Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1964-04-07 / 14. szám
Ára 60 f. XIII. évf. - 1964. IV. 7 M. SZ. HRUSCSOV: „MI NEM EGYSZERŰ JÖ SZOMSZÉDOK,HANEM TESTVEREK, KOMMUNISTA ESZMÉNYEINKBEN ES CÉLJAINKBAN FEGYVERTÁRSAK IS VAGYUNK". Baráti - testvéri kapcsolatok A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elindult az első brigád Brnóban a Slovan szálló tükörtermében 46 fiú és leány jött össze, azok, ' akik a szélesnyomtávú vasút építésére indulnak. Václav Polák, a CSISZ délmorva kerületi vezetőségének elnöke, ünnepélyes keretek között búcsúztatta a fiatal brigádosokat. A CSISZ kerületi vezetősége Karel Skopal elvtársat bízta meg a brigád vezetésével. Skopal elvégezte a gépészeti technikumot és a CSISZ kroméŕíži járási vezetőségének a tagja. Amikor Václav Polák, a CSISZ kerületi vezetőségének elnöke átnyújtotta az első délmorva brigá'dnak a Vörös zászlót, a fiúk és leányok nevében fogadalmat tett, hogy a beléjük helyezett bizalomra érdemesek lesznek. Azután a pionírok jutottak szóhoz, minden brigádosnak virágcsokrot nyújtottak át és megígérték, hogy a szélesnyomtávú vasútvonal építésére öt tonna hulladékvasat gyűjtenek össze. Az elhangzott komoly ígéretek után ünnepélyes vacsora következett, amely kedélyes hangulatban zajlott el. Éjfélkor a vonat indulásakor a vasutas-zenekar búcsúztatta a lelkes fiatalokat. A VILÁGKÖZVÉLEMÉNY igen nagy fontosságot tulajdonít a Hruscsov vezette szovjet pártós kormányküldöttség magyar- országi útjának. A szovjet lapok, a rádió és a televízió, rengeteg tudósítást és cikket közöl Magyarország életéről, fejgyarország kapcsolatainak sokoldalú eredményeiről. A Pravda „Megbonthatatlan egység a békéért, a kommunizmusért folyó közös harcban“ címmel közölt vezércikket a szovjet— magyar barátságról. Kiemeli, lépi SZERELŐK A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰN A bírál/ i/áSao7táoa b törvényesség elmélyítése n Üli Űl\ VOIuulIŰuŰ ” iiuiiiHiiiiiuimimniBiiiiiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiiiitiimm A képviselőválasztások alkalmából először történik, hogy a képviselőkön kívül megválasszuk a járási bíróságok ‘bíráit is. Ennek az intézkedésnek nemcsak az a gyakorlati értéke, hogy leegyszerűsítjük és gazdaságosabbá tesszük a választási előkészületeket, ha© Miért válasszuk egyszerre a képviselőket és a bírákat? ß Kölcsönös segítség és együttműködés • Kit illet a választás joga Cd W Ilull E rá N *3 O U ■U P - m !Ö <D C © •— l- -c >>01 a n 23 »£ a-: a; 2 aj X »0) :3 O -1_> — 2 -S S S 2 >i Q, ■S >« ‘S *3 C 2 -1 - rS « W cn CÖ X d ,S :2 -3- Jé-é o C J5 >> c ,a z g oj a 2 o 2 ™ „ d —. nem egyben biztosítjuk a bírák és képviselők egységes funkciós időszakát is. Nem véletlen, hogy ezen a téren egységesítést akarunk elérni. Bíróságaink tevékenysége szorosan összefügg a képviselőtestületek működésével. Az együttníűködést a büntető kódexeken kívül azok az új törvények is megszabják, amelyek április elsejével léptek életbe, ezek elsősorban a polgári törvénykönyv, a családjogi törvény s a polgári büntető- törvény. Figyelmünket nem kerülheti ki az a körülmény, hogy a bíróságok és a nemzeti bizottságok valamint a helyi nép- bíróságok tevékenysége érdekében — amelyet túlnyomó részben társadalmi szervek jellegét viselik magukon — feltétlenül együttműködést kell teremteni. Polgári rendtartásunk a városokban, a szocialista együttélés biztosítása érdekéjén jelentékeny feladatokkal ruházza fel a nemzeti bizottságokat és a bíróságokat. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a járásbíróságokon a bíró munkáját a nemzeti bizottság körzeti képviselőjének tevékenysége egészítse ki, hiszen mindketten munkájukban ugyanazt a célt követik. A közös választási kampánynak a jövőben még jobban el kell mélyíteni az együttmüközásra, származásra, anyagi állapotára s előző tevékenységére való tekintet nélkül szavazati joggal rendelkezik. Vannak persze egyes kivételes esetek, mikor bizonyos egyének nem rendelkeznek szavazati joggal. Elsősorban is azokról van szó, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és büntetésüket töltik, valamint azokról, akiket megfosztottak a joggyakorlás lehetőségétől, például valamilyen lelki betegség következtében. Az itt elmondottakból tehát világos, hogy a járási bíróságok bíráit mindenki úgy választja, ahogy a nemzeti bizottság képviselőit is. Magyarország két baráti állam, amely vállvetve halad a közös nagy cél felé. „A szovjet nép és a magyar nép, a két marxista—leninista párt, a két kormány büszke a szovjet— magyar barátságra, mint a közös előrehaladást megkönnyítő nagy és dicső vívmányra, A szovjet és a magyar nép előtt közös eszmény, közös út, közös cél áll, a kommunista társadalom felépítése.“ Hruscsov elvtárs és munkatársai magyarországi utazása jelentősen hozzájárul a szocialista világrendszer országai, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a világkommunizmus erőinek gyarapításáért vívott harcban. A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSÁVAL kapcsolatban érdekes kommentárt közöl a budapesti Esti Hírlap is. A lap hangsúlyozza, hogy az érkezőben Lenin pártjának képviselőjét látják Magyarországon, annak a pártnak a képviselőjét, amely a nemzetközi munkás- mozgalom sikereinek motorja volt és marad, amely nemcsak az ellenséggel szemben tudott kérlelhetetlen lenni, hanem saját fogyatékosságaival szemben is. Majd az Esti Hírlap így folytatja: „Saját tapasztalataink nyomán is mérhetetlenül fontos számunkra az az eszmei küzdelem, amelyet Hruscsov vezetésével az SZKP — alapítója zászlaját magasra emelve —, folytat a különböző torzítások, a személyi kultusz súlyos öröksége ellen. Mi mégsem csak a földkerekség legnagyobb országának miniszterelnökét köszöntjük az érkezőben, hanem a rokonszenves embert is, az apát, akinek a fia meghalt a háborúban és aki fáradságot nem kímélve dolgozik, harcol azért, hogy több fiú ne haljon meg a csatatereken és hogy ne legyen több csatatér.“ A Magyar Rádió riporter* megkérdezte a magas vendéget, hogy érzi magát Magyar- országon. „Hogyan érezhetném magam? — kezdődött kérdéssel a válasz — ahogyan testvérek, barátok között szokás". A „ hamis nyomok* eltüntetése A Ruby-per első szakasza a dallasi esküdt - bíróság ítéletével lezárult, de a közvélemény nem lett tájékozottabb, hogy mi is áll az elnök - gyilkosság hátterében. Csak egy bizonyos: Ruby megölte Kennedy állítólagos gyilkosát, Oswal- dot. (Ítélete után ugyan kijelentette, hogy nem igaz, amit legalább tizenöt millió ember látott a televízióban.) De ki ölte meg az elnököt ? Oswald, a gyanúsított. Erre nincs semmi bizonyíték és a világsajtó egyre inkább kételkedik ebben a „hivatalos" válaszban. Per Svensson, neves amerikai közíró, most érdekes cikket írt a Neue Politik című hetilapban arról, hogy egy francia és egy amerikai újságíró magánnyomozást folytatott a Kennedy-gyilkosság ügyében. A következő „eredményre“ jutottak: 1. Majdnem teljesen ki van zárva, hogy Oswald volt a gyilkos; 2. Oswald benne volt az összeesküvésben, de annak végrehajtását legalább négyen vagy öten végezték el; 3. A gyilkosságban részt vett a dallasi rendőrségnek legalább két tagja, akik gondoskodtak arról, hogy Oswald — mint hamis nyom — tévútra vezesse a nyomozást. Egyikük volt Tippit rendőr. 4. A gyilkosság végrehajtásáig minden terv szerint történt; Tippit dolga volt Oswaldot elkísérni a tett színhelyéről, hogy „biztonságban legyen“, a valóságban azért, hogy „menekülés közben" agyonlője a „hamis nyomot“, Oswaldot. Oswald ezt a tervet észrevette, gyorsabban cselekedett és ő lőtte le a rendőrt; 5. Még jobban bonyolódott az ügy, aníikor a rendőrség egy „élő“ Oswaldot tartóztatott le; Oswald meglepődhetett, amikor megtudta, hogy nemcsak Tippit lelövésével, de Kennedy meggyilkolásával is őt vádolják; 6. Hogy e gyanútól szabaduljon, valószínűleg leleplezte volna az egész összeesküvést; Ruby kapta a feladatot, hogy hallgattassa el Oswaldot. Svensson szerint Ruby részese ennek a nagyszabású politikai gaztettnek; de kérdés, hogy a teljes valóságot, arról, ami itt történt, meg- tudja-e valaha is a világ. Túl nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy az igazság sohase derüljön ki Dallasban. I >o ‘Cd o +» o +» CB ť 2 cdt: 3 £ s x 8|á s :o -P»:3 x ns ö »S E4 •3 « * X "H ■**) O* x a »2 2 B »J Cd > ; t© «5 « 2 x ti10 3 X »j '3 u 5 w 2 C S 3 ® N wo N 01 ® '2 'S 2 S3 as o :2 <S í*» ti S? ’S »2 £ 0, GJ 2 c Oa » :3 w dést. Hiszen a nemzeti bízott- : Ságok képviselői ugyanúgy felelnek a funkciójukkal kapcsolatos feladatok elvégzéséért, mint a járásbíróságok bírái. A bírák felelőssége alatt a szocialista törvényesség megszilárdításával velejáró felelős- , séget értjük. A bíróválasztásokkal kapcso- ] latban hangsúlyoznunk kell, vá- * lasztásaink általános ívét, mely szerint a bírákat is hazánk ' minden polgára választja, aki ' 1964. június 14-ig betöltötte 18. J életévét. Ez annyit jelent, hogy minden csehszolvák állampolgár, amint betöltötte 18. életévét, nemzetiségre, nemére, I vallási hovatartozására, tartóz- < kodási időtartamra, foglalko- ’
