Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-17 / 37. szám

ľTT=’’.'?*)T-'

, FUČÍK ES AMA

Július F u č t k nemzeti hősünk születésének 60. és halálának 20. évfordulója alkalmából e napokban Plzeőben az újságírók számára ideológiai konferenciát tartottak. A bevezető beszámolóban Jaroslav Hes, a CSKP KB ideológiai szakosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy Fučík a csehszlovák újságírás történetében rendkívüli helyet foglal el és a konferenciára nem az a feladat vár, hogy Fučík jelentőségét méltassa, hanem olyan tudományos kutatásra serkentsen, amely még jobban megvilágítaná Fučík tevékenységét. Kurt Konrad, Eduard Urx, Zdenek Nejedlý tevékenységével összefüggően a párt munkájában nincsen ilyan részleg, amelyen a szálak ne vezetnének Fučíkhoz.

Hes elvtárs hangsúlyozta, hogy a fejlődéssel szorosan összefügg a párt és az egész társadalom ideológiai fejlettsége is és ezen a téren az újságírókra a legnagyobb feladatok várnak. A sajtó, a rádió és a televízió nyílt harcba fogott mindaz ellen, ami fejlődésünket hátráltatja és a fegyelmezetlenséghez vezet. Milyen hasznos lenne, ha a gazdasági és állami szervek, elsősorban azonban a pártszervek igénybe vennék az újságírók nyújtotta segítséget és együttműködést teremtenének. Még mindig gyakran előfordul, hogy a sajtó konkrét kritikáját figyelmen kívül hagyják és a felszínre 'hozott hibákat nem távolitják el.

Ä beszámoló arra is rávilágított, hogy egyes folyóirata^ hasábjain az újságírók a tanácstalanság és reménytelenség légkörét teremtik és ezért helyénvaló lenne, ha a szerkesztők felelősségük teljes tudatában nagyobb felkészültséggel látnának hozzá szerkesztői kötelességük teljesítéséhez. Fučíktôl mint újságírótól elsősorban azt tanulhatják meg, hogy nagyobb felelősséget érezzenek az olvasóval, a tényekkel és az igazsággal szemben. írásaikban fejezzék ki a párt és a Szovjetunió iránt táplált szeretetünket, a kommunizmus győzelmébe vetett hitünket, hogy a párt vezetése mellett segítsünk megteremteni az új rendet és a kommunizmus korszakának új emberét.

K I A f K rt 7 P

^folyam 37. szflm

TÍZ TERMÉKENY ÉV

Az 1963-as év a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében örök időkre emlékezetes marad, hiszen abban az évben alkotó módon felújították a pártélet le.nini normáinak érvényesítését. Ugyanabban az évben több jelentékeny történelmi esemény történt. Sztálin halála után a Központi Bizottság rendszeres összehívásával felújították a párt kollektív vezetését. Júliusban leplezték le és ugyanakkor ártalmatlanná tették Beriját és segítőtársait. A vezető pártszerveket is újjá szervezték. A Központi Bizottság szeptemberben Nyikita Szer- gejevics Hruscsovot a SZKP KB első titkárává választotta és megtárgyalta a szovjet mezőgazdaság fejlődésének további útját. A nevezetes plenáris ülés óta teljes tíz év múlt el.

pgy mondják, új közmondás született: addig jár a korsó sörért, míg a brigáddal komlót

szedni megy.

Tankönyvek és egyéb gondok

A világ csaknem valamennyi országában felrajzolták a táblára az első számot, betűt, ábrát. Feicincogtak a csengők és megteltek a padok. Kinyíltak a füzetek, megteltek szép kék tintával a tollak, és — ki tudja — talán rögtön az első órán útnak indult az első itatóspapír-levél is a szomszéd felé. — Megkezdődött az iskolaév.

Tornaiján is szinte betűről- betúre ugyanígy, ünnepélyesen kezdetét vették a tanítási órák. Ilyenkor szeptemberben csaknem mindenki a tanulókról, diákokról, táblákról, padokról beszél. A tanárokról kevesebb szó esik valahogyan. Beszéljen hát most a változatosság kedvéért a tanár. Pazderák Bertalan, a tornaijai magyar tannyelvű tizenkétéves iskola magyar-orosz szakos tanára.

— A tanév elején vagyunk — mondja, de sajnos egy-két probléma, nehézség már most is akad. A Tankönyvkiadó címére küldeném a panaszt: ugyanis harmadik-negyedik éve már, ltogy nem tud elegendő tankönyvet biztosítani diákjaink részére. Pedig sürgettük már tavaly is a magyar irodalom és szlovák irodalom-könyveket, ígéretet is kaptunk hogy májusban megérkezik majd a szállítmány sajnos ezúttal sem érkezett meg, s így kénytelenek vagyunk a szlovák és a magyar nyelv óráin a régi, nem éppen teljesen megfelelő könyveket is használni. Még szerencse, hogy csak ezzel a két tantárggyal vannak nehézségeink, mert a többi tankönyv (matematika, fizika, földrajz) idejében és a kívánt mennyiségben megérkezett.

Örvendetes viszont, hogy ebben az iskolai évben bizonyos változások álltak be a tantervben. A magyar nyelv és irodalom óra hetenkénti egy tanórával bővült, a csehszlovákiai magyar irodalomra hat óra jut.

A jelenkori magyar irodalommal is bővebben foglalkozunk, mint eddig. Kevesebbet kellene „rabolni" az órákból ebben a tanévben azáltal, hogy csökkentenénk az órák, tehát a tanítás ideje alatti brigádok számát.

Ez a pársoros nyilatkozat így, a tanév kezdetén hasznos is, jó is. Egy pedagógus szólalt meg benne, akinek jószándékú észrevételein el kellene gondolkoznunk. b. gy.

1953-ban A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG nagy nehézségekkel küzdött. Nem tudta fedezni a lakosság élelmiszer-szükségleteit, a termelés nem emelkedett és alacsony színvonalon mozgott. Az ipar ugyanakkor fejlődött, új városok épültek, a lakosság száma egyre növekedett, és így a szovjet népgazdaságban az aránytalanságok komoly veszélyt jelentettek.

A visszás helyzetet főleg az a körülmény idézte elő, hogy nem számoltak az anyagi érdekeltséggel, helytelen ár- és adópolitikát folytattak, ezer és ezer kolhoz a jövedelméből nem tudta fedezni a költségeket és a folyó termelési költségeket sem. Az igazi helyzetet takargatták, az igazságnak megfelelő adatokat elferdítették.

A SZEPTEMBERI PLENÁRIS ÜLÉSEN HRUSCSOV ELVTÁRS feltárta a való helyzetet, a pártnak és .a szovjet népnek megmutatta, mi az igazság, rávilágított azokra az utakra, amelyek a mezőgazdaság fejlődésében előrehaladást hozhatnak. A Központi Bizottság a javaslatokat elfogadta. A mezőgazdaságban utat nyitott az anyagi érdekeltségnek, az új árpolitika pedig lehetővé tette a kolhozok számára, hogy kiszélesítsék a termelést. Az új irányelvek szerint a szovhozo- kat és kolhozokat szakemberekkel, pártfunkcionáriusokkal és szervezőkkel erősítették meg. A mezőgazdaságot új, modern gépekkel szerelték fel, a gépállomány a háromszorosára növekedett. A mezőgazdaság a szovjet nép saját iegRAKKUTATAS-UJ UTAKON

A közelmúltban Stuttgartban megrendezett nemzetközi kemoterápiái kongresszuson dr. Josef Möse, gráci egyetemi tanár a rákellenes küzdelem érdekes új lehetőségére, a baktériumok gyógyító felhasználására hívta fel a figyelmet. Vizsgálatai szerint ahogyan egyes penészgom- bafajták gátolják a baktériumok növekedését, ugyanúgy egyes baktériumok olyan enzimeket választanak ki, amelyek valósággal szétbontják az egyes rákos sejteket.

Kutatásai során

úgy találta, hogy a Clostridium buty- ricum M55 nevű, nem fertőző gáz- gangréna baktérium egyik törzse megtámadja, szétrombolja — valósággal „cseppfolyósítja“ az egerek Ehrlich-szarkóma daganatát.

Hasonló kutatási

eredményekről számolnak be nyugatnémet és amerikai orvosok is a tudományos folyóiratokban. Nagy mennyiségű bakté- riumspőrát kísérleti egerek daganataiba juttatva, a daganat növekedése rövid idő alatt megáll, egy 30

grammos egér 9 gramm súlyú daganata például két hét alatt felbomlott.

Még sok-sok kísérletre, vizsgálatra van szükség, mielőtt a baktériumspórákat emberi daganatok gyógyítására is általánosan felhasználhatják.

A kísérletek reményt keltőek, s valószínűnek látszik, hogy a baktériumspórákat — esetleg más eljárással, besugárzással, rákellenes

gyógyszerekkel kombinálva — eredményesen felhasználhatják majd.

"W!®Í|Hazánknak a torna terén jó nunk lenne azonban a meste- hírneve »an. 'Nem csoda, hiszen rekböl, ha nem lenne ulánpót- az utóbbi években Bosáková, lás. De szerencsére az utánpót- Čáslavská, Krbec Európa- és lás terén sincs baj, amint azt világbajnokságokon is aranyér- a képünkön gyakorlatozó H. meket szereztek, j^evés hasz- Hanzliková is bizonyítja.

minap történt. Emelt fővel, gyanútlan szívvel, sebzetten lélekkel; sem gyorsan, sem lassan, koromhoz illő megfontoltsággal benyitottam egy olyan helyre, ahol a nagyközönség — e sgyűjtőnévben én is benne vagyok — általában vásárolni szokott. Vagyis: a bolthálózat egyik helyiségébe, avagy az üzlethálózat egyik boltjába, nem tudom hivatalos pontossággal megjelölni az árudát. Zsebemben törvényes pénz, bankókban, és apróban, bennem elhatározás: vásárolok egy üveg konyakot.

Bárki megkérdezhetné, minek akarok én konyakot venni, hiszen jól tudom: az alkohol nem egészséges és sokba kerül.

Tehát beléptem az üzletbe, ahol szép díszben sorakoztak a különféle áruk a polcokon, a középső polcon likőrök, rumok közt a teltkarcsú konyakos üvegek, fejük arányló fólihkupakbah.

Azt kérdezik, köszöntem-e, amikor beléptem. Köszöntem, igen, ha nem is kifejezetten azért, mert a jó modor így kíván ja: fondorlatosán hangosan köszöntem, célzatosan, azért: így felhívom magamra a figyelmet — nini, valaki bejött, nahát, belépett az üzletbe valaki. Néha azonban — vagy sokszor — az ilyen primitív ravaszság nem ér semmit.

Én köszöntem, valaki azt ] felelte:

— Jnpot ... — de csak

azért, hogy a kölcsönös ud- I variasságnak eleget tegyünk, egyébként az illető sem gondolta komolyan, hogy nekem jó napom legyen.

Ahogy emlékszem, az üzletben a hadiállás a következő volt. A balszárnyon — ahonnan a kenyér jó szaga áradt felém — egy kedves elárusító, hófehér köpenyben a kenyereket rakosgatta a rekeszekbe. Háttal állt felém, de ez természetes, mert így volt szemben a rekeszekkel. Egy másik elárusító kisasszonynak ugyancsak fehérköpenyes, szép vonalú hátát láttam, ö éppen szemeskávét darált —

BODÖ BÉLA:

Mértjeién

a daráló helyzete kívánta meg, hogy hátat fordítson nekem. Szemtől szembe, pontosabban: srévizavi, egy fehérköpenyes fiatalúr állt, a kasszánál beszélgetett a kedves pénztárosnővel, bizonyára mindkettőjüknek igen fontos dologról.

Ott álltam tehát, kölcsönös üdvözlések után, komoly szándékaimmal a hűvös helyiségben, pénzemmel, vendégeim jövendőbeli koccintásaival — köztem és a kívánt konyak közt az elárusító pult, mint a mesebeli szerelmesek kpzt a kivont kard.

Álltam. Álltam. Álltam.

Ügy látszik, valami varázslat esett. A H. G. Wells - féle elképzelés akaratomon kívül megtörtént velem. Láthatatlan emberré lettem, húsom, csontom, vérem, bőröm, ritkuló hajam van, szemem, orrom ép — csak éppen senki sem lát. Nem lébensőbb ügyévé vált, az ipari dolgozók segítségéve! kiépítették a gépjavítóműhelyeket és a gépek hasznosítása napról napra emelkedett. A Központi Bizottság azt a határozatot hozta, hogy a mezőgazdaság emelése érdekében lényegesen fokozzák a beruházásokat. Az SZKP KB szeptemberi plenáris ülése után konkrét tettek következtek

ILYEN INTÉZKEDÉST JELENTETT AZ IS, hogy a kazahsztáni, a volgamenti és az észak-kaukázusi szüzföldekre mentek a fiatalok. A párt felhívására 350 ezer Komszomol- tag sietett a szűzföldekre és a szovjet gazdaság számára 40 millió hektár parlagon heverő földet nyertek.

Az 1953-as évi szeptemberi plenáris ülés óta teljes tíz év múlt el. Ez idő alatt a mező- gazdaság valóban forradalmi fejlődésen ment keresztül. A gabonanemüek hektárhozama hétszeresre emelkedett, a hústermelés súlyban kifejezve 2.1 millió tonnáról 5.2 millió tonnára növekedett. A tejtermelés 10,'6 millió tonnáról 29,2 millió tonnára, a tojástermelés pedig 2618 millió darabról 8500 millió darabra emelkedett. Lényegesen javult a lakosság mező- gazdasági termékekkel való 01 Iá tásíí

AZ SZKP KB ‘SZEPTEMBERI ÜLÉSE történelmi határkövet jelent a párt és az egész szovjet társadalom életében. Megmutatta, hogy mi a helyes út és így nyolc év múlva a párt XXII. kongresszusa már kitűzhette a nagy és reális tervet: a kommunizmus kiépítésének programját.

■Sian

tezek a külvilágnak, topoghatok, türelmetlenségem ingerültségbe csap, homlokomon egy ér kidagad, nagyon melegem van, de ezek szubjektív tünetek és belső lélek folyamat ok; ebből az üzletben senki nem vesz észre semmit, hiszen láthatatlan vagyok, vagyis csupán egy vevő.

Kezdek magamat mérgesítő statisztikát csinálni. Átlag két perc alatt írok le égy-egy megfontolt sort. Már hatodik perce állok itt, láthatatlanul — ez már három sor. Hat perc alatt milyen szép tájakra érne el velem egy lökhajtásos gép.

Hat perc alatt el lehet ol- vafm Dosztojevszkij egy oldalát. Most elveszik tőlem a sorokat, az oldalt, hat percnyi Vivaldi is, milyen gyönyörű — 'egalább muzsikálnának a bolthálózatokban. *

Hirtelen megrohan a magányosság irtózatos érzése.

Egy elhagyott óceánvilág valamelyik lakitlan szigetén vagyok. Valaki, akit kitettek magányosan a világűrbe, mert konyakot akart vásárolni.

I Egy tudós — így olvastam — kiszámította, hány milligramm vas, foszfor, réz, ásványi só van egy átlagember testében. Össze is adta a tört milligramm részeket.

Mai értékben egy tizedfillért érnék. Én még ennyit sem érek — úgy látszik.

Ha valakit fojtogat a magány — ezek után teljesen megértem. Miután láthatatlanná váltam, kisomf ordái - tam az üzletből. Felszálltam egy zsúfolt buszra. Egyszeriben megtört a varázs.