Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-10 / 49. szám

Ä CSISZ csilizradványi alap­szervezetének ténykedéséről az évzáró gyűlésen győződhettünk meg. A múlt évhez viszonyítva határozott fejlődés tapasztal­ható. Az alapszervezet munká­ja megélénkült, rendezték a tagdíj-fizetéseket és a tagság nyilvántartását. Helyiséget is biztosítottak, ahol a fiatalok összejöhetnek társalogni, szó­rakozni. Ezt a helyiséget a fia­taloknak előbb rendbe kellett hozni, mert kezdetben ablakta­lan, piszkos volt. A jó szerve­zés és a tevékenység megol­dotta a problémát. A fiatalok esténként munka után vakol­tak, meszeltek, padlót súrol­tak, ablakot tisztítottak. Min­dent tisztává, széppé varázsol­tak és utoljára létrejött egy rendes helyiség. A CSISZ tagok több ízben brigádmunkát végeztek az EFSZ-nek. A munkáért járó díjazást az említett helyiség berendezésére fordították. A kultúrhelyiségben megindult az élet, már nem kellett idehívni senkit, jöttek maguktól is a fiatalok a szomszéd falukból is. A csilizradványi fiatalok kul­túrműsort vittek színre, ösz- szejöveteleket tartottak, elő­adássorozatot szerveztek. Tea­estet is rendeztek, amely szin­tén olyan keretek között zaj­lott le, ami a fiatalok jó mun­káját, magatartását dicséri. A gyűlés folyamán az EFSZ- ben és a CSISZ-ben legjobban dolgozó fiatalok könyvjutalom­ba részesültek. Őszinte öröm sugárzott arcukon, amikor lát­ták, hogy értékelik munkáju­kat. A vita folyamán elhangzott felszólalások alapján arról győ­ződhetünk meg, hogy a falu vezetői segítik a CSISZ alap­szervezetét. Kifejtették állás­pontjukat az idősebb elvtársak és tanácsaikkal segítették a fiatalokat. Volt azonban bírá­lat is. így a fiatalok szemére vetették, hogy nem eléggé te­vékenyek a sportolás terüle­tén. A fiatalok meg is fogad­ták, hogy a jövőben másképp lesz. Ezt a hiányosságot pótol­ják. Az évzáró gyűlés után tár­salgást, táncot rendeztek, a lá­nyok teát szolgáltak fel. Az újonnan választott vezetőség a tagság reményeit valóra vált­va a jövőben pedig bizonyára jobban fog dolgozni az elődei­nél s arra törekszik, hogy az alapszervezetet az elsők közé emelje. Alföldi László Csilizradvány Heverő kincs Heverő kincs mindenfelé. Nem is tudtuk mennyi van belőle. Vonaton, autóval, húz­tunk el mellette, kerékpáron karikáztunk, vagy gyalogosan sétáltunk rajta keresztül. Most aztán napvilágra került, igaz, eddig is sütötte az áldott nap, de most már egyszerűen tu­dunk róla. Egy komoly akció ért sikeres véget. Az ország mezőgazdasá­gi művelésre alkalmas, de va­lamilyen oknál fogva eddig kihasználatlan területeit kutat­ták fel. Az EFSZ-ek, állami gazdaíágok legeldugottabb ha­tárrészlegeit is összejárták, néhány árny: földterület miatt is. Amikor végre összegezték a megtalált földkincset, szlo­vákiai méretben 60 ezer hek­tárnyit tett ki. Ez összesítve jó nagy területet jelent, sok ember egész évi tápláléka te­remhet meg rajta. De vajon eddig miért hevert kihaszná­latlanul, ilyen nagyságú föld­terület? Amit könnyen szántani lehe­tett, mindenhol megszántották, becsületesen bedolgozták. Aho­vá ekével vagy gépekkel nem lehetett eljutni, vagypedig kor­szerű földművelés bevezetése nem fizetődön ki. ott hagyták úszni a dolgokat és keletkezett egy kihasználatlan terület. Mindenki tudta, hogy az léte­zik, azt is tudták mit kellene vele tenni például fásítani, szőlőt telepíteni, vagy egyene­sen erdőt telepíteni rá, dehát ehhez engedély kellett. A kis- gyarmati EFSZ vezetőségének is a szemére vetette a földe­rítő bizottság, aki a kihaszná­latlan területeket kereste, hogy milyen sok elhagyatott földdel számolhat a szövetkezet. Azt hitték, hogy a kisgyarmatiak nem is tudják, hogy az a bi­zonyos földterület létezik. Dehát búzát, cukorrépát bele­vetni nem lehetett. Engedélyt pedig kértek már évekkel eze­lőtt a járási nemzeti bizott­ságtól, gyümölcsös vagy eset­leg szőlő telepítésére, éppen az elhagyott földterületen, de az engedélyt nem kapták meg, mert nem tervezték a gyümöl­csös telepítését előre. így is adódtak elő olyan viszonyok, ami megteremtette a kihaszná­latlan területek tízezer hektá- rait. Kezdeményező erővel meg aztán korszerű üzemszervezés­sel meg lehet c'dani a problé­mákat. Az EFSZ-ek vezetősé­geit nagyobb hatáskörrel kell felruházni, rájuk kell bízni a szövetkezet vezetését, a föl­sőbb hatóságok részéről csak segíteni kell nekik, akkor a jö­vőben nem fordulhatnak elő hasonló hibák. 60 ezer hektár­nyi földterület éveken keresz­tül kihasználatlanul hevert, ugyanakkor olyan áruhiánnyal küzdöttünk és küzdünk, amit a mezőgazdasági termelés ál­líthat elő. Szép kis luxus, túl­zott bőkezűség! De kit tesznek felelősségre azért, mert egy szövetkezetben vagy állami gazdaságban tételezzük fel, 20 hektárnyi terület tíz évig üre­sen állott Mikor szűnik meg nálunk a lenge liberalista irányzat és mikor veszik a hi­bák okozóit komolyan felelős­ségre? A pionírok gyűjtik a hulladékvasat, a CSISZ fény­szórómozgalmat szervez, mun­kaversenyt hirdetünk és igen becsületesen kapcsolódtak be a mezőgazdasági dolgozók is az ilyen versenyekbe. Közben 60 ezer hektárnyi földterület üre­sen állott. - És milyen nagy a veszteség a meglevő földte­rületek rossz kihasználása miatt! Erről is egyszer beszél­ni kellene és alakulhatna olyan bizottság is, amely törődne azzal, miért terem valahol fe­leannyi termény a földön, mint máshol, mondjuk a szomszéd szövetkezetben. A termelés bo­nyolult dolog, de azért a libe­ralizmus felszámolásával sok­mindent el tudnánk érni. B. I. Figyelmeztetés Az Üj Ifjúság 48. számá­ban az első oldalon közöltük „Főiskoláink várják jövő hallgatóikat“ cikket. Kiegé­szítésképpen tudatjuk az érdekeltekkel, hogy az isko­la- és kulturális ügyek mi­nisztériumának most kiadott rendelete értelmében a fő­iskolákra való jelentkezési határidőt úgy az iskolák diákjai, mint az üzemek dol­gozói számára 1964. február 29-re hosszabbították meg. A pedagógiai intézetekre való jelentkezés határideje továbbra is I960, december 31. Fölfelé a Dunán A dicső város éltó keretben, a Tátra fenn séges bérceinek lá­bánál húzódik meg a Szepesség leghíresebb városa, Kézsmárk. Furcsa érzés vesz erőt az ide­genen már az első látogatás alkalmával Tiszteletet paran­csolnak a középkorabeli épüle­tek ódon falai, az ember egy pillanatra szinte, beleszédül abba a korba, amelyben soha sem élt ugyan, de képzeletben önkéntelenül beleilleszkedni igyekszik annak dohos légköré­be. Kézsmárk városa fölött úgy dísztik az ősi vár, mint gyűrűn a drágakő. A történelmi neve­zetességű, viharvert várépület már a kuruc idők előtt egy szabadságszerető nemzet jelké­pe volt. Magáról a városról szóló írott feljegyzéseink a 13. századból kelteződnek. Később, 1380-ben Nagy Lajos szabad királyi városnak nyilvánította. Krónikások leírása szerint szász telepesek lakták a várost és vidékét, akik eredetileg Käs- marktnak, vagyis „sajt vásár­nak" nevezték Ebből keletke­zett azután magyar elnevezése. A Lengyelország felé vezető úton Kézsmárk fontos forgalmi gócpontnak számított. Később Zsigmond király 12 szepességi várossal egyetemben Kézsmár- kot is zálogba adta Lengyelor­szágnak, majd az ország egyik leghatalmasabb főurának, Zá­polya Jánosnak birtokába ment át. A mohácsi vész után Ferdi- nátid osztrák császár kerítette hatalmába a várost, a 16. szá­zadban pedig a Thököly-család uralma alá került. Kézsmárk lakossága akkoriban egyre job­ban kimutatta ellenszenvét az osztrák kényuralom ellen és amikor Thököly Imre nyíltan fellázadt a bécsi udvar ellen, a város lakói egy emberként sorakoztak zászlaja alá. Kézs- rnárk lett a felkelés központja De mire porba hullott a sza­badság lobogója, kemény meg­próbáltatások vártak a város­lakókra is. Lőcsében komoly vetélytársra találtak, Kézsmárk hírneve pedig egyre vesztett jelentőségéből. A 20, században már jelentéktelen kisvárossá zsugorodott. Egyedül a dicső vár hírneve nem csorbult. Maga a kézsmqrki vár a 14. században épült, jóllehet a vá­rost már előbb vették körül védőfallal a kor követelményei­nek megfelelően. Az évszázadok folyamán többször tatarozták, átépítették a vár egyes részeit, úgy, hogy ma nem beszélhetünk egységes építészeti stílusról. Jellegzetességét azonban, a ne­vezetes öt tornyot mindmáig meghagyták. Kifogástalan álla­potban van ugyancsak a lovag­terem, a lakgsztályok és a vár­kápolna. Épségben maradtak a vár gazdag cirádái is, de a falifestményekben a rárakodott mészréteg miatt sajnos már nem gyönyörködhetünk. A vár kiegészítő részét kör­nyéke és az ún. Piac tér képe­zi, amelyek szervesen egymás­ba illeszkedve adják meg annak középkorabeli jellegét. A váron kívül egyéb épületek is a város fénykorára emlékeztetnek. így elsősorban a városháza, amely a lőcsei városháza mellett Szlo­vákia egyik legérdekesebb épü­letei közé tartozik. A 14. szá­zadból származó városházán kívül kifejezetten szepességi reneszánsz stílusban épült a katolikus templom. Régi tor­nya, az önálló harangláb a Sze­pesség remekműveinek egyike. Az 1689-ben épült evangélikus templom nemcsak az ország, hanem egész Közép-Európa legérdekesebb faépítményének számít. Ez a régi műalkotás a váron kívül Kézsmárk ide­genforgalmának legmutatósabb és legvonzóbb látványossága. A tőszomszédságában létesült új evangélikus templomban pe­dig Thököly Imre hamvai pi­hennek. És ha már a „vissza­járó múltról" beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk azok­ról a bájos, zsindelyes tetős pici házokról, amelyek ámulat­ba ejtik az idegent, és amelye­ket műemlékvédelem alá he­lyezték, mint a Főtér díszét. A mai Kézsmárk jelentősége azonban meg sem közelíti sem a város dicső múltját, sem a patinás műemlékek színvonalát. Néhány középiskola mellett egy háztartási és egy mezőgazda- sági iskolát vallhat magáénak a közeli Osadában. A Tatralan nemzeti vállalat úgyszólván az egyedüli, amely nagyobb számú dolgozót képes foglalkoztatni, hacsak nem szólunk baromfi- és fűrésztelepéről, valamint szesz- és téglagyáráról. Kézsmárk vára ma is még Thököly dicső nevét viseli. An­nak nevét, aki összeforrt a magyar történelemmel, aki oly fontos szerepet játszott az el­nyomott nemzetek önrendelke­zési jogáért, a népek felszaba­dításáért vívott évszázados küzdelmekben és akinek nevét ma is tisztelettel ejti ki min­den igazság- és szabadság sze­rető ember. Őszi eső szemereg, ködbe bo­ridnak a bércek, süvít a szél Kézsmárk felöl. Nemsokára hó lepi a tátrai hegyek lejtőit, téli sportolók népesítik be a kör­nyéket, akik talán Kézsmárkra is ellátogatnak. S ha eljutnak az ősrégi városba, jusson eszükbe, hogy annak lakosai értük is, értünk is, mindnyá­junkért az elsők között áldoz­ták fel — mindenüket. va. J. HASZNOS TUDNIVALÓK Szerkesztőségünkbe sok olyan levél érkezik, amely­ben a pályaválasztással kap­csolatosan tanácsot kérnek. Olvasóink gyakran nincse­nek tisztában azzal, hogy az általános kilencéves is­kola végzett tanulói előtt milyen további lehetőségek nyílnak és milyen szakmá­ban köthetnek tanulószer­ződést. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a legújabb rendelkezéseket ismertes­sük. A tanuló-szerződési vi­szonyba azok léphetnek, akik sikeresen elvégezték a kilencedik osztályt, vagy olyanok is, akik ezt az is­kolát nem fejezték be, eset­leg csak az 5., 6. vagy más osztályról van bizonyítvá­nyuk, de már betöltötték a 15. évüket. Az AKI tanulója kitölti az iskolában kapott jelentke­zési ívet és az iskola mel­lett alakult bizottság a je­lentkezők szellemi és testi adottsága valamint hajlama szerint osztják be a tanu­lókat. Minden jelentkezőt orvosi vizsgálatnak vetnek alá. Az iskola a jelentkezé­si íveket beküldi a HNB munkaügyi osztályának. Az üzemekben a tanuló felvé­teléről az üzem vezetősége és a társadalmi szervezetek képviselői döntenek. Az üze­mek a tanulóval szerződési viszonyba lépnek. Ha a ki­jelölt üzem a jelentkezőt nem veszi, fel, akkor a HNB munkaügyi osztályához kell fordulni és az más üzemhez utasítja. A tanulóviszony a legtöbb szakmában három évig tart és záróvizsgával fejeződik be. A vizsga sikeres letéte­le után ipariskolába (tech­nikumra), vagypedig- a dol­gozók középiskolájába lehet beiratkozni. Az esti szakis­kolát öt év alatt, a dolgo­zók középiskoláját pedig három év alatt lehet elvé­gezni. A dolgozók középis­kolájának vagy az esti ipar­iskolának elvégzése után a főiskolára is be lehet irat­kozni. * Amint látjuk a tanuló- szerződés megkötése rend­kívül előnyös a fiatalok számára, mert a legtöbb esetben a taníttatás köz­vetlenül már nem a szülő­ket terheli a fiúknak és a leányoknak is három éven belül már szakma és ke­nyér van a kezükben. Emel­lett még mindig nyitva áll számukra az út a középis­kola és a főiskola felé. Csakis a fiatalok adottsá­gától és szorgalmától függ, hogy az ipari tanulóotthon­ból néhány év után mint főiskolai képzettséggel ren­delkező mérnökök, szakem­berek kerüljenek ki. A bányászati, kohászati, építészeti, mezőgazdasági és erdőgazdasági, valamint a posta és vasúti tanulók előnyben részesülnek — a kevésbé fontos szakokkal szemben. A legtöbb esetben teljesen ingyen kapják az internátusi elhelyezést és ellátást, és magasabb jutal­mazásban is részesülnek. Nemzetgazdaságunk szá­mára rendkívül fontos, hogy a gépiparban és a fémfel­dolgozó iparban nagyobb számban leányok is jelent­kezzenek. A gép és fémipar 45 ágazata közül 26 szakmá­ban lányok is jól érvénye­sülhetnek. Az általános műveltséget nyújtó középiskola három éves és érettségivel végző­dik, az ipariskolák (techni­kumok) négyévesek. Az AKI igazgatóságainak a jelent­kezési íveket december öl­ig kell kitöltetni és január 31-ig az illetékes középis­kolákra eljuttatni. Azok, akik tanulmányai­kat az általános műveltsé­get nyújtó 12 éves középis­kolában és a négyéves tech­nikumon akarják folytatni, azok .felvételi beszélgetésen vesznek részt. A beszélge­tések a technikumokon feb­ruár 15.—25. között zajla­nak le, a többi középiskolá­ban pedig március 5.-15.­ig­Az, aki a 9. osztály után technikumon akarja folytat ni tanulmányait, az első he lyen ezt az iskolát jelölje meg, hogy még februárban hívják a felvételi beszélge­tésre. Ha a felvételi a tech­nikumon netalán nem sike rülne, vagypedig ha a je lentkezők túllépnék az elő­irányzott számot, akkor még mindig jelentkezhet az ál­talános műveltséget nyújtó középiskolában, ahol a fel­vételi beszélgetések csak márciusban lesznek. Azok, akik a művészeti középiskolákba» akarnak ke­rülni, az iskolájuk igazgató­sága útján november végé­ig tehetség-versenyre je­lentkezhettek. A képzőmű­vészeti szakokra a tehet­ség-vizsgák december fo- lyomán, a konzervatóriumo­kon pedig februárban lesz­nek. Akik a tehetség-vizs­gán megfeleltek, azok azon­nal résztvehetnek a felvé­teli beszélgetésen is. Az összes iskola-típus számára kötelezővé tették, hogy a felvételi vizsgabi­zottság a felvételi beszélge­tés után 5 napon belül ha­tározzon és a felvételi be­szélgetés eredményéről je­lentést tegyen annak az is­kolának, ahová az illető jár. A • vizsga-bizottság elutasí­tó határozata ellen öt na­pon belül a vizsga-bizott­ság elnökénél fellebbezni le­het. Fellebbezés azonban csak akkor jöhet számítás­ba, hogyha a jelentkezőt ab­ban az iskolában utasították vissza, amelyet a jelentke­zési ivén második helyen jelölt meg. A főiskolákra való jelent­kezésekre vonatkozóan a legújabb rendelkezések ér­telmében az 1984—65 isko­laévre a jelentkezési íveket 1964 február 29-vel zárólag kell beküldeni. Kivételt azok képeznek, akik a pedagógiai institútpkon, mint távhall­gatók szeretnének beirat­kozni. Ezek a jelentkezési íveket 1963 december 31-ig küldjék be az illetékes pe­dagógiai institútoknak. A felvételi beszélgetéseket, már 1964 január 3—25 kö­zött tartják meg. M. M. SZERKESZTŐI ÜZENETEK: 15 éves szomorú leány: és Egy barna kislány: A ze­neművészeti főiskolára Bra­tislava, Štúrova ul. 7 csak­is az érettségi után iratkoz­hat be. Külföldön csak ösz­töndíjjal . tanulhat, amelyet az itteni főiskolán kaphat. K. T. bányász: Az üzem- vezetőség hozzájárulása nél­kül nem bonthatja- fel a szerződést. Diákszerelem: P. M. Š.: őrizze meg a kedves tör­ténetet emlékül, kár is vol­na a nyilvánosság elé vinni, különben sem üti meg az irodalmi mértéket. Júlia: Versét nem közöl­hetjük. Egy odaadó édesanya: Bírja rá férjét, hogy kezel­tesse magát. Forduljon a legközelebbi alkohollevonó tanácsadóhoz. írja meg ne­künk a teljes címét. Sz. Mária: Závod Figaro n. p. Trnava. . Egy szomorú diáklány: Leve'ét aláírás nélkül nem közölhetjük. Szeretném tudni: Fordul­jon a következő címre: Pio­nierska Pravda, Moszkva. SZÍVESEN LEVELEZNÉNK: Molnár Borbála, Budapest IV. kér. Baross utca 55-R (18 éves gyors- és gépíró­nő), Tóth Gábor, Békéscsa­ba, Wagner utca 3 sz., 16 éves; Szabó Gábor, Szabad- kígyós MGT, 16 éves; Sich­tenberger Klára, Boros Má­ria, Molnár Teréz, Székes- fehérvár, Széchényi utca 13 s. 16 évesek; Kádár Erzsé­bet, Kazincbarcika, Kazai út 26 sz.; 16 éves; Kiss Adrienne, Szeged, Gyula ut­ca 20 sz. 18 éves;. Évzáró gyűlésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom