Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-04-14 / 15. szám

A pionírok neveléséről Sokat hangoztatott problé­ma napjainkban a pionírok nevelése. Tudjuk, hogy a pio- nítszervezet működésének sokrétűsége az iskolában bon­takozhat ki leginkább. Fela­datunk az, hogy ezt a fontos munkát a legjobban szervez­zük meg. Ezért a pionírszer­vezet működését hozzuk szo­ros összhangba az iskola min­dennapi életével és tevékeny­ségével. Hiszen a szervezeti élet és ennek sikerei tulaj­donképpen az iskola életét is jelképezik. Véleményem szerint a pio­nírszervezet ténykedésének egyik alapfeltétele a tervsze­rűség és a rátermett pionír- vezetők megválasztása., A pio­nírvezető ne csak jő vezető legyen, hanem jó pedagógus és kiváló szervező is. A pio­nírok ténykedése elsősorban tőle függ. Persze minden fel­adatot egymaga képtelen el­végezni. Ezért szükséges a további feladatok helyes és ésszerű elosztása. A pionír­szervezet vezetője az egész feladat irányítója legyen. Hogy a feladatát jól vagy rosszul végzi-e, ez vélemé­nyem szerint attól is függ, hogy milyen lelkesedéssel áll a feladatai megvalósításának: Találkoztunk olyan esetekkel is, amikor a pionírvezető azért vállalta feladatát, mert abban könnyű munkát, foglal­kozást vélt látni. Ez már a hibák egyik legnagyobbika. Javasolnám ezért, hogy a pio­nírszervezet élére, ne tapasz­talatlan, az iskolából kikerült egyént állítsunk (természetes az ilyenek között is akad ki­vétel), hanem gyakorlatias rátermett embert. Nagyon jó és helyes lenne, ha a tantes­tület és az iskola igazgatósá­ga 9 tanítók közül választaná meg az iskola pionírvezetöjét. így legalább olyan egyén ke­rülhetne a szervezet élére, akit jól ismernek, tisztában van a helyi szokásokkal, is­meri a tanulókat. A pionírszervezet egyes esetekben kiegészíti az iskola nevelő és tanító munkáját. Ez tulajdonképpen a szervezet egyik fontos célkitűzése is. A raj és őrsgyűléseken a megjelent tanulókkal nem ép­pen úgy kell bánni, mint a normális tanítási idő alatt. Itt a szervezeti élet formája sze­rint kell velük foglalkozni. Persze a fegyelem lazasságát itt sem szabad megengedni, de vajon van-e értelme az olyan összejöveteleknek, ahol nem úgy foglalkozunk a pio­nírokkal, mint ahogy kell? A felelet nem vitás. Régi igazság az, hogy a jó példa vonz. Tehát ezen a téren is jó példával kell előljárni. Ez­alatt azt is értem, hogy a pionírok a gyűléseken ne unatkozzanak és ne tétlen­kedjenek, vagy éppen azt ne tehessék, amit éppen akarnak. Ha a gyűlések nem színvona­lasak és érdekesek, akkor so­hasem várhatunk a pionír­szervezettől sikert. A pioní­rok maguktól, örömmel jön,- nek el a gyűlésre, ha ott megtalálják mindazt, ami őket érdekli. Ezért nagyon jó len­ne, ha a pionírokat az egyes rajokba éppen egy bizonyos érdeklődési pont szerint osz­tanánk be. így szervezhetünk különböző szakköröket, sport vagy olvasóköröket stb. Ezért kell időnként versenyeket is megszervezni a pionírszerve­zet keretén belül. Gondolok itt a sportdélutánokra, ki mit tud versenyekre és termé­szetbúvárkodásokra, stb. Az említett tevékenykedést azon- baft gondosan és jól kell megszervezni. A rossz és hiá­nyos szervezés elrontja a si­kert. Az egyes akciók leg­jobbjait véleményem szerint jutalmazzuk meg. Ez serkenti a többieket is. A pionírszervezet megmoz­dulásait mindig tegyük a le­hetőség szerint ünnepélyessé. A szépre és a meghatóra mindig szívesebben emlékezik az ember. Tudatosítsuk a gyermekekben azt az érzést, hogy pionírnak lenni valamit jelent. A pionír jól és szor­galmasan tanul, példamutató és segíti osztálytársait. Tanít­suk meg őket arra is, hogy aki pionír annak becsületbeli feladatai vannak. Azért sze­rintem helytelen, ha a pionír­szervezetbe felveszünk olya­nokat, akik nem teljesítik a rájuk bízott feladatot. Szük­séges, hogy minden tanulót bekapcsoljunk a szervezetbe. A pionírszervezettel ne bánjunk mostohagyermekként, mindazok, akik hivatottak va­gyunk erre, tekintsük saját ügyünknek és a közös erővel a felmerülő problémákat old­juk meg. Katona Róland a magyarbéli alapfokú iskola igazgatóhelyettese Állványozók Egy legutóbbi gyűlésünkön a fiatalokról folyt a szó. Egyesek panaszkodtak rájuk — mondván nem érdekli eze­ket semmi. Arra várnak csak, hogy az ember mindent ké­szen elébük tálaljon. A több­ség azonban más véleményen volt, leszögezték, hogy lehet a fiatalokkal boldogulni^ meg lehet ' őket nyerni, bármilyen feladat végrehajtására, csak éppen érteni kell a módját. Mivel nem akarunk, hogy fia­taljaink életuntak legyenek, eleve kínálja magát a sport, itt minden fiatal megtalálja a kellemes időtöltés lehetősé­gét. Ez azért Is fontos, mert a fiatalok naponta több órát ülnek a televízió előtt, amely káros lehet később egészségi állapotukra. Márpedig a cél az edzett, egészséges nemze­dék nevelése. Ezen a gyűlésen is ez a cél került előtérbe. A vitavezető felkérésére Jankovics Ferenc a tesmagi iskola igazgatója vázolta az eredményeket, amelyeket elért a testnevelés terén. Tudvale­vő, hogy a falusi szórakozási lehetőségek eléggé gyérek, bár az itteni fiatalok is vágy­nak szórakozni. Hogy mégis legyen tehát valamilyen sport­megmozdulás is, ezt a tanulók segítségével biztosította, és meghívta az ipolyviski általá­nos iskola • növendékeit Tes- magra, ahol aztán összemér­Szép volt, de szép... Mégy év alatt sok minden ** történik egy iskolában. Idegesítő vizsgák, diákcsínyek, unalmas vagy érdekes előadá­sok végighallgatása, diáksze­relem és újabb ismeretség örökre szétszakadó vagy újból kiújuló kapcsolatok és ezer olyan dolog, ami néhány hónap múlva emlékké válik. A négy év letelt, most teszi a pontot a végére a Nyitrai Pedagógiai Intézet végző növendéke: lacsny Nóra komáromi lány. Éppen a diplom-munkáját ír­ja, lassan kopog az írógép, minden szót meg kell fontolni mielőtt a fehér krétapapírra betűkké fűzi. Mert itt már té­vedésnek nem szabad lenni. A diplom-munka jelenti a négy tanulmányi év utáni pontot. Voltaképpen ilyenkor érzi at ember, milyen érdekes volt ez a négy esztendő — tűnődik az írás pillanatnyi szünetében a gép fölé hajolva. Egy másod­percre ráborul a gépre, mint­ha az elmúlt időt ölelné ma­gához. Eleinte furcsa és szo­katlan volt itt minden. Később is közömbösnek tűnt a város, sok érdekes és sok kellemet­len napot is átélt. Visszate­kintve az elmúlt hónapokra, évekre a kellemetlen is érde­kes emlékké válik. Diákélet, bár vissza jönne az a négy év, újra kezdhetné, a legapróbb részletekig, örömmel ismétel­né át az egészet. Diplom-munkájának a címe: Az ember belső szerveinek felépítése. A biológia tárgykö­réből írja munkáját, a kézira­A hatalmas ablakokon tava­szi fény árad a kis szobába. Újra kattog az írógép. A be- tügyöngyök sorokat alkotnak, a sorok egy fejezetet, lassan megtelik az oldal. Négy év alatt tanult dolgok összesűrít­ve a 32 oldalas diplom-mun- kában. Ezzel végétért a diák­élet és kezdődik az igazi, mely szintén meghozza majd a ma­ga szépségeit. mielőtt az írógéphez ült. A betűket alig lehet olvasni, a betoldott megjegyzésektől, margóra írt jegyzetektől. De a krétapapírra gépelt oldalak csillognak, pontos, kimért so­rok, ennél a havas mező sem tisztább. Egy példányt bekötetett a komáromi nyomdában, hadd maradjon meg emlékeztetőnek az iskolára, az itt eltöltött négy évre. A komáromi járásban fog tanítani, de még nem tudja melyik faluban. A víg diák évek után jön az élet, ipar­kodni fog tudását átadni nö­vendékeinek. Felelősségteljes munka vár rá. A fiatalok lel­kivilágának kialakítása, látó­körük bővítése ehhez majd ö is hozzájárul, ha komoly lelki- ismeretes munkát fog végezni. Igazi pedagógus típus ez a komáromi lány. Felelősségér­zettel, tudással felvértezve, gazdag lélekkel indul igényes hivatásának. Az iskolától megválni rosz- szul esik neki, pedig ismét is­kolába megy, csak most ő fog a katedráról magyarázni azok­nak, akik a zöld padokban ül­nek. Bizonyára még sokáig fog arra gondolni, hogy milyen szép volt az, amikor még ő ült a padban. No, de ‘ilyen az élet, visszapillantva az elmúlt négy évre olyan mintha csak most kezdődött volna. A négy év közül ez az utol­só volt a legszebb. BAGOTA ISTVÁN ték erejüket a könnyű atléti­kában. A találkozó győzteseit természetesen kitüntették, hogy így is serkentsék őket. A tesmagiak aztán viszonoz­ták az ipolyviskiek látogatá­sát. Ilyen sportdélutánt már többször rendeztek. • Ezek a találkozók mindig jól sikerül­tek. S így állandó edzésre késztették a tanulókat, spor­toltak a kószálás és rendbon­tás helyett. Később az iskola udvarán kézilabdapályát ké­szítettek és megrendezték az osztályok közötti versenyeket. Majd az asztalitenisz csínját- bínját kezdték elsajátítani. Ekkor azonban már jöttek az idősebbek, a kilencéves iskola tanulói és később a már nem iskolakötelesek. Állandóan szaporodott az érdeklődők száma. Jöttek mind hívatlanul is, Jankovics Ferenc ennek örült. Kézilabda-rangadót ren­deztek, azután asztalitenisz­ben selejtezőmérkőzést. A legjobbakból összeállították a falusi csapatot. Ezen belül folyt a harc a falu asztalite­nisz bajnoka cím elnyeréséért. Később a csapat legjobbjaival meglátogatta a környező fal­vakat, ahol jó eredményeket ért el. A téli időszakban a jégko­rong is kedvelt sport lett, úgy az iskolások, mind az idősebbek között. Először per­sze ez is csak az osztályok közötti versenyekkel kezdő­dött, majd amikor a többi fiatal is bekapcsolódott, ren­deztek nagyobbszabású verse­nyeket. Minkezekből kitűnik, hogy a téli időszakban is lehet fog­lalkoztatni a falu fiataljait, csak meg kell velük kedvel- tetni a téli sportokat, rá kell szoktatnunk őket a rendsze­res edzésre. A friss levegőn eltöltött idő növeli életked­vüket, fokozza munkabírásu­kat, mivel aktív pihenést je­lent a tanulók számára. Mind­amellett kitartásukat is növe­li, mely sok fiatalból hiány­zik. Tóth László Az almásfüzitöi hatalmas olajfinomító-üzem egy részlege Magyarországon A keletszlo­vákiai Vasmű- ^— veknél Zele- nyák elvtárs ifjúsági kol­lektívája versenyre hívta ki a gépipari vállalatok if­júsági kollektíváit. A cél: a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadítá­sának 20. évfordulójának brigádja címét megszerez­ni. Zelenyák elvtárs ifjú­sági kollektívája vállalta, hogy 35 tonna hengerelt anyagot takarít meg, ennek értéke több mint 50 ezer korona. A munkatermelé­kenység emelésének tervét 105 százalék helyett 108 százalékra teljesítik. Andreász Sándor, Kassa IRODALMI KIÁLLÍTÁS A dunaszerdahelyi ma­gyar AKI CSISZ-szervezete Irodalmi arcképcsarnok címmel kiállítást rende­zett. A kiállításon Petőfi, Ady és József Attila éle­téből összegyűjtött képek találhatók. A kiállítást a tanulók örömmel fogadták, szeretnénk, ha máskor is rendeznének hasonló kiál­lításokat. Képessy Klára, Dunaszerdahely SZERZŐI EST SÁROSFÁN A sárosfai jf kultúrotthon- ban üdvözöl­ni hettük Ordódy _ Katalin szlo- vákiai írónőt, aki közvetlenül beszélge­tett a jelenlevőkkel. Főleg a Dunáról fúj a szél című könyvéről folyt a vita. A közönség jól ismeri az író­nő többi müvét is: A meg­talált élet, Nemzedékek című könyvével is foglal­koztak. A pionírok is felköszön- tötték az írónőt és arra kérték, hogy még többet írjon számukra. Örülnénk, ha körünkben üdvözölhet­nénk a szlovákiai magyar irodalom többi képviselőjét is. Nagy Sándor, Sárosfa NAGYMEGYERRÖL ÍRJÁK A CSISZ nagymegyeri iskolai szervezete a közel­múltban nagyszabású eszt- rádműsorral egybekötött diákbált rendezett, amely­re a többi CSISZ-szervezet tagjait is meghívta. Agyő­ri iskola ifjúsági szerveze­téből is érkeztek vendé­gek. A műsor nagyon jól sikerült és mindnyájan kellemesen éreztük ma­gunkat. Németh Erzsébet Nagymegyer Á KARVAI MEZŐGAZDA- SÁGI TECHNIKUMBÓL Intézetünk­ben 112 tanuló sajátítja el je­lenleg a ko­vács, szőlész és kertészeti szakmát. A tanulás mellett jut idő a szórakozásra is. Szobák szerint szervezked­tünk és vasárnaponként Ki mit tud címen vetélkedőt rendezünk. A résztvevők titokban tartották a szá­mokat, hogy annál nagyobb meglepetést szerezzenek. A pontozó bizottságban helyet foglalt Kukéi Imre igazgató-helyettes, Duka Istvná mérnök, Marosi Im­re tanár és Kiss Károly elvtárs, a gyakorlati mun­ka vezetője. Varga Tibor magyar népdalokkal, Krasz- tenyics Lajos táncdalokkal tűnt ki. A siker felbuzdí­totta a tanulókat és a jö­vőben is rendeznek majd hasonló délutánokat. Na­gyon szeretjük az iskolán­kat, s jó lenne ha többen jönnének ide a mezőgaz­dasági technikumra, hiszen a nagyüzemi mezőgazdasá­gi termelésben várnak a jó szakemberekre. Mednyik Gizella, Karva A MI MŰHELYÜNKRŐL Kedvelt óránk a poli­technikai oktatás. Nagy Árpád tanító elvtárs veze­tése mellett elsajátítottuk a könyvespolc, a kulcs, kémcső-állvány és más hasznos tárgyak készítési módját. Már valóban jól értünk a fa- és vas-meg­munkáláshoz szükséges szerszámok használatát is. Sokat köszönhetünk a po­litechnikai oktatásnak. A pályaválasztás nehéz prob­lémáját is könnyebben megoldjuk. Kihangsúlyoz­zuk, hogy a lányok nagyon szeretik a műhelymunkát. Kurcsinka Teréz, Nagysalló DICSÉRETET ÉRDEMELNEK H A zselízi ma­gyar AKI mel­lett működő CSISZ szerve­vet esztrád- csoportja márciusban Nyírágon mu­tatkozott be a Nevessünk két órán át című műsor keretén belül Vojkai Er­zsébet, Demeter Margit és Rákóczi Ilona mint trió énekescsoport mutatkozott be. A Lepsénynél még meg volt című vidám jelenetben Haris Erika, Málszky Ernő, Fekete István, Szurdi Éva és Gyulai Ferenc arattak sikert. A Pokol című jele­netben Viglerszky Erzsi, Molnár József, Rákóczi Ilo­na, Gaál Gábor, Vajkai Er­zsébet és Szurdi Éva re­mekeltek. Gergely Béla: Szilveszter című jeleneté­ben Andruszka Antónia tűnt ki, Selmeczi Zsuzsa pedig Duba Gyula: Felleg Kelemen súg című mono­lógját adta elő. Külön kell megemlékezni a zenekar­ról, Kulcsár Béla tanító elvtársé az érdem a zene­kar sikeréért, Göbő Lajos iskolaigazgató elvtársnak pedig köszönjük, hogy olyan sokoldalú segítséget nyújtott az együttesnek. Veres Vilmos, Nyírágó SZERKESZTŐI ÜZENETEK: Csala Katalin: Versét nem közöljük, de azért ne hagy­ja abba a verselést. Hamlet: Vysoká škola múzických umení Bratisla­va, Štúrová 7 (Fakulta di­vadelná: szakok: drama­turgia, rendezés; Fakulta filmová a televízná, Praha I. Smetanovo nábrežie 2. Rügyek: Verseit nem kö­zölhetjük, de azért írogas­son tovább! Tavasz: Elnézését kérjük, hogy a decemberben be­küldött beszámolóját nem közöltük a Pereden történt című beszámolója rövide­sen közlésre kerül. K. I. Martos: Levelét anyagtorlódás miatt nem közöljük, írjanak panaszle­velet. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Majoros Katalin. Kazinc­barcika, Mező 1. Krt. 12 sz; Szabó Ilona, Kazincbarcika, Lenin út 34 sz; Káló Er­zsébet, Kazincbarcika, Pa­tak utca 6 sz; Kruppa Irén, Széchényi út 48 sz; 16 éve­sek; Boros Judit. Sali Ma­rianna, Torna Irén, Márkus Judit, Német Rozália, Berta Erzsébet Szombathely, Al­kotmány utca 1 sz., téve­sek. Sportdélután

Next

/
Oldalképek
Tartalom