Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-17 / 50-51. szám

A barátság diadala A KGST legfelsőbb szerve a tanácsülés, amely a tagállamok kormányképviselőiből áll és megvitatja az együttműködés fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A tanácsülés hozza létre mindazon szerveket, ame­lyek a KGST előtt álló felada­tok jobb megoldásához szük­ségesek. Általában évente egy­szer tart ülést felváltva az egyes tagországok fővárosai­ban. A KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai ve­zetőinek értekezlete létrehoz­ta a KGST végrehajtó bizott­ságát, amelyben az egyes tag­országokat miniszterelnök-he­lyettesek képviselik. A végre­hajtó bizottság feladata közé tartozik a tanácsülés határo­zatai végrehajtásának figye­lemmel kísérése. Tevékenysé­géről a KGST tanácsülésének számol be. Ülésein megvizsgál­ja azokat a javaslatokat, ame­lyeket a tagállamok és a ta­nács szervei terjesztenek elő. A végrehajtó bizottság han­golja össze az állandó bizott­ságok munkáját, megvizsgálja azok tevékenységét, és foglal­kozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a két tanácsülés kö­zötti időben kell megoldani. A VB tehát operatív vezető szerv, amely rövidebb időközönként — általában kéthavonként — ülésezik. A KGST új szerveként mű­ködik a népgazdasági tervek összehangolásával foglalkozó tervbüro. Ez a szerv javaslato­kat készít a végrehajtó bizott­ság számára a tagállamok táv­lati fejlesztési tervei koordi­nálásával kapcsolatban; köz­reműködik a főbb beruházások száma. Jelenleg a KGST-nek 23 állandó bizottsága van. Az állandó bizottságok mun­kacsoportok tevékenységére támaszkodnak. Így például a gépipari állandó bizottságnak van külön szerszámgépgyártási, hajógyártási, autóipari, mező- gépipari és egyéb szekciója. A vegyipari állandó bizottság pedig összefogja a többek kö­zött a növényvédő szer, a mű- anyagipari, a gyógyszeripari, a A KGST SZERVEI egyeztetésében. Ezenkívül ösz- szesítl az anyagokat, melyeket az állandó bizottságai a maguk területén kidolgoztak. Az egyes népgazdasági ága­zatokban a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés megszervezésével az állandó bizottságok foglalkoz­nak. Egy-egy állandó bizottság a tagországok kormányai által kinevezett tagokból áll, akik egyben a hazai kormánybizott­ságok elnökei is. Az elmúlt időszakban — a nemzetközi együttműködés fej­lődése következtében — növe­kedett az állandó bizottságok finom vegyszeripari munka- csoport tevékenységét. Végül megemlítendő a KGST titkársága, amely titkárból, há­rom titkárhelyettesből és az egyes népgazdasági ágazatok­kal foglalkozó osztályokból áll. A titkárság látja el a KGST adminisztratív teendőit, és fontos szerepe van a KGST vezető szervei elé kerülő ja­vaslatok előkészítésében is. A KGST szervezetében egyre nagyobb teret kapnak a közös intézmények, szervezetek is, amelyek egy-egy részterületen valósítják meg a gazdasági összefogást. Az Összekapcsolt energiahálózat és a Barátság kőolajvezeték A prágai energiaelosztóban NDK: Erőmű a mellett A német, lengyei és csehszlo­vák határ találkozóján, Hirsch - leidében — az NDK délkeleti csücskén — fenyőkkel borított dombok oldalában, a fekete- piros-sárga határoszlopok köz­vetlen szomszédságában a fo­lyóparton üzemi épületek, hű­tőtornyok, irodaházak sorakoz­nak. A Neisse folyót békehatárnak nevezi itt mindenki, s az üzem is — teljes joggal a Békehatár- erőmű nevét viseli. A folyót a túlsó lengyel dombtetőről in­duló, magas híd íveli át, mely a német szénosztályozó torony - épületében ér véget. A hirsch- feldei erőmű belsejéből elinduló hatalmas távvezeték szürke kí­gyója is átlépi a Netssét, s egyik ága lengyel területen, másik ága cseh hegyek között vész el a láthatár szélén. A napban megcsillanó drótok a villamos energia millió kilo­wattjait szállítják az egyik ágon Lengyelország és a Szov­jetunió, a másikon Csehszlová­kia és Magyarurs-'ág felé. Az áramot, amelyet a hirsch- feldei erőmű termel, a legszo­rosabb nemzetközi együttmű­ködés hozza létre. Az erőmű üzemeltetéséhez szükséges sze­net — naponta nem kevesebb, mint 15 eze' tonna barna sze­net tüzelnek itt el — a Turo- szöw I. lengyel szénbánya adja. Lengyel bányászok vájják kül­színi fejtésen a szenet, német munkások termelnek belőle vil­lamos energiát, amely azután az egybekapcsolt energiaháló­zaton keresztül végső soron öt ország üzemeiben mozgat gé­peket. Az erőmű magja még Ibii­ből származik. Ojjáépítése és bővítése 1954-ben indult, a tel­jes termelés 1957— 58-ban kez­dődött. Ezzel egyidejűleg len­gyel oldalon végrehajtották a turoszówi szénbányák fejlesz­tését is, a termelés több mint kétszerese az 1945 előttinek. Az együttműködés eredménye­ként ugrásszerűen megnöveke­dett llirschfeldében az energia- termelés: 1915-ben 100 millió, 1930-ban 450 millió, 1955-ben 1000 millió, tavaly már 2500 millió kilowattóra energiát ter­melt a Béke-határ-erőmű. A kooperációt a WEB Kraft­werk Friedensgrenze és a Ko­pania Wegla Brunat-nego Tu- roszów közötti szerződés rög­zíti. Egyeztetik terveiket, két­hetente közös megbeszéléseken vizsgálják a két üzem helyze­tét, meghozzák a szükséges in­tézkedéseket, rendszeresen szakembereket cserélnek, es­ténként az üzemzavarokat kö­zösen hárítják el, alkatrészek­kel segítik ki egymást. Ha a német erőmű szükséglete úgy kívánja, a lengyel bánya terven felül is biztosítja a szenet. Az erőmű hűtővíz-igényének kie­légítésére — közös beruházás­sal — gátat és víztárolót épí­tettek lengyel területen. A ra­kodómunkákban is lengyelek segítenek. Az őszinte, baráti és kétség­kívül gyümölcsöző együttmű­ködés nyomán, az emberi kap­csolatok is elmélyültek. A nem is távoli történelmi múlt oly sok gyótrő emlékét feledtetve, összehozta az embereket a kö­zös munka Kezdődött a nem­zeti ünnepekre küldött delegá­ciók cseréjével, folytatódott a kultúrcsoportok, tánc- és ze­nekarok vendégszereplésével, közös sportrendezvényekkel, s eljutott ma már a családok közötti bensőséges, és nagyon emberi kapcsolatokig, A határra itt valóban csak a fekete-piros-sárga oszlopok emlékeztetnek ... Volísíhal- Bralis távot vízerőmű CSEHSllOVúlUA lenni OBRATlSUVi Dunokihfi duzzasztómű HUSI TRtA Vv f'Gobčikôvói vízerőmű t) OVOŔ ® Honorom M A 6 9 ň R 0 R SlA 6 Prága szívében, a Jungma- nova utca 29-ben működő szer­vet a KGST-államok hozták létre. Feladata a részvevő ál­lamok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió nyugat-ukrajnai párhuza­mosan üzemelő energiarend­szerei közötti együttműködés irányítása. Központi teherel­osztó ez, az egymás közti vil­lamosenergiacsere lebonyolí­tására. Ide futnak be a kérel­mek és a kihasználatlan telje­sítményekre vonatkozó beje­lentések. A műszerek pontos tájékoztatást adnak az egyes energiarendszereket összekap­csoló távvezetékek üzeméről, hogy azokon mennyi és milyen (aktív és meddő) teljesítmény áramlik, arról is, hogy milyen a feszültség az egyes állomá­sokon. A közvetlen távközlő berendezések pedig a szüksé­ges intézkedések gyors meg­tételéhez nyújtanak lehetősé­get. Akik itt dolgoznak maguk is a részvevő országok polgárai. A teherelosztó központ jelen­legi igazgatója Miroslav Štet­ka csehszlovák, helyettese Va­dim Meskov szovjet állampol­gár, az operatív, kérdések fő­szakértője az NDK-ból érke­zett. A gazdasági kérdések fő­szakértője: Hámor Gyula Ma­gyarországról. Ugyencsak bu­dapesti a rangidős diszpécser Póss István is. Az egész intéz­mény szakszemélyzete — a se­géderőket, titkárnők és gép­írónők stb. leszámítva - hason­lóképpen más meglevő és ter­vezett KGST-szerveknél ta­pasztalható takarékos szerve­zeti elveknek megfelelően — mindössze 16 fő. Egy prágai irodaház alig két- emeletnyi oldalszárnyát elfog­laló helyiségekben ők 16-an fá­radoznak azon, hogy a szerve­zet meghozza mindazokat a gyakorlati eredményeket, ame- amelyeket létesítésétől várni lehet. Azon, hogy az energia- rendszerek összekapcsolása SZOVJETUNIÓ: nyomán növekedjék az üzem- biztonság, esetleges üzem­zavarok esetén nagyfokú segít­ségnyújtásra kerüljön sor, és a szükséges tartalékmennyisé­gek is csökkenthetők legyenek. Azon, hogy a kisebb energia- rendszerekben is nagy teljesít­ményű, korszerű gépek legye­nek beépíthetők, amelyeknek hatásfoka magas, fajlagos be­ruházási költsége viszonylag alacsony. Tevékenységük cél­ja: hogy a szabad energiakapa­citások hasznosítása, a terv­szerű teljesítménygazdálkodás az egyes energiarendszerek gazdaságosabb kihasználását eredményezze. Lehetőségeik megítéléséhez tudni kell, hogy a jelenlegi áramcsere kétmil­liárd kilowattórát tesz ki. A veszteségek 1-százalékos csök­kentése is hozzávetőleg két­millió kilowattórával egyenlő. 'agymarost vízerőmű ■OCftymarot ,o VŐ, \BüDAPESr ÖTMILLIÓ TONNA barna szén kalorikus értékének felel meg az a 3,8 milliárd kilowattóra villamos energia, ami a közös Dunaszakasz kihasználásával válik nyerhetővé. Ezenkívül biztonságosabbá válik a hajózás, sőt a duzzasztógátak körül, ahol hatalmas felszínú tavak keletkeznek (Dunakilitinél 50 négyzetkilométer) üdülőtelepek létesítése is lehetővé válik. KGST körökben a Duna vízenergiájának hasznosítására irányló magyar- csehszlovák koope­rációt a nemzetközi együttműkös példájaként emlegetik. Kincs a Visztula mentén A kén a szocialista országokban az egyik legnagyobb hiánycikk. Pedig, ez a nálunk nem valami bőven található ásvány a kénsavgyár- tás alapanyaga, a kénsavból műtrágya készül, a műtrágyagyártás megsokszorozása pedig egyenesen létkérdés a mezőgazdaság gyors fejlesztésének. Ezek a gondolatok futottak át rajtam, amikor M. Gajewski mérnök elkísért a hozzávetőlegesen jő négyzetkilométernyi ki­terjedésű külszíni kénbányához, amelyet köny- nyen valamiféle kiszáradt tónak nézne az ava­tatlan. Talán még tíz éve sincs, hogya Tarnobrzeg környéki kénes vizű források eredetét kutat­va, igen nagy kéntelepekre bukkantak a geo­lógusok. Ilyen hatalmas természeti nyersnyag- források kiaknázása tipikusan olyan feladat, amelyet a szocialista országok csak közös erő­vel végezhetnek el gyorsan és gazdaságosan, így jött létre a lengyel kormány javaslatára a tarnobrzegi lengyel-csehszlovák közös vál­lalkozás, s itt, közvetlenül a színhelyen, Ga­jewski mérnök szavaiból megtudtuk az izgal­mas részleteket is. — Innen a Visztuláig terjedő több négyzet­kilométernyi területen körülbelül hatmillió tonna kén rejtőzik a föld alatt. De a folyó túlsó partján — s a mérnök odamutatott, ahol a távolban a vegyikombinát kéményeinek sűrű, sárga füstje látszott — több mint 90 millió tonna, 23 százalék tiszta ként tartalmazó ás­ványkincset derítettek fel a kutatások. Hét évvel ezelőtt kezdtük a munkát, és eddig a zömében csehszlovák gépekkel mintegy tíz­millió köbméter földet mozgattunk meg. A csehszlovák ipar a bányának szállított gé­pek ellenében jelentékeny mennyiségű ként kap. A lengyel népgazdaság viszont tudja hasznosítani a tervek szerint mintegy 70—80 évi bányászásra elegendő értékes ásványt. Ex­portálhat belőle a szocialista országokba, így Magyarországra, sőt jut belőle a kapitalista piacra is. A kingszeppi foszforit A foszforit a vegyipar, a mű­trágyagyártás rendkívül fontos alapanyaga. De a foszforit hiánycikk a Szovjetunió kivé­telével szinte minden európai szocialista országban. A KGST sok országa importál foszfori- tot nagy távolságból — pél­dául Észak-Afrikából -, s még így sem tudja kielégíteni a szükségleteket. Amikor a KGST napirendre tűzte a kérdés megoldását, ab­ból indult ki, hogy a legna­gyobb lelőhely koncentrált kö­zös kiaknázása a leggazdasá­gosabb. Ezen alapul a leningrá- di területen. Kingiszeppben le­vő foszforitbánya kiaknázásá­val kapcsolatos egyezmény egy­részt a Szovjetunió, másrészt az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország és Bul­gária között. A Szovjetunió ki­építi a foszforitbányát. A szo­cialista országok a Szovjetunió költségeihez gépek, valamint bánya- és vegyipari berende­zések, s egyéb áruk hitelbe történő szállításával járulnak hozzá. Kingiszepp évente kilenc- százezer tontia foszforitot ad majd. Dúsítógyár is épül itt, így a szerződő KGST-országok mezőgazdasága értékes fosz­forliszthez jut majd. A dúsító­mű építői kötelezettséget vál­laltak, hogy az első és második üzemrészt egy évvel határidő előtt üzembe helyezik. Profilgazda: Magyarország A kábelgépek gyártásszakosításáról az idén nyáron döntött a KGST végrehajtó bizottsága. A szakosításra került 61 gép­csoport közül 23-ban érdekelt Magyarország, s így az NDK mellett ő e fontos munka- és szellemi igényes termék fő profilgazdája a KGST-ben. A kábelgépek magyarországi gazdája a Diósgyőri Gépgyár. A KGST döntése a diós­győri kábelgépfejlesztés és gyártás eddigi szép eredményei­nek elismerését jelenti. A légcsapágyas gyorssodrógép, amely Jászai Sándor mérnök világszabadalmán alapul, egyedülálló megoldás. A légcsapágy — a Pál-féle légpárnás köszörű el­vét hasznosítva — minimális hajtóerőt igényel, s a súrlódási veszteség szinte nullára csökken. Az új rendszerrel sikerült a gyorssodrásban minőségi ugrást elérni, a 3600-as percen­kénti fordulatszámmal az eddigi legjobb teljesítményt meg­kétszerezni. A réz- és alumínium huzalok elektromos úton történő folyamatos lágyítására szintén világszínvonalú beren­dezést alkalmaznak. Diósgyőrön. Vagy megemlíthetjük a haj­szálhúzó gépet, amely 0,02 milliméteres finomságú szálat ké­szít. E finom szál egy kilogrammja az arany értékével ve­tekszik. A KGST szakosítási határozatával a Diósgyőrben fejlesztett és gyártott típusok száma körülbelül 40 százalékkal csökken, miközben a termelés értéke már a legközelebbi években többszörösére növekszik. így a gazdaságos sorozatgyártás feltételeit teremti meg ez az intézkedés. A legtöbb haszon egyébként abból származik, hogy meggyorsulhat a gyárt­mányfejlesztés. Kevesebb lett a fejlesztett témák száma, és négyféle, Magyarországra szakosított gép komplett műszaki dokumentációit megkapta az ország a Szovjetuniótól, illetve az NDK-tól. A Diósgyőri Gépgyár kábelgépszerkesztésének 54 főnyi létszáma még így is legfeljebb a fele anhak, amennyit a megnövekedett új feladatok követelnének. — A szocialista nemzetközi munkamegosztásban kapott megtisztelő feladat csak úgy, mint a népgazdaság érdekei, kötelezi Magyarországot a kábelgyártó technika fejlesztésé­nek meggyorsítására. Már ki is dolgoztuk a profilmunkába utalt berendezések 20 éves fejlesztési tervét — mondja Tas- nádi József, a kábelgépszerkesztés vezetője. A 20 éves terv több száz oldalas, vaskos tanulmány, rész­letesen vázolja a legkorszerűbb nyugati berendezések mű­szaki adatait, a diósgyőri gyártmányok helyzetét és a fela­datokat. A legközelebbi tervek között szerepel például a folyamatos felcsévelés megoldása. A feladat nem egyszerű, hiszen anélkül, hogy a huzal 20 méteres másodpercenkénti sebessége csökkenne, kell megoldani a betelt csévelődobok cseréjét. Ezt a jelenlegi másodpercenkénti sebességet egyéb­ként a távlati tervek szerint szeretnék megkettőzni. Ez a minőségi ugrás valószínűleg a húzókövek kenésének és hű­tésének újszerű megoldását igényli, ahogy ez a korszerű gyorssodró csapágyazásával történt. — A KGST-szakosltás nem csökkenti, hanem növeli a nyu­gati piaclehetőségeket — mondja Svéda Miklós, a kereske­delmi főosztály vezetője. — A kábelgépek gazdaságossági mutatója jelenleg is igen kedvező. Eddig a KGST tagállamain kívül Jugoszláviába, Indiába, Dél-Amerikába exportált Ma­gyarország ilyen gépeket. Egyiptomban egy komplett kábel­gyár dolgozik már magyar berendezésekkel, most a bővítés­hez szállítunk újabb gépeket. A szakosítás nyújtotta lehető­ségek megfelelő piackutatással és kereskedelmi propagandá­val nyilván újabb piacokat teremtenek majd korszerűbb, jobb minőségű gépeinknek. A Diósgyőri Gépgyár vezetői egyébként elhatározták, hogy szoros kapcsolatot építenek ki a baráti kábelgyártó társüze­mekkel, s kezdeményezik a szocialista munkamegosztásban rejlő lehetőségek hatékony, gyors és maradéktalan kiakná­zását.­te, ' Moszkvában épül fel a világ egyik legkorszerűbb irodaépü­lete a KGST 27 emeletes palotája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom