Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-30 / 30. szám

Bratislava, 1963. július 30. XII. évfolyam, 30. szám Ara 61) fillér KILENC HÓNAPOS ­JÓL ERETT Gyerekek a vízben . . . ... és a víz mellett Pártunk XII. kongresszusa előkészítésének idején a prágai ČKD Sokolovo üzem CSISZ- tagjai között érdekes kezdeményezés szüle­tett. Járjuk be az üzemet, nézzünk be minden sarokba és fedezzük fel a rejtett tartalékokat. Az őrjárat sikeres volt. Kihasználatlan nyers­anyag, gépek, alkatrészek halmaza került lis­tára. „Szemfüles“ nevet kapta a csapat és a mozgalom. Azóta csak kilenc hónap telt el. A Szemfüles — illetve ahogy az nálunk köz­ismert, az ifjúsági fényszórók mozgalma ha­zánk ifjúsági körében népszerűvé vált. Ki ne ismerné Méry József kombájnost? Tavaly a legered­ményesebb volt az aratásban. És idén? Újra az elsők között jár. Pontosabban a között a hat között, akik a fiatal kom- bájnosok versenyében az első helyeken váltogatják egymást Vállalása értelmében az idén 350 hektáron aratja le a gabo­nát. A tavaly elért eredményé­hez képest ez jóval kevesebb, de idén a minőségi munkára fekteti a fősúlyt. A Gombai Állami Gazdaság büszke lehet kombájnosára. Jllllilllllüiíiiliilüillííiiiilllliil A sokolovói fiatalok kezde­ményezése rövid idő aiatt be­járta az országot. Az üzemek százaiban fiatal munkásokból és technikusokból álló Fény­szóró-csapatok alakultak. A komáromi hajógyárban is ala­kult ilyen csapat. Rövid idő alatt másfél millió korona ér­tékű nyersanyagot, kihaszná­latlan gépeket fedeztek fel. Többek között egy 500 ezer korona értékű prést, mely 180 korona kiadás miatt több hó­napon keresztül kihasználatla­nul hevert. A bratislavai Mata­dor-üzemben több csapat ala­kult. Egyesek a műhelyeket, mások a raktárakat, az újítási javaslatok realizálását vizsgál­ta felül. A felfedezett végösz- szeg közel kétmillió korona. A martini gépgyárban a Fény­szórók több vagon kendert fe­deztek fel, mely-: több éven keresztül kihasználatlanul fog­lalta el a raktárt. Így lehetne sorba menni az üzemeken. Ki­használatlan gépek, fölösleges alkatrészek, fém, acél, stb. tö­megét fedezte fel a Fényszóró mozgalom. Chebtöi egész Cser­nőig kerestek, kutattak a fia­talok. Ha összevetjük a kimu­tatott végösszeget, hazánk 1530 üzemében az ifjúsági Fényszórók 650 millió korona értéket fedeztek fel. Az ifjúsági Fényszóró a fa­lun, a mezőgazdaságban is ki­tett magáért. A februári nagy hidegek ellenére a Fényszórók csapatai a dunaszerdahelyi já­rásban a gépek karbantartását, javítását ellenőrizték. A leg­nagyobb buzgóságot a falun működő fényszórók azonban a föld előkészítésénél, annak he­lyes és teljes kihasználásánál végezték. Nádszegen, Ipolysza- kállason, Gútán és Perínben ellenőrizték, hogyan készítet­ték elő a talajt az ifjúsági ku­korica alá. Másutt „elfelejtett“, parlagon heverő földek, parcel­lák után kutatott a Fényszóró sugara. A komáromi járásban a Vágduna-mentét pásztázta végig. Vagy 200 hektár kihasz­nálatlan, bokrokkal, öreg fü­zekkel. bogánccsal benőtt te­rületet találtak. A felfedezett területet rendbehozzuk, — ha­tározták el a fiatalok — és gyümölcsöst telepítünk. Tervü­ket és lelkesedésüket részben keresztül húzták. Nem lesz be­lőle gyümölcsös, hanem a Du­nai Vízmű fogja a feltárt he­lyet használni. Bántja a dolog a komáromi fiatalokat és ma arról beszélnek, hogy behoz­zák a (kétszáz hektárt. Az ősz­szel új helyeket találnak, itt tervezik a gyümölcsfák ülteté­sét. A lévai járásban 33 hektár parlagon heverő földet talál­tak. Ludanyban gyümölcsfákat ültetnek ki, Vozokányban a pionírok zöldséget termelnek rajta. A nagyszombati járásban a Fényszóró a kombájnok és a cséplőgépek körül jár. Állan­dóan hangsúlyozza: vigyázza­tok a szemre, égy se vesszen kárba! Iáit, a pártszervezetekben és szervezetek többségében meg­nyerte a dolgozók rokonszen- vét és támogatását. Ez a for­ma igen hatékony és vonzó. Nemcsak gazdasági, értékeket ment meg, hanem nagy jelen­tősége van a fiatal munkások, technikusok és mezőgazdasági dolgozók nevelésében. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt napokban értékelte a Fényszó­rók mozgalmát, és helyesnek tartja ennek a mozgalomnak kiterjesztését népgazdaságunk valamennyi területére. Egyút­tal felhívja a CSISZ-funkcioná- riusok. valamint a gazdasági vezetők figyelmét: következe­tesen gondoskodjanak arról, hogy a ki nem használt gépe­ket, anyagokat, termőföldeket ne csak felkutassák, hanem mindenütt teljesen felhasznál­ják 3 termelés növelésére. LVT 63 Ma már sokan ismerik az országban a címben hasznúit rövidítést. De bizonyára sokan vannak olyanok is, akik szá­mára az LVT 63 rébuszként hat. Pedig immár nyolcadszor találkozunk, mindig így nyár derekán a Libereci Mintavásár­ra csalogató plakátokkal. A Libereci Mintavásár minden év­ben könnyűiparunk legszebb termékeit mutatja be. A mintavásár egyformán vonzza a férfi- és nőlátogatókat. A lakásberendezésektől a ruházati cikkekig dísztárgyakon keresztül leírhatatlanul sok cikket láthatunk itt, és az ott létesített rögtönzött elárusító helyeken a kiállított tárgyak­ból vásárolhatunk is. A vásár egyik érdekessége, mint azt olvasóink alsó képün­kön láthatják is, hogy a kilencezer kiállított tárgyból ez év­ben több mint ezret a szabad ég alatt helyeztek el. Már a múlt évi Libereci Mintavásáron a szervezők harcot indítottak a lakásainkban még itt-ott előforduló ízléstelen dísztárgyak ellen. Ezek helyébe modern, korunkat és élet- körülményeinket helyesen visszatükröző iparművészeti cikke­ket ajánlottak. Ebben a szellemben az idei vásár további lé­pést tett előre. Nem feledkeztek meg a gyerekekről sem, különösen ami a kiállított gyerekruházati cikkeket illeti. A libereci vásár jelentősége az elmondottakon kívül abban van, hogy küldetése többek között, visszatükrözni fogyasztó­ink igényeit és követelményéit. A vásár látogatói kis kérdő­ívet töltenek ki, melyen kifejtik javaslataikat könnyűiparunk­kal szembeni követeléseikkel kapcsolatban. , A Fényszóró-mozgalom va­lamennyi üzemben és falun megértésre és támogatásra ta­|wbc—jincaM. ii'j'fiijimiiüjL'.iaM F elkapaszkodom a kom­bájn fehér napernyője alá, onnan nézem a négyszáz holdnyi gabona hullámzását, s dicsérem an­nak az ismeretlen embernek a megjigyelöképességét, aki először hasonlította össze a búzát a tengerrel, aki elő­ször mondta így: „búzaten­ger... “ Tengeren utazom most, amely zizegve zúg a reggeli szélben, s ha forgószél tá­mad felette, még örvénylik is, mint a víz. Piros hajó dohog alattam, mellettem a kormánykeréknél olajfoltos atléta-trikóban ül a gépke­zelő — a kombájn kapitá­nya — ő is szüntelenül a búzára néz, szeméből sugár­zik a derű — méteresnél magasabb búzát aratunk, és jó érzés ez! Amikor megál­lunk a tábla szélén kiüríte­ni a tartályt, két markát kitár jh a zuhogó gabona alá, amely tiszta és hűvös, mint a zuhanyból sugárzó víz. Csak ennyit mond a kom- bájnos: — Csudálatosán tiszta! Egy óra múlva jön a bri- gádvezetö a furcsa utasí­tással: — Géza ürítse ki a gépet, elmegy learatni a búzavirá­got... Vége a kombajnos jóked­vének, kelletlenül szedelöz- ködik, aztán az egész táblát megkerülve, a túlsó oldalon kiszakítunk a négyszáz holdból egy húszholdas par­cellát, amelyen térden alul ér a gabona, az is olyan rit­kán fogant, hogy könnyebb lenne megkapálni, mint a kukoricát. Búza helyett a gaz termett bőségesen.. Ezt a darab búzát tavasszal ki kellett volna szántani. — Ha enyém ez a föld, nekimegyek a tizenkettes ekével, s bevetem kukoricá­val. — Maga látta ezt a föl­det tavasszal? — Láttam. Elégia a búzavirágról — Nem figyelmeztette a vezetőséget ? Vállat von: — Nem az én dolgom az. A z első kör után megáll a géppel, hátramegy, beleturkál a tartályba és dörmög: — Itt a hideg vízre valót sem keresem meg. Elpocsé­kolták a földet! Magam is megnézem a tartályt, néhány kilónyit arattunk az első fordulóban, az is furcsa keverék, a búza csak olyan ritkán csillog benne, mint homokban az ar,any szemcse. Kár, nagy kár ezért az aratásért, ezt érzem én is, s amikor neki­vágunk a gazos földnek, nem a gép motollájára fi­gyelek, hanem a kombájhos arcát tanulmányozom. Az ember, akiről egy órával ezelőtt még áradt a derű, most nyomottan gubbaszt az ülésen, akit az imént ha­jóskapitányhoz hasonlítót - tam, most szinte egy fejjel kisebbre zsugorodott. És morog, csak morog, jobban morog, mint a gép, mind gyakrabban, egyre dühöd- tebben mondja: — A hideg vízre valót sem keresem meg itt! Talán az ötödik forduló­nál megérkezik a brigádve­zető, int, hogy álljunk meg, felmászik a vaslétrán, bele­túr a zöld színű magba és csóválja a fejét: — Ha az én földem lenne, Géza, tavasszal nenh teketó­riáznék vele, hanem neki- eresztém a tizenkettes ekét. Nyelvemen van, hogy megmondjam: „azt akkor is meg kellett volna tenni, ha nem a magáé, hanem az ál­lami gazdaságé ez a föld".. / nkább tűzvész pusztí­totta volna el a húsz holdnyi rossz gabonát. Mert könnyebb lenne leírni azt a szörnyű szót, hogy elemi csapás, mint azt a még szörnyűbbet, hogy kö­zömbösség. Ezen tűnődöm egész délelőtt, s abban ta­lálok némi vigaszt, hogy láttam a kombújnos keserű mosolyát, a brigádvezetö szomorú arcát,' az ősz hajú mezőgazdász lehajtott fejét, S ebből tudom, hogy már tavasz óta is nagyot válto­zott itt az ember, s talán jövőre már. nem történhet meg, hogy ilyen elégikus- szomorúan kell írni a búza­virágról. SIMON LAJOS Gyors A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatala közzétette az 1963-as népgazdasági terv tel­jesítésének első félévi adatait. Az állami terv alapján végzett beruházások összértéke 14.1 milliárd rubelt tesz ki. A be­ruházások összege — 1962 első féi évéhez képest — négy szá­zalékkal nőtt. A szovjet ipar 103 százalék­ra teljesítette bruttó termelési tervét, a termelés volumene tavalyhoz képest 8.5 százalék­kal bővült. A mezőgazdaság 1965 első hat hónapjában 115 ezer trak­tort, 39 000 teherautót, 85 000 különféle kombájnt és számos léptekkel egyéb mezőgazdasági gépet kapott. A szovjet népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma jelenleg 69 millió fő, tavalyhoz képest két millióval nőtt A : Szovjet­unió lakossága 1,7 millió fővfel növekedve, 1963. július elsejé­re 225 millió volt. A Szovjetunióban 61 millió ember tanul. Az egyetemeknék és főiskoláknak hárommillió hallgatójuk van. A Szovjetunióban ez év első fél évében 485 000 lakást épí­tettek az állami terv kereté­ben, jelentős a magánerőből épített házak száma is. előre

Next

/
Oldalképek
Tartalom