Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-12-17 / 50-51. szám
Az egyszeregyet mondogattam magamban bátorításképpen, amikor a Szlovák Technikai Főiskola épületében a matematikai tanszéket kerestem, hogy dr. Št. Schwarz akadémikussal, a nagynevű matematika professzorral elbeszélgessek és tudományos munkásságára vonatkozóan néhány kérdést intézzek hozzá. Az intézet könyvtárában a felhalmozott matematikai könyvekre esett tekintetem és hirtelen olyan érzés fogott el, mintha vizsgára mennék. Al- gebraképlet-foszlányok kóvályogtak bennem, majd egyszerűen kihagyott az agyam: vizsgaláz fogott el. Hogyan járuljak a szigorú professzor elé, aki teljesen elzárkózik, a nyiU vánosság elöl, nem szereti, ha munkájában zavarják, nem nagyon szereti a riportereket. Nehéz is hozzá eljutni, mert hol a Szlovák Tudományos Akadémián — melynek alelnöSZABALYTALAN INTERJÚ ÚJDONSÁGOK ELEKTRONIKUS ÖNGYÜJTÖ Érdekes elektronikus asztali öngyújtót hoznak majd forgalomba. Az újfajta gyújtószernyílik, ugyanakkor a feltöltött kondenzátor egy transzformátoron ét kisül s a kisüléskor létrejövő szikra lángra iob- bantja a gázsugarat. A kisülés feszültsége 5—10 ezer volt, időtartama tízezred másodperc. Amikor az öngyújtót visszahelyezik az asztalra, a gázpalack . szelepe önműködően záródik. A telep energiája körülbelül egy évi üzemhez elegendő. TRANZISZTOROS TELEFONERÖSlTŐ A Német Demokratikus Köztársaság kölledai híradástechnikai gyárában tranzisztoros telefonerősítő gyártását kezdték meg. A szabályozható hangerejú erősítő a telefonkészülékre kapcsolva, lehetővé teszi, hogy a telefonbeszélgetéseket a szobában tartózkodó valamennyi személy figyelemmel kísérhesse, s a beszélgetésekről gyorsírásos feljegyzéseket készíthessenek. kezetben nincs tűzkő, acélkerék, kanóc, sőt benzinnel sem kell időnként megtölteni. E hagyományos alkatrészek helyett az újfajta öngyújtó legfontosabb alkatrésze egy 22,5 voltos törpe telep, amely kondenzátort tölt fel. Az öngyújtó felemelésekor a beépített törpe propán gázpalack szelepe kiKi hitte volna, hogy dr. Brauner Iván akadémikust, a kassai állatorvosi főiskola rendes tanárát, több akadémiának a tagját a Karlova Ves-i úton az állatorvosi kutatóintézet tekervényes udvarán, egész hátul találjuk meg. A szerény berendezésű svéd házikóban szorgos munka közepette zavartuk meg a külföldön is jól ismert nagynevű tudóst, aki azonban rendkívül készségesen abbahagyta munkáját és rendelkezésünkre állt. Nevéhez elsősorban a nyitrai oltóanyagtermelő intézet alapítása és kiépítése fűződik. Az intézmény áldásos tevékenységének köszönhetjük, hogy Szlovákiában már szinte ismeretlenek lettek az olyan rettegett betegségek, mint a sertés- pestis, orbánc, sertés bénulás és más fertőző kórok. Ezek azonban még csak megközelítőleg sem okoztak annyi gazdasági kárt az utolsó 3-4 évben, mint az Aujevszky-féle betegség -j mondja dr. Brauner. Az utóbbi években minden törekvésünket arra összpontosítottuk, hogy ezt a betegséget legyőzzük, hiszen óriási nemzetgazdasági károkat okozott. Mi az Aujevszkij-féle kór? Dr. Brauner akadémikus meglepetésünkre tökéletes magyarsággal szabatosan magyarázni kezdett Magyarul? Hogyne, hiszen Komáromban magyarul érettségiztem és kutató-tevékenységem folyamán is sokat tartózkodtam Budapesten, most is állandóan kapcsolatot tartok fenn magyarországi szakkörökkel. — mondja. A kór, ellen — munkatársaimmal együtt sikerült hatékony oltóanyagot felfedezni. Aujevszky Aladár magyar állatorvos szerint nevezték el ezt a görcsös bénulásos betegséget. Már 1903-ban pontosan leírta és megállapította, hogy nem a veszettség egyik válfaja, hanem önálló betegség, amely főleg a sertéseknél, de a többi háziállatnál is fellép. Ez a betegség világszerte csak szórványosan fordult elő és főleg a nagy gazdaságokban ütötte fel a fejét. Tehát elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben és természetesen a kapitalista országokban a nagy farmokon. A kór felbecsülhetetlen károkat okozott mindig, hiszen a malacos kocák a betegség folyamán elvetélnek vagy életképtelen utódokat hoznak a világra és járvány idején a szopós malacok elhullása gyakran eléri a 80 százalékot. Az utolsó három évben hazánkban a járások 30 százalékában — állapították meg az Aujevszky betegséget, főképpen Dél-Szlovákia járásaiban és Dél-Morvaországban betegedtek meg és pusztultak el az állatok. Az utolsó években az Aujevszky-kór okozta nálunk a legnagyobb károkat. 1960- ig nem állt még rendelkezésünkre oltóanyag s ha próbálkoztak is vakcinákkal, az immunizáló értékük egyenlő volt a nullával. 1961- ben végre hosszas kísérletezés után a világon először a mi kutatóintézetünkben Bratislavában sikerült hatékony vakcinát — oltóanyagot^ találni. Azóta több mint 250 ezer esetben, főleg anyakocáknál és malacoknál alkalmaztuk teljesen kielégítő eredménnyel. A megfigyelések két év óta állandóan folynak. Ott, ahol a sertéseket beoltották az Aujevszky kór nem fordult elő. Ahol pedig nem oltottak, ott bizony gyakran előfordultak az ilyen megbetegedések. Ez a bizonyítéka annak, hogy az oltóanyag tökéletes. Minden negyedévben vérvétellel ellenőrizzük a beoftott sertéseket. Az anyakocáknál még egy évvel a vakcinálás után is értékes ellenanyagokat találunk. Fontosnak tartjuk megemlíteni azt a körülményt is, hogy a kór ellenanyagait a kocák a föccstejbe az újszülött malacokra is átviszik és ezeknél is tíz-tizenhárom hétig tartó passzív immunitást váltanak ki. A betegséget ma már 24 órán belül megállapíthatjuk és • kezdeti stádiumban még gyógyítani is tudjuk. Ha a fertőzött járásokban minden anyakocát beoltanak, megvan a reményünk arra, hogy a betegség terjedését teljesen kiküszöböljük. Az oltást a terhesség bármely szakában is végrehajthatjuk, mert nincsen káros hatással sem az anyakocákra, sem pedig utódaira. Az Aujevszky kór a szarvasmarhánál, kutyáknál, macskáknál a különböző róka-fajoknál is előfordul. Az emberek ezt a betegséget nem kaphatják el. Eddig az oltóanyagot csak kísérletezési célokra Tiasznál- tuk fel körülbelül egynegyed millió sertésnél, de már a jövő évben a nyitrai Bioveta nemzeti vállalat nagy mennyiségben termeli majd az oltóanyagot és onnan kell megrendelni. Az új oltóanyag iránt külföldön is óriási az érdeklődés. A KGST megállapodások értelmében valószínűleg majd a szocialista országok rendelkezésére bocsátjuk. Most, hogy az Aujevszky kór problémáját sikeresen megoldottuk, más fontos kérdések megoldásába fogunk. Ilyen probléma például a veszettség, a baromfiak légúti vlruszos megbetegedései is. No, de reméljük, hogy további kutatásaink is sikerrel végződnek. Brauner akadémikus szívós természete, páratlan szorgalma és kiváló szaktudása biztosítékot nyújt arra, hogy munkaközösségével együtt további rendkívüli eredményeket ér el és jelentékeny módon hozzájárul állattenyésztésünk színvonalának emeléséhez. VETÖMAG-SZAMLALÖ A Szovjetunió mezőgazdasági kutatóintézetéiben gyakran van szükség meghatározott számú gabonaszemre az egyes kísérletekhez. ötven, vagy száz gabonaszemet kézzel rendszeresen kiszámolni, meglehetősen hosszadalmas munka, ezért szovjet technikusok most olyan berendezést szerkesztettek, amellyel pillanatok alatt kiszámolható 50—100 gabonaszem. A berendezés „lelke“ egy porszívóhoz hasonló törpe légszívó, amelynek szívócsövére 50, vagy 100 furattal ellátott szívófej csatlakoztatható. A légritkítás a szívófej furataihoz vonzza a pontosan meghatározott számú gabonaszemet, amelyek azután a légritkítás megszüntetésével a kísérleti edénybe hullanak. A gyógyítás tudomány is, művészet is, s e kettő tetőzi be a hernizmusba hajló bátorság. Hősiesség nélkül nincs és nem is lesz soha orvostudomány. Ez nemcsak azokra a nagy egyéniségekre vonatkozik, akik bacilusokat nyeltek, hogy veszélyességüket kipróbálják — vagy esetleg éppen ártalmatlanságukat bebizonyítsák vagy akik új gyógyszereket vettek be, amelyeknek hatásáról fogalmuk sem lehetett — vagy azokra, akik vékony gumicsövet tettek be egyik kari vénájukon át a szivkamrájukig. Nem.’ Mindez vonatkozik a hétköznapok orvosaira is — azokra, akik félelem nélkül lépnek a fertőző beteg ágyához, megszámolják az ér verését, megvizsgálják a torkát és közben elsősorban nem önmagukra, hanem gyermekeikre gondolnak, akik odahaza majd elébük futnak, átölelik őket. Az orvosok hivatásuk teljesítésének ideje alatt ezerszer meg ezerszer kockáztatják a maguk és családjuk egészségét, mert az orvosi lelkiismeret írott törvényénél is erősebb szava ezt parancsolja. Elsősorban azokra a hősökre és mártírokra gondolunk, akik önmagukon hajlottak végre kísérleteket és életüket kockáztatták a tudományért. Nem tudjuk, hogy ez a végtelen hosszú sor mikor és kivel kezdődőit. Max Pettenkofer nevét ragadjuk ki először, aki kolerabacilussal fertőzött folyadékot ivott 1892 október 7-én — hogy az általa hirdetett elmélet helyességét bebizonyítsa. Az volt a véleménye, hogy a járványok keletkezésében a helyi és időteli adottságoknak nagy szerepük van. Elsősorban a víznek. A talajvíztől függ a szerves anyagok bomlási folyamata, mellyel a „kolera anyagnak“ is érintkeznie kell. Pettenkofer így számol be kísérleteiről. „Egy köbcentiméternyi folyadékban nyilván milliárdnyit nyeltem • le ebből a félelmetes bacilusból. Mindenesetre sokkal többet, mint amennyi a szervezetbe kerülhet, ha valaki mosdatlan kézzel az ajkához ér“. Ennek az öngyilkosság határát súroló kísérletnek az eredménye egész bizarr volt. Pettenkofer ugyanis nem kapott kolerát. Ma már tudjuk, hogy a kórokozóknak nem mindig egyforma az erejük és az egyéni diszpozíció tényezője valóban fontos. Más kutatók is követték példáját. Mecsnyikov — Pasteur utóda Párizsban, és a kijevi Szavcsenko is azt akarták megállapítani, hogy kifejleszthető-e immunitás a kolerával szemben. A kísérletek drámai lefolyásuak voltak. Maga Mecsnyikov — nagy mennyiségű páluka bacilust nyelt és egészséges maradt. Jupillenen egyik munkatársán rohamszerűen tört ki a betegség. Mecsnyiko- vöt mélyen megrendítette a dolog és kijelentett^, ha Jupil- le elpusztul ö is megöli magát. Szerencsére Jupille is életben maradt. A pestis története rendkívül tragikus. Az első önkísérletet A. Whrite angol orvos hajtotta végre. Jobb alkarján kis beváA legtöbb önkísérletet Jan Evangelista Purkyne, cseh fiziológus végezte gást ejtett és e sebbe juttatott egy pestises beteg váladékából. Az első lázrohamok jelentkezésénél összefüggést tételezett fel a pestis és a malária között. Később már rájött, hogy a pestist elkapta. Súlyos haláltusáAz éfotMkaxö&ttafa jóban elméje is megzavarodott. Drámai és tragikus volt az a kísérlet, melyet Alois Rosenfeld osztrák orvos hajtott végre. Néhány nappal később ő is halott volt mint a sárgalázzal kapcsolatos önkísérletek több áldozata is. Doktor Finlay — 1833-ban született — egyéni elméletet alakított a sárgalázról. Olyan szúnyogokat tett a bőrére, amelyek előbb sárgalázas betegeket csíptek meg. Sokkal később jöttek rá arra, hogy a árgalázat okozó vírusoknak bizonyos időre van szüksége ahhoz, hogy a moszkitó testében kifejlődjék. A detektivregények szokványos rejtélyeinek megoldását rendszerint tanúvallomások, köröző levelek, leírások és ebből levont következtetések könnyítik meg. A fertőző betegségeknél azonban teljesen a sötétben tapogatóztak. Előbb be kellett kerítem a gyanúsítottat, hogy azután kísérletekkel és önkísértetekkel lezárhassák a bizonyítási láncot és kijelenthessék: „Megtaláltuk!" Az önkísérletek során a betegségek ellen felhasználható szerek és módszerek után is kutattak. A gyógyászat diadal- útjónak történetéből megemlítjük azokat a törekvéseket is, melyeket az orvosok 1955-ben végeztek, amikor Salk gyermekbénulás elleni gyógyszerét kellett kipróbálni. Amikor az intézetben ismeretessé vált, hogy önként jelentkezőket keresnek, 20 fiatal orvos és orvostanhallgató jelentkezett. Megszámlálhatatlan a mérgek sora és szinte valamennyi arra késztette az orvosokat, hogy hatásukat önmagukon kipróbálják. Sok-sok önkísérletet hajtott végre Clemens Pirquet bécsi orvostanár. Tőle származik á tuberkulózis próba, A leghősiesebb orvosokhoz tartozik Werner Forsmann, Bad Kreuznach-i orvos, aki az egyik vénáján át egy vékony csövet vezetett a szíve jobb oldali pitvarába „hogy onnan vért vegyen". A kollegája, aki a kísérletnél asszisztált nem engedte meg, hogy Forsmann befejezze kísérletét. Az első kísérletnél a katétert sikerült 35 centiméternyire feltolnia, de a szívet ezzel még nem is tudta elérni. Nem elégedett meg a félsikerrel és ezért megismételte a kísérletet. Már ném kérte a kollégák segítségét, nem Az oldalt írta és összeállította akarta, hogy félbeszakítsák. S ezúttal valóban sikerült is! A katétert, amely természetesen csupán néhány milliméter vastag volt 65 cm-nyire tolta fel és ezzel elérte a jobboldali szívfelet. A kísérletet a röntgenszobában hajtotta végre, és a készülék bekapcsolásával ellenőrizni tudta, hogy a katéter meddig hatolt fel. Azt mondta — nem érezte ezekben a pillanatokban, hogy valami rendkívülit cselekszik, Később kidolgoztak olyan módszereket is, amelyeknek segítségével a katéterrel a szív baloldali pitvarát és kamráját is meg lehet vizsgálni. Az önkísérletek hosszú sora az orvostudomány történetében vörös fonálként húzódik végig. A tudományos megfigyelés gyakran még akkor sem hagyta nyugodni az orvosokat, ha maguk is betegen feküdtek. A mai idők új kérdések elé állítják az orvosokat. Ezekre is csak önkísérletekkel lehet megkeresni a helyes választ. E kísérleteknek lényege mindenkor az önkéntesség. (Hugo Glaser: Az életért harcoltak c: könyve nyomán Michal Márta ke tart értekezletet, hol meg Prágában ugyancsak az akadémián jár, vagy más tudományos intézetben, melynek szintén dolgozója. Az iskolaévben pedig az elektrotechnikai fakultáson, melynek rendes tanára. Ritkán találni itthon, hiszen gyakran hívják meg külföldre, hogy előadásokat tartson. — Még le se ráztam magamról az út porát, most jöttem haza Amerikából — mondta kedves közvetlenséggel. Ogj látszik sikerült ellenvetései! leszerelni és a beszélgetés már szabályos mederben folyt tovább. Barátságosan válaszol, kérdéseimre. — Amerikában nem az egyetemi hallgatóknak, hanem az egyetemi tanároknak és tudományos kutatóknak adtam elő. Hogy miről? Azt laikusnak nehéz megmagyarázni. Algebrából... A mai modern algebrából, amely önálló, abszt- I ralit tudományos diszciplína és amelyet a gyakorlatban például a gépi matematikában vagy az atomfizikában is felhasználunk. Nem véletlen tehát, hogy a modern algebra némely részeiről az elektrotechnikai fakultáson mégpedig az automatizálással kapcsolatosan is adok elő. A matematika máma természetesen nem- csák mint önálló tudományág érvényesül. Az utóbbi évek legnagyobb eredményeinek könyvelhetjük el, hogy a matematikát ma már kivétel nélkül minden tudományágban alkalmazzák a természettudományi kutatásokban például biológiában és a társadalmi tudományokban, a közgazdaságban is. Néhány évvel ezelőtt még sokan voltak, akik a matematika alkalmazásának a tervgazdaság keretein belüli lehetőségeiről nem voltak meggyőAz utolsó évben elért eredmények bizonyítják, hogy ez az álláspont mennyire helytelen. Egymás után alakulnak a számoló központok, a matematikus csoportok az üzemekben, kutatóintézetekben és főhivatalokban. Hazánkban a matematika alkalmazásával több tudományos ágazatban értünk el szép eredményeket és ezen a téren előkelő helyet vívtunk ki magunknak, nemcsak a szocialista országok körében, hanem világviszonylatban is. Amerikai utam is, sok alkalmat nyújtott a tapasztalatok kicserélésére, egymás eredményeinek megismerésére, a további együttműködés megalapozására és nem utolsó sorban a személyi kapcsolatok elmélyítésére. Sok feladat vár a technikai főiskolára és a fiatal technikusokra — mutat az ablak felé a gyorsmozgású fiatalos külsejű Schwarz akadémikus. A decemberi ködön keresztül Is idelátszik a technikai főiskola új épülete és az oda Igyekvő diákok csoportja. Megköszönjük a kollokviumot, alig búcsúzunk, máris fontos értekezletre hívják a technikai főiskola egyik legnagyobb