Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-05 / 5. szám

t Készüljünk a járási konferenciákra Á CSISZ évzáró taggyűlései voltak. Az utolsó időpontra ha- kör alakult a járásban, hány konferencia nem azt várja egy még javában folynak, de már lasztott évzáró taggyűlések brigádórát dolgoztak le járási küldöttől, hogy elmondja, hány itt az ideje a járási konferen- pedig egyenesen veszélyeztetik méretben az egyes munkála- színdarabot rendeztek, hogyan ciákra gondolni. A járási kon- a járási konferenciák sikerét, toknál, de arról nem nyernek kapcsolódtak az aratási mun- ferenciák kihatnak egy-egy A járási vezetőségeknek tehát képet, melyik faluban működik kákba, illetve nemcsak ennyit járás fiatalságának, CSISZ- már eleve arra kell gondolni, legjobban az olvasókör vagy vár. Sokkal jobb, ha a járási tágjainak szervezeti életére, hogy az évzáró taggyűléseket legrosszabbul és milyen hibák titkár beszámolója által fel- ezért jó, ha minél színvonala- a járási konferenciák sikeré- vannak az egyes alapszerveze- tárt hibákat vagy eredménye- sabban, a szervezeti szabályok- nek érdekében pontos időpont- tekben, pedig a beszámolóban két mélyrehatóan felboncolják nak megfelelően rendezzük ban tartsák meg. bírálatot kaptak. Tehát bírálni és iparkodnak megoldani a já­meg azokat. A járási vezető- Sok járási konferencia sike- sem elég, hanem szépen meg rásban előforduló problémákat, ség tagjaira nem éppen kis re szenvedett már azon csór- kell mondani az okot is az Ilyen esetben a járási konfe- feladat hárul ezzel kapcsolat- bát, hogy nem jó időpontot alapszervezetek körülményei- rencia ténylegesen a CSISZ ban, de nagyon is érdemes el- választottak megtartására. Te- vei kapcsolatban, akár dicsé- járási szervezetének legfőbb végezni, ha arra gondolunk, hát a helyes időpont kiválasz- rünk, akár bírálunk. fórumává válik. A járási kon­milyen fontos eseményt jelent tása is fontos tényező, mert A járási vezetőség tagjai ferencia lényegében véve olyan a CSISZ járási konferenciája így a küldöttek a legteljesebb már az évzáró taggyűléseken közösség, amely egy egész já- a fiatalok életében. létszámban jelenhetnek meg a tegyék szóvá a fiatalok előtt, rás fiataljai elé tűz ki felada­Mi az első feltétele egy jól konferencián. A járási vezető- hogy a járási konferencián a tokát, célokat. Ezért nem he­megszervezett járási konfe- ség beszámolójától is nagy- küldöttek ne csak a saját alap- lyes, ha a küldöttek leszűkítik renciának? A CSISZ járási tit- mértékben függ egy-egy járá- szervezetük eredményeivel és mondanivalóikat csak a helyi kárai egyöntetűen adják a vá- si konferencia sikere. A be- esetleg a hibáival foglalkozza- viszonyokra, laszt: a jól megszervezett, számolóban, ha túl sok az ál- nak. Leggyakoribb jelenség, ünnepélyesen jól kell meq­rendben, pontos időben lefolyt talánosítás, nem egyenesen az hogy a küldött papírról felöl- szerveznj a já’rási konferen­évzáró taggyűlések. Nemcsak alapszervezetekhez vagy sze- vassa röviden összesűrítve az ci'ákat A jó és pontos szerve­azért, mert az évzáró taggyű- mélyekhez szól a bírálat, illet- év folyamán elért eredménye- zés a'sikerek eqvik alapia léseken választják meg a já- ve dicséret, és nem mutat a két, talán rámutat néhány hi- rási konferenciák küldötteit, beszámoló konkrét célokat a bára és részéről megtörtént a hanem azért, mert az évzáró jövő évi munkatervekre vonat- felszólalás, a vitába való be- gyűlések lényegében véve a já- kozóan, akkor ez a felszólalá- kapcsolódás. Pedig nemcsak rási konferencia elemei. Az itt sokban, a vitában teljes mér- ezt várja a járási konferenc.a elhangzott javaslatok, bírála- tékben visszatükröződik. Külö- egy küldöttől. Ennyit megtud­tok, indítványok jelennek meg nősen fontos a bírálatok és a hat bárki egy jó beszámolóból Összesűrítve a járási konfe- kezdeményezések támogatása is, amit a járási titkár olvas rencia porondján, ahol feldől- a járási vezetőség beszámoló- fel. Sokkal fontosabb, hogy gozva azokat felhasználják a ja részéről. A beszámolóban ha minden küldött szóljon a já- járási CSISZ-szervezet forrná- nem konkrétak a bírálatok, ak- rási méretben előforduló prob- lásához. El sem lehet olyan kor a vitában is csak mindig lémákhoz, járási méretben járásban jó konferenciát kép- általánosítanak a küldöttek. A érvényesülő javaslatokat ter- zelni, ahol az alapszervezetek- küldöttek a beszámoló révén jesszen elő, ötletekkel álljon ben az évzáró gyűlések ellapo- sokszor megtudják, hány po- elő, tárja fel a járási vezető- sodtak, rosszul szervezettek litikai tanulókör vagy olvasó- ség hibáit is, ha szükséges. A r B. I. Szervezetünk életébő © A CSISZ mimoni alap­szervezetének tagjai minden szerdán összejönnek és együtt hallgatják a rádió spanyol nyelvtanfolyamát. Tudásukat a gyakorlatban is felhasználják, a közeli Hamrban felkeresik a No­vember 17. Egyetem kubai hallgatóit, akik ott vannak elszállásolva. © A CSISZ-szervezetek- nek hasonlóképpen, mint a többi tömegszervezetnek jo­gában áll, hogy a bírósági tárgyalásokra kiküldjék kép­viselőiket és adott esetben védjék, esetleg kezességet vállaljanak a fiatal vádlot­tak viselkedéséért és er­kölcsi magatartásáért. A CSISZ - szervezetek eddig még csak ritka esetben él­tek ezzel a jogukkal. Helyesen járt el a tepli­ci Vegyészeti Üzem mellett működő CSISZ-szervezet. A taggyűlésén felajánlotta, hogy kezességet vállal egy fiatal bűnözőért és a ke­rületi bíróságnál megfelleb­bezte az ítéletet. A kerüle­ti bíróság eleget tett a CSISZ keresletének és a kezességvállalást elfogadta. A CSISZ-alapszervezet ve­zetősége egyidejűleg azt is vállalta, hogy a fiatal bűnö­zőt útra téríti és további fejlődését figyelemmel kí­séri. A CSISZ-nek jogában áll a bírósági tárgyalásokon tolmácsolnia az ifjúsági kol­lektíva állásfoglalását és alkalma nyílik arra, hogy segítse a bíróságot az igaz­ságos ítélet meghozásában. A büntető törvény értel­mében a bíróság minden se­gítséget köteles megadni, hogy az ifjúsági szervezet pontos határidőn belül és az előírt formában nyújtsa be fellebbezését. Helyénvaló lenne, ha a CSISZ-szerve- zetek adott esetekben élné­nek jogaikkal. Nem tudják, mi a nátha A szemlélődésből áttérni a cselekvésre (Befejezés a 2. oldalról) nőségre és mennyiségre nézve is fellendítené gazdaságunkat. Az új koncepció szerint vitat­hatatlan, hogy tökéletesebb tervezési módszerre és irányí­tásra van szükség. Az űj tar­talomnak új formára van szük­sége. Felismertük, hogy a gaz­dasági rendszer tartalma, de a formája sem lehet örökös. A gazdasági rendszer alatt nem érthetünk egy adott és örök időkre megfelelő modellt. Ha­sonlóképpen, mint ahogy el­távolítjuk a merev sztálini ér­telemben vett szocialista poli­tikát, ugyanúgy következetesen kiküszöböljük a mereven ér­telmezett szocialista közgazda­ságtant is. Ezekhez a felismerésekhez egyrészt a hiányok, másrészt pedig kívülről, a Szovjetunió­ból érkező impulzusok útján jutottunk. Az első ilyen impul­zust Liberman tanár cikke je­lentette, amely a Pravdában Terv, nyereség, prémium cí­men jelent meg. Nem kívánok most bővebben a Libermann- féle koncepcióval, sem pedig az ezzel kapcsolatos vitával foglalkozni. Egyetlenegy gon­dolatra szeretnék most rávilá­gítani, amely valóban kiutat jelent. Liberman ezt mondja: Mindaz, ami hasznos a társa­dalomnak, az anyagilag elő­nyös kell, hogy legyen egyén és a vállalatok számára is. Hogy hogyan érhetjük el az egyének, a vállalat, a társada­lom pillanatnyi, mindennapos gazdasági érdekeinek egységét — azt még nem tudjuk. Tu­datában vagyunk azonban an­nak, hogy a tökéletesebb szer­vezési módszer és népgazdasá­gi irányítás kidolgozásától függ, hogy gazdaságunknak mi­kor sikerül megoldani azt a problémát, amelytől az új gaz­dasági koncepció sikere függ. Talán így fejezhetnénk ki ma­gunkat. Az embereknek, a be­avatottaknak, a szakemberek­nek, valamint a teoretikusok­nak is bizonyos nézeteik, fel­fogásaik, javaslataik vannak. Egyesek azt hiszik, hogy fel­fogásaik tökéletesek, mások meg véleménynyilvánításukat hasznosnak tartják, megint má­sok nem biztosak abban, hogy vajon a megoldásuk valóban megoldást jelent-e. Egy azon­ban vitathatatlan: mindnyájan tudatosítjuk, hogy a valóság­ban egyelőre milyen keveset tudunk csak a szocialista gaz­dálkodás valóban tudományos rendszeréről. Tudatosítjuk, hogy azonnal tárgyilagos és tudományos vitába kell bo­csátkoznunk, amelyben majd nyíltan találkoznak azok a né­zetek, amelyeket a tudományos konferenciákon, a szakemberek szűkkörű tanácskozásain a sző­kébb bizottságok már évek óta fejtegetnek. A nyilvános és elfogulatlan vita erről a tárgy­ról egy hét alatt elsodorhatja azt a koncepciót, amelyet a szakember már évek sora óta melengetett és amelyet töké­letesnek hitt tisztán azért, mert nem hozhatta a nyilvá­nosság elé, hogy a társadalom bírálatán keresztül érlelődjön. A Szovjetunió tapasztalatai — amely ugyancsak átértékeli a gazdasági rendszer új for­máit, amelyek a mai szükség­leteknek és társadalmi felté­teleknek a legjobban megfelel­nek — azt mutatják, hogy ha a közgazdászok közös meg­egyezési alapra akarnak jutni, akkor feladatukat a legcélsze­rűbben csakis úgy oldhatják meg, hogyha elsősorban a né­zeteikben közelednek egymás­hoz. Hogyha csak kitérnek az ellentéteknek, akkor nem jö­het létre igazi megállapodás, a koncepciós ellentéteket és kü­lönbségeket feltétlenül fel kell tárni. Ha meggondoljuk, hány képzett marxista közgazdásszal rendelkezünk és hányán közü­lük foglalkoznak rendszeresen és konkréten a társadalmi szempontból annyira fontos kérdésekkel, akkor nem ma­rad más hátra, mint hogy an­nak a megyőzödésnek adjak kifejezést, hogy ezek a köz­gazdászok nem használják ki kellőképpen tudományos felké­szültségüket. Természetesen mindez nem­csak az ő hibájukból történik, a problémák pártatlan és szak­szerű megoldásához nemcsak arra van szükség, hogy a pon­tos gazdasági adatok és tények birtokában legyenek, hanem társadalmi megrendelésre is. Jómagam erősen kételkedtem abban, hogy valaki olyan mód- ‘ szertani recepttel jöhetne, amely egyszeriben eltávolíta- ná a mai tervezési és szerve­zési rendszert. De minden elő­rehaladás, minden alaposan megvitatott lép& több segít­séget nyújt a társadalom szá­mára, mint a nemhivatalos koncepciós monológok soroza­ta. A Szovjetunióban most az az elv érvényesül, hogy elő­ször elvégzik a tudományos elemzéseket, vitákat és kuta­tásokat folytatnak, és az el­ért eredmények szerint fogad­ják el a következtetéseket és a határozatokat. Gondolom, hogy a tudományos megelőzés elvét nálunk is meghonosíthat­nánk. A szemlélődésből áttér­hetnénk a cselekvésre - ahogy azt Bacon mondja. Nem arról van szó, hogy megmagyaráz­zuk a gazdaságtant, hanem vál­toztassuk is meg, így érvénye­síthetnénk Marx népszerűvé vált kijelentését a világról és a filozófia feladatairól. Radoslav Selucky Prágában 1923 karácsony táján' egy Alfred Nikodem nevű nyugdíjas volt az első, aki léket vágott a Moldván és a jeges vízben na­ponta vidáman úszkált. Csakhamar követőkre talált, az idén a TJ Baník Hostivaŕ ötventagú kollektívájának 38 tagja úszta át télen a Moldvát. Az edzett sportolók között nem hiá­nyoznak a nők sem. Kvetá Pruskovská, a strašnicei Tesla üzem szőke titkárnője, Dagmar húgával együtt min­den vasárnap rendszeresen baltával felszerel­ve megjelennek a befagyott Moldva partján, hogy azután kedélyesen fürödjenek a jeges vízben. Természetesen, nem lehet rögtön fe­jest ugrani, hanem már egész éven keresztül rendszeresen részt vesznek az edzéseken és naponta hideg fürdőt vesznek. Nyáron a Ma- gas-Tátrában, a hegyi tavakban és patakokban fürödnek, késő őszig pedig a Moldvában. Be­melegítő tornagyakorlatok után lépnek a vízbe és az úszást követően is tornáznak. Dagmar azt mondja, hogy minden csak szokás dolga. Három év óta, amióta a jeges Moldvában fü­rödnek, nem tudja, hogy mi a nátha vagy a meghűlés. HASZNOS MUNKA VAR RAJUK A prágai ČKD Sokolovo üzemben dolgozó CSISZ-tagok példáját követve járásunkban mi is kiszélesítjük a Všadebol mozgalmat, amely főleg oda irányul, hogy a fiatalok felfed­jék a parlagon heverő gépe­ket és nyersanyagkészleteket A mozgalom országos méret­ben egyre jobban kiszélesedik és milliós értékeket hoz a nap­világra. • Az ifjúsági ellenőrző bizott­ságok a mi járásunkban is ko­moly értékekre bukkantak. Két üzemben 340.885 korona érték­ben találtak parlagon heverő gépeket, mégpedig a galántai OPP-ben 240.660 korona ér­tékben, a galántai OSP-ben pedig 100.225 korona értékben. Ezenkívül még több igen ér­tékes gépet is találtak. Hány szövetkezetnek volna szüksé­ge egy Slávia motorra és az OSP üzemben két ilyen motor fekszik kihasználatlanul. Sok nyersanyagot és terven felül elkészült készárut találtak. Többek között 27.000 korona értékű csavart, 39.000 korona értékben kisebb gépalkatré­szeket, 11.880 korona értékben pedig zárakat. Ezeket a gép­alkatrészeket más üzemek bi­zonyára kitűnően felhasznál­hatnák. A talált anyag között sok az ócskavas, melyet a Kovosrot üzem jól értékesíthetne. A Všadebol mozgalom keretén belül a CSISZ-tagok valóban sok értékes gépet és nyers­anyagot találtak. Az ifjúsági ellenőrző bizottságoknak be­hatóan foglalkozni kellene a terven felül készült termékek értékesítésének kérdésével is. A CSISZ-tagokra még sok hasznos munka vár, Muzslay Vidor Tachov kiesik a vasúti fővo­nal forgalmából. Hazánk leg­nyugatibb városkáihoz tarto­zik. A krónikák sokszor emle­getik a tachovi várat, amely határvédő hadak fő erőssége volt. Valamikor a XIII. században Pŕemysl Ottokar cseh király népesítette be a határvidéket. Messzi délről, főleg Nyitra kör­nyékéről hozatta ide az em­bereket, hogy élettel teljen meg a táj. A délkeleti jöve­vények egy évszázad múltán Iucemburgi János királytól kaptak előjogokat. A betele­pült férfinép hálából a ked­vezményekért szolgálatot vál­lalt: őrizte a határt. Éjszakán­ként figyelőállástól figyelőál­lásig jártak kutyáikkal. A XIV. században a határvédő hadak az általuk lakott vidéken saját közigazgatással rendelkeztek. A hadak védték Csehországot a németektől. A legrégibb időkben is kommúnákban él­tek. Nem szerették a hatal­masságokat — de azok se ked­velték az egyszerű becsületes határmenti népet. II. Rudolf császár a lakossággal együtt eladta a vidéket. Maximilián Lomminger vette meg az egész vidéket, akit a nép csak Lo- mikárnak nevezett. Első dolga az volt, hogy visszakövetelte az előnyöket biztosító okmányokat. Nem akadfr emberfia a környéken, aki azt elvitte volna neki. Amikor a tachovi vár bolt­íves kapuja előtt állunk, a szinte kulisszaszerűen ,/ható környezet élénk színekkel elénk vetíti a múlt jeleneteit. A ma­gasan épült várkastély erké­lyén megjelent a púderes-pa- rókás Lomminger úr — csak törte a cseh nyelvet — inkább csak kézmozdulatokkal fenye- getődzött. Lent a faluban pe­dig a parasztok tömege ezt fe­lelte: Nem akarunk robotot. 1693 decemberétől kezdve megtagadták a jobbágyi szol­gáltatásokat. Kitört a lázadás, amely évekig tartott. Ján Ko­zmát, a lázadás vezérét a falu szeme láttára végezték ki. Lomikár volt itt talán az el­ső német, aki magára vonta a nép haragját. Aztán jöttek a többiek — Henlein... és Heid- rich. Tachov városban szították a második világháború tüzét. A szabályos négyszögformában kiépült főtéren vonult fel a hitlerjugend a városka erké­lye elé, hogy dallal, bömbölve ütemezve kísérjék a fasiszta német vezérek lázító beszé­deit. A nagytérről ma a csen­des régi Bástya utcán a mú­zeum épületéig sétálunk. Gyűj­teményei sok érdekeset tar­talmaznak. Innen az egykori „hercegi" fasoron keresztül — melyet ma Békefasornak ne­veznek — egy gyógyforráshoz érkezünk, melynek ugyanolyan a vegyi összetétele, mint a Ma­rianske Lázne-i hőforrásoknak. A fasor évszázados fái kö­zött építették ki a Pihenés és Kultúra Parkját. A felső vár­bástya mentén hazánk legré­gibb gótikus templomát néz­hetjük meg és átsétálhatunk a Huszita emlékműhöz, amely a husziták Tachov melletti győzelmes csatájának emlékét hirdeti. Mielőtt még elhagynánk a középkori szűk utcákat, az ós­di házakat, megállapítjuk, hogy milyen sok gondot fordítanak a műemlékek karbantartására, milyen sok ízléssel és hozzá­értéssel tatarozzák a házakat. A városfejlesztési terv meny­nyire tiszteletben tartja az óváros eredetiségeit. Tachovban nemcsak a régi épületeiket hozzák rendbe, ha­nem egészen új városnegye­dek is» épülnek. Az utcákon mindenütt csak fiatalokat lát­ni, amerre csak nézünk, gyer­mekkocsikat tolnak. Senki se tudta megmondani, hány óvoda és bölcsőde van a városban, mindenki csak azt felelte, sok, nagyon sok. Ma már csak csehül hallani, itt-ott elvétve németül és ma­gyarul is. Csak a temetőben látni német gótikus betűkkel írt feliratokat. A temetőben nyulak hancúroznak, hiszen azok, akik a háború után az elhagyott üres házakba köl­töztek, mind fiatalok és nem gondolnak a temetőre. A város csak a műszakvál­táskor élénk, akkor indul el az autóbuszok sora. 'Az állomás hihetetlen forgalmat bonyolít le. Rögtön az új település ele­jén épült fel egy hatalmas magtár, vele szemben egy va­donatúj tizenkétéves iskola épülete fogadja az érkezőt. Jobb kéz felől integetnek egy újabb település világos épüle­tei. Főleg az új üzemek dol­gozói kapnak itt lakást. A Delta üzemben több száz munkás dolgozik, ajtókat és ablakrámákat gyártanak. A Kozák üzem termékeit főleg a nehézipari dolgozók ismerik, mert számukra a gyár külön­leges ruházati cikkeket gyárt. A Kovopodnik nemzeti válla­lat is sok munkást foglalkoz­tat, mezőgazdasági’ gépeket szállítanak főleg külföldre. Az asszonyok többnyire a Rybena halfeldolgozó üzemben nyertek elhelyezést. Pontosan egy évvel ezelőtt fogtak hozzá a Plastimat üzem építéséhez, amely majd újsze­rű műanyagból készült hasz­nálati cikkeket gyárt. Tachov valóságos ipari köz­ponttá épült ki. Egymás után nagy áruházakat nyitnak, több önkiszolgáló vendéglő áll a közönség rendelkezésére és az emberek mindig sorban állnak. A legfeltűnőbb az autóforga­lom. Sok munkás autón jár be a munkába. A gyerekek fe­gyelmezetten haladnak át a széles utcákon és szívesen bá­mészkodnak a kirakatok előtt. Az új kávéház bátran akár Prágában is megállná helyét. Az utcák rendezettek és főleg tiszták. A szélesvásznú mozi kedvéért ide jár az egész vi­dék, jövőre már elkészül a szabadtéri színház is. A múzeumban a látogató ke­zébe egy kis brosúrát nyom­nak: Tachov távlati tervei. Szinte ellenőrizhetjük, mit va­lósították már meg a tervek­ből — és szinte magunk előtt látjuk, hány idetelepedett csa­lád talál majd igazi otthonra a kis határvidéki városban. W. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom