Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-04-14 / 15. szám

A világkereskedelem fejlesztéséért Az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési értekezletének ülésén felszólalat Fagyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­A közvélemény általános felháborodással kíséri figyelemmel, hogy a belga orvosok sztrájkba léptek az új szociális biz­tosításra vonatkozó törvény ellen, amely az „orvosok számá­ra túl alacsony honoráriumokat szab." Brüsszelben és Bel­gium többi városaiban is válságos a helyzet. A kórházakban, egyetlen egy szabad hely sincs. Az orvosok szószólói kije­lentették, hogy továbbra is kitartanak a sztrájk mellett. Ad­dig, míg el nem törlik az új törvényt, melyet önzó szem­pontokból annyira elvetnek. Mig a betegek orvosi kezelés nélkül állnak, a belga orvosok Brüsszelben a honoráriumok magasságáról alkudoznak. Az orvosok azt ajánlják, hogy sür­gős esetekben forduljanak a rendőrséghez, mert a rendelők zárva vannak. Mennyibe kerül a jegyzet? Fagyejev kijelentette, hogy az értekezlet sikere nagy mér­tékben függ valamennyi érde­kelt állam tevékeny részvéte­létől és ezért követelte, hogy minden szocialista ország, így a KGST-államok közül az ipa­rilag igen fejlett Német De­mokratikus Köztársaság is egyenlő jogokkal részt vehes­sen a konferencia tanácskozá­sain. Sajtóhangok a Távol - Keletről Daily News Saigon ..........El Daily News Saigon .......... El kell ismerni azt, hogy szüksé­ges lesz a háborút Eszak-Viet- namra is kiterjeszteni, mert ott van a viet-kongi harcosok hadműveleti bázisa: mindaddig, míg a kommunisták abban az illúzióban ringatják magukat, hogy az Észak szent és sért­hetetlen, nyugodtan folytathat­ják Délen a harcot. Ha a há­borút a mostani feltételek mel­lett kellene tovább folytatni, a kudarc elkerülhetetlen lesz. Ezért kell meghozni a döntést a harcnak északra való kiter­jesztésére ....“ így szól az idézet, és az em­ber igazán nem tudja, mi un­dorítóbb a szaigoni újságban — amely angol nyelven meg­jelenő kormánylap és stilizá­lása hajszálra ugyanaz, mint az amerikai szócsöveké — a hajmeresztő logika? (:miután ezt a háborút elveszítjük, in­dítsunk egy másikat, amelyben győzhetünk....) avagy az olcsó, Machiavellire emlékeztető kör- möntfontság, amely minden so­rából árad? Háborút kezdeni északon egyértelmű volna az­zal, hogy Kína is beleszólna és ez esetben az Egyesült Álla­mok is természetesen jogot formálnának arra, hogy köz­belépjenek. De a szaigoni Daily News fantáziája úgy látszik nem ter­jed ilyen messzire, mert kü­lönben fel kellene tételeznie, hogy a Pentagon tábornokai mégsem olyan korlátoltak, hogy ennek az „ötletnek“ be- ugorjanak.-Ro­A szovjet Űrhajósok „csillagászati városában“ érdekes mú­zeumot nyitottak. Kiállításra kerültek azok az ajándékok, amelyeket az űrhajósok eddig kaptak. A fényképek az űrha­jósok hétköznapi életéből örökítenek meg kedves pillana­tokat. Gagarin és Nyikolajev megtekintik a múzeumot Á francia egyetemisták egy­re nehezebb körülmények kö­zött folytatják tanulmányaikat. Kevés a tanár, kevés a hely. (A Sorbonne-on 1500 hely 30 ezer hallgató számára!) Mun­katerem- és könyvtárhiány, kevés diákszállói ágy teszi a tanulást még nehezebbé, sőt, a munkás- és parasztifjúság többsége számára élerhetetlen- né. A hivatalos statisztika sze­rint az egyetemeket 5—10 szá­zalék munkás-, illetve paraszt­fiatal látogatja. A sokszorosított jegyzeteket magán-kiadóvállalatok jelen­tetik meg, s az egyetemek pro­fesszorai a tantárgyaknak csak azt a részét fejtik ki előadá­saikban, amelyekről nem ké­szült új jegyzet az elmúlt évek folyamán. Egy történész mesélte, hogy professzoruk — noha a tantárgy elnevezése így szólt: „Agrárszerkezet a IX.—XIII. században“ — a IX. századról nem tartott előadást, mert két esztendővel ezelőtt egy kollégája a IX. századról szakszemináriumot vezetett, s annak jegyzetei ma is be­szerezhetők. Tekintve hogy évente kétszer vizsgázniuk kell, s egy tantárgy általában 7 előre megadott és 7 „tanter­ven kívüli“ témát ölel fel fél­évenként, s egy kérdéscsoport­hoz legalább egy-két jegyze­tet kell beszerezni, amelynek ára darabonként 10—15 frank (45—67 Kés) — olyan nagy anyagi teher nyomja a szeré­nyebb anyagi körülmények kö­zött élő családokból származó fiatalokat, hogy egyre keve­sebben folytathatják megkez­dett tanulmányaikat. A nagy könyvtárínség szintén könyv- vásárlásra serkenti a fiatalo­kat, Franciaországban viszont a könyvek rendkívül drágák. Ez annyit jelent, hogy egy fél­évben ahhoz, hogy valaki jó eredménnyel vizsgázhasson le, minimálisan 600 frankra (2700 Kés) van szüksége. S ez az összeg csak a jegyzeteket és tankönyveket fedezi. Az UNEP, a francia egyete­misták szervezete, már az el­múlt év novemberében lezaj­lott diáksztrájk alkalmával be­bizonyította, hogy bátran küzd a francia ifjúság jogaiért, s küzdelme a közelmúltban újult erővel lobbant fel. November­ben ugyanis öt pontból állé petíciót juttattak el Fouchei oktatásügyi miniszterhez, (akii a francia ifjúság a Nemzet Tudatlanság Miniszterének ne­vez). Három fő követelésük: 1. Ismerjék el és hallgassál meg a szervezet egyetemi cső­portját. Vonják be azokat is a vezetésbe. 2. Az egyetemek önmaguk jelentessék meg a jegyzeteket s ingyen adják a hallgatók ke­zébe. 3. Nyújtsanak segélyt a rá­szoruló egyetemistáknak. Hogy a harc újból lángra kapott az öt pont körül, annak az az oka, hogy február köze­pén Fouchet közölte: az iro­dalmi fakultáson bevezetik az ingyenes jegyzeteket, de más szakon nem. A többi pontról nem hajlandó tárgyalni. Ekkor új sztrájkot szervez­tek február 21-re. Néhány nappal azután, hogy az UNEF bejelentette a sztrájkot, is­mertté vált, hogy Segni olasz köztársasági elnököt — aki a Sorbonne díszdoktora — az egyetem tanári kara a sztrájk napján hivatalosan fogadja. Segni elnök Fouchet kíséreté­ben szándékozott a Sorbonne- ra menni. A diákok elhatároz­ták: nem engedik meg az ok­tatásügyi miniszternek, hogy belépjen az épületbe! Ekkor azonban a Quartier Latin-t több ezernyi rendőr fogta kö­rül, s 400 közülük átkutatta a fakultás épületeit, hogy még Segni érkezése előtt kizavar­hassák onnan az ott bujkáló egyetemistákat. A diáktünte­tést betiltotta a rendőrprefek­tus, arra hivatkozva, hogy az zavart teremt a közlekedésben. (A rendőrök barikádjai a diák­negyed utcáin nem zavarták a prefektus urat!) A szervezet ekkor az egyetem nagytermé­be hívta össze gyűlésre a fia­talokat, de a prefektus ezt is betiltotta. Az UNEF azonban nem adta meg magát. A Szaj­na bal partján a diáknegyed­ben tilos a tüntetés? Átme­gyünk a jobb partra! — mond­ták. Délután 15 órakor a diá­kok megkapták vezetőik leg­újabb utasításait, s a rendőri készenlétet kijátszva földalat­tin az Északi pályaudvarhoz siettek, ahonnan oszlopokba fejlődve jutottak el a St. Lá­záré pályaudvarig. A rendőr­ség azonban nem tétovázott: ketté vágta itt a menetet, az­nap estig több mint száz diá­kot tartoztattak le, s kímélet­len durvasággal verték szét a tüntetést. Ez sem törte le a francia fiatalok harci kedvét. Bár a kormány egy sor intézkedéssel próbálja megfélemlíteni az UNEF-et, s kilátásba helyez­te, hogy betiltják szervezeteit, nem hátrál és folytatja a har­cot a francia ifjúság jogaiért. A NAGY ÚT Körösi Csorna Sándorra emlékévünk Eredményes tanácskozás A Nemzetközi Diákszö­vetség Végrehajtó Bizottsá­ga februárban Budapesten ülésezett. A tanácskozásra hatvannyolc országból ér­keztek küldöttek. Megjelen­tek azoknak e nemzeti diák- szervezetnek a képviselői is, akik ezen a végrehajtó bizottsági ülésen kérték és nyerték el felvételüket. A diákok világszervezete így — Kenya, Uganda, Panama, Peru, Kolumbia, Jordánia és a francia UNEF szerveze­teivel együtt — ma már 75 ország diákságát tömöríti soraiban. A végrehajtó bizottság tíznapos ülésszakának részt­vevői előbb meghallgatták dr. Zbynek Vokruhlicky el­nök beszámolóját, majd széleskörű vitában mondot- ; tök el véleményüket az ; NDSZ munkájáról és a so­ron levő feladatokról. En­nek jegyében hoztak több mint hetven határozatot, melyeknek egy része a vi­lág számos pontján — a diákok részvételével is fo- lyó-függetlenségi mozgal­makat támogatja, mások pedig a diákság helyzetével, s a felsőoktatás megrefor­málásával foglalkoznak. Jó­váhagyták egy nyílt levél szövegét is, amelyben az NDSZ a nyugati országok diákfiataljainak nemzetkö­zi szervezetéhez, a COSEC- hez fordul és a diákmozga­lom egységének szellemé­ben javasolja egy kerek- asztalértekezleten a vitás kérdések, s az egymástól eltérő nézetek megtárgya­lását. A soron következő fela­datok egyik legfontosabbja a Nemzetközi Diákszövet­ség kongresszusának egy- behívása. Feltehetően az ősz folyamán kerül meg­rendezésre az afrikai Ni­gériában. Ezen felül a kö­zeljövőben Brazíliában ül­nek össze — az NDSZ irá­nyítása mellett — a latin­amerikai fiatalok, hogy megtárgyalják a földrész felsőoktatási problémáit. Tervezik ugyanakkor Pana­mában egy szolidaritási ta­nácskozás megrendezését is. Ceylon szigetén pedig gaz­dasági kérdéseket vitatnak majd meg Ázsia diákjai. Az NDSZ az idei esztendőben is folytatja azt a szívós és áldozatkész harcot — első­sorban a nemzeti diákszer­vezetekre támaszkodva — melyet már hosszabb ideje vív Ázsiától Afrikán át La- tin-Amerikáig az írástudat­lanság leküzdéséért. seg Tanácsa KUiaottsegeneK vezetője. Fagyejev beszámolt e nem­zetközi gazdasági szerv tevé­kenységéről. Elmondotta, hogy a KGST tagországainak gazda­sági együttműködése a teljes egyenjogúságon, a szuvereni­tás és a nemzeti érdekek tisz­teletén, a kölcsönös előny és egymás segítségének elvén ala- piíl, az ENSZ alapokmányában lefektetett célok elérését szol­gálja. Miután ismertette a KGST- nek a tagországok gazdasági fejlődésére tett jótékony ha­tását, Fagyejev kijelentette, hogy 1963-ban a KGST-államok a világ ipari termelésének 31 százalékát adták, ami hatal­mas fejlődés az 1950. évi 18 százalékhoz képest. Rámuta­tott, hogy a KGST nyílt jelle­gű gazdasági szervezet, tagál­lamai nem veszik körül magú­Dai’mny6n más Koriaiiaii nen folytatnak káros megkülönböz­tető politikát a tanácshoz nen tartozó államokkal szemben Valamennyi tagállam — min teljesen szuverén ország önállóan folytatja külkereske delmét. A KGST-államok kü lönösen gyorsan fejlesztik ke reskedelmüket a fiatal ázsiai afrikai és latin-amerikai or szágokkal; a velük lebonyolí tott áruforgalom 1955-től-1962 ig csaknem megháromszorozó dott. A KGST tagállamai segí teni akarják a fiatal államo kát az elmaradottság felszá­molásában, ez életszínvona emelésében, azon vannak, hog; az új országok elfoglalhassál a nemzetközi munkamegosztás ban őket megillető helyet, t tanácshoz tartozó országoi semmiféle politikai, katona vagy gazdasági feltételekhe: nem kötik a fiatal államoknál nyújtott gazdasági és műszak Az elmúlt héten a legna­gyobb érdeklődés Hruscsov elvtárs magyarországi látoga­tását kísérte. A nyugateurópai politikai hőmérő higanyszála eközben magasra szökött. An­gliát, a választási előkészületek hozták lázba, Franciaországban ugyancsak a jövő évben ese­dékes elnökválasztásokról be­szélnek, Bonn pedig nagyará­nyú diplomáciai játszmára ké­szül. Miközben tehát London és Párizs jobbára belső problé­máival van lefoglalva, Bonn távolabbra mutató diplomáciai játékba kezdett. Az utóbbi na­pokban a vezetőlapok mind erőteljesebben vetik fel Erhard és Hruscsov esetleges találko­zójának lehetőségét. Erre az adott alkalmat, hogy a kancel­lár kijelentette teljes megér­tést tanúsít a Szovjetunió irá­nyában folytatott amerikai enyhülési politika iránt és sze­mélyesen is kész arra, hogy ta­lálkozzék Hruscsovval. Brazíliában, tovább folyik a terror-hadjárat Goulart hívei haladó politikusok, szakszerve­zeti vezetők, közéleti szemé­lyiségek ellen. Katonatisztek ellenőrzése alá helyezték a saj­tóhírügynökségek és távirati irodák hirszerkesztőségeit. A ciprusi helyzet sem enge­dett az eddigi feszültségből. U Thant ENSZ főtitkár foly­tatja ezzel kapcsolatos diplo­máciai tevékenységét New York-ban. Cipruson a feszült­ség ellenére általában nyugodt a helyzet. A nemzetközi kommunista mozgalomban világszerte be­hatóan elemzik és elítélik Kí­na Kommunista Pártjának sza- kadár tevékenységét. A kom­munista pártok lapjai cikke­ikben leleplezik a KKP veze­tőinek hamis nézeteit és szoli­daritásukat nyilvánítják e Szov­jetunió Kommunista Pártja ál­lásfoglalásával. A Nemzetközi Kommunista Mozgalom hősi története azt tanúsítja, hogy nem a szaka­dás, hanem az egység és ösz- szeforrottság a mozgalom fej­lődésének legfontosabb tör­vényszerűsége. »?I3 Korda István „A nagy út“ című regénye Körösi Csorna Sán­dorról szól, akinek most ünnepük 180. születési évforduló­ját. Ez az ifjúsági regény eddig három kiadást ért meg és románra is lefordították. További regényei: Szembenéz a csillagokkal és A mocsarak visszaütnek. Mindkettő a buka­resti Ifjúsági Kiadó gondozásában jelent meg. Az alábbiak­ban eav részletet közlünk A naay út című reoénvből. dőlt, azonban ő gyújtott fák­lyát a lelkemben, mondván ro­konság kell légyen a hunugor és ujgor népek között. Már most e rokonság nyelvi bizo­nyítékokkal alátámasztandó, indulok az ujgurok földjére, Chiván s Bokharán át. Chiva különösképpen csábítja a kép­zelőerőmet, amióta Abulyari családfaját olvasni szerencsém volt. Úgy látszik, amott az uj­gor nyelv régen forgalomban van, az írásjelek pedig mind­máig megmaradtak. D ellino türelmesen hallgatja. w Most... most kívánkozik majd ki belőle valami, ami gyanúra okot adhat. Issza, szürcsöü a szavakat, ám mind­ez csak tudomány. írók, köny­vek, forrásmunkák. Bámulatos olvasottság, nyelvi készség ... És mégis van ebben az ember­ben valami nyers, paraszti egyszerűség, ami nem fér meg a tudós fogalmával. A tudóst eddig úgy ismerte, mint aki­nek agya meghatározások fió­kosszekrénye. Ez itt ellenben különös újfajta tudós... Min­den amit mond, előbb saját el­bírálásának szűrőjén megy ke­resztül... Mégsincs benne fö­lény vagy gőg. Paraszti őserő sugárzik szavaiból, viselkedé­séből. — Említette, hogy Oroszor­szágon át akart céljához jut­ni. Szeretném, ha arról valami bővebbet mondana, — szól most közbe látszólag közömbö­sen. — Az úgy volt, hogy még Göttingában megismerkedtem egy Bjelov nevű orosz diák­kal, összebarátkoztunk. Rábe­szélt, menjek orosz földön át, könnyebb lesz utam. Tanáraim is úgy vélekedtek, hogy Mon­góliába így lesz lehetséges el­jutni. — A Németországban tanuló diákok a forradalom csíráit hordozzák — Bellino mintha most ismét a tizek tanácsának vizsgáló szobájában lenne; hangja tompán kong. — A cár ugyebár legfőbb tá­masztéka a Szent-szövetség­nek. — Más ha a cárról, más ha a diákokról beszélünk... — Igaz... S megint más. ha rólam van szó, ugyebár? Utt Göttingában mindenfajta diák C ignore Csorna, sok érdeke- ** set hallottam magáról... Mongóliába igyekszik? Szép terv. A titokzatos Tibetország- ról hallott bizonyára? Lhasz- száról, ahol ég és föld talál­koznak. Persze a régiek sze­rint. Én nem osztom ezt a né­zetet. Bellino úgy véli, látogatója Tibet hallatára zavarba jön. Sándor azonban mindjárt ma­gyarázatba fog. — Érdekes ország, az igaz... ez mindenki véleménye. Nem tudom, nem járnák-e jobban, ha egyenest nekivágnák Ti- betnek. > — Lehet, lehet signore. Ám­bár... Nem könnyű feladat. — Bellino szeme nyugtalanul reb­ben. Sándor nem veszi észre, benn jár saját gondolatai er­dejében. — Él egy szentpétervári tu­dós, bizonyos Jakob Schmidt. Ügy hallám, ezen tudós az uj­gurok leszármazottait a tan- gutokban látja. Márpedig a tangutok tibeti rokonság. Ott is laknak valahol a kis Bok- háriában, Tibettől északra. A titkár karvalytekintete élesen Sándor szemébe fúró­dik, igyekszik mélyre, minél mélyebbre hatolni a különös ember belsejébe. — Nagy hazámfia, Marco Polo először írta le Közép Bi­rodalmát. Kínát. Persze,, őt sem csupán a tudásvágy vezé­relte. Kereskedelmi szempon­tok... A dózse egyenes megbí­zásából járt el. Lassan, kimérten ejti a sza­vakat, a szeme közben ezt kérdi: „Te pedig milyen meg­bízásból járod a kietlen távoli utakat?“ Sándor azonban belémelege- dett a tudományos problémá­ba. — Marco Polo feljegyzései igen becsesek, én azonban töb­bet köszönhetek Deguignes francia kutatónak, ö az, ki fel­hívta figyelmemet a kínai könyvekben szereplő heu-cse- szu népre, ami alatt az ujgu- rokat értik. Egyébként, néze­tem szerint a valóságos ujgu­rok mint „hoei-ke“ nép sze­repelnek a kínai évkönyvek­ben. Erre a szerző nem qon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom