Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-01-07 / 1. szám
Éjszaka kettőkor, araikor a szél a legjobban hordta a havat, kinyílott az ajtó és kilépett rajta egy a fe- jebúbjáig bebugyolált férfi. Kesztyűs kezét arca elé tartva haladt, hogy könnyítse a lélegzést. Hova tart ebben a késő éjszakai órában? Oda, ahová más éjszakákon is, mindig pontosan kettőkor, a szövetkezet gazdasági udvarába, a tehénis- tállőba. Villanyt gyújtott a takarmányelőkészítőben és a hatalmas üst alatt megrakta a tüzet. Kitartóan rakta, hogy á víz, amely a meleg-ivóshoz szükséges mielőbb felmelegedjen. Fél ötkor, mire az etetők kezdtek szállingózni, már elkészült az ivós. Az etetők széthordták a vályúkba. Reggeli után újra jön. Meg- reparálja, amit e tejeléshez. És képzelje el, lelősség és kimerítő is, éjsza- akkor még tejet is fejtünk tő- káről-éjszakára dolgozni, amíg lük. Igaz, nem sokat, úgy 2—3 mások nyugodtan alszanak. Ha liternyit átlagosan. Csak Anta- egy fejő hanyagul végzi a mun- lics bácsinak köszönhető, meg káját, alig lehet észrevenni, de az ő bűvös „kotyvalékának“, ha ő rosszul dolgozna, mind- hogy a tehenek kiteleltek. járt 100—200 literrel csökken Ha tatán Cseklészen jobban a napi tejhozam. Az pedig már gazdálkodnának, lehet, hogy nagy kár. nem is ötlene ennyire szembe Ha mindenki olyan becsüle- a meleg-ivós jelentősége, de tesen végezné a munkáját, így a rossz takarmány-terme- mint Antalics bácsi, nem lenlésnél, s főleg a takarmány- ne Cseklészen takarmányhiány, hiány miatt lemaradtak az ál- nem lenne munkaerő-hiány és lattenyésztésben is, ami tér- egy munkaegységre nem 12 ko- mészetesen a bevételekben és rónát, hanem legalább a duplá- a jutalmazásban is érezteti ha- ját fizethetnék, tását. Csak 12 koronát tesz ki Idén a cseklészi szövetkezet- a munkaegység értéke. Az ete- ben valamivel több a takartok káromkodnak a kevés ke- mány, mint tavaly volt. Ha reset miatt, egynéhányan ké- ésszerűen gazdálkodnak, ki- sőn járnak munkába, nem gon- tarthatnak vele újig. Silót is dozzák kellőképpen a tehenei- annyit készítettek, hogy na- ket, s néha még a fejőst is el- ponta 30 kg-ot adhatnak tehe- hanyagolják. Itt-ott aztán nenként. Ezenkívül 3 kg lucer- könnyítenek a munkájukon a na is jut. A lucernával úgy takarmánybekészítők is. Keve- tervezik, hogy felőrölve majd sebbet hoznak a szükségesnél, az ivósba adagolják. Ha ehhez Az állatok nem laknak jól, s még megjavítanák a gondozónem is lehet így csodálkozni munkát, a téli hónapokban is aztán, hogy alacsony a tejeié- fejhetnének közel annyit, mint kenység és hasznosság szem- nyáron. (ó) pontjából olyan kirívóak a kü- ____ lönbségek, hogy míg az egyik 7 litert, a másik 5-öt, a har- tnadik csak alig 3 liter tejet PT* Annál inkább szembetűnő az (gj; 59 éves Antalics István becsű- letes jó munkája, aki nem néz k másokat, sem az időjárást, sem i ~ . 1É|P a munkaidőt, hanem úgy dől- * ' ^ gozik, ahogy azt a lelkiisme- ív • Uf rete diktálja. • T®» — Ez a meleg-ivós jó dolog v '*<JÄľ jagy ?§| — így készUI az ivós a délutáni etetéshez — mondja meggyőződéssel. — — mutatja Antalics István Még magángazda koromban ad- w| i|| tam a teheneknek. Jó volt. WSMmk fwL * £ älš Gépjavítók A szomorú munkacsoport mit sem ér Jónéhányszor meglátogattam már az egyik ismert szocialista munkabrigádot. Beismerem mindig is jól éreztem magam náluk, sokmindent megtudok, s ha csak egy mód lesz rá, a jövőben is eljárok majd. Szóval ülök az irodában és várom a csoportvezetőt. Valahogy sokat várat magára. Egy idő múlva aztán jön az egyik brigádtag. újból elkészíti a takarmányt kiengedi a ciszternákba, amelyben széthordják, aztán bekészíti az új keveréket, bekapcsolja a keverőt és jól megrakja a tüzet, s csak aztán megy haza pihenni. — Két műszakra való munka ten Gál Ferdinand kell és rakja a tüzet. Délelőtt Hát csak az. hogy a napi fejé- Most is sokat segít, ezért ké- V\ >• I -M , lg si átlagunk csaknem 200 liter szitem. És nemcsak télen, ha- ♦'fj tejjel csökkent. nem nyáron is. Amikor nem $ — A meleg-ivós nélkül ta- adtunk zöldtakarmányozás ide- ’ valy az állataink megdögiöttek jén is csökkent a tejelékeny- í' ií » **''"■ volna, — mondják az emberek, ség. — így aztán nyáron is j — Csak nem talán — mon- legalább egyszer naponta \ dóm. adunk. ____________________ — Hogy nem-e?! És mit gon- Azt mondja, ha látná, hogy — Nem tudom, hogy tartanánk ez — mondogatják a~szövetke- dől, mitől éltek volna? A napi a munkájára nincs valami nagy ki újig a meleg-ivós takarmány zet vezetői. — Dehát hogyan 2 kg szalmától? Ez a létfenn- szükség, már régen nem esi- nélkül — mondja gondterhelcsináljunk két műszakot, ami- tartáshoz is kevés, nem még nálná. Nagy gond ez, nagy fe- *“ kor kevés a munkaerőnk. Ide meg különben sem állíthatunk akárkit. Felelősségteljes munka ez. Pontosságot követelő. Amikor egyszer elment iskolázásra, hű, mennyi kalamaj- Ostraván az ifjúsági kollek- nevet kapta, r-rre az építke- kötelezettségvállalást. De nem- kánk származott belőle. tívák nemrég bejelentették, zésre már most sok fiatal ér- csak a bányák, az üzemek fiaErdekelt, hogy mi is történt hogy a2 jdei sikeres tervtelje- kezeit. A zsolnai „Pozemné taljai is jelentkeznek kötelevoltaképp, amikor Antalics sjtés élére állnak. Elhatározó- stavby" nemzeti vállalatnál 83 zettségvállalásaikkal. ■L-V1a /aVa y e ment arra az sukat kötelezettségvállalások- ifjúsági kollektíva dolgozik, a- \ „Pionír" tárnában a Janoískolázásra. kai bizonyították. E kezdemé- melynek nagyrésze már meg- govsky elvtárs vezette ifjúsági nyezésükre országszerte nagy szerezte a szocialista munka- kollektíva az év végéig terven a visszhang. brigád címet, egyrészük még feim 5000 tonna szenet fejtett versenyez e büszke címért. ki. Az első negyedévben pedig A fiatalok nagy figyelmet kombájnnal terven felül 10.500 fordítanak szakképzettségük tonna szenet jövesztenek. A növelésére is. Az építkezésen Pohludka elvtárs vezette ifjú- szer- sági kollektíva a Fučík bányá— Jöjjön velem! — Hová? — Majd meglátja. És mentünk, — a kocsmába. Éppen szabadjuk volt és ünnepeltek. Kiderült, hogy a csoport minden egyes borjú „születését" így megünnepli. A szabad idejükben, tévedés ne essék, mert a munkájukat mindig pontosan elvégzik. — És gyakran ünnepeltek így? Mosolyogva adják az információt. Száz tehén után száz borjú — így jön ki. — Öh, gratulálok! De szabad ezt egy szocialista munkabrigádnak? — mondom tréfálkozva. Valamelyikük mindjárt magyarázza: — Borjút nevelni, lehet, ün- nepelni meg nem? Ha nem ünnepelhetnénk, tudja milyen szomorú lenne ez a verseny? És ki tudja, hogy menne-e ilyen jól. Nem ér a szomorú munkacsoport semmit. így ők! Igaz, munkájukat jól elvégzik, de azért... de azért a brigád nemcsak azt jelenti, hogy szocialista módon dolgozni, hanem talán azt is: szocialista módon élni. S ez úgy gondoljuk, kizárja a kocsmázást. Vagy nem? (ó) Az ostrovai Oül példfijn nyomán | a zoborauai — Hogy mi történt — mondja Gál Ferdinánd, az állattenyésztő részleg vezetője. — Érdekes • A munkaszervezésben kétségkívül az úgynevezett szövőhangyák viszik el a pálmát, ugyanis élő szerszámokkal dolgoznak! Mégpedig éppen a saját álcájukkal, mivel ezek fonalat tudnak szőni. A szervezés mesteri: egy hangyacsapat összefogja két levél szélét egy másik csapat pedig az álcákat a levelek széléhez ütögeti,' ilyenmódon az álcák kieresztett fonalával szövik össze a két levelet, amely aztán „istállóként" szolgál a hangyák által tenyésztett pajzstetvek számára. Ezek a bámulatramél- tó hangyamesterek Ceylon szigetén élnek. ® A szipókás rovarok nyálszivattyúja meglepő hasonlóságot mutat a Dieselmotorok tápszivattyújával Csakhogy az állatvilágban már jóval régebben ismert ez a szerkezet, mint az ember találmányai közt. Ezen apró állatok élő szivattyúja a következőképp működik. A mozgató izmok felhúzzák a kitin-dugattyút, így a mirigyek váladéka a nyitott hártyaszeleteken keresztül a hengeralakú üvegbe áramlik. Ezután a dugattyú felnyomja a hengeres üveg alját és a váladék a nyelő- csövön keresztül kikerül levegőre. érdekességek így például Középszlovákia ifjúsága s konkréten a Nováky bányákban a CSISZ tagok megvitatták azt a feladatot, , ................ fogy terven felül 4050 tonna konzultációs központot szenet fejtenek ki. A J. Stefa- veztek, ahol munkájuk mellett ban az első negyedévben tér- niak vezette ifjúsági kollektíva a műszak, .smerete.ket gyara- ven felül hatvan meter hosz- vállalta, hogy Minden hónapban P1^- szusa9u íoIy°sot ha3t kl' terven felül 200 tonna szenet Detván a „Podpolianske stro- a pelhrimovi „Agrostroj“ if- fejt ki, a Gregor elvtárs kol- járne" üzemben jó eredménye- júsági brigádja, amelyet Rych- lektívája 150 tonnát s ezen fe- két érnek el. A „Szlovák Nem- tafíková elvtársnő vezet, vállül 75.000 koronás megtakarí- zeti Felkelés" kollektíva 18 )aita, hogy az első negyedévi tást vállalt az üzemnek. nappal a határidő előtt telje- tervét száz százalékra teljesíA zsolnai Pozemné stavby sítette a vállalását, s e példa ti, a teljesítménynormát 111 ifjú dolgozói Hlucínsko vidé- nyomán széleskörű munkaver- százalékra, a selejtet 5 százakén 1500 lakás felépítését ifjú- seny kezdődött az ifjúsági kol- lékkal csökkenti s 2000 kg sági építkezésnek nyilvánítót- lektívak körében. anyagot megtakarít, ták. Az építkezés a „CSISZ IV. Ostraváról több tárna ifjúkongresszusának építkezése" sági kollektívája tett jelentős (Ä) JíaUeua Ha nem lenne a kabátja hajtókáján a zöld szalag és nem ismerném, meg mernék rá esküdni, hogy főiskolás. Magas, karcsú, gesztenye - barna haja egy copfba fonva lóg le. Amióta a kabátján ékeskedik a zöld szalag, mintha magabiztosabb is lenne. Igaz, a szalagavató után egy kicsit már felnőttnek érzi magát az ember. Hogy hátra van még a nehezebbje — az érettségi? Ez esetben nincs ok aggodalomra. Marienát kitűnő tanulónak tartják Gálszé- csen a mezőgazdasági iskolában. A tanítók azt mondják róla, kitartó mint az apja. Őt pedig csak ismerik. Egy évig itt tanult a gálszécsi iskolában és itt is érettségizett. Azóta már a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rendkívüli hároméves ökonómiai-termelési tanszékén folytatja tanulmányait. Amikor nyáron találkoztunk azt mondta, nem szégyen az, ha az ember a gyermekével tanul, csak egy kis korkülönbség. Azt is elárulta, szeretné, ha Mariena is folytatná tanulmányait. Mariena meg bizalmasan elmondotta, hogy már régebben készül a főiskolára. Már akkor is úgy gondolta, amikor az apu még nem is tervezett. Marienával a fiatalok és a mezőgazdaság problémájáról beszélgetünk a kis cukrászdában: — En néha csodálom például az orvosokat és az ápolónőket. Egy egész életen át betegek közt lenni — erre például nem lennék képes. Mezőgazdaság? Talán a magamfajta lányt is így csodálják?! Dehát nekem tetszik, nem látok ebben semmi különöset. Aztán belemerül az iskolában és a nyári gyakorlat folyamán átélt szép emlékek sorolásába. — Majd ha úgy fog kinézni a mezőgazdaság, mint ahogy a tankönyvekből tanuljuk, senkinek sem lesz oka csodálkozni afölött, ha egy lány a mezőgazdaságot választja életpályául. Palágyi Lajos A már csaknem kész pavilonok Egyre-másra szaporodnak Nyitrán a Mezőgazdasági Főiskola ízléses és modern architektúrával készülő épületei. Az előadótermek már idén szolgálnak majd rendeltetésüknek, de serény munka folyik a rektorátus épületének építésén is. A kis egyetemi város 60 hektárnyi területen fekszik. Az építkezésen 30 munkacsoport dolgozik. Molnár elvtárs munkacsoportja az egész építkezésen híres jó munkájáról (a csempézést végzik). EGYETEMI VÁROS Amikor mások még alszanak
