Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-10 / 49. szám

Fekete tartozékokat visel­jen hozzá. „WILHELM TELL*: Vilá­gosszürke szövetjéhez egy­szerű, elegáns modellt raj­zoltunk. A ruha dísze a hosszított derékon vezetett pánt, amely elől a ruhához gombolódik. „DINGÖ“: Pepita anyagjá­hoz a ruhát kívánsága sze­rint kétrészesre tervezzük. A férfigallér, a felsőrészt díszítő valamint manzsetta- pántok és az öv, ferdén sza­bott anyagból készül. „BOLDOG AZ AZ EMBER, AKI TÉGED SZERETHET“: A kisestélyit tisztaselyem tafthoz terveztük, a felső­részén sűrű berakásokkal, csak kevéssé bővülő szok­nyával. (Többi kérdésére 52. számunkban válaszolunk). „D. BORISKA“: A sárga csipke megfelel. Csinos mo­dellt terveztünk hozzá, a felsőrészen négy nagy pié- vel, ami előnyös lesz so­vány alakjához. A ruha fe­kete tafttal van alábélelve. „MENYASZ- SZONY VA­GYOK“: A bro­kát anyaghoz kívánsága sze­rint magas nya­kat terveztünk s magasan csu­kódik a meny­asszonyi ruha is. Amint a rajz mutatja, széles, dupla tüllfodor díszíti, s tüll- ből van a mas­ni is. (Ajánla­tos a tüllt a varrás előtt ki­keményíteni, hogy ne essen „BOLDOG MENYASSZONY“: Menyasszonyi kosztümjére egyszerű, klasszikus vonalú modellt terveztünk, vasta­gabb fehér szövetből. A ka­bátkát elől egy hólpánt dí­szíti; rajta fehér gyöngy­házgombokkal. „Szeretnék szép lenni“: A ruhát vékony szövetből csináltassa. Szabása egysze­rű, elegáns. A masnit strassztűvel bűzzük a ruhá­hoz. G. ERZSIRE: A szíton menyasszonyi ruha nyakki­vágása cakkozott, s cakkok díszítik végig az elől nyi­tott szoknyát is. A hosszí­tott derékrészt fehér bár­sonypánt díszíti, amely elől masniban végződik. össze). A fodrot rávarrjuk a csipkeszoknyá­ra. hogy később le lehessen fej­teni. VÉGH ILONA kérésére a mel­lékelt, 5 éves kislány részére alkalmas szvetter-sapka garni­túrát közöljük. Az egyik elejét kb. 53 szemre kezd. s egyene­sen köt. a karöltőig. A karöltő­nél 5, 3. szemet fogy. és 6X2 szemet összeköt, s a válüg még 2X1 szemet szapor. A zsebet 28 szemmel kész. A hálát kb. 104 szemre kezd., a karöltőnél 3X2 szemet fogy. és 3X2 szemet összeköt, s a váltig még 2X1 szemet szapor. A vállat, mint az elejénél, ötszörre fogy. le. A bal ujját kb. 64 szemre kezd. 1 ford.-al, majd a mintával folyt. A karöltőig kb. 11X1 sze­met szapor. majd a bal oldalon 5, 3, 2 szemet fogy. és 19X2 szemet összeköt, majd 2X3 sze­met fogy. a jobb oldalon 3, 2X2 szemet fogy. 17X2 szemet ösz- szeköt. majd 2X2, 2X3 szemet ötötí modellek fogy. a többi szemet egyszerre lefogy. (A másik ujja fordítva készül). A gallért kb. 93 szem­re kezd. 1 sima, 1 ford-al, és kb. 8-10 cm szélesre kötjük. A zseb kb. 6-7 cm magas, a szé­lén 2 cm széles, 1 sima, 1 ford, pánttal. A gomboláspánt is 1 sima. 1 ford-al készül, kb. 3 cm széles. A sapkát az alsó szélén kezd. kb. 128 szemre, és 7 cm-t 1 sima, 1 ford.-al köt. Ezután kb. 18 cm-t köt. a színén simán, a visszáján ford.-al. Ezután a szemeket befejez, a sapkát ösz- szevarrjuk s a tetejénél össze­húzzuk. Az itt megadott méret persze nem lehet mérvadó, hogy mi­lyen nagyságra kötjük a szVet- tert, az a gyermek méretétől függ. Legjobb egy kis mintát kész. a kötésmintából s a méret szerint annyi szemre kezdeni, ahogy a minta mutatja. Jelmagyarázat: tömött kocka — sima, elválasztott kocka — ford. Ka@1§?BS19923 21 nni=pnrnsiEi ÍUBSuükíhieD aayiHiMX] liggigBE] □□S0ĽOUÉ! □□asĽnuii: ^eľjoeeee aaaaasa üSiüMiDC 9 IS 13 H 9 7 S ]3 1 Belgráddal akarnak ismer­kedni? Tartsanak velünk! Há­romszor jártunk az ősi város­ban, először 1957-ben, legutóbb az idén szeptemberben. Hat esztendő mindössze egy röpke pillanat a két és félezer éves város történetében. Mégis, amikor Újvidék felől jövet az autóbusz ablakából megpillan­tottuk Új Belgrad tizenöteme­letes házait, ugyancsak elcso­dálkoztunk. Hat esztendővel ezelőtt csupán az első utcákat jelölték ki, s akkor hegesztet­ték a monumentális új kor­mánypalota acélvázaít. Ma már több mint hatvanezer ember lakik Üj-Belgrádban, 1965-ben már százezer, tíz esztendő múlva pedig kétszázezer ember kap kényelmes lakást a Száva és a Duna háromszögletében emelkedő, gyorsan fejlődő vá­rosnegyedben. De robogjunk át a Száva- hídon és hajtsunk fel a Kali- megdánra. az ősi várhegyre, amelynek komor falai, szűk lő- rései, régi időkről, a város tör­ténetéről beszélnek. KALIMEGDÁN Kalimegdán. Törökről ma­gyarra fordítva: Fehérvár, va­gyis szerbül: Beograd, Belgrád. Fehér sziklaiért több mint hat- vanszor vívtak csatát, s ugyan­ennyiszer cserélt gazdát a Száva torkolatánál emelkedő domb. Az első írott híradást Hérodotosz küldte az itt emel­kedő településről. Először szkí­ta kereskedők éltek ott, majd a körülbelül az időszámításunk előtti 335-ben a kelták vették át tőlük, s adták a település­nek a Singidunum nevet. Ettől kezdve távoli országokban is híre kerekedett a fontos stra­tégiai és kereskedelmi csomó­pontnak. Sokszor cserélt gaz­dát a szkíták, kelták, szarma­ták, rómaiak, gótok, hunok, avarok, magyarok és szlávok között. Az első évszázadban a rómaiak erőddé alakítják. Az 5. században nehéz idők jártak Singidunum felett: a hunok földig rombolták, de a követ­kező évszázadban a bizánci Justinianus császár újjáépít­tette, s virágzó kereskedelmi és tudományos központ rang­jára emelte. Közben a Balká­non folytatódott a szlávok elő­nyomulása, s a 9. században Singidunumnak ők adták a Beograd — „Fehér város“ — nevet. HUNYADI JÁNOS ÉS DUGOVICS TITUSZ EMLÉKE Belgrád ekkor már a Kelet és a Nyugat, a Balkán és Eu­rópa többi része közötti keres­kedelem fontos kulcspontja volt, a 13. században pedig a szerb állam központjává lett. 1521-ben azonban már a török hódítók uralma alá került. A török hódoltság évszázadai maradandó bélyeget nyomtak a városra: mecsetek, minaretek emelkedtek, Belgrád architek­túrája keleti vonásokat kapott. Ezen nem sokat változtatott a 18. század elején bekövetke­zett rövid osztrák uralom, majd 1806 és 1813 között a Kara Györgye vezetésével Bel- grádot felszabadító szerb fel­kelőhadsereg védelme. Ali Riza pasa végülis 1867-ben Belgrád város kulcsait átadta a szer- beknek. Belgrád — négy év­százados török elnyomás után — ismét a szerb állam politi­kai, gazdasági és kulturális központja lett. De ha már a török időkről beszélünk, nem feledkezhetünk meg Hunyadi Jánosról. A Bel­gráddal szomszédos Zimonyban állt várkastélya és öt évszá­zaddal ezelőtt onnan indult Belgrád. az akkori Nándorfe­hérvár felmentésére. Győzelme emlékére harangoznak azóta is világszerte minden délben a katolikus templomokban. Hu­nyadit Zimonyban temették el és háromtornyos síremléke hir­deti ma is emlékét. Áll az a torony is, ahonnan Dugovics Titusz hősi önfeláldozással ma­gával együtt a mélybe rántotta a törököt, aki elsőként akarta a vár fokára tűzni a lófarkos török zászlót. „TIGRISEK“, ZÁSZLÓK, FEGYVEREK... És ismét a Kalimegdánnál vagyunk, a Belgrád fölé emel­kedő dombon, amelyről nagy­szerű kilátás nyílik a zöldes­szürkén hömpölygő Dunára és a beletorkolló sárga Szávára. A várfalak szomszédságában szabadtéri múzeum: a Wehr- machttól zsákmányolt ágyúk, tarackok, fekete nácikeresztes „Tigrisek“, szétlőtt tankok ... Ezek a fegyverek Jugoszlávia és Belgrád népeinek gigászi hősi küzdelmét idézik az or­szágot 1941-ben megszállt hit­leri csapatokkal szemben 1941 március 27-én Belgrád csak­nem teljes lakossága az utcán tüntetett a náci Németország­hoz való csatlakozás ellen. Április 6-án a náci Luftwaffe bombázta Belgrád lakónegye­dét. S néhány nappal később kez­detét vette a fegyveres ellen­állás, amelyben csupán a bel­grádiak nyolcvanezer embert áldoztak a hazáért. 1944 októ­ber 20-ig folyt a harc, amely­nek tárgyi emlékei ott sora­koznak a Kalimegdánon, s a várhegy múzeumában. Köztük egy vad-etetőnek látszó erdei építmény: a partizánok titkos nyomdájának rejtekhelye, vö­rös zászlók, kézzel nyomtatott újságok, fegyverek, utolsó üze­netek a banjicai haláltáborból... SOKARCÚ VÁROS Belgrád a felszabadulás után nem csupán a sokarcú Jugosz­lávia egységének kifejezője lett — egyben a szocialista építés egyik szimbóluma is. S mindezt sikerült olyan ötvö­zetté tenni, amellyel Belgrád immár Európa nemcsak egyik legszebb fekvésű, hanem mo­dern negyedeken gyorsan gaz­dagodó fővárosa is. Nemcsak a 255. ezer négyzetkilométer területű és 19 millió lakosú Jugoszlávia nemzetiségeit egyesíti, hanem egyben az or­szág legfőbb kultúrközpontja is. Egyetemein csaknem 45 ez­ren tanulnak. Jugoszlávia, mint már említettük, sokarcú or­szág: az Adriában úgyszólván egész évben lehet fürödni, de partjaitól száz kilométernyire. Bosznia hegyeiben farkasokat kerget a falvakba a csikorgó tél; Szarajevóban mohamedán minaret és dominikánus kolos­tor áll a pravoszláv templomok SCSEBABCS1CSA, SLIGOVISÁ, TÖRÖK KÁVÉ Mégis, Belgrád ma is a szí­nek városa. Központja, a híres Terazije, a nagy metropolist idézi szállóival, kávéházaival és gyorsbüféivel. Ide torkollik a korzó egyik vége — a másik a Kalimegdán parkjához vezet. Mindkét oldal üzletekkel zsú­folt, s amikor a többórás déli zárvatartás után ismét felhúz­zák az üzletek rolóit, a korzón — a Knez Mihajlován — oly sokan tülekednek, hogy ezt az utat lezárják a járművek elől. A hipermodern Metropol-* szálló közelében vöröstéglás, ősi pravoszláv templom. Sok a kisvendéglő, ahol nemcsak kávét kapni, hanem frissen sült szerb ételeket, elsősorban Űj-Belgrád egyik modern negyede szomszédságában. Még néhány évtizeddel ezelőtt is könnyű játékszer volt ez az ország a külföldi ügynökök, hatalmak kezében. A legelmaradottabbak közé tartozott, s ennek jegyeit Belgrád is magán viseli. A két világháború közötti, Nyugatot majmoló korszak nyárspolgárai néhány, amerikai stílusban épült felhőkarcolót építettek a város szívében, de ezek nem tudták takarni a nyomorúságos kunyhók sokaságát. Egyik leg­szebb útját „Boulevard Poin- caré“-nek nevezték, de nem tudták feledtetni a balkáni el­maradottságot ... Az új Ju­goszlávia, a nehéz körülmények ellenére, hozzálátott az egész ország, s az egész főváros fel­emeléséhez. Belgrád az első világháború után bár gyorsan, de rendszer­telenül fejlődött. A mai Belgrád alapjait a felszabadító harcok tüzében a partizánok, a velük együtt harcoló tervezők, építé­szek, vetették meg. Sokat vál­tozott, korszerűsödött a régi város, Ö-Beigrád is. A gyors fejlődés igazi kifejezője azon­ban a már említett Űj-Belgrád. Belgrádi utcakép a nap csendesebb órájában a híres scsebabcsicsát — a vagdalt húsból készített, jól fűszerezett ínyencséget. S utá­na természetesen sügovisát — szilvapálinkát. A kávéról még- egyszer kell szólni. Csakhogy — bár sokfelé látni olasz presszógépet — Belgrádban a török kávét szeretik. A Balkan­hotel éttermében és a szűk mellékutcák kisvendéglőiben egyaránt a fényesre szidolozott nyeles rézibrikben szolgálják fel, alján sok kávéval... SZERETIK A FUTBALLT... A belgrádiak szeretik a zöl­det, a város' tele van parkok­kal, fasorokkal. Külföldiek „zöld városnak“ is szokták ne­vezni Belgrádot, noha a „fehér város“ találóbb: házainak, épü­leteinek színe általában fehér, vagy a sárga igen világos ár­nyalatú. Ma már több, mint 850 ezer lakosa van, pedig ötven esztendővel ezelőtt, az első világháború küszöbén mind­össze 85 ezer ember .lakta. S a nyolcszázötvenezer belgrádi többsége rajong a sportért — elsősorban a labdarúgásért. Belgrád bővelkedik sportsta­dionokban, legnagyobb lesz kö­zülük a Crvena Zvezda 110 ezer férőhelyesnek tervezett sta­dionja. amelyben szeptember elején játszották az első mér­kőzést, s hamarosan teljesen elkészül. A jugoszlávok vérbeli futball-szurkolők, s ezért meg­szokott dolog, hogy a mérkő­zésre hullámzó tömegből, a mentőknek kell kihalászniok az „összenyomott" embereket... Sok mindenről szólhatnánk még, elsősorban a város szob­rairól, amelyek legszebbjei a közelmúltban elhúnyt Mestro- vics művészetét dicsérik, kor­szerű szállodáiról, és nagysze­rűen szervezett ndegenforgal- máról. közeli kirándulóhelyei­ről, amelyekre vasárnaponként gépkocsikon, autóbuszokon, vo­nalon és hajón áramlik a pi­henésre vágyó belgrádiak tö­mege. De mindenekelőtt a belgrádi emberről, a várost új köntösbe öltöztető építőről, aki felhőkarcolókat emel a kis kunyhók helyén. (Világ Ifjúsága) ÚJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságénak lapja Megjelenik minden kedden Kiadja a Smená a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztő-~ ség és adminisztráció Bratislava Pratská 9 - Telefon 445 -41 - Postafiók 50 — Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01 Előfizetés egy évre 31 O0 Terjeszti a Posta Hirlapsrdgálata előfizetni lehet minden postán - Kéziratokat nem őrz ünk meg és nem adunk vissza — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Űrad úfi’án lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕtšská ulica 14. — vývoz tlače. K—05*31478

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom