Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-08-13 / 32. szám

H

armincöt fok árnyékban. Liheg a világ a nagy melegben. Ä Keletszlovákiai Vasmüvekben azonban nincs megállás. Voltam itt télen is, akkor harminc fok volt. Csakh , a nulla alatt. Izzad az egwž épülő és már megépült gyár-mammut. De nincs megállás. Télen-nyáron megy a munka, a tervek szerint. Szikrázó fagyban és bénító melegben is épül és terebélyesedik Közép-Európa most születő legnagyobb kohászati üzeme.

Izzadnak a brigádosok is. Itt adtak egymásnak randevút Szlovákia jónéhány főiskolájának hallgatói. A bratislavai gépészeti főiskola, az orvosi fakultás diákjai, a zólyomi erdészeti főiskolások, a kassai gé- oészek, a jövendőbeli pedagógusok. Itt vannak a kassai ipariskolák diákjai is. Mennyi diák! S mégis jó időbe tellett, amíg rájuk bukkantam. Mert alyan hatalmas ez az építkezés, hogy az emberek valósággal eltörpülnek a negyvenmé- :eres tornyok és csarnokok nellett. M. Dusánnál beszélge- :ek a brigádról, a kosztról, a nunkáról és persze a melegről. Mert bármit is mond az ember, a meleg, a rekkenő hőség, a •cánikula itt most a fő téma. 3ronzbarnára égette Dusánt is a nap, s ő magyarázza, mit is <ell neki és társának B. Péternek elvégezni a mai nap folya- nán. Csákányoznak, de becsü- etükre legyen mondva, nagyon nehéz feladatot adott nekik a >acai föld. Tele van kövekkel, oviccsal, s ugyancsak meg teli feszíteni az izmokat, hogy akár egy centimétert is jussanak előre. Pihennek, közben- közben elszaladnak vizet inni, s közben biztosan azon törik fejüket, mi volt nehezebb, a sinusgörbét felrajzolni vizsgán a táblára, vagy csákányozni. De lem elégedetlen egyik sem. Tudja, hogy ez is kell. Ahhoz, íogy felépüljön a gyár, hogy negismerkedjen a fizikai mun- iával és becsülni tudja a mun- iásokat. És végső soron ki kell ;ágni a rezet társai előtt is. Titokban meg arra gondol, íogy ez alatt az egy hónap

IZZADÓ VASAK KÓZT

alatt megerősödik. Megnőnek az izmok, szép bronzszíp lesz a test, szélesebb a váll. Dolgozik hát tovább Dušan szorgalmasan, s lassan befejeződik a pénteki nap is, jön a kurta szombat, s az édes vasárnap, a pihenés napja.

Vasárnap elbúcsúzik a Keletszlovákiai Vasművektől a bratislavai orvosi fakultás bri- gádos-csoportja. Jókedvvel, vígan indulnak újpiak. Minden okuk megvan erre az örömre. Ök nyerték el a legjobban dolgozó kollektíva címet, ^ az ezzel járó oklevelet. Melleiken a „A Keletszlovákiai Vasművek építője“ jelvény. Szép volt fiúk, lányok. A sikerhez gratulálunk, s egy év múlva ismét találkozunk!

b. gy.

Sátor Géza, a dióspatonyi szövetkezet kertészetének vezetője mondotta:

— Hát kell ezekről a lányokról még szólni is? Elég, ha az ember nézi a munkájukat, igyekezetüket. A munkájuk, az mindent elmond róluk.

A szocialista tnunkabrigádos lányok, valamint 10 iskolás kislány kapálják a kertészet őszi káposztáját.

— Hárman már itt maradnak

vetkezet elnökétől, Kalmár elvtárstól tudom), hogy a fiatalok, mivel nem rendelkeznek háztájival, ha a szövetkezetben 350 munkaegységet ledolgoznak, év végén a jutalékon kívül plusz 2 koronát kapnak még minden ledolgozott munkaegység után. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy más szövetkezetekből, majd a tél folyamán körülnézhetnének a dióspatonyi szövetkezetben és biztos, hogy

Kapáló lányok. Munkájuk után csak dicsérni lehet őket.

m is segítünk

Ä porfelleg alatt tehergépkocsi karaván kígyózik Chomútov felé. Vidám katonák dalától élednek a sötétzöld fenyvesek. Most nem a gyakorlótér felé igyekeznek, hanem egy hosszan elnyúló völgy puha ölén verik le sátraikat.

Ebéd után meg is kezdődik a munka. A gépfegyverek és golyószórók markolásához szokott kezek most villát, kaszát és gereblyét ragadnak.

Suhog a kasza, dőlnek a rendek. Egy az ütem, egy a gondolat: nemcsak védeni, hanem építeni is a hazát.

Az egyik csoportban magyarul dalol valaki:

— Aki legény jöjjön velem kaszálni...

Kovács Sándor katona, a csoport élkaszása dúdolja a dalt. A kötelező katonai szolgálat előtt a szállási szövetkezetben dolgozott. Jó munkát végzett ott is. Büszkék lehetnek rá az otthoniak, mert itt is a legjobb katonák közé tartozik.

Suhog a kasza, friss szénaillatot visz a szél.

Radóczky József,

Érdekességek

az iskolások közül is. Jól, lehet keresni, hát szívesen jönnek — mondja a kertész.

A szövetkezet valóban sok fiatallal dicsekedhet és talán nem is kell sokat beszélni arról, hogy a szép kereseti lehetőségnek is nagy szerep jut a fiatalok ittmaradásában. Igaz is, 15 koronát fizetnek munkaegységenként (előlegbe — különben a munkaegység összértéke 27 korona 50 fillér). A szövetkezet kuriózuma (a sző]

© Az e napokban Bratislavá- ban megtartott borkóstolón 389 borfajtát mutattak be. A nemzetközi zsűri 58 arany, 269 ezüst és 49 bronzérmet, valamint ' 10 díszoklevelet osztott szét. A csehszlovákiai borok 24 aranyérmet kaptak.

• A jesenníki erdőségben egy 2,75 kg-os vargányát találtak.

® Most közelében a brandovi erdőség faiskolájában PVC-böl készült sávokat alkalmaznak, ezek lehetetlenné teszik a gyomnövényék elburjánzását.

" • Augusztus közepén Prágában tartják meg a méhészek XIX. Világkongresszusát, melyre több mint 900 küldött érkezik 33 országból.

© Hazánkban a méhészeti szövetség Szenckirályfán tanulóotthont tart fenn, amely egyedülálló az egész országban. A mezőgazdasági üzemek méhészei itt rövid tanfolyamokon vehetnek részt.

• A budapesti Gerbeaud cukrászda, repülőgépen naponta több mint 80 kg tortát szállít Londonba, Párizsba és Bécs- be.

sokat, nagyon sokat tanulnának).

A tízhektáros kertészet terve 100 ezer korona, eddig 233 ezret teljesítettek( és a kertész szerint nem is lesz semmi fennakadás.

A lányok kapálnak, a fejüket sem ütik fel.

— Hát ne szégyenkezzetek — szólnak rájuk a körülátlók. Viselkedésükben azonban több a huncutság, mint a szégyen- kezés.

i

i

® A peíhrimovi Agröstrój n. v. újszerű fejőgépeket szállít Kubába.

• A Szovjetunióban legújabban olyan üveg gyártását kezdték meg, amely átengedi a napsugarakat, de a meleget nem. Az újszerű üveg gyártására nagy jövő vár.

— Kik is nyerték el a szocialista munkabrigád címet?

— Irmáék — mutatja az egyik lány „a tetteseket".

— Nyolcán voltunk, s csak négyen maradtunk. A többiek másfelé vannak, meg férjhez mentek — magyarázzák mentegetőzve.

— És magük mikor mennek?

— Ráérünk még — vágják rá gyanús gyorsasággal.

Aztán kiderült, hogy nekem volt igazam, mert egyiküknek, másikuknak már ötezer koronája van a bankban — a bútorra való. Dehát könnyű ott spórolni, ahol a havi 700 (vagy több) körüli fizetésen kívül (a természetbenit nem is számolva) év végén két-háromezer korona is üti a markukat.

Irma és Kati már harmadik éve dolgoznak a szövetkezetben. Azt mondják:

— Jó itt. Itthon is vagyunk, pénzünk is van és szórakozás is akad.

(Rengeteget utaznak a szö- vetkezetesek Magyarországra, ä Tátrába, minden évben meglátogatják a brnói kiállítást, azonkívül gyakran járnak színházba is.)

Kölcsönös hát a megelégedés, mert a szövetkezet vezetőitől meg ezt hallottuk:

— Jó, hogy itt vannak. Örülünk!

Az iskolások, akik csak „úgy", a nyári szünidőben dolgoznak a kertészetben, versenyt kapálnak a „nagyokkal". Ilonka kilencedikes, Márta nyolcadikos, Cecília pedig már tizenegyedi- kes lesz az őszön.

— Mire lesz a sok pénz? — kérdezem.

— Hát csak úgy. Ruhára, cipőre — szerénykednek.

Márta azt mondja:

— Én órát akarok.

Aztán szaladnak a többiekhez, nehogy nagyon elmaradjanak. A huncutság nevetéssé érik bennük. Örülnek.

A szövetkezet elnöke is azt mondotta:

— Mi is örülünk, hogy jönnek. Most tízen, jövőre megint és lassan, de biztosan fiatalodunk. A kertészet meg sokat termel.

Ez persze a kertész ügyességén is múlik. -tóA Prága-karlíni Plastimat n. v. a plzeni gépüzpmekben készülő villanymozdonyok szántára üveglaminátból profilokat készít. A súlya nem több 20 kg-nál.

Visszapillantás

A kíváncsi utazó, a turista szemével nem árt pillantást vetni, ha utólag is a már kapuit bezárt libereci könnyűipari vásár eredményeire. Különösen akkor nem, ha az illetőnek alkalma nyílt megtekinteni az előző kiállításokat is. A kiállítás több mint fél millió szemlélője, — melynek túlnyomó többségét természetesen hazaiak alkották, megtalálhattuk itt 45 ország hivatalos vendégét és turistáját is, — arról tanúskodik, hogy fokozódik nemcsak a hazai, de a külföldi érdeklődők száma is könnyűipari gyártmányaink iránt. Erről azonban a kiállítás emlékkönyvei beszélhetnének legtöbbet. A kiállítás sikerének tudható be már maga az a tény is, hogy a kiállítás háromhetes nyitvatartás ellenére sokak szemében kevésnek bizonyult. Persze a meghosszabbításra sem szervezési, sem pedig egyéb okokból nem kerülhetett sor.

És itt mindjárt fel is tehetnék a kérdést: mi a magyarázata az érdeklődésnek, a sikernek? Sajnos, nem válaszolhatunk erre a kérdésre egyöntetűen. Annyi azonban bizonyos, hogy a kiállított tárgyak tematikus elhelyezése nagyban hozzájárult a sikerhez. Ez érthető is, hisz az egyes kiállított tárgyak például ilyen beosztásba: gyermek és ifjúsági, vagy a női, férfi, család és hasonló elnevezésű pavilonokba kerültek. Érthető, hogy az ilyen elrendezés mellett a kiállított anyag sokkal áttekinthetőbbé vált, A látogatók úgyszintén a legnagyobb megelégedéssel könyvelték el az egyes kiállított tárgyak leírását, melyekről nem hiányzott a készítő üzem megnevezése sem. De talán a kiállítás egyik legnagyobb érdeme mégis az volt, hogy megnevezte, melyik termék kapható már és hol, illetve hol rendelhető meg és milyen árban.

A kiállítás igazgatósága bizonyára nagy figyelemmel kísérte a látogatók előző évi

megjegyzéseit, óhajait, javaslatait. Valószínűleg így helyezkedett arra az álláspontra, hogy a kiállítást egyúttal el- árusítással köti össsze. A nem végleges megállapítás szerint a kiállításon eladott áru értéke jóval meghaladja a 43 millió koronát.

A libereci vásárnak azonban nemcsak kiállítási jellege van. Küldetése sokkal szélesebb körű. Küldetése többek között a könnyűipari cikkek kereslete csakúgy, mint a cikkeket gyártó vállalatok közötti helyes arány kialakításában, csak úgy mint a minőség ellenőrzésében és főképp javításában. Ez a két fontos dolog amúgy is előtérbe került az utóbbi időszakban gazdasági életünk egész területén. Ezt a célt szolgálta a „Libereci kiállítás 1963 érméért“ meghirdetett verseny is. A nemzeti és szövetkezeti vállalatok, a helyi jellegű vállalatok 279 termékkel neveztek be a versenybe. így 85 kiállított tárgy nyert érmet a gyártó üzemnek és 59 kiállított áru pedig oklevéllel gazdagította a kiállító vállalat hírnevét. E verseny legnagyobb eredménye, hogy mellőzve minden formalitást a minőség a kiállított tárgyak tökéletességét szolgálta. A verseny komolyságára mi sem jellemző jobban, mint az a pontja, amely kimondja, hogy az összes díjat nyert készítmény sorozatgyártása egy éven belül megkezdődik.

Összehasonlítva az előző évek kiállításával az ideit, megállapítható, hogy nagy haladást tett könnyűiparunk az előző évekhez viszonyítva. Elmondhatjuk, hogy vállalataink egyre inkább respektálják a fogyasztóközönség igényeit. A kiállítás rendezősége okulva az újonnan szerzett tapasztalatokon, bizonyára még inkább közelebb kerül a vásárlóközönséghez és hozzájárul a fogyasztók és a termékeket gyártó vállalatok közötti helyes viszony kialakításához.

—ny—d

Fiatalok a kombájn

nyergében

A brigádtagok — (balról jobbra) Bernáth Irma, Borbála, Lukács Ilonka és Csonga Kató.

Reggel van, de a hőség máris tikkasztó. Igazi aratási idő. KISSIMON Pál, az egyetemesen gépesített brigád vezetője, amely a szocialista munkabrigád címért versenyez a Pesze- rény feletti árpatáblára kalauzol bennünket.

Az árparendeket szinte nyeli a kombájn. Nyergében a 26 éves Páris Dénes ül, mellette a 15 éves Kissimon Aladár, a se- gédkombájnos.

Wiedermann Amint közelebb érnek, intünk, álljanak meg. Aztán,

Felvételünk a Nagyrnegyeri Állami Gazdaság Gólyás részlegén készült. Három szorgalmasan dolgozó kislányt — Pifkó Rozália, Üjj Teréz és Üjj Márta — mutat be munka közben.

Amilyen meleg fogadtatásban részesültünk ezen a forró nyári napon, olyan „jeges“ volt a környezet. Nem csoda, hiszen a Bratislavai Cukrászipar központi üzemébe, annak fagylaltgyártó részlegébe vezettek l<a- lauzolóink: Grič elvtárs, az üzem vezetője, valamint a sokéves tapasztalattal rendelkező, Szovjetuniót járt Žáčik mester. Szinte hálásak vagyunk, hogy az aszfaltolvasztó hőség elől a jégtömbök és jégkockák birodalmába menekülhettünk. Itt főzik, keverik, jegelik a finom vanília-, kávé-, csokoládé-, eper- és málnafagylaltot. Gyermekeknek nyalánkság a

Fagylaltgyárban jártunk

(Foto: mv.)„fagyi“, felnőtteknek frissítő.

A Moszkva utcai 7. számú vadonatúj épületben ilyenkor, a nyári idényben vagy százhu- szan dolgoznak. — Ezeknek kerek 85 százaléka női munkaerő — tájékoztat bennünket a mester — javarészt fiatal CSISZ-tagok, akik minden dicséretet megérdemelnek. Átmeneti nehézségeink nem is a munkateljesítményben rejlenek, hanem a jelenlegi szűkös vajkiutalásban. Ha majd elegendő vaj és tejszín áll rendelkezésünkre, lényegesen jobbíthatjuk a fagylalt és a cukrászsütemények minőségét. Ebből naponta átlag hatvanfélét sütünk, a fagylaltból pedig

három-négyféle készül minden nap.

— A városi lakosság szükségleteinek fedezésén kívül vidékre is szállítottak árut az aratási csúcsmunkák idején?

— Természetesen — válaszolta Grič üzemvezető elvtárs, — Csakhogy a rendeléseket rendszerint az egyes cukrászboltok teljesítették, amióta cukrászati termelő üzemünket delimitáció révén különválasztották a cukrászboltoktól és a szikvízgyártástól. A cukrászboltok főleg a peremvárosba és a környező falvakba szállítottak nagy mennyiségű fagylaltot és süteményt. Kitűnik ez abból is, ’■ogy forgalmuk több

mint 15 százalékkal növekedett a mezőgazdasági csúcsmunkák idején. — Ha az aratók inkább sörre „szakosították“ magukat, annál több kelendősége volt a. fagylaltnak és édességeknek a „gyengébb nemnél“. Nem mondhatom azonban, hogy az aratás befejeztével kisébb a forgalmunk. Ellenkezőlég, a rendkívüli hőség hozzásegít bennünket a tervteljesítéshez.

Grič elvtársat közben elszólították a pékségbe, mi pedig a jég birodalmából — nagyon kelletlenül — ismét kiléptünk az augusztusi kánikulába.

K. H.

hogy mellénk ugranak, kérdezzük őket.

Páris elvtárs válaszai rövidek, mert amint mondja, minden perc drága. Hiszen ő is elfogadta az ipolyhídvégi fiatalok versenyfelhívását, s a versenyben nem akar szégyent hozni a losonci járás egyik legjobb komplex brigádjára, amely mint már említettük a szocialista munkabrigád címért versenyez.

Amint tovább halad a kombájn, a gépesitőt kérdezzük az aratásról.

— Idén kétszázötvenhat hektárról takarítjuk be a termést — mondja. Ebből 210 hektáron kétmenetesen végezzük az aratást. A napokban már be is fejezzük, ami Párisékon kívül Jónás Ferencet, valamint Medve Istvánt is dicséri. A zsélyi aratók jó munkát végeznek és lf& befejezték az aratást a szomszédos szövetkezetekbe mennek a kombájnokkal segí- téni.

Nagy gondot fordítanak á szalma gyors betakarítására is, hogy mielőtt elvégezhessék á tarlóhántást. Fiatalos lendülettel halad a munka, de hisz fiatalok ülnek a traktorok és á kombájnok nyergében.

Kajtor Pál, Zsélj;