Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-07-14 / 28. szám

KÉTSÉGTELEN, HOGY bő­rünk ápolásához külön­böző KRÉMEKRE VAN SZÜK­SÉG, emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a bőr egyik legkitűnőbb és elmarad­hatatlan „táplálékáról", a víz­ről. A víz volt persze az első ás természetes arctisztító szer akkor, amikor még semmilyen mesterséges szépségápoló szert nem ismertek. A kozmetikai szerek elterjedése óta azon­ban, a vízzel igen mostohán bántunk. Nemrégen jöttek csak rá a kozmetikusok, hogy bár a víz egymagában nem elég, a kü­lönböző krémek mellett, mint arctisztítószer pótolhatatlan. AZ ALAPOS TISZTÍTÁSNÁL az első tennivaló, hogy hajun­kat lekötjük, nehogy frizuránk tönkremenjen. Persze, ezután ne sóhajtsunk fel, hogy: „Jaj, de babra munka ez, és mennyi időmet elveszi...“ Gondoljunk „21 ÉVES KISMAMA": A min­tás sidarából a kétsorosán gom- bolódó ruhát csináltassa. A gallér csaknem az övig ér, a ruha az övvel szabályozható, s később a hátul lévő ráncot is ki lehet engedni. A piros-íehér pettyes kartont a varratás előtt forrázza le, mert ez a minőség nagyon összemegy. A ruha sza­bása egyenes, az öv fogja össze, később az övét el lehet hagyni. kör előtt végezzük, vigyázva, hogy a bőr ne húzódjon össze. Ezután hideg vagy langyos víz­zel addig mossuk, míg a víz MEGTÖRÜLNI NEM KELL, MERT TOVÁBBI MŰVELET KÖ­VETKEZIK: egy kis vattából két göngyöleget készítünk, vi­tamintartalmú arcvízbe márt­juk és tükörbe nézve mindkét kezünkben egy-egy vattacso­móval, a következő mozdulato­kat végezzük: az orrtőtől a homlokon keresztül a halánté­kig, az orron és szemöldökön keresztül a külső szemsarokig. Innen könnyedén az orr felé Utögetjük, majd áthúzva a szempillákon, orron és arc­csonton keresztül a fül felé. Most az orrcimpáktól a fülig, a felső ajak közepétől a fülig, a szájsarkoktól a fülig, az áll közepétől a fülig, a nyak kö­zepétől a fülig (a pajzsmirigy táját csak érintjük). A tisztí­tást akkor hagyjuk abba, ha a vattacsomók tiszták maradnak. EZ A SOK UTASÍTÁS TALÄN komplikáltnak tűnik, de nem az. Néhányszori gyakorlat után szinte beidegződnek a mozdulatok kezünkbe, úgyhogy a művelet gyerekjáték lesz. Az arcvizet a tisztítás után még egyszer lemossuk bőséges vízzel majd megszokott kré­münkkel bekenjük. Ráncos bőrnél az ilyen alapos tisztítás csak este szükséges, a nagyon zsírosnál azonban reg­gel is, a száraznál viszont he­ti kötszerre csökkentjük a tisz­títást. Ez utóbbi esetben csakis az orr tájékát és állat kezel­jük. Vörös, eres arcbőrnél az arcvizet elhagyjuk. HANGSÚLYOZZUK: adjunk vizet bőrünknek, hadd „igya" a szépséget, mert ha a bőr ter­mészetes nedvességtartalma csökken, elhervad, mint a vi­rág víz nélkül. ■ „20 ÉVES VAGYOK": Nem irta meg, kék csíkos anyagja milyen minőségű, pedig ez a tervezéshez föltétlenül szüksé­ges. (Legjobb lett volna, ha mintát küld). Abból, hogy 2 lk m-t vett, ügy gondoljuk, hogy szövet s ehhez terveztük a mo­dellt is. „IRÉN": Halványkék szövet­jéből egybeszabott ruhát csi­náltasson. Dísze az elején, az ujjakon és a csípővonalon ke­resztül húzódó elszabott, szem- beráncot képező vonal, amelyet szélesen, vastagabb fehér pa­muttal lefűzünk. „BABY“: Az alkalmi ruhára fehér vagy rózsaszín klókét, kaszilont, tüllkaszilont, tiszta selyem ripszet vagy burettet vegye A ruha princesz szabá­sú, a váltakat szabadon hagyja, dísze a kivágásnál elhelyezett masni. Rövidujjú kis bolero egészíti ki. (Folytatás) S í ok fiatal házas- ( pár azt állítja, azért nem me­hetnek pihenni, mert kisgyermekkel nerc „érdemes“, hiszen se­hová sem mehetnek miatta s egész nap csak ve­sződni kell vele. Nos, amíg a gyermeket pelenkázni kell, idegen helyre — v. i. szállodá­ba — nem vihetjük, csak ro­konokhoz (persze nem néhány- hetes csecsemőre gondolunk). Amint pedig a gyermeknek nincs szüksége pelenkára (kb. 13—15 hónapos korban) nyu­godtan vihetjük akárhová, sőt, miért ne lubickolhatna velünk a vízben, vagy szívná magába a jő hegyi levegőt. Nagy tú­rákra persze nem vihetjük magunkkal, de ha olyan szen­vedélyes turisták vagyunk, megoldhatjuk úgy, hogy egy­szer a mama, egyszer pedig a papa marad vele, míg a má­sik szőlő a túrára megy. K ifogásul szokták felhozni azt is, hogy este nem lehet a gyerektől elmenni szórakozni — és így mit ér a nyaralás? Valóban nem aján­latos kisgyereket hosszú időre egyedül hagyni a szállodában, de azt sem — ha nincs is kis­gyerekük — hogy egész éjje­leket áttáncoljanak, mert a ül f: Ilit ' 'Ite ■rtf* s «SP síp cikapcsolodást nem az éjsza­kázás és mulatozás jelenti. Ha i kisgyerek elaludt, a szálló­iéban magára is hagyhatjuk, lersze ott maradunk az épü- etben, a teraszon, a kávéház­iam esetleg valahol egészen a cözelben, ahonnan az este fo- yamán a papa egyszer-kétszer neggyőződhet róla, hogy a ki­isi alszik. _liyári szabadságunkat ott és 1^ úgy töltsük, hogy a kör nyezetváltozás és ezze kikapcsolódás a Iegnagyobl jyen. A faluban, kisvárosbal élők, vagy a nagyvárosból is olyanok, akiknek kevés alkal­muk jut szórakozásra, inkább nagyobb fürdőhelyeket keres­senek fel. A falusiak néha esetleg a fő- vagy nagyváros­ban is tölthetik szabadságukat; bár a sok látványosságtól ez nem jelent kimondott pihenést, de felfrissülnek, az asszonyok megszabadulnak a főzési gon­doktól s ez igazi kikapcsoló­dást jelent. Akik egész évben zajos nagyvárosban élnek, azokra jó hatással van egy ki­sebb, csendes fürdőhely vagy falu, ahol még a jó levegőt is külön fogják élvezni. Fiatalok részére kitűnő nyaralás a tá­borozás. Az utóbbi időben a „camping“ igen elterjedt és — joggal — közkedveltségnek örvend. (Folytatjuk) Tudnivalók az ecetről arra, hogy a szépségre érde­mes egy kis időt vesztegetni s bőrünk tisztántartása igen fontos. Most arcunkat jól bevi- zesítjük és kb. egy kávéskanál arctejet bal tenyerünkre ön­tünk, jobb kezünk két ujjával, egyenletesen, könnyed mozdu­latokkal elosztjuk az arcon és nyakon. (A tejmaradékkal mindkét kezünket kenjük be). Jó lesz, ha ezt a tejfürdőt tü­ífi/t/ n,’ J4 de szomjas vagyok! A szomjas embernek egy pohár tiszta víz mindig jól esik, mégis nyáron a frissítő italokban is szeretjük a változaiosságot. Kitűnő frissftóket készíthetünk otthon is, meleg nyári délutánokon a fagylal­tot is pótolja. Különösen jó megoldás, vendégeket megkínálni ilyen frissítőkkel. Próbáljuk meg, milyen finom pl. a málnás limonádé: kb. kg érett málnát 15 dkg cukorral, fél citrom levéve) és % liter forralt vízzel egy korsóba teszünk. A citrom másik felét, héjjával együtt szele­tekre vágjuk és hozzáadjuk. Beta­karjuk, hidegre állítjuk, miközben néhányszor megkeverjük. Kb. 2 óra múlva 3 üveg ásványvizet öntünk hozzá, poharakba töltve, kávéska­nállal tálaljuk. Hasonlóképpen finom az epertej is. Egy pohár eperszirupot 1/4 liter tejjel és egy tojássárgájával jól elkeverünk, s néhány darab friss eperrel Ízesítjük. Bor és citrom keverékéből is ki­tűnő frissítőt készíthetünk: egy jól megmosott citromot szeletekre vágunk és magjától megtisztítunk. Beszórjuk 12.5 dkg cukorral és egy üveq fehér borral leöntjük. 15 per­cig letakarva állni hagyjuk s ke­véssel fogyasztás előtt 2 üveg ás­ványvizet adunk hozzá. Igen Ízletes a tojásos kávé is: 1 tojás sárgáját egy kávéskanál porcukorral és 2 evőkanál tejjel jól elkeverünk, és egy csésze erős, forró kávét öntünk hozzá. A mandulás ital a következőkép­pen készül1 3/4 liter tejet 4 ká­véskanál cukorral felfőzünk, 3 dkg darált mandulát adunk hozzá. Ha kihűlt, 2 felvert tojást keverünk e! benne, majd az egészet még egyszer felverjük. A forró nyárban megtartott szü­letésnapra vagy más ünnepi alka­lomra ajánljuk ezt a különleges frissítőt: egy talpas pohárba 1/8 liter erős kakaót öntünk, erre kö­vetkezik egy adag vanília fagylalt és tetszés szerinti tejszínhab. A tetejét reszelt csokoládéval szór­juk meg. Természetesen nincs mindig mó­dunkban szomjunkat ilyen kitűnő italokkal oltani. A „mindennapi" italok fogyasztásához annyit fü­zünk hozzá, hogy vizet ne igyunk jéghidegen, mert Így nem oltja szomjunkat (a könnyen beszerez­hető torokgyulladásról nem is be­szélünk) csak ha mérsékelt hide­gen isszuk. Nem jő az sem, ha túl gyorsan, nagy kortyokban nyeljük, mert így is szomjazunk utána: a leghelyesebb, ha közepes gyorsan iszunk. Ezenkívül felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár egyáltalán nem íz­letes, de kitűnő szomjúságüző ital a forró cukornéiküli, vagy kevéssé édesített tea. Teljesen cukor nél­kül a hideg tea is jól oltja a szomjat. Nem mindegy, ahogy ülünk Ha fiatal lá­nyokat meg­kérdeznénk, tudnak-e szé­pen ülni, talán gondolkodás nélkül, minde­gyik igen-nel felelne. Ha azonban próbá­ra kerülne a sor, bizony ke­vesen kapnának kitűnő osz­tályzatot Furcsa? Pedig így van. Szépen ülni ugyanis tudni kell. A leggyakrabban úgy ülünk, hogy térdünkön át­dobjuk a lábunkat vagy pe­dig bokánál keresztezzük. Egyik sem szép, valamint az sem, ha lábunkat párhuza­mosan, egymástól távol tartjuk, nem beszélve arról, milyen csúnya, ha valaki a lábát a levegőben lógatja. Nem szép, ha egyik vagy mindkét lábféjünkkel „meg­öleljük" a szék lábát, vagy ha egyik lábfejünket a tal­punk alá dugjuk. Ez a fel­sorolás így talán túlzásnak hat, pedig korántsem az. Csak figyeljük meg ismerő­seinket — és saját magun­kat is. Ezek mind olyan rossz szokások, amiket ész­re sem veszünk, ha nem hívják fel rá külön a figyel­münket Ilyen rossz szokás az is, amikor cipőink orrát csaknem egymáshoz érint­jük, sarkainkat pedig szét­húzzuk. ami persze egyálta­lán nem kecses látvány. A legszebb, ha lábunkat párhuzamosan egymás mel­lett, kissé ol­dalra hajtva tartjuk, de az sem, ha boká­nál keresztez­zük, mégpedig úgy, hogy azt a lábunkat, ame­lyen ülünk, kis­sé oldalra for­dítjuk s a másikkal előtte bokánál keresztezzük. De nemcsak a lábunkra kell ügyelnünk, hanem egész testtartásunkra. Ne üljünk görnyedten, de túl mereven sem. Ha látogatóban széken ülünk, megdőlhetünk, fotel ban azonban vigyázzunk, hogy ha megdőlünk is, úgy hasson, hogy ülünk, nem hogy fekszünk. Üljünk tehát kényelmesen, minden kény- szeredettség nélkül, de nem annyira hanyagul, mint ha úgy el lennénk fáradva, hogy sosem szándék szunk felkel­ni. Munka köz­ben se feled­kezzünk meg i testtartásunk­ról. Bármilyen ülő munkát végzünk, ne görbítsük be hátunkat, mert ez az esztéti­kailag csúnya látvány mel­lett egészségtelen is. Ugyan­csak munka közben fordul elő (de azért máskor is, mert szokássá válik), hogy csak a szék szélére ülünk s ezt a rossz szokást még azzal is szoktuk tetőzni, hogy „hintázunk" a széken, vagyis a szék két hátsó lá­bát felemeljük. Ez utóbbi még veszélyes is, mert a szék levegőben lévő lábai­ban valaki könnyen megbo­tolhat. Az sem mindegy, hogyan kelünk fel a székről. Ne tá­maszkodjunk kezünkkel a szék ülésébe, sem pedig a térdünkre. Fotelnek, ka­rosszéknek megfoghatjuk a karfáját, de itt se tegyünk úgy, hogy a felkelés nehe­zünkre esik. Megtámaszkod­ni (széken) csak idősebbek­Ha összeszámolnánk, talán be­bizonyosodna, hogy az ecet egyike a legjobban kihasznál­ható háztartási „segédeszkö­zökének, hiszen ételek ízesí­tésén kívül még sok minden másra is alkalmas: Szebb lesz a tarka ruha, ha az öblítő vízbe egy kis ecetet öntünk. Mészfoltot ablakról vagy ru- hahaneműről ecetbe mártott ruhával távolíthatunk el. Ha a gipszet víz helyett ecet­tel keverjük össze, nem kemé- nyedik meg olyan gyorsan. Nem reped meg a tojás fő­zés közben, ha a vízbe kevés ecetet öntünk. Jégszekrény híjján ecetes ru­hába csavarjuk a húst vagy ha­lat, így nem romlik meg olyan gyorsan. Termoszüveget só és ecet keverékével öblítünk ki, igy elveszti áporodott szagát - ter­mészetesen utána még vízzel alaposan átöblítjük. Tejüveget, igen piszkos vázá­kat sóval kevert ecetes vízzel tisztítunk. Befőzés előtt kezünket jól bedörzsöljük ecettel és a le­vegőben hagyjuk megszáradni, hogy a befőzéshez előkészített gyümölcs ne fogja be. A lehámozott alma nem bar-, nul meg, ha gyönge ecetes víz­ben megforgatjuk. Ha házilag festünk, az utolsó öblítő vízbe ecetet öntünk, így a festett holmi nem engedi majd a színét. Jó szolgálatot tesz az ecet mint házi gyógyszer is: Megszűnik az orrvérzés, ha erősen hígított ecetes vizet szívunk fel. Lelohad a daganat, ha ecetes vízzel borogatjuk. S végül a szépség szolgála­tában: Fényes lesz hajunk, ha az utolsó öblítő vízbe egy kis ece­tet öntünk. nek szabad, vagy aki egész­ségi okokból (pl. fájós láb vagy derék) könnyedén fel­kelni nem tud. ŰJ IFJOSAG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava Pražská 9 — Telefon 445 -41 - Postafiók 30 — Főszerkesztő Széke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 3120 Terjeszti a Posta Illrlapszolgálata előfizetni lehet minden postán - Kéziratokat aem érzünk meg és nem adunk vissza — A lapot küllőid számára a PNS Ústredná expedícia tlače útján lehet megrendelni. Címe: Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/V11, K—08*41261

Next

/
Oldalképek
Tartalom