Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-10 / 36. szám

in* KH7POVT* mrnnufiíN»« r.tMt XIÍ. évfolyam, 36. szám Ar« «0 fillér \ KELETSZLOVÁKIAl VASMŰ ÉPÍTŐI NAGY VIZSGA ELŐTT FIATALOK AZ ÉLEN Annak ellenére, hogy a tavaszi és a nyári hónapok az épí­tészeti dolgozók számára rendkívül kedvezően alakultak — a januári és februári hideg napok miatt visszamaradt mun­kát nem tudták mindenütt behozni. Ezekhez az építkezésekhez tartozik a Keletszlovákiai Vas­mű is — ahol a dolgozók 70 millió korona értékű munkával maradtak adósak. Az építkezési munkában melynek folyamán nem mindig tartják be a harmonogramot, még mindig sok zavart okoz az a körülmény is, hogy a technológiai berendezéseket meg. késve szállítják. A HŐERŐMŰBEN NÉMI JAVULÁS ÉREZHETŐ E napokban a legfőbb fela­dat az, hogy megkezdjék az 1. számú katlan próbaüzemelte­tését. A hőerőművekben ugyan­is a téli hónapok folyamán már lehetővé kell tenni a hengermű J Az idei bányásznapot örömteli körülmények között ünnepel­hetik meg bányaiparunk dolgo­zói. A népgazdasági tervet csaknem mindenütt jól teljesí­tik, sőt sok helyütt túl is tel­jesítették. Ezért hála és köszö­net jár derekas bányászdolgo­zóinknak. osef Pazout, a hivatal csoport vezetője ing­ujjban ült túlfűtött kis irodájában. Bele­merült számtalan ak-- Iái egyikébe és közben e-oda hintázott székén, ibb kezében piros ceruzát rtoit, amellyel a sorokat ívelte, baljával le letörölte zadó homlokát. Ha feszült tndolkodást igénylő aktán úgozott, akkor íróasztalá- ik üveglapját ütögetle a •ruzával. Végül eltolta az aktákat, itratámaszkodott, és mi- >zben idegesen dobolt az óasztal szélén, tekintßte semmibe meredt. Azután ihézkesen felállt, és a fo- Ishoz lépett. Már sikerült Ijesen kikapcsolódnia a vatalos ügyekből, ajkán osoly játszadozott, szeme Iragyogott, és a hivatali óba csendjét megtörve, nj divatos sláger dallamát Ityörészte. De elégedettségének e i zvetlen megnyilvánulása >m tartott soká. Felöltője ebébe nyúlt és á fütty ab- m a pillanatban elhalt az kán. Villámgyorsan átku- tta a kabátja másik zsebét . De mivel ott is hiába ke- sgélt, arca elkomorult, üöltője összes zsebeit át- ízte, de kutatása ered- énytelen maradt. Pazout arca megnyúlt, ■.eme idegesen hunyorgott, ca vérvörös lelt. Üjra vé­gkotorászta összes zsebeit, fordította a nadrágzsebeit . Semmi kétség: tárcája az lész fizetésével együtt el­int! Nyoma veszett, és ha :nos az íróasztalán sem, ckor ellopta valaki! Kétségbeesetten az tró- iz tálához ugrott. Egyre 'egesebben kapkodott. Ösz- •.edobált mindent, ami az sztalon hevert, és ettől a mdetlenség egyre fokozó- ott. Üjra átkutatta összes sebeit, és keze szemmel thatóan reszketett. Valaki lopta a pénzét — ez volt gyetlen gondolata. Az ab- ikhoz lépett, és megkísé- ílte, hogy higgadtan gon- olkozzon. — Ellopták — de kicso­da? Ki lehetett az? Az egész fizetésem benne volt a tár­cában. A tárca persze nem számít, de a pénzem! Ki vi­hette el? Bizonyára a büfés- nő. Sőt, egészen biztos! Ez az öregasszony kezdettől fogva nem tetszett nekem!... Megfordult és megpillan­totta íróasztalán az üres tejesüveget, mellette pedig az odakészílelt aprópénzt. Tovább morfondírozott. JltU RUZlCKA: irodájába. Rövidesen tizen­nyolc nevet jegyzett fel. Az igazgatón kívül az osztály összes dolgozói szerepeltek a listán. Az igazgató nevét nem azért mellőzte, mert őt gyanún felül állónak tartot­ta — hiszen semmi sincs kizárva —, de hát az igaz­gató mégiscsak igazgató. Némelyik név mellé kér­dőjelet tett, más neveket aláhúzott a piros ceruzával, w GYANÚ — Nem, mégsem ő lehe­tett, hiszen ma még nem járt itt. Világos! Svoboda volt, az a nyomorult. Örök­ké itt sündörög, rám erő­szakolja a társaságát. Ott­hon érzi magát a szobám­ban. Ügy tesz, mintha sze­retne engem, de tudom, hogy a legszívesebben megfojtana egy kanál vízben. De a Hájek is lehetett. Ez már a vérében van. Hiszen ő ma­ga meséli, hogy a háború alatt lopott a németektől. Vagy tatán csak nem a Loj- za volt? Nem nézné tolvaj­nak az ember, de hát a múltkor is mondta, hogy nem tudja, honnan szerez pénzt mosógépre. Hogy az ördög vigye el. Már senki­ben sem bízhat az ember. Persze, a Slepčikovä is lehe­tett az. Ez a nő mindig ki- cicomázva jár, állandóan színházba, hangversenyre, táncmulatságokba szaladgál. A legújabb divat szerint öl­tözködik. Már régen gyanús nekem. De nem, ő sem lehe­tett. Hiszen betegállomány- ] ban van. Számításba jöhet még a Votruba. Az olyan furcsa szerzet. Sohasem pa­naszkodik, félénknek látszik. De hát, lassú víz partot mos. Votruba televízióra gyűjt... De nem, nem. Inkább a Ma- chäček! igen. A Macháéek! ő haragszik is rám a pré­mium miatt... Pazout nehézkesen le­ereszkedett a székre, és egy hirtelen ötlettől indíttatva listát készített mindazokról, akik bejáratosak voltak as többeké után pedig felkiál­tójelet rajzolt. Csak az volt érdekes, hogy a gyanúsítot­tak száma nem akart csök­kenni. • — Král is lehetett — töp­rengett tovább. — Az min­denre képes. Miért ne lop­hatta volna el ö?... Es Zariba? Teringeltét! Nem akarok neki bajt okozni, de ... ő igazán nem szimpa­tikus. Minden hájjal meg­kent fickó... De mi a hely­zet Hájekkal? Most épít családi házat. Vajon hogyan áll gubával? Ördög tudja, végül csak nem ez a semmi­rekellő volt? Mindig is az idegeimre ment... Hát az a hogyishívják, az a Hrebiőek ? Annak már a neve is gya­nús. Ez a fickó sohasem köszön nekem előre... Hrebiőek mellé két vörös kérdőjel került. — Ö ... Valié óvá! Az is különös teremtés. Már me­gint a hegyek közé megy üdülni: No és itt van Peško- vá. Nyert a sporlkán! Meg­szokta, hogy mindig van pénze és nem tudja elvisel­ni, hogy kevesebb legyen neki. Mindig vigyorog, ha meglát engem. Haragszik rám, mert nem mondok bó­kokat neki. Összeszűrte a levet a Plísekkel. A Pliseki Hogy erre nem gondoltam rögtön. Nem volt neki már egy hasonló ügye? Sikkasz­tás vagy más efféle? Rémlik ; valami... Pazout lassan a névsor végére ért. Letörölte izzadt homlokát és elhatározta, hogy még egyszer átnézi a listát. Gondolatai azonban már szertekalandoztak. Vé­gül mégis hozzáírta az igaz­gató nevét. Hirtelen úgy érezte, vilá­gosság gyűl az agyában: fel­ötlött benne, hogy más osz­tályról is jöhetett a tettes. Es elhatározta, hogy hala­déktalanul a rendőrséghez fordul. Kinyitotta a fiókját, hogy kivegye a telefonkönyvet. Abban a pillanatban észre­vette a tárcáját. Felkapta és a kinyitotta. A pénz hiányta- lanul benne volt, gondosan 1 összehajtogatva. Pazout ar- l ca felderült. — Hiszen itt van! — kiál­totta vidáman és darabokra tépte a gyanúsítottak listá­ját. ■■■MiMh és más részlegek rendszeres üzemeltetését. Annak ellenére, hogy ezeken a részlegeken is lényegesen javult a helyzet — nem állíthatjuk, hogy már min. den rendben van. Mit üzenjünk például az El­ső Brnói Üzem dolgozóinak, akik annak ellenére, hogy jól tudják, milyen szükség van minden munkáskézre, nem akarták a dubnicei gépipari és metalurgiai üzemből három elv­társat felvenni ? Az üzem Kladnóról segítsé­gül küldte őket és itt azt hoz­ták tudomásukra, hogy nincs rájuk szükség. Hogy a hőerőmű teljesítse feladatát, minél előbb le kell fektetni a csövezetet. Sokat kell még pótolniuk. Nem annyira a Potrubí“ üzem a hibás, mint a Hutné stavby üzem, amely nem gondoskodott arról, hogy a sürgős teherko­csik számára építsék ki az út­testeket. JURGA KOLLEKTÍVÁJA AZ ELSŐ Erről és még sok más fon­tos kérdésről két aktíván folyt a vita. A legnagyobb szállítócégek igazgatóinak országos aktívá­ján, melyen az FSZM- és a CSISZ-funkcionáriusok is részt- vettek, szocialista munkaver­senyt hirdettek a KSZ Vasmű legjobb dolgozóinak címéért. A verseny feltételeihez tar­tozik a tervek pontos előké­szítése, a jó minőségű munka, és a pontos szállítási határidők betartása. A versenybe az Ádám Jurga vezette kollektíva is jelentke­zett. Arra kötelezte magát, hogy november 15-ig befejezi a pörkölde kiépítését (melynek terv szerint ez év végéig kell elkészülnie.) Példájukat a többi kollektíva is követhetné, elsősorban a hő­erőművekben és a hengerdé- ben. A szocialista munkaverseny­ben nemcsak azok állnak ver­senyben, akik közvetlenül az építkezésen dolgoznak, hanem azok is, akik a plzeni, ostravai, brnói üzemektől és máshon­nan a gépalkatrészeket vagy más megrendeléseket szállít­ják. A szállítócégek még mindig sok kifogással élnek és a meg­rendeléseknek nem tesznek pontosan eleget. Ez is tanévnyitó fallace alabami kormányzó, égerek egyenjogúsági kö­döseinek elszánt ellenzője ;lső tanítási napon bezárat- j tuskegee-i iskolát, ahová i először a fehér diákok lett néger gyerekek is be­koztak. Ez az iskola lett la az első Alabamában, ahol megszüntetik a faji elkülöní­tést — kilenc évvel azután, hogy az amerikai legfelső bí­róság úgy döntött: minden is­kolának egyformán nyitva kell állnia a fehérek és négerek Az ostrava-karvinai bánya-körzet dolgozói különösképp a szocialista munkabrigádok tagjai előtt. gyakran járnak a közeli Beszkid hegységbe kirándulni. A képünkön a Záruba bánya Michalec A tanévkezdést egyelőre egy brigádját láthatjuk feleségeikkel és hozzátartozóikkal. A Michalec-brigád tagjai egyébként héttel elhalasztották. már az év első hét hónapjában terven felül 5022 tonna szenet bányásztak ki. A tagság bizonyítéka Mint közismert, a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei előtt az elkövet­kező napokban, hőnapokban fontos feladatok állnak. Rit­kán gyülemlett fel aránylag ily rövid idő alatt annyi fontos feladat, mint ez év utolsó fe. lében. Az akciós tervek telje­sítésének felülvizsgálása, rész­vétel az 1964-es népgazdasági terv előkészítésében, az új ok­tatási év megkezdése, az évzá­ró gyűlések biztosítása stb. Nem csekélyebb feladat a tag­sági igazolványok kicserélése. Ugyanis a kék fedőlappal bo­rított CSISZ-igazolványok ja­nuár elsejével teljesítették kül­detésüket. A CSISZ első kong­resszusától ez lesz az igazol­ványok harmadik kicserélése. Az igazolványok kicserélése nemcsak szervezeti vagy ad­minisztratív feladat, hanem fontos politikai jellegű fela­datnak kell tekinteni. Ugyanis egybe kel! kapcsolni a többi feladattal, elsősorban a CSISZ IV. kongresszusa eredményé- nyének biztosításával, vala­mint az 1964-es népgazdasági terv megtárgyalásával és elő­készítésével. Az utóbbi hetekben a CSISZ járási bizottságai értekezlete­ken és szemináriumokon fog­lalkoztak az igazolványok kicse­rélésének jelentőségével. Igaz, hogy az aktívák nem minden­hol sikerültek a legjobban. A rimaszombati járásban a kör­zeti értekezleteken több szer­vezetből nem jelentek meg az elnökök. Az elkövetkező na­pokban azonban már az alap­szervezeteken van a feladat. Az alapszervezetek vezetősé­geinek, a CSISZ valamennyi tagjának aktívan kell hozzá­járulni e döntő feladat telje­sítéséhez. Olyan politikai és szervezési formákat kell vá­lasztani, hogy az igazolvány­csere símán és célszerűen men­jen végbe. Különösen nagy gondot kell fordítani a szeptemberi tag­gyűlések előkészítésére, ahol az igazolványcsere jelentősé­géről, a terv jóváhagyásáról lesz sző. A taggyűlést a ta­gokkal folytatott beszélgeté­sek, eszmecserék előzik meg és követik. Ugyanis ki kell használni az alkalmat arra, hogy elbeszélgessenek a CSISZ küldetéséről minden egyes tag­gal. valamennyi fitalial. Élni kell az alkalommal, hogy se­gítségükkel, hozzászólásukkal megjavuljon a CSISZ-munka, hogy az érdekes és vonzó le­gyen valamennyi fiú és leány számára. Annak ellenére, hogy a CSISZ tagjainak túlnyomó többsége becsületesen teljesíti alapvető feladatait, számolnunk kell azzal is, hogy lesznek olya­nok, akik lemaradnak, nem doL goznak tevékenyen s elhanya­golják tagsági kötelességeiket. Az ilyenekkel lesz talán a leg­több gond. De érdemes ezek­kel is foglalkozni, különösen, ha a termelésben, a tanulás­ban megállják a helyüket. Figyelembe kell venni, hogy lemaradásuknak néha nem is saját maguk az okai. Gyakori oka ennek a vezetőség fogyaté­kos munkája, a gyönge szer­vezeti élet, s néha a hanyag­ság is. Ha azonban megállapít­juk, hogy egyesek közönyösen, tudatosan nem dolgoznak, rendszeresen kerülik a CSISZ- munkát, munkájukban hanya­gok, helyénvaló lesz, ha a tag­sági igazolványok kicserélésé­vel kapcsolatban a taggyűlés kizárja őket a CSISZ soraiból. Az ilyen esetekben is megfon­toltan kell eljárni, s kihasz­nálni valamennyi formát arra, hogy megnyerjük őket a te­vékeny munkának. Az igazolványok kicserélése jó alkalom lesz az új kérdé­sek megoldására Is, melyek szorosan összefüggnek a szer­vezet belső életével, az ifjú nemzedék kommunista szel­lemben való nevelésével. Rend- behozni a tagnyilvántartást és biztosítani különböző módsze_ reken és formákon keresztül, hogy valamennyi CSISZ-tag elejétől fogva becsülje a piros színű tagkönyvet, mely a szí­nével is bizonyítja az ifjú nem^ ' zedék hűségét a párthoz, » munkásosztályhoz. Szigl Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom