÄNÄTVIRÄG“: Fehér szilon tüllesipke anyagja valóban na­gyon kemény, de azért princesz ruhának megfelel. Ajánlatos fehér tafttal együtt varrni, úgy, hogy sehol se látszodjon át és így a szoknya esése is szebb lesz. „SZERETEM A SZÉPET“: A mellékelt alkalmi ruha készülhet mintás tiszta selyemből, vagy pedig egyszínű tiszta selyem bu- rettból vagy tiszta selyem ripszböl. A ruha egyszerű, de elegáns. Az eleje egybe van szabva a japán ujjakkal és a szoknya egész elejével. A szoknya elől két oldalt és hátul a hosszított derék­vonal alatt enyhén húzott, ez előnyös lesz sovány alakjához. Elől a ruha kivágása csaknem nyakig ér, hátul cedia mélyen kivágott spicces. (Folytatás 28. számunkból! O ibenni, iga- * zán pihen­ni, persze tudni kell. Mert nem számíthatjuk pihenésnek azt, ha már a vonatban azon törjük a fejünket, nem-e lesz túl érett befőzéshez az őszibarack, vagy megöntö­zik e a szomszédok rende­sen a rájuk bízott növénye­ket. Van. aki azzal rontja a pihenését, hogy állandóan az jár az eszében, hogy ha­zatérte után milyen sor­rendben fog majd a nagy­takarításhoz s vajon iesz-e ideje, hogy uborkát is elte­gyen. Ezeket megnyugtat­(Folytatás 24. számunkból) A kéthónapos csecsemő 18-20 órát alszik, az öt hónapos 16-18 órái. A gyermeket pici korától ügy szoktassuk, hogy egysze­rűen letesszük aludni. „Ringá- zás“-nak, kocsiban való ide-oda tologatásnak, nincs értelme, mert megszokja s aztán anél­kül —, de néha még úgy sem — nem akar elaludni. Sokszor az elalvásból egész cirkuszt csinálnak, megdicsérik a gyer­meket, ha „szépen elalszik“, mintha ez külön érdem lenne. Egyet azonban ne felejtsünk el: betakarni. Bármilyen meleg is van, egy vékony takarót, vagy legalább egy pelenkát tegyünk rá. A t/i— 1 éves gyermeknek már csak 16 óra napi alvásra van szüksége, ebből 12 óra az éj­jelre esik, vagyis pl. 18 órától reggel 6-ig, vagy 19 órától reggel 7-ig alszik, 2 órát déle­lőtt. 2 órát pedig délután. Fon­tos. hogy délután mindig köz­vetlenül ebéd után fektessük le, különben az alvás kihúzódik a késő délutáni órákig, így azu­tán nem csodálkozhatunk, ha a gyerek este nem akar lefe­küdni. Ezt az alvásidőt föltét­lenül tartsuk be, mert az alvás épp olyan fontos, mint az evés. A ktalvatlan gyermek nyűgös, nem eszik rendesen. Egy éves kortól, kb. 4-5 éves korig, még mindig napi 14 óra alvásra van szüksége a gyerek­nek. 12 órát aludjon estétől reggelig (19 órától 7-ig) és 2 órát ebéd után. Előfordul, hogy a 4-5 éves gyermek már nem akar ebéd után aludni’: nos, az alvásra nem tudjuk kényszerí­teni, de mindenesetre fektessük le, mert ha nem is alszik, pihen, és erre szüksége van. (Folytatjuk) juk, hogy nem vétenek jó háziasszonyi hírük ellen, ha az ilyesmikre majd csak hazatértük után gondolnak. Lelkiismeretünk persze csak akkor lehet tiszta, ha ott­hon mindent rendben hagy­tunk, különben nemcsak jó háziasszonyi hírünkön, de otthonhagyott holmijainkon is csorba esik (molyok és más kártevők formájában). M ielőtt elutazunk tehát, a szőnyegeket jól por­szívózzuk vagy porol­juk ki, vízben oldott ter­pentinnel alaposan keféljük át, szórjuk meg molyirtó- val, tekerjük fel és csoma­goljuk újságpapírba. A térí­tőkét rázzuk ki és össze­hajtva tegyük zárt helyre, a bútorokat takarjuk le, hogy nem porozódjanuk. Húzzuk le az ágyneműt, s a többi szennyessel együtt adjuk mosodába, a tisztí­tásra szoruló felsőruhákat pedig tisztítóba, hogy sem­mi piszkos ne maradjon a lakásban A szemetes ládát ürítsük ki s fertőtlenítővei öblítsük át, nézzünk utána, hogy az éléskamrában vagy a hűtőszekrényben ne ma­radjon romlandó élelmiszer. S végül: oltsuk el az összes villanyokat, kapcsoljuk ki a gázt, a hűtőszekrényt, zárjuk el a vízcsapokat, csukjuk be jól a lakást s a kulcsokat ne felejtsük ott­hon! V égezetül: pihenésünk csak akkor teljes, ha hangulatunk is jó. Ne hagyjuk tehát csekélysé­gekkel elrontani, de még a kedvezőtlen idővel sem. Rossz időre mindig számí­tani kell, készüljünk tehát fel rá (ha mindvégig jó időnk lesz, annál jobban örülhetünk), egyrészt ruha- neműekkel (ha fázunk, még rosszabb kedvünk lesz), másrészt olvasnivalóval, ké­zimunkával. Ha csak hűvös van, de nem esik, tegyünk nagy sétákat s ne emleges­sük percenként, hogy mi­lyen jó lenne most napozni vagy a vízben lubickolni. Ezzel úgysem segítünk s vigasztaljuk magunkat azzal, hogy ha most rossz időt is fogtunk ki. jövőre talán nagyobb szerencsénk lesz. Mert az időjárást nem mi irányítjuk, de a hangu­latunkat s ezzel kellemes pihenésünket, mi biztosít­juk be. Barnum, a múlt században nálunk is járt világhírű cirkusz tulajdonosa hirdette büszkén műsoráról, hogy az a világ legnagyobb látványossága. A hetvennégy éves Robert Moser, mint annak igazgatója, a New- York-i világkiállításnak köve­teli ezt a nem mindennapi jel­zőt. A számok és a méretek valóban lenyűgözők. A kiállítás területe 2 930 000 négyzetméter, a kiállítási épü­letek száma 175. Építésén 8000 munkás és mérnök dolgozott nagyszámú gép segítségével. Megmozgattak 760 000 köbmé­ter földet, lefektettek 30 km csővezetéket, több nyilvános telefonállomás működik, elő­vételben eladtak 35 000 000 dollár értékű belépőjegyet és a kiállítás időtartama, 360 nap alatt várnak 70 millió, jó eset­ben 100 000 000 látogatót. Az első hetek ezt a várakozást nem igazolták. MIÉRT NEM VILÁGKIÁLLÍTÁS A VILÁGKIÁLLÍTÁS? A kiállítók között szerepel külön-kiilön az Egyesült Álla­mok ötven tagállama és maga az államszövetség, ezen felül negyven külföldi állam. Hiá­nyoznak azonban a kiállítók sorából a Szovjetunió és a többi szocialista állam, Nagy- Britar.nia és a brit birodalom tagállamai. Ennek története van. A világkiállítások rende­zősége minden esetben díjta­lanul bocsátja a kiállítók ren­delkezésére a szükséges terü­letet. Ezúttal éppen az ellen­kezője történt. A kiállítóktól a területért bérleti díjat kér­nek, mégpedig igen jelentős összeget. Egyébként a rendezők célja ezúttal nem a kiállító államok ipari és mezőgazdasági termé­keinek bemutatása, hanem el­sősorban a látogatók szórakoz­tatása AZ OLIMPIA, MINT VONZERŐ Az októberben megrendezés­re kerülő tokiói olimpia, már, am: az amerikai együttes fel­készülését illeti, a világkiállí­tás egyik nagy eseménysoro­zata. Az USA olimpiai kerete 2000 versenyzőből áll. Ezek döntik el tizenkilenc válogató versenyen, hogy kik képviselik majd közülük az Egyesült Ál­lamok színeit a tokiói nagy versengésen. A tizenkilencből tizenötöt a világkiállítás terü­letén rendeznek, a látogatók 59 napon át nézhetik végig az olimpiai kiküldetésért folyó izgalmas küzdelmeket. Az ökölvívó, birkózó és cselgáncs válogató versenyeket egy 18 000 ülőhellyel rendelkező csarnok­ban rendezik meg, a vívó- és súlyemelő-versenyeket az As­sembly Pavilon-ban, ahol 21 000 néző számára van hely. Az atlétikai válogatók színhelye a Downing Stadion, ahol 22 000 néző fér el, az úszó-, müugró- és vízilabda-mérkőzések szá­mára ugyancsak jelentős férő- helyű uszodát biztosítottak. A SZÉPSÉG NAGY SEREGSZEMLÉIÉ A kiállításon jelentős helyet kapott a képzőművészet. Olyan felbecsülhetetlen értékű mű­kincseket hordtak össze egy helyre, amelyek megtekintésé­re különben a fél világot kel­lene a látogatónak beutaznia. Az ember legősibb művészi termékeitől a ma még sokat vitatott absztrakt művészete­kig minden kor, irányzat, is­kola képviselve van. A Szövetségi Pavilon körala­kú előterében a Modern Művé­szetek Múzeuma rendez szo­borkiállítást. Florida pavilon­jában különböző múzeumok és magánosok birtokában lévő régi és új művekből mutatnak be. képviselik. A kiállítás legérté­kesebb képzőművészeti alkotá­sa Michelangelo „Pieta“ című szobra, amely évszázadok óta először látható másutt, mint állandó helyén, a római Szent Péter bazilikában. KORUNK LEGIZGALMASABB VÍVMÁNYA —AZ ŰRKUTATÁS Állandóan nagy a látogatók száma az Or Parkban, ahol egymás mellett sorakozik az USA eddig felbocsátott raké­táinak, űrhajóinak egy-egy példánya és azok közül is be­mutatnak néhányat, amelyeket az űrkutatási terv során a jö­vőben szándékoznak felbocsá­tani, Bemutatják a Satum V jelzésű rakétát, amellyel űrha­jósokat szándékoznak a Holdra A kiállítás jelképe, az Unisphere időnként változó anyaggal, festményeket és szobrokat. Érdeklődésre tarthat számot Amerika népművészete a Ko­lumbusz előtti időkből. Monta­na állam Charles Russel, a régi vadnyugati életet ábrázoló festménysorozatát mutatja be, New England állam pedig a bálnavadászat történetét meg­örökítő festményeket. Sok nézője akad majd Hawai népművészetének és Texas állam korszerű képzőművésze­tet reprezentáló kiállításának is. New-York „A folyó — né­pek és tájak“ címen rendezett kiállítást olyan képekből, ame­lyek a Hudson folyó menti vi­dékek, városok, emberek életét ábrázolják a XVIII.-XIX. szá­zadban. Kiállítják az Ameriká­ban őrzött legszebb kisplaszti­kákat és egy negyven fest­ményből álló gyűjteményt, amelynek „Négy évszázad ame­rikai művészete“ a címe. Egy másik csarnokban negy­ven évszázad keleti művésze­tének jade, bronz, elefántcsont és porcelán alkotásai sorakoz­nak. Az EAK pavilonja egye­dülálló ritkaságokkal várja a látogatót. A spanyolok a híres Prado Múzeum féltve őrzött kincseit hozták el, Greco, Goya, Velasquez és Zurbavan műveit. A század művészetét Dali, Picasso és Miro festményei, Sanchez és Serran szobrai eljuttatni. Ez a rakéta közel 26 méter magas és az átmérő­je 10 méter. Toronyként ma­gasodik ki társai közül a Titan II. 33 és fél méteres teste, csúcsán a Gemini űrhajóval, amelyben két űrhajós számára van hely. Ez a rakéta pontosan abban a helyzetben látható itt, mint amilyenben a Cape Ken­nedy kísérleti telepen áll majd, mielőtt elindul hosszú útjára. A TELEVÍZIÓ 25 ÉVE Kereken egy negyed százada, 1939-ben nyílt meg az előző világkiállítás New Yorkban és a megnyitás nagy szenzációja az akkor először bemutatott televízió volt. Mintegy ezer főnyi meghívott a tévé-készü­lékek képernyőin látta és hal­lotta Roosevelt elnököt, ami­kor a kiállítást megnyitotta. Ezúttal más, sőt nagy szerep­hez jut a tévé. A kiállítás te­rületén működő központjában 350 riportere, rendezője, ope­ratőrje gondoskodik arról, hogy a felállított háromszáz színesképes vevőkészülékből reggeltől késő estig ne fogyjon ki a látnivaló és arról is, hogy a sokmilliós amerikai, de a tengerentúli közönség is ré­szesüljön eleven képekben s kiállítás eseményeiről. Más­részt a kiállítás színpadain maga gondoskodik a látogatók szórakoztatásáról, amikor rend­szeresen felvonultatja a műso­rokból jól ismert, népszerű kedvenceit. A JELKÉP Minden nagy kiállításnak megvan a maga jelképe. Ami Brüsszelnek az Atomium volt, az New-York-nak az Unisphe­re. Egy tizenkét emeletes ház nagyságának megfelelő méretű földgömb. amelyet a műboly­gók pályáit jelző, acélból ké­szült körök öveznek. Azt kí­vánja jelképezni, hogy glóbu­sunk egyre zsugorodik a foly­tonosan táguló világűrben. Ügy tervezik, hogy az Unisphere a helyén marad akkor is, ami­kor a kiállítás 1965 őszén majd bezárul és középpontja lesz egy nagy parknak. A nagy iparvállalatok pavilonjai — mindegyik építészeti különle­gesség. Egyhelyt hatalmas ku­polák nehezednek hihetetlenül karcsú oszlopokra, másutt kü­lönböző magasságú hasábok alkotják a pavilont. Svájci ház mellett kínai pagoda magaso­dik, mohamedán mose mellett Thaiföld fafaragásokkal díszes csarnoka. A Port Authority T alakú óriási tornyának lapos tetejére szállnak le a látoga­tókat a város repülőtereiről ideszállítő helikopterek. A gáz­pavilon üvegcsarnoka a jövő konyháját mutatja be, amely­ben a szakácsmüvészet híres­ségei sütnek-főznek. WALT DISNEY — A NAGY VARÁZSLÓ Minden kiállító mammutvál- lalat valami rendkívüli látni­valóval édesgeti magához a közönséget. Foráék hatalmas kiállítási épületét Walt Disney csapongó fantáziája népesítet­te be. Gépkocsikon, mint vala­mi szellemvonaton — utazik a néző, mozgó, gigantikus ős­lények között, a múltba, a je­lenbe és persze a jövőbe is. A General Motors futurumája az elkövetkező századba enged pillantást, Argentína vendég­lőjében ökröt sütnek, Hawaii Csendes-óceáni paradicsommal szolgál. Aki nem óhajt gyalo­golni — egysínű vasútról néz körül, autóbuszon járja be a kiállítást, vagy — kétszemé­lyes taxit bérel. A hangsúly — a szórakozá­son van. A musical száz éves történetében legnagyobb sikert aratott művek részleteiből ál­lították össze a kiállítási mu­sicalt. amelynek előkészületei, díszletei, jelmezei egy millió dollárt emésztettek fel, de az időjárás közbeszólt, s a láto­gatók gyér száma arra kész­tette a rendezőket, hogy az esténként jelentős összeget felemésztő produkciót — lega­lább is átmenetileg — leve­gyék a műsorról. És ha azt kérdezik, hogy mi a különbség minden eddigi és a New-York-i világkiállítás között: — egy szó rá a válasz: Nagyobb! Ez utóbbiakat egyébként nem mi találtuk ki. A kiállítás egyik — Whitney Darrow bű­bájos, színes rajzaival illuszt­rált, — pompás prospektusá­ban olvastuk. Légifelvétel. Előtérben a Ford kiállítás ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiái Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSIS2 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő- Ság és adminisztráció Bratislava Praí.ské 9 — Telefon 445-41 - Postafiók 30 — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta s Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 3120 Terjeszti a Posta Hírlaps/.olgálata. előfizetni lehet minden postán - Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza — A lapot külfüld számára a PNS Ostredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Cottwaldovo námestie 48/VII. K—16*41364

Next

/
Oldalképek
Tartalom