Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1963-09-24 / 38. szám
Az évzáró gyűlések előtt Pontot tenni valami végére mindig megfontolt cselekedet. Hát még mikor egy hosszabb működési időszak végére kell pontot tenni, azt kell befejezni, értékelni és még a jövőre való tekintettel terveket kell készíteni, célkitűzéseket elfogadni, még inkább elgondolkozható dolog. így vannak most a CSISZ alapszervezetei. Október 15-én a CSISZ KB határozata értelmében megkezdődnek az évzáró taggyűlések az alapszervezetekben. Tudjuk, hogyan kell megszervezni egy évzáró taggyűlést, a hivatalos és a formai előkészületek nem okoznak különösebb gondot és terhesebb feladatot az alapszervezetek vezetőinek. Mégis beszélni kell az évzáró taggyűlések előkészületeiről. Az idei évzáró gyűlések jellegzetessége lesz a tagsági könyvek cseréje. A legtöbb alapszervezetben a cserét az évzáró gyűlés alkalmával bonyolítják lp. Igaz, hosszabb lesz ezzel a gyűlés, de egy ilyen érdekesebb ifjúsági megnyilvánuláson leginkább részt vesz minden CSISZ-tag. Akadályta- lanabbul bonyolíthatjuk le a tagkönyvcserét tehát az évzáró gyűlésen, mint ha külön összejövetelt tartanánk e célból. A nyilvántartást egyébként is számba kel! venni a működési időszak befejezésekor, hiszen az elnöki beszámolónak tartalmazni kell azt is, hány tagja van pontosan az alapszervezetnek. Helyes tehát, ha a tagsági könyvek cseréjét az évzáró gyűlésen hajtjuk végre. Az elmúlt működési időszak alapos értékelése nagyban hozzájárul az évzáró gyűlés sikeréhez. Nem helyes, ha az elnöki beszámolót egyedül az alapszervezet elnöke készíti el, legjobb, ha megbeszéli ennek elkészítését a vezetőség minden tagja. Több szem — többet lát — tartja a közmondás. így aztán, ha többen látnak dologhoz, olyan problémákat is felhozhatnak az elnöki beszámolóban, ami egyébként senkinek se jutott volna eszébe. Az építő bírálat szelleme és az eredmények dicsérete hassa át a beszámolót. így átvisszük a tagságra a bírálat vagy a dicséret szellemét, bátran lépnek majd föl az évzáró gyűlésen. Figyelemmel kell lenni a CSISZ KB határozatainak megvalósítására és a beszámoló, valamint a jövő évi munkatervek elkészítésekor mindig e határozatokból induljunk ki. Helytelen belemerülni olyan problémákba, ami nem is az évzáró gyűlésre tartozik, mert így elveszti az ünnepélyes összejövetel a színvonalát. Tegyük az évzáró gyűlést a CSISZ-tagok számára élmény- nyé, felejthetetlenné, ünnepélyessé. Érjük el, hogy szívesen gondoljanak rá vissza a fiatalok, így aztán az elfogadott határozatok is elevenen élnek a CSISZ-tagokban. Ne a kapkodás és a rögtönzöttség jellemezze a fiatalok összejöveteleit, hanem a céltudatosság és a rend. A tagok, ha azt érzékelik, hogy a vezetőség csak éppen azért van jelen, mert évzáró gyűlés van és azt meg kell tartani, akkor nem veszik komolyan sem a beszámolót, sem a vitát, sem pedig a határozati javaslatokat. Egyszerűen várják ilyenkor a gyűlés végét, ami leginkább táncmulatsággal van összekötve és az jár az eszükben, hogy milyen jól tánA kassai colnak majd, nem pedig a«- évzáró gyűlés tartalma. Ezért is jó előre kell a legapróbb részletekig kidolgozni a gyűlés megszervezését, nehogy időközben komplikációk lépjenek fel és a komolyság rovására menjen. Előfordult már olyan eset, hogy az évzáró gyűlés megkezdése előtt a kezeügyé- ben akadt papírra rótta az elnök a beszámoló sorait, azt sem tudta mit írjon, mert izgatta az idő múlása, tudta, egy óra múlva kezdődik a gyűlés, így nem lehet jó évzáró gyűlést megszervezni, sem pedig megtartani. Vegyük komolyan a CSISZ évzáró gyűléseit mint az évi munka egyik legfontosabb mérföldkövét. -bifüvészkertben 0 Prágába napról napra rengeteg külföldi érkezik. Csoportosan járják a régi szép városrészeket, lassan végighaladnak a Moldva partján, körülveszik a műemlékeket. Különösen ősszel szép a város. A Károly-híd feljárójánál ezek a norvég turisták éppen fűmet cserélnek fényképezőgépükbe. S Az új tanévben Az ipolysági mezőgazdasági technikumban színvonalas tanítás folyik. Az új tanévben a tanulók száma is jóval több, mint régebben. Új tagozat is nyílt az eddigi állattenyésztési és növénytermesztési szak mellett. Az új ökonómiai tagozatnak máris 59 tanulója van. Nemrég tartottuk meg a CSISZ évzáró taggyűlését. A gyűlésen alaposan megvitattuk az elmúlt évi munkát és a jövőre nézve terveinket is. A CSISZ iskolai szervezete megjutalmazta azokat a tanulókat, akik tavaly a tanulásban és a sportban kiváló eredményeket értek el. Jó tanulmányi előmenetelükért könyvjutalomban részesült Tóth Mónika, Lelák Magda, Csaba Katalin, Petyi Gyula és Kiszelica József. Az iskola legjobb sportolói a harmadik évfolyamból kerültek ki, ezeket emlékéremmel tüntették ki. Az évzáró gyűlés után vidám esztrádműsort rendeztünk és jól szórakoztak a tanulók. Az esztrádműsor után táncmulatságot rendeztünk, a zenét az iskola zenekara szolgáltatta. Mindenki vidám volt és jól szórakozott. Ezután gyakrabban rendezünk majd ilyen táncdélutánt, hogy az itteni tanulóknak jó szórakozása legyen. Tánctanfolyamot is szervezünk, ahol a fiatalok táncolni tanulhatnak. Kádek Gábor, Ipolyság Amikor felhívták figyelmünket a kassai botanikus kertre, sohasem hittük volna, hogy milyen nagyszerű élményben lesz részünk. A hetes villamos végállomásától már látni lehet a dombon épült pálmaházat és a körülötte sorakozó melegágyakat. A vasszerkezetű épület már távolról megragadja az ember figyelmét, az azután elébe táruló virággyönyörüségekről nem is szólva. Külön engedélyt kellett kérnünk a füvészkert megtekintésére, mivel az a Pedagógiai Intézet tartozékát képezve csak vasár- és ünnepnapon áll a közötjség rendelkezésére. — A 35 hektárnyi területen elnyúló botanikus kert 1950-ben létesült — elsősorban kísérleti célokra. Az üvegházakat jóval később. 1958-ban építették. A három nagy és hét kisebb melegházban találjuk a trópusi és szubcropikus növényzet képviselőit. Az egyik ilyen létesítményben feltűnik a csupán két éves, de máris 10 méter magasra nőtt banánpálma, amely érett gyümölccsel „kísérti“, a látogatókat. Megkapóan kedves látvány a virágba borult datolyapálma, a különleges piros színben pompázó kínai rózsa és a narancsszínű virágkülönle- gességekke! büszkélkedő indonéziai cserje. A következő épület tetemes részét víztükör borítja: szemünk elé tárul egy forró égövi, ingoványos tó, amelynek szintjét a fehér, sárga és lila pasztellszínekben árnyalt, valószínűtlenül csodás vizirózsák borítják. Tovább haladva megcsodálhatjuk a virágzó ananászfát, amely egymagában szinte szégyenkezni látszik a rengeteg színes orchidea társaságában. A cukor fűszerezéséül szolgáló vanília igénytelen kúszónövényen terem, a kakaófa és a kávécserje levetette már virágköntösét, hogy keresett termésének adjon helyet. A mimózánál személyesen meggyőződtünk arról, hogy érzékenysége nemcsak közmondásos, hanem tényeken alapul. Alig hogy hozzányúltunk, összehúzódott és csak jó tíz perc elmúltával „merészkedett“ eredeti helyzetébe. Végül pedig a rovarevő növények sem hazudtolták meg elnevezésüket: szemünk láttára összecsukta szirmait, amint egy le- gyecske szállt a csábító csapdába. Elkülönített üvegházben lépünk a kaktuszok birodalmába, amelyeknek levelein növő parányi tüskéikkel szívják magukba és hosszú ideig tárolják a szükséges nedvességet. A kaktuszrajongók itt egyenesen beleszédülnek a kedvelt „tüskésbőrűek" sok száz változatába, amelyeknek 1700 féleségét különbözteti meg a tudomány. Az egyes üvegházakban ismerjük meg egyúttal a különféle növények természetes élet- körülményeit és környezetét. Minden mesterségesen termesztett virágnak megfelelő légkört teremtenek: száraz vagy páradús, meleg vagy forró levegőt. — Vannak olyan telepek, amelyeken kísérleti célokból különféle (rádioaktív, kobalt stb.) besugárzásnak vetik alá a növényeket. A ritka tropikus és szubtropikus növények magvait nemzetközi összejöveteleken kölcsönösen kicserélik egymás között. Gyönyörködtető, tanulságos és érdekes körsétánk befejeztével csak azt sajnáltuk, hogy maguk a kassaiak látogatják legkevésbé a füvészkert szépségeit. Az intézmény emlékkönyvében németek, lengyelek, magyarok és más külföldiek a legnagyobb elismerés hangján írnak a látottakról. Csak a „bennszülöttek“ bánnak mostohán a füvészkerttel, mert sokan nem is tudnak létezéséről. A felette tanulságos és szórakoztató intézmény pedig igazán jobb sorsra érdemes — a kassai lakosság részéről is! va. J. a baj a amás templom karnagya J ipcse egyik szép utcájá- nak, a Peterstrasse sarkán egy tábla fehér betűi azt jelzik, liQgy itt egy másik utca kezdődik, a Thomas Gasse. Jóformán be sem léptünk még az utcába és látjuk miről kapta nevét. Felbukkan a város egyik legszebb és egyik legjellegzetesebb épülete, melyet pompás gótikája folytán talán már az egész világ ismer, a Thomas Kirche, vagyis a Tamás templom. Egy ismertető tábla elmondja a templom történelmi érdekességeit. 1212-ben épült, Luther Mártott is prédikált benne, elindította Dél-Német - országban a reformációt. Az utolsó dátum, amelyet hirdet, az 1950-es év. Ekkor helyezték el itt remélhetőleg utolsó helyére a német klasszikus zene megalapítóját Johann Sebastian Bachot, tekintve, hogy első sírhelyét nem kímélték meg a második világháború bombái. A templom falánál kint pedig ott áll a nagy muzsikus szobra, rendszerint látni előtte néhány szemlélőt még akkor is, ha nem veszik körül a turista-csoportok, akiknek a szobor előtt rendszeres megállóhelyük van. Bach 1685-ben született. Már korán jelentkeztek benne a zenei hajlamok és tízéves korüJonann'Sebastian. Bach szobra Lipcsében ban éjszakánként titokban lemásolta a legnehezebb zongo- rakompozíciókat, melyeket közben fejből megtanult. Gyalog járt Hamburgba vagy Lübeck- be, hogy zenét hallhasson. Későbbi életpályáját a kántorság, a zenetanítás rögös útja jelzi: Weimarban, Anstadtban, Muhi- hausenben. Mikor yégülis Lipcsébe jutott, a város jóformán hazájává vált. Külön felírás jelzi, hogy Bach, a Tamás templomban működött 1723-tól 1750-ben bekövetkezett haláláig. Ezért forrt össze Bach neve a Tamás templommal és ezért díszíti szobra a templom előtti kis térséget. Két fö templom lcarnagya volt és a híres Tomas Schule (Tamás iskola) orgonistája. Mégsem tudott neki a kor annyi jövedelmet nyújtani, hogy családjával megélhessen és gyermekei ne éhezzenek. Esküvőkön és temetéseken muzsikált. Mosolyogva figyeltem meg az idegenvezető egyik anekdotáját, melyet épp egy közben odaérkezett magyar turistacsoportnak beszélt: Egyszer Oj évkor megkérdezte barátja Bachtól: milyen volt az elmúlt esztenďó? Bach szomorúan válaszolta, hogy bizony rossz, mert kevés volt a temetés. Élete végén megvakult és mint jelentéktelen orgonista halt meg. Zenei értékére először Mendelssohn hívta fel a figyelmet, amikor egyik művét Berlinben előadta. 1850-ben pedig már megalakult Lipcsében a Bach-Gesellschaft, mely azt tette feladatává, hogy rámutasson Bach zenei jelentőségére. Ma már erre nincs szükség. Bach ma már az egész világon a zenetörténelem korszakalkotó hőse. Ma az emberek ezrei fordulnak szobra előtt, melyen a zene forradalmára laza pózban, kifordított zsebekkel áll, bogy így is kifejezze megvetését és ellenállását a régebbi kor szabályaival szemben, melyekhez nem volt hajlandó sohasem igazodni. Mártonvölgyi László Sokan és sokszor szenvedélyesen vitatkoznak napjainkban a házasságról. Nemegyszer hallani, hogy a baj egyik forrása: sokan túl fiatalon kötnek házasságot. Vannak, akik türelmetlenül sürgetnek radikális intézkedéseket, hogy akadályozzák meg a korai házasságkötéseket. Emeljük fel a házasságkötési életkort. Mi az igazság? Világjelenség, hogy a házasságkötés átlagos életkora mind a nőknél, mind pedig — és ez lényegesebb — a férfiaknál fokozatosan a fiatalabb évekre tevődik. Ez Nyugaton éppúgy kimutatható, mint a szocialista országokban. így például Ausztriában a házasságot kötő férfiak átlagéletkora 1951-ben: 28,1, a nőké 25,5, 1960-ban viszont már csak 26,1 illetőleg 22,7 volt. Az NDK-ban a házasságra lépő férfiak átlagéletkora 1952-ben 25,6, a nőké 23,8, 1961-ben pedig csupán 23,8, illetőleg 22,5 volt. A két ország adatait összehasonlítva az is megmutatkozik, hogy a szocializmus viszonyai között a házasságkötési átlagos életkor csökkenése még erőteljesebb. ÉRDEKES FOLYAMAT Ennek a „fiatalodási“ folyamatnak számos, alapjában egészséges oka van. Napjaink embere technikailag, anyagilag, de kulturáltságban is minden korábbi kornál magasabb színvonalra emelkedett. A társadalmi tapasztalatok megnövekedtek, az egyén is korábban érik. A szocializmus viszonyai között pedig megszűnt a házasságkötéstől visszatartó bizonytalanság. (Persze ez a létbizonytalanság ugyanakkor, mint anyagi okból összetartó erő is megszűnt, noha összetartó hatása korábban sem volt egyértelmű.) Ma nálunk, az adott kereseti viszonyok között a fiatalok számára is sokkal hamarabb biztosítva van a megélhetés, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Vegyük példának azt a fiatalembert, aki mint ipari tanuló szerzett szakmunkás képesítést. 20-22 éves korában már jó keresettel rendelkezik, és ha takarékoskodott, már beruházkodott, sőt bizonyos anyagi javakat is szerezhetett, egy-két bútordarabot stb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a viszonylag fiatalabb években kötött házasságok nagy többsége jó, egészséges kapcsolattá válik, gondolunk a 23-24 éves korban megnősült férfiak és a 18-20 éves korban férj- hezment nők házasságára. Nem lehet azonban a legtöbb esetben helyeselni a túlságosan fiatalon, például 19-20 éves fiú, vagy a 16-17 éves lány által kötött házasságot. A fiatal általában erősebben eszményít, Stendhal klasszikus kifejezésével élve kristályosítás ez, a szerelmesünk felruházása ideális emberi vonásokkal. (Függetlenül attól, hogy az ideális tulajdonságokat abban fedezi-e fel valaki, hogy „vagányabbnak“ vagy éppen „jobbnak“ gondolja a másikat a valóságosnál.) S akkor, amikor a házasságban az előbb-utóbb előjövő „hétköznapok“során a szürke vagy fogyatékos tulajdonságok is felbukkannak, kellő emberismeret hiányában az eszményi és a valóságos közti űr hirtelen vezethet elhidegülésre. EGY ÉVIG SEM TARTOTT Ha számban elenyésző is és ha valamennyi korosztályra egyaránt jellemző is, mégis érdemes felfigyelni arra, hogy növekszik azoknak az elváltaknak a száma, akiknek a házassága még egy évig sem tartott. így még inkább szükségesnek látszik, hogy a fiatalok házasságával kapcsolatosan bizonyos tipikusan észlelhető veszélyekre, magukban veszélyt hordozó élethelyzetekre felfigyeljünk. A rövid ismeretség után kötött házasság, bármely életkorú emberről is legyen szó, ritkán sikeres. Különösen veszélyes ez az elhamarkodottság, ha ráadásul még az élettapasztalat hiányával is párosul. Találkoztunk már olyan 18 éves fiatalemberrel, aki egy átmulatott éjszaka után nyomban feleségül vette a nála húsz évvel idősebb táncpartnerét. Szinte természetes, hogy néhány nap után már kétségbeesve kérte ennek a házasságnak a felbontását. EGYÜTTLAKÁS A SZÜLŐKKEL Vajon kispolgári szokás-e a jegyesség? Nem a formán van a hangsúly, gyűrűvel is lehet valaki hűtlen, gyűrű nélkül is lehet hű, de kívánatos volna, ha a házasság- kötés előtt fiataljaink egymás jellemét, egymás családját, baráti körét alaposan megismernék. Az ilyen fokú megismeréshez fél év, de inkább egy év is szükséges. Számos fiatal házasságát a szülőkkel való együttlakás teszi tönkre. Az össze- zsúfoltság, a generációk eltérő életritmusa, vagy éppen a szülök túlzott irányító szándéka, különösebb erkölcsi fogyatékosságok riél- kül is súlyos viták forrása lehet. Kívánatos, hogy a fiatalok törekedjenek önálló otthonra, ha másként nem megy, gyűjtsenek arra, hogy akár a szülők, akár ők, ha úgy akarják, idővel függetleníthessék magukat. A korszerű házasságnak egyébként nélkülözhetetlen alapja a kölcsönös szerelem, de ebből még nem következik, hogy lakáskörülmények, bizonyos minimális anyagiak tekintetében semmit se gondoljunk végig. A fiatalok érzelmi élete többnyire nagyon feszült, a távollétet, az érzelmi és szexuális nélkülözést nehezen viselik el. Nem szerencsés, ha a fiatalok egyetemi éveik alatt már megkötik a házasságot. Gyakori, hogy nem lehet biztosítani számukra az elhelyezkedést azonos városban. Nemegyszer előfordul az is, hogy mint végzett emberek a munkahely által adott szélesebb társadalmi körben jönnek rá, hogy ném egymáshoz valók. Gyakran akkor, amikor már ott a „harmadik“ a gyermek, aki aztán gyakran válik — különösen, ha jóformán „gyermekek“ gyermeke — mindkét fiatal számára nyűggé, és marad esetleg a házasságot korábban mereven ellenző szülők nyakán. Érdemes volna gondolkodni azon is, hogy a fiatal házasok, mielőtt gyermeket akarnának, előbb ismerjék meg egymást együttlakva, a házasságon belül is. A KÖZÖSSÉG FELADATA Mit tegyen a közösség? Adminisztratív megkötöttségekkel számos életjelenséget lehet szabályozni, de érzéseket alig. Nem szigorú szabályokra van elsősorban szükség, hanem tudatosításra, és felelősségérzetet tartalmazó átgondoltságra. Ennek számos útja van. Fiataljaink megismerik tanulmányaik során az új fizikai világképet, s a társadalom fő mozgástörvényeit. De a házasságról szóló társadalmi tapasztalatokat kizárólag saját bőrük rovására sajátítják el vagy éppen mások sokszor rossz példáin. Perspektivikusan megvalósítható volna az erkölcsi és anyagi segítséget egyaránt nyújtani tudó, szervezett házassági tanácsadás is. Dr. CSÍKI OTTÓ I fiatalok házasságával?
