Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-23 / 29. szám

IS ormos a város, fekete az **• egész környék. A talajt óriási gépek forgatják át, nyo­mukban füsttenger képződik, széngáz, és gyakran lángralob- ban ä szénréteg, amiről a föl­det lekotorták. Zúgó vízsuga­rakkal oltják, akadályozzák meg a tűz terjedését. A mosti barnaszén-bányák inkább agyagbányákra hasonlítanak e tekintetben, mert nyitott, kül­színi fejtéssel szedik belőlük a szenet. A hatalmas, emberi szemmel beláthatatlan szénme­zők felett állandó füstfelhö van, nem tudni eső készül-e. Csak a gyakorlott egyén veszi észre, hogy a kedvezőtlen szél­járás miatt a korom ülepedett meg a vidék fölött és nem lesz eső. Ha repülőgéppel szállnánk magasabbra vagy a szomszédom hegytetőről néznénk fölfelé, talán már akkor is láthatnánk a tündöklő napot s észlelhet­nénk, hogy egy árva jelleg sincs az egész környéken. Az idevalósiak már megszokták ezeket a különleges viszonyo­kat, rá se hederítenek a szén- gázra, nem találnak különle­gességet abban sem. ha az ut­cán valakit belep a korom. Nem is hord fehér inget senki az egész városban. Sötétebb színű ruhában járnak és színes inget viselnek. Most környékén olyan í: milliárd tonna szén rejtőzik a föld alatt. Nem is gondolnánk, hogy aránylag kevés szenet szállítanak el innen fűtési cé­lokra. Ez így nem lenne kifi­zetődő, sokkal jobb, ha hatal­mas vegyigyárakban dolgozzák fel a szenet. A kiterjedt szén­bázisra épült fel Most mellett Záluziban a Csehszlovák-Szov­jet Barátság Üzem. Olyan nagy az a vegyészeti gyár, mint egy jó nagy város, mindenesetre Mostnál sokkal nagyobb. Nem tudom hány ezer ember dolgo­zik itt, de az üzem méretei különös hatást váltanak ki az emberből. A hozzátartozó pá­lyaudvar legalább hússzor ak­kora, mint a mosti főpályaud­var, s az év első felében ") ezer vagon futott át rajta. Az üzem dolgozói jórészt Litví- novban és Medziboriban lak­nak. Mind a két város ílj tele­pülés. Az utóbbi másfél évtized alatt épült. A régi Mostot le­bontják, helyébe bányát nyit­nak s Most lakossága is kiköl­tözik majd az említett két vá­rosba, az Érchegység fenyves, bükkös oldalára, ahol biotikus tényezők biztosítják a jó leve­gőt, a kellemes környezetet. Itt napfény van bőven, stran­dolásra alkalmas víz, a füst- tengert nem hozza ide a 'szél sohasem. Litvínovban rengeteg a fiatal. Az itteni lakosság fő­leg a vegyészeti gyárban dol­gozik és távolabbi vidékekről jött ide lakni. Messziről ki jön ide dolgozni? Elsősorban a fia­talok. Ügy fest a település, mintha már a kommunizmus­ban épült volna fel, tágas, le­vegős utcák, parkok, ligetek, erdős környezet, ragyogó tiszta üzletek. Az alkoholos italt száműzték Litvínovból. Könyv­tár, kultúrház ál’ a lakosság rendelkezésére, tánchelyiség és nem utolsó sorban iskolaépüle­tek a dolgozó továbbtanulók számára. Michal kára, a technikum utol­só évfolyamát végzi, Opava környékéről került ide. Az üzemben csak magasan szak­képzett egyének dolgoznak és a szakszervezet behatóan törő­dik a szakképzés állandó eme­lésével. Ilyen értékes üzemet nem lehet rábízni csak néhány szakképzett mérnökre és a szakképzetlenek többezres tö­megeire. A fiú elmondja magáról, hogy 19 éves lesz, bizony nem­sokára katonának vonul be. Amikor idekerült? Egy szobá­ban hármuknak biztosítottak szállást, de mióta tanul, csak A fényképezőgépbe új film került, most már sok szerencsét a jó felvételekhez is Litvinov környékén. Délután fél négy van. Michal Jóra éppen az iskolából jön ki. A Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Üzem vegyészeti techniku­mot tart fenn dolgozói számá­ra, ahol távúton tanulhatnak. S az iskola sikeres elvégzése után főiskolai konzultációkra járhatnak ugyancsak helyben. ketten vannak egy szobában. Lakásról, elsőrendű üzemi konyháról, de a szórakozás nagy részéről is az üzem gon­doskodik. Ha megnősül, újra az üzem veszi gondjaiba, lakást biztosít számára. Munkalehető­sége, biztos keresete, kényel­me és életének egyéb távlata biztosítva van. Biztosítva van a munkája által, nincs is külö­nösebb gondja semmire. Gon­dot csinál abból, hogy vasárnap hová menjen kirándulni vagy alkalomadtán táncolni, baráti körével együtt. A napi munka után bőven jut ideje a tanulás­ra és szórakozásra is. A közeli erdő felé vesszük utunkat, letérve az autóktól zsúfolt főútvonalról. A zöld fenyvesek közt gondozott gya­logjáró húzódik, éppen azért, hogy a gyalogosoknak ne kell­jen a főútvonalat használni. A madárdaltól hangos erdőben 3- 4 percenként hallható a nem messze levő gyorsvasút zaja, amely Litvínovot köti össze a 12 km-re levő Mosttal. Ezen a gyorsvasúton jár naponta ó is munkába és haza — mármint a szállására. Különben is a Most- Litvínov közti távolság csak jelképes, mert a i'áros egybe­épült már s úgy fest régi ré­szeivel, mint a füst és láng fővárosa, A füst és a láng kö­zeléből menekülnek ki az er­dőkbe, itt élnek nyugodtan, boldogan. Az üzemi konyha előtt már vártak Járára. A várakozó Vlasta Chytilová szintén a ve­gyi gyárban dolgozik. Más munkarészlegen, mint a fiú. A lány nemrég került ide, még nem szokta meg teljesen a környezetet. A távolba nézve a‘ látóhatárt kémlelte s keserűen jegyezte meg első szóra, amint a fiút meglátta, hogy fogad­junk, ma még eső lesz. A fiú mosolygott, megnyugtatta, nem lesz eső, csak Trebelice környékén a nyitott bányákból füstfellegek törnek az égre és a hőerőmű is alaposan rápipál, szél nem fúj, s nem oszlik el a tömérdek szenny a levegő­ben. Ez az a borulás hát. Igaz, a napot nem látni tőle, de az­ért eső mégsem lesz belőle. A lány csak szeptemberben kezd tanulni, a vegyészeti techni­kum első osztályában. Szívesen hívnak meg az üzemi konyha mellett levő cukrászdába, ahol 2-2 limonádét fogyasztottunk és süteményt a barátság és az ismerkedés emlékére. A leg­újabb kor fiataljai létgond- mentesen élnek és tanulnak, szórakoznak és házasodnak gyönyörű új városukban, Litví­novban. BAGOTA ISTVÁN A z emberi megismerés tör­ténete szakadatlan harc az igaz és a hamis, a helyes és a téves nézetek között. A közvetlenül tapasztalható, az érzékileg adottat nem nehéz megismerni; de a belső, lénye­gi összefüggéseket, amelyek szemmel nem láthatók, ame­lyekre csak az értelem tud következtetni — ezeket meg­ismerni már sokkai nehezebb. Innen a sok tévedés, amelyet az állandóan előré haladó em­beri tudás csak nagy nehézsé­gek árán cáfolhat meg és küzdhet le. Hogy a tűz éget, arról bárki könnyen meggyőződhet; csak egy ujját kell a lángba dugnia. De hogy mi a tűz, hogy milyen vegyi folyamat megy végbe, amikor a lobogó láng belekap a száraz gallyba azt alig kétszáz éve tudjuk. Minden vallás azoknak a té­Meghitt kettes­ben a brnói Dóm tövében. A templom mel­lett levő parkok sétáló fiatalok­kal teltek és a hatalmas — hagyjuk meg — szép épületet műemléknek tekintik csak, mert az is. A bizalmas be­szélgetések, őszinte vallo­mások úgyis többet érnek, mint az imád­ság. vés nézeteknek többé-kevésbé összefüggő rendszere, ame­lyekkel az emberek ismert je­lenségek és a folyamatok is­meretlen okait magyarázni próbálják. A vallást más hamis nézetektől az különbözteti meg, hogy ezeket a jelensége­ket természetfeletti okokra vezeti vissza. A tudomány az érzékileg fel­fogható jelenségek és folya­matok valóságos belső össze­függését, törvényszerűségét tárja fel; a jelenségeket ter­mészetes okokkal magyarázza. A vallásos nézetek és a tu­dományos eredmények hosszú időn át egymással összefonód­va fejlődtek. Például: az ön­tözéses földművelésen alapuló rabszolgatartó társadalmakban a csillagászat már igen fejlett volt. A csillagos égbolt látszó­lagos mozgásáról évszázadokra visszamenő feljegyzések vol­tak. Az állandó és rendszeres megfigyelések alapján előre meg tudták állapítani bizonyos csillagászati jelenségek (pl, holdfogyatkozás) bekövetkezé­sének időpontját. Mindezt jog­gal tekinthetjük tudományos eredménynek. Azt viszont, hogy ezeket mi okozza — azt már nem tudták s így ezek mögött természet- feletti okokat sejtettek. A bolygókról például, amelyeknek „szabálytalan“ mozgását nem tudták mire vélni, azt Ijitték, istenek. A vallásnak és a tudomány­nak ezt az összekeveredését az ismeretek fejletlensége csak lehetővé tette; a rabszolgatar­tóknak viszont szükségük is volt erre. Hiszen saját uralmu­kat is úgy tüntették fel, mint istenek akaratának megvalósu­lását. Ezért legközvetlenebb ósztályérdekük volt, hogy a természet és a társadalom minden jelenségét az istenek szándékára és cselekvésére vezessék vissza. A tudomány először az ókori görög társadalomban vált el élesen a vallástól és került az­zal szembe. Ennek is társadal­mi oka volt. A görög arisztok­raták uralmukat isteni erede­tűnek tüntették fel. Az arisz­tokrácia ellen harcoló gazdag kerskedőknek és iparosoknak ezért olyan világnézetre volt szükségük, amely istenek nél­kül is képes megmagyarázni a világot, és mindazt, ami a vi­lágon történik. így jött létre a görög materialista filo'zófia, így különült el vallás és tudo­mány; s a kettő harca azóta is folyik. A középkor uralkodó világ­nézete a vallás volt. Áthatotta és uralma alá hajtotta a ter­mészetről szerzett ismereteket, éppen úgy, mint a történelmet, a jogot vagy a filozófiát. A betegséget pz ördög müvének vagy isten büntetésének tar­tották, s ezért ördögűzéssel, imádsággal, meg „csodatevő" ereklyékkel akarták gyógyítani. Ám a fejlődés nem állt meg. Az ipar és a kereskedelem, ha lassan is, de növekedett. A termelés új eszközéi jelentek meg (vízimalom, szélmalom, egyszerűbb szerszámgépek); új városok létesültek, és kialakult egy új osztály; a hűbériséggel szemben álló polgárság. A termelési eszközök fejlő­dése fellendítette a természet- tudományokat. A gépek moz­gása sok új tapasztalatot nyúj­tott, s ezek általánosításából kifejlődött a mechanika tudo­mánya; ez pedig visszahatott a gépek tervezésére, szerkesz­tésére. A felfedező utak gya­rapították a földrajzi ismere­teket, és sok új, eddig isme­retlen állat- és növényfaj vizs­gálatát tették lehetővé. (Folytatása következik.) A nagymegye- •i tizenegyéves iskola és az AKI tanulói a szünidőben is rendszeresen gondozzák az iskola kert­jét. Naponta több tanuló teljesít szolgálatot, öntözik a növényeket, gyomlálják a kertet. A tanulók nagyon boldogok, hogy Makó István tanító elvtárs a szünidőben is olyan sokat foglalkozik velük és segít a kerti mun­kában is. Dobrovodszky Erzsébet, Nagymegyer. NEHEZEN BÚCSÚZTAK A dunaszerdahelyi Mező- gazdasági Technikum ne­gyedikes tanulói fájó szív­vel mondtak búcsút az is­kolának, amely ma már csak emléket jelent szá­mukra. Már elfoglalták he­lyüket az életben és a gya­korlatban érvényesítik szaktudásukat. Tudják, hogy milyen komoly feladatok várnak rájuk. Örömmel fo­gadják el a kijelölt munka­helyet és mindent elkövet­nek, hogy beváltsák a fiatal mezőgazdasági szakembe­rekbe vetett reményeket. Lábady Imre, Padány MŰKEDVELŐINK MAGYARORSZÁGON , dies Éva, valamint a Csasz- nyí testvérek is. A rende­zők, Duhan József, Simon Ferenc, Bertők Kálmán és Gál Lászlóné alapos munkát végeztek, sok köszönetét érdemelnek. Végh Miklós mint konferanszié mutatko­zott be. Fekete Ilona, Szene VÁRJA ŐKET AZ ÉLET A kassai ipari tanulóott­hon növendékei is fájó szív­vel mondtak búcsút a diák­életnek. Köszönettel a ta­nítók és nevelőik felé for­dulnak. ígérik, hogy becsü­letes emberek és jó munká­sok lesznek. A búcsúzó har­madikosokkal együtt Blaskó elvtárs is távozik az inter- nátusból, neki is, valamint a búcsúzó diákoknak sok szerencsét és a legjobbakat kívánjuk. Pusztai József, Kassa ÉJJELI ŐRJÁRATOKAT SZERVEZNEK A CSISZ Slovenské Pole-i szervezetének tagjai bri­gádmunkában négy hektár területen végezték el a ka­pálást, az aratásnál is sokat segítettek. Éjjeli őrjárato­kat is szerveznek^ Az ara­tást 19 nap alatt akarjuk befejezni és szemveszteség nélkül gyűjtjük be a ter­mést. Mojík Katalir Slovenské Pc.e A CSISZ és a Csemadok oroszvári szervezetének színjátszó köre Magyaror­szágon vendégszerepeit. A 20 számból álló tarka mű­sorukat Bezenyén, Dunakili- tin és Rajkán mutatták be. A közönségnek különösen a Hlagyik Mátyás vezette hat­tagú dzsessz-zenekar tet­szett a legjobban. Nagy si­kere volt a vegyes ének­karnak is, melynek karna­gya Schneider Ede saját szerzeményű oroszvári csárdásokat adott elő. Na­gyon tetszett a közönség­nek a pompás népi csoport­tánc is, melyet Liszony Mi­hály tanított be. Gaál Imre és Pfeiffermann János mó­kás jelenetei is sok tapsot arattak. Bezenyén és Raj­kán a műsort táncmulatság követte. A KISZ bezenyei színjátszó csoportja már fellépett nálunk. Most a du- nakiliti és a rajkai fiatalo­kat várjuk. A kölcsönös műkedvelői előadások elmé­lyítették a baráti kapcsola­tokat. Tomaskovics László, Oroszvár. HOL A HIBA? Csicser nagyközség, de mintha fiatalok nem is lak­nának a faluban. Vajon mi­ért? Hol keressük a hibát? Felelősségre vonhatnánk a CSISZ-szervezet és a falu vezetőségét is. Miért nincs a falunak még kultúrháza? A fiatalok a kocsmába jár­nak és minden szabad ide­jükben kártyáznak. A kul­túrház építését pont öt év­vel ezelőtt kezdték meg és a befejezésére még most sem került sor. Vajon mi­kor lesz az első bemutató a csicseri kultúrházban. Szűcs Ferenc Csicser DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A szenei magyar tannyel­vű iskola tanulói „Falu vé­gén kurta kocsma“ címen esztrádműsort rendeztek és a közeli falvakban is ven­dégszerepeitek. Petőfi Sán­dor életéből vett jelenete­ket és életképeket adtak elő. A közönségnek a leg­jobban Horváth Rozália és Sztresnyák Zsuzsanna tet­szett. Nagy sikert ért el a tánczenekar és a tizenhat­tagú népi tánccsoport, Her­SZERKESZTÖI ÜZENETEK: Simon Zoltán: Tévedtem még nem vagyok költő; Vén diák: Verseiket nem közöl­hetjük, tanuljanak, olvassa­nak sokat, foglalkozzanak a költészettel, szeretnénk, ha tudósításokat írnának arról, hogy a fiatalok hogyan kap­csolódtak be a nyári me­zőgazdasági munkába. Élet: Beszámolóját közöl­jük. Igazság: Leveléből nem tűnik ki világosan a tény­állás, ezért nem adhatunk tanácsot. A nagy nap; Francia sa­sok; Tavasz című versek írójának üzenjük, hogy a verseket nem közölhetjük. Molnár István: (Címe ol­vashatatlan) Forduljon a következő iskolák igazgató­ságához: Stredná priemys­lová škola, Košice, Stredná priemyslová škola, Lučenec, ul. B. Nemcovej 1. O. E. Vághosszúfalu: Cím nélkül a beszámolóját nem közölhetjük. Miért nem sikerül? For­duljon a következő címre: Vzorodev, Ľud. družstvo, Bratislava, Štúrova 1/a, Ma- kyta n. p. Púchov, Odevné závody Širokého Trenčín, Odevné závody kpt. Nálep­ku Prešov. Két levél a földre hullt: Cikke közlésre alkalmatlan, reméljük, hogy jövőre a fi­zika is jól megy majd. Nyá­ron ismételje át az anya- got._ Bús gerlice: Sokáig tar­tana, amíg a kért színész­címeket megszereznénk. Forduljon közvetlenül egy magyarországi lap szer­kesztőségéhez. Cáfolat: Cikkét helyszű­ke miatt rövidítve később közöljük. Sárgalábú pacsirta: A há­zasságkötéshez belügymi­nisztériumi engedélyre van szükség. Szívesen leveleznénk: Kisköréről a következők leveleznének: Deme Irén, Hunyadi út 3 sz; Patkó Te­réz, Vasút utca 1 sz; Oláh Mária, Kossuth utca 32 sz; Puzsoma Ilona, Kölcsey ut­ca 1 sz; Szabó Anna, Thö­köly út 1 sz; Kontra István, Petőfi utca 5 sz; Molnár István, Széchényi utca 23 sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom