Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-12 / 19. szám

Több millióra sokasodjunk! A Hradec Krá!ové-l Győzelmes Február Üzem ifjúsági kol­lektívái néhány hónappal ezelőtt felhívással fordultak az ország összes dolgozóihoz, hogy indítsanak versenyt köztár­saságunk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. A felhívás akkor elég nagy visszhangra talált. A hradeci fiata­lok e napokban értékelték versenyük első szakaszát. Megál­lapították, hogy a termelékenység előirányzott tervét 106 százalékra teljesítették, és így 15 700 koronát takarítottak meg. Január eleje óta selejtmentesen dolgoznak. VIRÁGZIK MÁR A MAGNÓLIA Büszkén állíthatjuk tehát, hogy felhívásuk nem volt for­mális, nem beszéltek a leve­gőbe. Tapasztalataik azonban azt bizonyítják, és ezt a hoz­zájuk intézett levelekből álla­pították meg, hogy nem min­denütt sikerül a versenyt a formalizmustól megtisztítani. Kitűnt ugyanis, hogy egyes helyeken csak azért írták alá a kötelezettségvállalást, mert ezt „így követelték tőlük“. Mondanunk sem kell, hogy ez így nincs rendjén, a verseny­nek csak akkor van értelme, ha mindenki önállóan, önként és jól megfontolt szándékkal lép a versenyzők soraiba. Ez­után természetesen elvárható, hogy a kitűzött feladatokat teljesíteni fogják. A hradeci fiatalok megálla­pítják, hogy versenyük célja köztársaságunk gazdasági bá­zisának megerősítése. Ez ma már csak úgy érhető el, ha üzemeink termékei minden­ben megfelelnek majd a világ­színvonalnak. Tudnunk kell, hogy az el­tdo 6ad V alószínű, hogy olvasóink barangolásaik közben már találkoztak kolom- póló juhnyájakkal Min­den juh nyakában ott a kolomp és még a leg­mesésebb harangjátékkal sem lehet összehasonlítani a juh- nyáj csodálatos kolompolását. Vajon ki készíti ezeket a kolompokat ? Szlovákiában már csak Ke- nyeresi Lajos bácsi, az egye­düli. A jolsvai kovácsmiihely- ben találjuk a fújtató és az üllő mellett, körülötte tömén­telen ócskavas és hulladék. Maga a mester nagy ügybuz­galommal az üllő mellett dol­gozik. Csak elvétve ejt ki egy- egy szót. A kolompgyártás a Kényé- resi családban hagyományossá vált, apáról fiúra szállt. Már az ükapjuk is kolompkészítö volt. És az is az apjától ta­nulta a mesterséget. Kilenc­venhatféle kolompot készített és mindegyik más hangot ad. Jártak már olyan idők is, hogy ebben a kis műhelyben nemcsak a szlovákiai hegyek között legelésző nyájak szá­mára készítette a kolompokat. Kenyerest kolompöntö mester neve ismert volt valamikor Romániában, Magyarországon, Jugoszláviában és másutt is. A hortobágyi puszta nyájai is Kenyeresi bácsitól kapták a kolompokat. Nézze csak, így néz ki a ko­lomp! Milyen egyszerű — gon­dolod magadban. Egy darab bádog, nyelvet kovácsol hozzá és máris kész. Már sokan kép­zelték el ilyen egyszerűnek a kolompok gyártását. És meg is próbálták. Elárasztották a piacot kolompokkal, de azok gazdátlanul ott hevertek a boltokban. Senkinek sem kel­lettek. Hogy miért? Mert va­lóban kolompok, vaskolompok voltak. Ahhoz, hogy olyan csi­lingelő hangot adjanak, más­képpen kell ám megművelni azt a bádogdarabot. Ez már a mester titka, hozzáad még egy kis ércdarabot, és sárga agyagba foglalja. Persze ez az agyag sem lehet bármilyen. Mert olyan agyag is talán csak két helyen található, Jolsván és Radványban. Az agyagot a mester faszénnel együtt elhelyezi a fújtatóba, ahol aztán átmegy a tűzke­resztségen és megszületik az igazi kolomp. A réz egyenlete­sen szétolvad és bevonja a kolomp palástját. Ez adja meg a kolomp csilingelő hangját. A mester azután a harangöntők üllőjén addig-addig „hangol­ja“ a kolompot, míg az a meg­kívánt hangot nem adja ki. Ez a mester igazi titka. Kár, hogy ezeket az egyszerű hang­szereket nálunk már csak egy ember gyártja: a jolsvai Ke­nyeresi bácsi. V. B. avult gyártmány a világpiacon csak igen nagy árengedmény­nyel értékesíthető, vagy eset­leg eladhatatlan. Érthető, hi­szen pénzért mindenki korsze­rű berendezést akar venni. A gazdaságos gyártás legfőbb feltétele tehát a korszerű ter­mék, amely maga is igényli nemcsak a technológia, de a szemlélet és a vezetés mód­szereinek korszerűsítését is az ipari irányítás minden szint­jén. A gazdaságos termelés kor­szerű értelmezése ellentétes tehát minden formális felfo­gással. A hradeci fiatalok épp az ilyen múltban előforduló for­mális felajánlásokat vetik el és csak a konkrét, ellenőriz­hető, és valóban hasznot ho­zó verseny hívei. Mozgalmuk Mindig készen! Harsannak a vezényszavak, tömlők kerülnek elő, motort indítanak — pár perc múlva felkészülve áll a raj. Ez a kép fogad Görgőn csaknem min­den vasárnap délelőtt a tűzol­tószertár előtt. Fiatalok gya­korlatoznak itt Szabó Sándor parancsnok vezetésével. Most versenyre készülnek, járási, majd kerületi méretben. Az elméleti felkészülés már meg­történt, de a gyakorlatot a csapatnak még csiszolnia kell. A görgői tűzoltók már szép hagyományokra tekintenek vissza. Az elmúlt években jó munkát végeztek és a köz­hasznú tevékenységből is ki­vették részüket. Az aratás és csépiés Időszakában tűzvédel­mi őrséget alakítottak, rend­szeresen ellenőrizték a tűzvé­delmi előírások betartását. így nagyobb tűz nem is fordulha­tott elő. A iegpéldásabb tűzoltók Szabó Sándor, Dankó Károly. Tegdes Károly I, Tegdes Ká­roly II, Kapczi István I, Kap- czí István II., Kardos István Nagy Pál. Ezek az elvtársak k«Jľfár. nemcsak a görgőiek között ismertek, de járási vi­szonylatban is, mert elnyerték a járási vezetőség elismerését. DÉVAI FERENC egy év múlva fejeződik be, re­mélik, hogy addig az ország­ban több millió követőjük lesz. —s— Irány 20 A „Felszabadulás 20. évfor­dulója“ címért Indított ver­senyben a nyugatszlovákiai kerületben 100 ifjúsági kol­lektíva jelentkezett. A Stará Tura-I PREMA dolgozói vol­tak az elsők, akik a versenybe jelentkeztek. Tulajdonképpen ők kezdeményezték a versenyt is. Az üzemben Petrovie elv­társ vezette ifjúsági csoport mutatkozik eddig a legjobb­nak. Arra kötelezték magukat, hogy 115 százalékos átlagos teljesítményt érnek el. Ezen kívül 5 újító javaslatot nyúj­tanak be, ha ezeket a gyakor­latban érvényesítik majd, ak­kor 5000 koronát takarítanak meg. A termelésben azt akar­ják elérni, hogy lényegesen csökkenjen a selejt. 1 Eltökélt szándékuk az, hogy a selejttermelést egy százalékra szállítsák le. Gondosan kar­bantartják a gépeket is, kellő időben csiszolják, tisztítják és olajozzák a gépalkatrészeket, hogy a termelőeszközök élet­tartamát meghosszabbítsák. A Hamada elvtárs vezette munkacsoport az elektrotech­nikai műhelyben a kubai és ghanai megrendelések kifo­gástalan kivitelezésére törek­szik. Mlškovič, Obruczky, Madu- nlcký, Knápka és škrhia elv­társak munkacsoportjai is versenybe léptek a „Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság felszabadításának 20. évfordu­lója“ cím elnyeréséért. A mi Annánk Négy évvel ezelőtt a Kassal Tejüzem egyik legjobb dolgo­zóját a fiatal Kalarusz Annát jelölte képviselőként a nem­zeti bizottsági választásokra. Akkor még huszonhárom éves sem volt. De a bizalmat nem akarta visszautasítani, vállal­ta a feladatot. Sok mindent kellett Annának a kezdetben leküzdeni, így természetesen a lámpalázat is a nyilvános szereplésnél. De az idő múlott, munkahe­lyén mint munkásnő és mint CSISZ tag is, egyre nagyobb megbecsülést szerzett és dol­gozótársai tudatában most már erősen él: a mi Annánk, a mi képviselőnk. Az üzemben tevékenyen segíti elő a hibák Kalaiusz Anna eltávolítását, közkedvelt, nyílt fellépése, egyenes jelleme mi­att. Most neve ismét az új je­löltek között szerepel. Bíznak benne különösen a fiatalok, akiknek soraiba tartozik és akik jó tapasztalatokat sze­reztek képviselőjük eddigi munkásságával. Fiatal válasz­tóink tudják, hogy ha majd a járási nemzeti bizottságban a fiatalok problémáiról lesz szó, Kalarusz Anna hivatottan szól majd hozzá a dolgokhoz. Sőt, ezen túlmenőleg. az eddigi tapasztalatokból is tudhatják, hogy ügyes-bajos dolgaikkal is bizalommal fordulhatnak képviselőnőjükhöz. IVÁN SÁNDOR A május 9-i katonai felvonuláson a közönség ismét m egcsodálhatta legkorszerűbb fegyvereinket, a rakétákat.,, A kis fényképész meg is örökíti őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom