Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-05-12 / 19. szám
Több millióra sokasodjunk! A Hradec Krá!ové-l Győzelmes Február Üzem ifjúsági kollektívái néhány hónappal ezelőtt felhívással fordultak az ország összes dolgozóihoz, hogy indítsanak versenyt köztársaságunk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. A felhívás akkor elég nagy visszhangra talált. A hradeci fiatalok e napokban értékelték versenyük első szakaszát. Megállapították, hogy a termelékenység előirányzott tervét 106 százalékra teljesítették, és így 15 700 koronát takarítottak meg. Január eleje óta selejtmentesen dolgoznak. VIRÁGZIK MÁR A MAGNÓLIA Büszkén állíthatjuk tehát, hogy felhívásuk nem volt formális, nem beszéltek a levegőbe. Tapasztalataik azonban azt bizonyítják, és ezt a hozzájuk intézett levelekből állapították meg, hogy nem mindenütt sikerül a versenyt a formalizmustól megtisztítani. Kitűnt ugyanis, hogy egyes helyeken csak azért írták alá a kötelezettségvállalást, mert ezt „így követelték tőlük“. Mondanunk sem kell, hogy ez így nincs rendjén, a versenynek csak akkor van értelme, ha mindenki önállóan, önként és jól megfontolt szándékkal lép a versenyzők soraiba. Ezután természetesen elvárható, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni fogják. A hradeci fiatalok megállapítják, hogy versenyük célja köztársaságunk gazdasági bázisának megerősítése. Ez ma már csak úgy érhető el, ha üzemeink termékei mindenben megfelelnek majd a világszínvonalnak. Tudnunk kell, hogy az eltdo 6ad V alószínű, hogy olvasóink barangolásaik közben már találkoztak kolom- póló juhnyájakkal Minden juh nyakában ott a kolomp és még a legmesésebb harangjátékkal sem lehet összehasonlítani a juh- nyáj csodálatos kolompolását. Vajon ki készíti ezeket a kolompokat ? Szlovákiában már csak Ke- nyeresi Lajos bácsi, az egyedüli. A jolsvai kovácsmiihely- ben találjuk a fújtató és az üllő mellett, körülötte töméntelen ócskavas és hulladék. Maga a mester nagy ügybuzgalommal az üllő mellett dolgozik. Csak elvétve ejt ki egy- egy szót. A kolompgyártás a Kényé- resi családban hagyományossá vált, apáról fiúra szállt. Már az ükapjuk is kolompkészítö volt. És az is az apjától tanulta a mesterséget. Kilencvenhatféle kolompot készített és mindegyik más hangot ad. Jártak már olyan idők is, hogy ebben a kis műhelyben nemcsak a szlovákiai hegyek között legelésző nyájak számára készítette a kolompokat. Kenyerest kolompöntö mester neve ismert volt valamikor Romániában, Magyarországon, Jugoszláviában és másutt is. A hortobágyi puszta nyájai is Kenyeresi bácsitól kapták a kolompokat. Nézze csak, így néz ki a kolomp! Milyen egyszerű — gondolod magadban. Egy darab bádog, nyelvet kovácsol hozzá és máris kész. Már sokan képzelték el ilyen egyszerűnek a kolompok gyártását. És meg is próbálták. Elárasztották a piacot kolompokkal, de azok gazdátlanul ott hevertek a boltokban. Senkinek sem kellettek. Hogy miért? Mert valóban kolompok, vaskolompok voltak. Ahhoz, hogy olyan csilingelő hangot adjanak, másképpen kell ám megművelni azt a bádogdarabot. Ez már a mester titka, hozzáad még egy kis ércdarabot, és sárga agyagba foglalja. Persze ez az agyag sem lehet bármilyen. Mert olyan agyag is talán csak két helyen található, Jolsván és Radványban. Az agyagot a mester faszénnel együtt elhelyezi a fújtatóba, ahol aztán átmegy a tűzkeresztségen és megszületik az igazi kolomp. A réz egyenletesen szétolvad és bevonja a kolomp palástját. Ez adja meg a kolomp csilingelő hangját. A mester azután a harangöntők üllőjén addig-addig „hangolja“ a kolompot, míg az a megkívánt hangot nem adja ki. Ez a mester igazi titka. Kár, hogy ezeket az egyszerű hangszereket nálunk már csak egy ember gyártja: a jolsvai Kenyeresi bácsi. V. B. avult gyártmány a világpiacon csak igen nagy árengedménynyel értékesíthető, vagy esetleg eladhatatlan. Érthető, hiszen pénzért mindenki korszerű berendezést akar venni. A gazdaságos gyártás legfőbb feltétele tehát a korszerű termék, amely maga is igényli nemcsak a technológia, de a szemlélet és a vezetés módszereinek korszerűsítését is az ipari irányítás minden szintjén. A gazdaságos termelés korszerű értelmezése ellentétes tehát minden formális felfogással. A hradeci fiatalok épp az ilyen múltban előforduló formális felajánlásokat vetik el és csak a konkrét, ellenőrizhető, és valóban hasznot hozó verseny hívei. Mozgalmuk Mindig készen! Harsannak a vezényszavak, tömlők kerülnek elő, motort indítanak — pár perc múlva felkészülve áll a raj. Ez a kép fogad Görgőn csaknem minden vasárnap délelőtt a tűzoltószertár előtt. Fiatalok gyakorlatoznak itt Szabó Sándor parancsnok vezetésével. Most versenyre készülnek, járási, majd kerületi méretben. Az elméleti felkészülés már megtörtént, de a gyakorlatot a csapatnak még csiszolnia kell. A görgői tűzoltók már szép hagyományokra tekintenek vissza. Az elmúlt években jó munkát végeztek és a közhasznú tevékenységből is kivették részüket. Az aratás és csépiés Időszakában tűzvédelmi őrséget alakítottak, rendszeresen ellenőrizték a tűzvédelmi előírások betartását. így nagyobb tűz nem is fordulhatott elő. A iegpéldásabb tűzoltók Szabó Sándor, Dankó Károly. Tegdes Károly I, Tegdes Károly II, Kapczi István I, Kap- czí István II., Kardos István Nagy Pál. Ezek az elvtársak k«Jľfár. nemcsak a görgőiek között ismertek, de járási viszonylatban is, mert elnyerték a járási vezetőség elismerését. DÉVAI FERENC egy év múlva fejeződik be, remélik, hogy addig az országban több millió követőjük lesz. —s— Irány 20 A „Felszabadulás 20. évfordulója“ címért Indított versenyben a nyugatszlovákiai kerületben 100 ifjúsági kollektíva jelentkezett. A Stará Tura-I PREMA dolgozói voltak az elsők, akik a versenybe jelentkeztek. Tulajdonképpen ők kezdeményezték a versenyt is. Az üzemben Petrovie elvtárs vezette ifjúsági csoport mutatkozik eddig a legjobbnak. Arra kötelezték magukat, hogy 115 százalékos átlagos teljesítményt érnek el. Ezen kívül 5 újító javaslatot nyújtanak be, ha ezeket a gyakorlatban érvényesítik majd, akkor 5000 koronát takarítanak meg. A termelésben azt akarják elérni, hogy lényegesen csökkenjen a selejt. 1 Eltökélt szándékuk az, hogy a selejttermelést egy százalékra szállítsák le. Gondosan karbantartják a gépeket is, kellő időben csiszolják, tisztítják és olajozzák a gépalkatrészeket, hogy a termelőeszközök élettartamát meghosszabbítsák. A Hamada elvtárs vezette munkacsoport az elektrotechnikai műhelyben a kubai és ghanai megrendelések kifogástalan kivitelezésére törekszik. Mlškovič, Obruczky, Madu- nlcký, Knápka és škrhia elvtársak munkacsoportjai is versenybe léptek a „Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadításának 20. évfordulója“ cím elnyeréséért. A mi Annánk Négy évvel ezelőtt a Kassal Tejüzem egyik legjobb dolgozóját a fiatal Kalarusz Annát jelölte képviselőként a nemzeti bizottsági választásokra. Akkor még huszonhárom éves sem volt. De a bizalmat nem akarta visszautasítani, vállalta a feladatot. Sok mindent kellett Annának a kezdetben leküzdeni, így természetesen a lámpalázat is a nyilvános szereplésnél. De az idő múlott, munkahelyén mint munkásnő és mint CSISZ tag is, egyre nagyobb megbecsülést szerzett és dolgozótársai tudatában most már erősen él: a mi Annánk, a mi képviselőnk. Az üzemben tevékenyen segíti elő a hibák Kalaiusz Anna eltávolítását, közkedvelt, nyílt fellépése, egyenes jelleme miatt. Most neve ismét az új jelöltek között szerepel. Bíznak benne különösen a fiatalok, akiknek soraiba tartozik és akik jó tapasztalatokat szereztek képviselőjük eddigi munkásságával. Fiatal választóink tudják, hogy ha majd a járási nemzeti bizottságban a fiatalok problémáiról lesz szó, Kalarusz Anna hivatottan szól majd hozzá a dolgokhoz. Sőt, ezen túlmenőleg. az eddigi tapasztalatokból is tudhatják, hogy ügyes-bajos dolgaikkal is bizalommal fordulhatnak képviselőnőjükhöz. IVÁN SÁNDOR A május 9-i katonai felvonuláson a közönség ismét m egcsodálhatta legkorszerűbb fegyvereinket, a rakétákat.,, A kis fényképész meg is örökíti őket.
