Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-10-01 / 39. szám

(Folytatás az 1. oldalról)' vezzük a fiatal természettudó­sok, mechanizátorok, gyü­mölcstermelők és állattenyész­tők érdekköreit. Az érdekkö­rökben úgy irányítsuk a fiata­lokat, hogy azok együttműköd­jenek a mezőgazdasági üze­mekkel és a kutatóintézetekkel. A pionírszervezeteket úgy irá­nyítsuk, hogy azok kukorica, cukorrépa, és burgonya-földek felett védnökséget vállaljanak. A gyermekek számára vezető mezőgazdasági dolgozókkal be­szélgetéseket rendezzünk, szervezzünk tanulmányi kirán­dulásokat a mezőgazdasági üzemekbe, „Ismerd még falun­kat — szövetkezetünket“ — címmel rendezzünk rendszere­sen kérdés-felelet esteket. 2. A mezőgazdasági üzemek­ben és a falvakon a CSI5Z- szervek bízzanak meg fiatal gépesítőket, agronómusokat, zootechnikusokat és más fiatal szakembereket az ifjú termé­szettudósok köreinek vezetésé­vel. A mezőgazdasági termelés vezetőségeivel és az iskolákkal közösen rendezzünk a tanuló- ifjúság számára kiállításokat, mutassuk be a modern techni­kát és bocsássunk a pionír­szervezetek rendelkezésére megfelelő kísérleti telepekét. 3. Használjuk fel azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mezőgazdaságba folytatott toborzás terén már eddig nyer­tünk és állandóan gyarapítsuk tapasztalatainkat. Erre a célra használjuk fel a sajtót, a pio­nírvezetők és az érdekkörök vezetői számára rendezett sze­mináriumokat. Az iskolai szer­vek segítségével minden járás­ban rendezzük meg a fiatal természettudósok találkozóját és munkáik kiállítását. Érjük el, hogy a Pionírszeryezet megalapításának 15. évforduló­ja tiszteletére minden kerület­ben legalább három állomást létesítsenek a fiatal természet- tudósok számára. 4. A mezőgazdasági üzemek­ben és a falvakban teremtsünk kedvező életfeltételeket a nie- zőgazdasági iskolák végzett ta­nulói számára. Erélyesen lépjünk fel, ha lebecsülik a fiatalokat, ha nem osztják be őket pontosan a mi­nősítésük szerint, helytelenül jutalmazzák a fiatalokat, úgy hogy szerénytelenek és túlzott igényekkel lépnek fel. 5. Ipari üzemekben, hivata­lokban hassunk oda, hogy a fiatal mezőgazdasági szakem­berek a mezőgazdasági terme­lésbe kerüljenek. 6. Fejtsünk ki széles propa­gandát annak az érdekében, hogy a határvidéken a védnök­ség alatt álló állami gazdasá­gokban pótoljuk a hiányzó munkaerőket és a kerületek a szerződések értelmében tel­jesítsék vállalásaikat. II. Emeljük 3, mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakképzett­ségét és általános műveltségét A modern technika és a nagyüzemi termelési technoló­gia egyre jobban tért hódít a mezőgazdasági termelésben és ezért a dolgozók szakkép­zettségével és általános kép­zettségével szemben is egyre jobban nőnek az igények. A szakképzett derék fiatal embe­rek nevelése terén igen jelen­tékeny helyet töltenek be a mezőgazdasági iskolák és tan­intézetek mellett működő CSISZ-szervezetek. 1. Szervezzünk ismeretpótló tanulóköröket, Ifjúsági techni­kai alkotóversenyeket, mélyít­sük el a diákok tudományos tevékenységét, rendezzünk szakversenyeket, hogy alkalmat nyújthassunk a szakismeretek és az elméleti tudás kibővíté­séhez. Nyújtsunk konkrét segítsé­get a mezőgazdasági iskolák és tanintézetek építésénél, elhe­lyezésénél és segítsünk az is­kolaberendezések kiszélesítésé­ben és a segédeszközök be­szerzésében. Teremtsünk a tanulók és diákok számára gazdag kultu­rális életet, gondoskodjunk a testnevelés fellendítéséről, in­dítsunk versenyeket a taninté­zet, az iskola mestere címért. 2. A CSISZ járási vezetőségei és az alapszervezetek fő figyel­müket elsősorban azokra az irányelvekre összpontosítsák, amelyek a CSISZ KB határoza­tából kifolyólag a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok szak­minősítésére vonatkozólag van­nak érvényben. Fiatalok a többtermelésért A galántai járás példája nyo­mán lássunk hozzá annak a tervnek a kidolgozásához, amely a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok szakképzettségé­nek és általános minősítésének emelését akarja megvalósítani. A téli időszakban a fiatal mezőgazdasági dolgozók 35 %-a sajátítsa el a mezőgazdasági gépek kezelését, valamint az agro- és zootechnika alapvető ismereteit. A CSISZ ily módon aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a következő időszakban minden traktorra, kombájnra és más mezőgazdasági gépre legalább két dolgozót képezzenek ki. III. Érjük el, hogy a fiatalok fokozottabb mértékben helyez­kedjenek el a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben és kezdeményezőek legyenek A mezőgazdasági termelés fő célja az, hogy magasabb hek­tárhozamokat érjünk el, több tejet, húst, tojást és más me­zőgazdasági terméket nyer­jünk. A CSISZ-kollektívákra, a fiatal mechanizátorokra és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra vár az a feladat, hogy a kitűzött célért küzdje­nek. A mezőgazdasági termelés emelése érdekében elsősorban a talajjavításról és a talaj ra­cionális felhasználásáról kell gondoskodnunk. Továbbra is a CSISZ-szervek- re és szervezetekre hárul a feladat, hogy a talajjavítás terén kezdeményező tevékeny­séget fejtsenek ki. lésnek szenteljük, ahol most a leggyengébb a termelés. A termelési vezetőségek segítsé­gével a járásokban készítsük elő azt a tervet, amely szerint a fiatalok az állattenyésztésbe mennek át. A fiatal állatgondozókat úgy irányítsuk, hogy egy tehéntől évente 2500—3000 liter tejet nyerjenek. Érjük el, hogy mindannyian kapcsolódjanak be a CSISZ KB hirdette ver­senybe. A nyugatszlovákiai kerület egyes járásai példáját követve tartsunk fel rendszeres kap­csolatot a fiatal zootechniku- sokkal, hívjuk őket össze ta­pasztalatcserére, a gépesítés, a nagyüzemi termelési techno­lógia, a kétműszakos üzemel­tetés és a kulturális munka terén bízzuk meg őket konkrét feladatokkal. A téli időszakban részesítsük oktatásban azokat a fiatalokat, akik már az állat­tenyésztésben dolgoznak vagy a jövőben dolgozni fognak. IV. Teremtsünk a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok számára gazdag kulturális és társadalmi életet A sokoldalú gazdag kulturá­lis és társadalmi élet kedve­zően befolyásolja a falusi fia­talok nevelését és munkáját, megkedveltet! velük a mező- gazdaságot. A ČSISZ alapszervezetek ve­zetőségei a kulturális élet fel­lendítése érdekében dolgozza­nak ki olyan terveket, melyek hozzájárulnak a kulturális in­tézmények létesítéséhez, szö­vetkezeti klubok építéséhez, és terjesszenek elő olyan javasla­tokat, amelyek a fiatalok érde­keit szolgálják. Szombat és vasárnaponként a falvakban kulturális progra­mokról gondoskodjunk és len­dítsük fel a sportéletet. A kulturális intézmények terveivel ismertessük meg a CSISZ-tagokát és a szervezet­ien fiatalokat is. A CSISZ alapszervezetekben teremtsünk szoros együttmű­ködést a tanítókkal, forduljunk segítségért hozzájuk. A CSISZ KN-nek szorosabban együtt kellene működnie až egyes művészeti szövetségek­kel. Jő volna, ha a fiatal mű­vészek védnökséget vállalná­nak a helyi klubok tevékeny­sége felett. A CSTSZ-szel karöltve gon- dóskodjunk a testnevelés és a turisztika fellendítéséről. Közösen szemeljük ki a funk­cionáriusokat és küldjük őket testnevelési iskolákba. V. A mezőgazdasági dolgozó fiatalok körében rendszeresen javítsuk az irányító és szervező munkát A fokozott feladatok, melyek a CSISZ-re a mezőgazdasági termelésben várnak, megköve­telik, hogy az EFSZ-ekban és a termelés egyes szakaszain CSISZ-alapszervezeteket és munkacsoportokat szervezzünk. Az évzáró taggyűlések idő­szakát arra használják fel, hogy a falusi szervezetek veze­tőségeibe túlnyomó részben olyan fiatalok kerüljenek, akik közvetlenül a termelésben dol­goznak, elsősorban fiatal me­zőgazdasági szakemberek. A pártszervek és szervezetek út­ján érjük el, hogy az elnöki funkcióval idősebb elvtársakat, párttagokat vagy párttagjelöl­teket, olyan CSISZ-tagokat vá­lasszanak, akik gazdag tapasz­talatokkal rendelkeznek és közkedveltek. A CSlSZ-szérveZetek munká­jának eredményéi főleg a CSISZ járási vezetőségétől függnek. A felettes szervek és az alap­szervezetek között szorosabb kapcsolatot kell teremteni, több figyelmet kell szentelni a vezetőségi és a taggyűlések­nek. Fokozottabb figyelmet szen­teljünk a gyengébben működő szervezeteknek. Rendszeres oktatásban ré­szesítsük a mezőgazdasági üze­mekben működő szervek és szervezetek funkcionáriusait. E célból rendezzünk számukra esti iskolákat és szemináriu­mokat. A CSISZ KB meghagyja a CSISZ KB elnökségének, hogy tárgyalja meg: A.) a Szlovák Nemzeti Tanács iskolaügyi osztályával: 1. Milyen irányú tevékenysé­get fejtsenek ki a fiatal ter­mészettudósok köreiben és ál­lomásain, a kádérek jávitááá- nak kérdéseit, további állomá­sok kiépítését és anyagi felsze­relését. 2. A CSISZ mennyiben járul­hat hozzá a mezőgazdasági tanulóotthonok jobb felszere­léséhez. B.) A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztályával tárgyalja meg: 1. A takarmánynövények ter­mesztése érdekében indított országos verseny támogatására irányuló intézkedéseket. 2. Az állattenyésztés kultu­ráltságára irányuló javaslatok, a tervező irodák munkáját oda­irányítsuk, hogy azok a mező­gazdasági objektumok építésé­nél higiéniai sarkokat is léte­sítsenek. A CSISZ SZKB plénuma tá­mogatja a CSISZ KB javaslatát, mely szerint az EFSZ-ek VI. kongresszusán a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok jutal­mazására, továbbá az EFSZ-ek érdekében álló minősítés eme­lésére és a mezőgazdasági ter­melés irányításában való rész­vételre vonatkozólag javaslatot terjesszen elő. A plénum a CSISZ SZKB titkárságának meghagyja, hogy az anyag elő­készítéséből vegye ki a részét. * * * A CSISZ SZKB plénumának az a meggyőződése, hogy a CSISZ-szérvek és szervezetek és az Összes fiatal Szlovákiában nem kíméli erejét és a mező­gazdaság fellendítéséért min­dent elkövet. Áldozatos munkával járulunk hozzá a CSKP XII. kongresszu­sa határozatainak teljesítésé­hez. 1. A talaj termékenységéért Az eddigi tapasztalatok nyo­mán továbbra is szervezzünk brigádokat és azok főleg a ta­lajjavításban és a vízgazdálko­dás szabályozásában tevékeny­kedjenek. A Duna mentén és a Kelet-szlovákiai síkságon biztosítsuk, hogy a CSISZ-szer- vezetek védnökséget vállalja­nak az öntözőberendezések ki­építése felett és ezzel járulja­nak hozzá a hektárhozamok emeléséhez. Az egyetemesen gépesített munkacsapatokat és az ifjúsági brigádokat úgy irányítsuk, hogy azok tervszerűen a komposzt készítésére és a legelők, vala­mint a rétek gondozására vo­natkozólag vállaljanak kötele­zettséget. A szerzett tapasztalatok alapján lendítsük fel az Ifjú­sági fényszórók-mozgalmat és világítsunk rá a parlagon he­verő kihasználatlan földterü­letekre. Aktívan vegyünk részt az őszi időszakra tervezett termőföld-leltározásban, me­lyet most messzemenő alapos­sággal hajtanak végre. Az őszi és tavaszi időszak­ban a „A CSISZ PSZ 15. évfor­dulója" és az „SZNF parkja“ néven létesítünk gyümölcsösö­ket. 2. Termeljünk több takarmányt Az eddigi tapasztalatokból kiindulva érjük el, hogy a fia­talok még sokkal intenzívebben vegyenek részt a takarmány- növények hektárhozamainak emelésében. Azonnal lássunk hozzá, vállaljunk kötelezettsé­get kukorica, burgonya, takar­mányrépa és más takarmány- növény termesztésére vonatko­zólag, ügy hogy az egyeteme­sen gépesített munkacsapatok és ifjúsági munkacsapatok a vállalt területeken már elvé­gezzék az őszi szántást. Továb­bá szervezzünk egyetemesen gépesített munkacsapatokat és takarmánytermesztési ellenőr­ző járatokat (a burgonya- és kukoricaföldeken.) A középiskolások nyári bri­gádtevékenységét a következő évben a szénagyűjtésre össz­pontosítsuk. Érjük el, hogy ebben a munkában Szlovákiá­ban 10 ezer fiatal vegyen részt. A téli hónapok folyamán a kerületekben és a járásokban rendszeresen valósítsuk meg a fiatal mezőgazdasági dolgo­zók konferenciáit. 3. Legyünk mesterek a gazda­sági állatok jövedelmezőségé­nek emelésében Emeljük a tejtermelést Az állattenyésztésben a leg­nagyobb figyelmet a tejterme­Kprdpcp!/ PQ PQinlálkflľásnk az Hiúsági reflektor jogán l\ul UuüUIX ÜU UuUUUII\ULUUül\ .iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimfiuiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiitiiiiiTTtiiiimiiiiuti ISMERKEDÉS A TÉNYEKKEL. A komáromi Steiner Gábor Ha­jógyár ifjúsági reflektora au­gusztus 15-17. között lebonyo­lított akciója keretén belül mintegy másfél millió korona értékben talált kihasználatla­nul heverő gépeket (43 db-ot). Az ellenőrzéskor a normánfe- lüli tartalék 6 637 000 korona értéket tett ki. (Megjegyzendő itt. hoav ez csak hozzávetőle­A 178 800 korona értékű lemez­vágó gép is „munkanélküli“, már egy éve. ges becslés, mert az adatokat szolgáltató elvtárs szerint „ab­ban aztán a jóisten se ismeri ki magát“.) A 43 talált gépből 14 (800 ezér korona) már újra dolgozik, három gépet (150 ezer korona) eladtak, 12 gépet (80 ezer korona) még felhasz­nálnak az üzemben, három gé­pet pedig a kohókba küldtek. Tíz gép sorsáról eddig még nem született döntés. A fiatalok persze azóta sem hagyták abba a nézelődést. En­nek köszönhető, hogy még több mint 600 ezer korona értékű (21 darab) kihasználatlan gép­re bukkantak. (E jó munka irányítója Ka­ján Imre elvtárs, az összüzemi CSISZ-szervezet einöke.) AMI EBBŐL KÖVETKEZIK. Az üzem szívvel-lélekkel dol­gozói örömmel vették az ifjú­sági fényszórók felderítő mun­káját. „Végre valaki mer szólni“ ... — mondották. Sok esetben maguk siettek a fiatalok segítségére észrevéte­leikkel. Ez volt az egyik csoportja azoknak, akiket felszínre ho­zott a fényszóró. A másik cso­portba azok tartoznak, akik foggal és körömmel, minden eszközzel igyekeznek kibújni a felelősség alól. — Én nem is tudtam róla. Ott sem voltam. — Most hallom először stb. Tények ellen azonban hada­kozni meddő szélmalom harc — úgy gondoljuk. Mert néz­zünk csak jobban körül az utó­lag talált 21 gép körül. HOGY IS VAN EZ? Az utó­lag talált 21 gépből 17 K. mér­nök felelősségét terheli. El­mondom: jó ideje (a gyárban talált gépek már évek óta he­vernék kihasználatlanul), hogy az üzem vásárolt 10 darab széndioxidos hegesztőkészülé­ket. Üzembehelyezés után rö­viddel felmondták a szolgála­tot. Ekkor a villanyszerelők saját tervük alapján átszer­kesztettek belőlük ötöt. Bevál­tak, azóta is működnek, de csak az Öt. A többi ötöt félre­dobatta K. mérnök s hozatott tíz új \Szelény-fé!e irányítőké- szüléket (SO-200 — a félreér­tések elkerülése végett). Azok 20-25 őrás munkaidő után ki­estek a termelésből (60 ezer korona) s a raktárakba kerül­tek. Tehát már 15-re rúg a K. mérnök által elfektetett gépek száma. Ezenkívül itt van még a két hegesztő-automata SUM-1000- es jelzésű (23 ezer korona). Még 1960-ban érkezett belőlük öt darab. Megjöttek, s azonnal széthelyezték őket az üzem különböző pontjain. S aztán, mivel a papír mindent magára hagy írni, hát úgy vezették őket, mintha 200 órát dolgoz­nának havonta. Éveken keresz­tül, sőt K. mérnök még a gyár­tó üzemnek is ilyen jelentést akart (vagy küldött is?) kül­deni, amikor a gép megbízha­tósága és munkaképessége fe­lől érdeklődték. Szépen, rózsa­színűén. Szerencse, hogy akad­tak emberek, akik visszautasí­tották az aláírással történő bűnrészessé avatást. „Rosszul“ tették. A gyártó üzemben mi­lyen kellemesen szórakoznának, ha legyártva a szériát, most egyre-másra kapnák a hibabe­jelentéseket (ugyanis nagyon rongálódó gépről van szó). A közelmúltban sikerült egyet eladni. Kettő pedig a kísérleti nyuszik szerepét tölti be, alig dolgozva valamit. (Ügyes meg­oldás a felelősségkönnyítésré.) Kettő még várja jó sorsát. Rá­ér, nem?! Fentebb azt mondottam, hogy K. mérnök felelősségét terheli mindez. De csak az övét? Biz­tos, hogy másnak semmi köze sincs a dolgokhoz? Nem értek ugyan az üzemvezetéshez, nem ismerem a belső szokásokat, de úgy gondolom, hogy ahol ilyen fontos összegekről, gépekről, azok megvételéről van ,szó, va­lakinek (nemcsak valakinek) teszem az üzem irányító szer­veinek (igazgatótól kezdve föl és le), egy közös kis műszaki tanácsnak kel! döntenie. Jóvá­hagynia, hogy érdemes-é a gép megvételre. Tehát csak K. mérnök a ludas? Nem, nem csak ő. CSODÁLKOZÁSOK. Egy elv­társ mondotta: — Csodálko­zom, hogy még senkinek sem jutott eszébe felülvizsgálni K. mérnök munkáját. Mióta itt vagyok, már annyi mindenbe belefogott, de még semmit sem fejezett be soha. Másodszor mi is csodálkoz­hatunk azon, hogy a villany- szerelők ügyés újítási javas­lata (hegesztésről van szó) he­lyett, amely realizálására mint­egy tíz ezer koronára lett vol­na szükség (a bírálóbizottság is támogatta a realizálását) az üzem vezetősége K. mérnök 95 ezer koronás megoldása mel­lett döntött. Amikor is majd egy munkás (ha ugyan a véle­mények szerint bolond lesz) 100 méter kábelt lesz kényte­len cípelgetni magával munka közben. Élőre bűzlik, hogy idő­vel ez a megoldás is (a sok kábel) a reflektor jegyzékében szerepel majd. Harmadszor csodálkozhatunk azon, hogy még mindig ölik a pénzt a széndioxidos automa- ta-forrasztó kikísérletezésébe, (Eddig már biztosan benne van 400 ezer koronában.) amit K. mérnök folytat négy év óta, nulla sikerrel. Ugyanakkor ilyen gép talán már létezik is. De csak K. mérnököt terheli itt a felelősség? Sokkal inkább a felettes szerveket, akik hagy­ják; hadd pazarlódjon az a kö­zös vagyon. Bizonyára — nem az én zsebemből megy — ala­pon. UTÓSZÓ KÉRDÉSEKKEL. — Mindenkit a képességeinek megfelelő helyre — volt nejn- rég (s talán még most is az) a jelszavunk. Biztos, hogy a ko­máromi hajógyárban is ez a döntő? Ugyanis jó párszor ke­rült már terítékre — üzemi pártgyűlésen — K. mérnök és a köz ügye, változás azonban mindmáig nem történt. Sőt a járási pártbizottságon tett pa­nasz is úgylátszik süket fülek­re talált. Illetve, ígéret lett be­lőle. Áztán tóvábbrá is minden maradt a régiben, miután „minden megváltozott“, így halmozódtak áztán _ a 10-20 és 100 ezer koronák. Ügy gondol­juk (s ez nemcsak a mi véle­ményünk), ideje lenne már en­nek véget vetni. Nemcsak az­ért, mert az üzem vezetőinek hanyagsága rossz vért szül a dolgozók között, hanem azért^ is és főleg azért, mert a köz vagyonát senkísem kezelheti Csáky-szalmájakéttt. Láthatjuk, hogy az ifjúsági reflektor sokmindenre rávilá­gított. Igaz, jó és szívvel lé­lekkel a hibák, hiányosságok kiküszöbölését akaró fiatalok (és idősebbek) segítő eszközé­vé vált. Sokmindent a felszín­re hozott, hatalmas gépi érté­keket — jő adag emberi nem­törődömséget és felelőtlensé­gét — emberi értéktelensége­ket. A folytatás reméljük olyan lesz, ahogy azt elképzeljük. TÓTH ELEMÉR Többlevélü ghtter, amely 19 hónapja várja üzembefteTvezését. Értéke 45 ezer korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom