Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-09 / 27. szám

„DIVATOS": A mintás sida- rát kívánságára galléros meg­oldással terveztük. A ruha ele­je egybeszabott, két részben, oldalán lefelé erősen bővülőén. Bőségét derékban két egyforma hóiban, középen szemberánccal fogjuk össze s alatta átbújtat­juk a széles, elütő színű övét. Hátul a 'ruha derékban el van vágva. A gallér nagy, gömbö­lyű, s keresztben beszegőzzük úgy, hogy a gallér szélén fod­rot képezzen. Készülhet a sa- . ját anyagjából, de lehet fehér sima szilonból is; ez fiatalos és most divatos. Az övvel egyszínű, keskeny bársonyszalaggal masniba kötődik. Ha az anyagban van fekete, úgy ez a legmegfele­lőbb rá. „RENKA": Ké- Ä? résére csíkos iff| anyagjából olyan Wal 9a**®ros ruhát M g terveztünk, amely * ' előnyös sovány alakjához. A felsőrészen a szoknyán kb. 30 cm-ig kereszt­ben mennek csikók, innen lefe­lé, zsebmegoldást képezve, le­felé. A hosszában csíkozott gal­lér megkötődik. A strand- és napkedvelők fi­gyelmébe négy jó 3I| tanácsot aján­lunk, melyeknek betartása csak javukra válik. NézzUk csak: Napozás előtt távolítsuk el arcunkról a púdert, sőt a szájrúzs is fölös­leges. Akiknek bőrük vörösö- désre hajlamos — különösen szőkék és vöröshajúak — re­szelt nyers krumplival védjék bőrüket. 2 Strandidényben dupla fi­gyelmet kell fordítani ar- * ra, hogy bőrünk elegendő zsiradékot kapjon. Nappal, na­Kakaós kifli: 15 dkg lisztet, 15 dkg vajat, 10 dkg darált mandulát, 10 dkg porcukrot és 2 dkg kakaót tésztává gyúrunk össze. Vékonyra nyújtjuk, apró négyszögeket vágunk belőle, összegöngyöljük és kifliket for­málunk. Tepsibe rakjuk és elő­melegített sütőben átsütjük. Még forrón meghintjük vaní­liás cukorral. Sajtos gombóc: 8 dkg vajat 2 egész tojással simára keve­rünk. Adunk hozzá 10 dkg re­szelt sajtot, 12 dkg zsemlye­morzsát, sóval, piros papriká­val fűszerezzük. Lapos gombó­cokat formálunk, tojásba, mor­zsába forgatjuk és forró olaj­ban kisütjük. Gombás hús: 10 dkg füstölt szalonnát kiolvasztunk, adunk hozzá Vz kg metéltre vágott sovány marhahúst, borssal meghintjük, sózzuk 1 deci fe­hér bort és 1 deci vizet öntünk rá és fedő alatt puhára párol­juk. Majd 20 dkg gombát fel­szeletelünk, a húshoz keverjük és fedő alatt még 8-10 percig pároljuk. Néhány percig fedő nélkül is, hogy kevés, de sűrű leve legyen. „RÖZSABIMBÓ": Csipkeanyag­ja nagyon szép, de miután ezüsttel átszőtt, nagyon díszes, így csak a legegyszerűbben le­het megcsináltatni. Hosszúkás kivágást terveztünk, mely mindkét oldalon három mélyebb hajtással kámzsaszerű megol­dássá formálódik. Az öv 5 cm széles fehér bár­sonyszalag, vagy fehér szatén, elól masniba kötve / Szoknyahosszúsá­gú megkötő jé!. elől végig rá­varrjuk a szok­nyára. Az alsóru­ha fehér taftból készüljön, i szoknyája lefelé, bővülőén, részek­ben szabva. „BOLDOGSÁG": Kérésére olya« menyasszonyi ru­hát terveztünk melyet később falun is viselhet A ruha a kis rajz szerint ké­szül, egész egyszerűen (kasi- lonból nem is lehet másképp) A bolcrószerü kabátka elől kö­zépen találkozik, szélei tüzöt- tek s a nyaknál, valamint de­rékban a saját anyagjából át­húzott hurka-masnival záródik. „BÚSULÓ LÁNYOK": Későn Írtak, hogy modelleket közöl­hettünk volna a részükre. SZ. MAGDA: Üdülésének legfontosabb ruhadarabja a nadrág. Kettőt vigyen, egy hosszút (vékony szövetből vagy kordbársonyból) és egy halász­nadrágot (vászonból vagy bal­lonból). A nadrágokhoz vigyen 2-3 pulóvert, blúzokat (egyszí­nűeket és tarkákat is) és egy szvettert. Ezenkívül 1-2 mosó­ruhára és egy elegánsabb ru­hára lesz szüksége, amit tánc­hoz viselhet. Vigyen még egy vászon- vagy szövetszoknyát (ebben utazzon) a blúzokhoz és pulóverekhez. Fürdőruha, napo­zó, balionkabát és természete­sen pongyola nem maradhat ki a poggyászából. pozás közben természetes az alapos beolajozás. ill. krémezés, éjjelre pedig tápláló krém al­kalmazása elmaradhatatlan. O Nyáron sokat járunk ha- **■ risnya nélkül, ne feled­kezzünk meg tehát lábunk kel­lő ápolásáról. Lábujjaink kör­meit ugyanúgy hozzuk rendbe, mint kézujjainkét s lakkozzuk is be olyan lakkal, mint kezünk körmeit. (A színes, rikító lakk nem fiatal lányoknak való.) Ügyeljünk az egyenletes iesülésre. Ha napozunk, nyakunkat, vállunkat sza­badítsuk meg a pántoktól, kü­lönben a helyükön fehér csíkok maradnak, mert bizony nem szép, ha ilyenek a ruhából ki­látszanak. — Burgos, Carabanchel, Oviedo foglyai — A költő, aki 23 évig raboskodott — Levél Anna Frank apjához — Veszélyben Ramon Or- mazabal élete. B urgos: erődbörtön Franco Spanyolországában. A szenvedés, az igazságtalanság, a megkinoztatás börtöne. 1960 októberében az itt raboskodó politikai foglyok már 5477 esz­tendőt letöltőnek büntetésük­ből, s még majd ugyanennyi várt rájuk. Itt vesztette el szeme világát Garda Prieto, itt lettek tiidövészesek azok, aki­ket még a spanyol polgárhábo­rú után ítéltek el. Volt olyan a rabok között, akit annak ide­jén Franco vérbíróságai 60 (Hatvan!) esztendőre ítéltek. Tíz fogoly büntetése meghalad­ta a 40-40 esztendőt. Burgosban sínylődött egy fiatal munkás: Marcos Ana. írni kezdett barátai, elvtársai szenvedéséről. így lett költő: a börtönben felnőtt a modern spanyol líra egyik legnagyobb alakja. Marcos Ana levelet csempészett ki a börtönből. A címzett Ottó Frank volt, a fa­siszták által meggyilkolt Anna Frank apja. Angela Grimau- azon a párizsi sajtóértekezleten amelyen fel­tárták kivégzett férje megkín- zásának szörnyűségeit. Angela asszony mellett — aki azzal a felhívással fordult a világhoz, érje el, hogy Grimau vére le­gyen az utolsó, amelyet Spa­nyolországban a fasiszták bün­tetlenül kionthattak — a mad­ridi pér angol megfigyelője, Freeman ügyvéd. „Megindultan olvastam leá­nya naplóját. Néhány napig rejtegettem a könyvet kis mo- tyómban, s közben az volt az érzésem, hogy élővel osztom meg cellárrr magányát — írta a spanyol költő. — Háromszor - négyszer olvastam el, ismét és ismét, mélységesen meghatót - tan, hiszen meg kell hatnia Anna Frank naplójának minden emberi lényt, akinek szíve van. Később másoknak is átadhat­tam a könyvet. Kézről kézre járt: Anna szava eljuthatott minden rabhoz, nemcsak mint a fájdalom üzenete, hanem a bizalom és a reménység üzene­teként is". A spanyol fasizmus előbb töltötte meg a börtönöket, mielőtt még a hitleristák meg­ásták volna Bergenbelsen és Auschwitz tömegsírjait. És Spanyolország börtöneiben még százak, ezrek sínylődnek, sok­sok évi szakadatlan rabság után is. „Ami az ön számára csak távoli szörnyű álom, az nekünk irtózatos valóság — írta Marcos Ana Ottó Frank­nak. — Nem lehet Anna Frank naplóját úgy olvasni, hogy ne gondoljon valaki arra a fájda­lomra, amelyet nekünk a bör­tön falai között még mindig el kell viselnünk. Az egész világ testvéri együttérzésének meg­ható bizonyságait kaptuk és kapjuk most is. Tudjuk, ha a kis Anna élne, a mi oldalun­kon lenne: harcolna értünk, hiszen naplója védőbeszéd az embertelenség ellen.. És vádolnak, a Franco-fasiz­mus barbár . embertelenségét vádolják a tények, a számok. A burgosi börtönben ma 400 politikai fogoly sínylődik: össz­büntetésük meghaladja a 9000 évet, s ebből még csak 3200 esztendőt töltöttek le. Nemzet­közi jogászbizottságok hiteles adatai tanúsítják: 1939 és 1944 között 192 681 halálos ítéletet mondtak ki és hajtottak végre Spanyolországban, s a francois- ta katonai bíróságok az elmúlt években, 1958-tól 1962-ig több mint félezer ítéletet hoztak azok ellen, akiknek nem volt más bűnük, mint, hogy demok­ratikus szabadságjogokat kö­veteltek, tiltakoztak a nyomor, a jogfosztottság ellen. A sturiában a bányászok hő­sies sztrájkharcot vívtak — legjobbjaikat börtönbe ve­tették. A Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségéhez eljuttatott beszámolóik el­mondják: kínvallatásnak vetik őket alá, verik, megtapossák a foglyokat, kikötik, botozzák őket, a kínzások után nem le­het a rabokra ráismerni — véres masszává válik testük. Gianni Toti olasz újságíró An­dalúziában találkozott Jorge Pujol ügyvéddel, *aki az egyik letartóztatott demokrata vé­delmére vállalkozott. Az ügy­véd kijelentette: „Fiatal ko­romban az idegenlégió tisztje voltam és most szégyenkeztem miatta. Azt hittem, ismerem a kínzások minden jajtáját. De olyan dolgokat tudtam meg védencemtől, amilyenekre nem is gondoltam volna. Olyan szörnyű kínzásoknak vetik alá a foglyokat, amilyeneket az idegenlégió sem mert alkal­mazni". Jorge Pujol azóta a saragos- sai börtönben szenvedi el Fran­co Gestapójának kegyetlenke­dését, annak az úgynevezett „polit ikai -társadalmi brigád ­nak" a szadista kínzásait, ame­lyet Franco az antifasiszta mozgalom eltiprására alakított. Őszinte volt és bátor — sorsá­ról nem tudni azóta semmit. Hányán tűnnek el nyomtala­nul a spanyol börtönök kaza­matáiban, hámján rokkannak meg, hányán tébolyodnak meg — erről nincs adat. De hiteles dokumentumok vannak arról, hogyan kínozzák Estramadura tartományban, a caceresi bör­tönben a foglyokat: elektromos árammal, cigaretták parazsával égetik, gumibotokkal ütlegelik őket, ceruzákat döfnek hátuk­ba. Lope Gomez Medran, Anto­nio Ortiz Ruiz, Franciso Ruero Montoya, Manuel Garrido Lo­pez, Jósé Carmona Fernandez és a többi munkás, kereskedő, paraszt, diák Barcelonából és Granadából, Madridból és Se­villából: leírták megkínoztatá- sukat s a vallomások eljutot­tak külföldre. A közvélemény Julian Grimau meggyilkolása óta különös éberséggel figyel fel a spanyol börtönökből érkező híradások­ra: nem marad titokban immár az ovideöi börtönben megkín­zott sztrájkolok története, a Kanári-szigetekre deportált hazafiak kínhalála, s az egész világ aggódva figyeli immár, hogyan harcol a börtönben Ramon Ormazabal, a Spanyol Kommunista Párt központi bi­zottságának tagja. És megtudta a világ, miért kellett meghalnia Moreno Bar- renco fiatal spanyol költőnek is. Verset írt a spanyol nép szabadságvágyáról — költemé­nye szájról szájra szállt abban az országban, amelyben Éluard szép szavával „a szájak sza­badságáról szólnak" és „a vér- f est ette fák a szabadság fái"... Letartóztatták, elhurcolták, s tíz nappal ezután értesítették édesanyját: azt mondták, fia öngyilkosságot kísérelt meg, levetette magát a fogház abla­kából. Moreno Barrenco édes­anyjának azonban nem enged­ték meg, hogy meglátogassa fiát a kórházban. Zokogva kér­te a látogatási engedélyt, de másnap az engedély helyett csak egy értesítést kapott: közleményt arról, hogy fia be­lehalt sérüléseibe. Julian Grimaut is így akar­ták eltenni láb alól. A kínzások során eszméletét vesztett ál­dozatukat kidobták az ablakon. Grimau a szörnyű zuhanás A franeóista Falange osztagai... után életben maradi: így ke­rült végül a kivégző osztag elé. Mindkettejük sorsa vádol — azt a rendszert vádolja, amely az elnyomó gépezetre költi költségvetésének több mint egyharmadát, amelyben az írás- tudatlanok száma meghaladja a lakosság 10 százalékát, amely­ben a parasztság egyharmadá- nak nincs földje, amelyben több mint egymillió rosszul táplált, s ahonnan naponta 400 munkás vándorol ki, hogy kül­földön találjon munkát. V*-- ­| ||É|Ä 'A Marcos Ana, aki 23 évet töltött Franco börtönében: ott lett költő, a spanyol szabadság éne­kese. A szolidaritás világméretű mozgalma tudja csak lefogni Franco kezét. Példa rá Marcos Ana, aki 23 évet töltött el bör­tönben, s akit a szolidaritás ereje szabadított ki. Kiszaba­dulása után elhagyta Spanyol- országot, s Prágában talált me­JEVGENYIJ JEVTUSENKO: nedéket. „Ez a 23 év kilencezer nappal és kilencezer éjszaka volt — mondotta. — Ezeken a nappalokon és éjszakákon a legszomorúbb és a legszebb élményeim voltak. Éveken át esténként búcsúznom kellett bajtársaimtól, akiket a sira­lomházba vittek, s akikről tud­tam: reggel agyonlövik őket. Magam is emeltem társaim holttesteit: a kínzásba vagy az éhezésbe haltak bele. És ugyan­akkor a börtönben megtanul­tam, mit tesz embernek lenni. Megismertem a szolidaritás ér­tékét és megtanultam, hogy a dolgozók ügye az enyém is. Megértettem, hogy egy nép szabadságának ügye megér­demli a legnagyobb áldozatot, Egyszer 307 napot töltöttem sötétzárkában. A falra karcol­tam azokat a napokat, ame­lyeken nem láthattam a napot. Örökkévalóságnak tűntek! De foyolytársaim éhségsztrájkja megszabadított a sötétzárkától, átölelhettem őket, s ismét megláthattam a fényt. Dereng Spanyolországban is: azok kö­zött is, akik eddig feltétel nél­kül támogatták Francot, meg­kezdődött annak felismerése, hogy a diktátor bukása elke­rülhetetlen". Franco terrorral próbálja meghosszabbítani uralmát. A spanyol nép szembeszáll ezzel a terrorral. Harcával szolidáris a nemzetközi közvélemény. Az emberi együttérzés hangján szólunk: szabadságot, jogot, emberhez méltó életet követe­lünk a spanyol népnek! Kedves olvasóink szíves elnézését kérjük, hogy mai számunkban a Milyen is a tenger című folytatás'-es ri­port-részletet technikai okokból nem tudjuk közöl­ni. r ____ r RAKETAK A szekeret szapulni nem kell. A magáét megtette ő. De egye fene, nem is egyszer a művészetben jön elő. Búsan nézek a kollégára s regényére — a taligára Áttörjük már a földi vonzást de operánk. — szekérnyikorgás. Ö rutin, kátrány lelkű festék! Hiszen ez itt vén kocsi — nem kép. Mint faltörő kos, úgy dörög, a filmvásznon is ő döcög. Ó ti, akik neki örültök — ló vonja lassú agyatok! Rakétára ti sose ültök — fogatot nektek, fogatot! Alkotgattok nagy szorgalommal s hozzáértéssel mesterek, de hiába, a gebe lóval, rakéták közt, elvesztetek! ÉS SZEKEREK OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztő­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. - Telefon 445 -4t - Postafiók 30 - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01. Előfizetés »gy évre 31,20 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jindŕlšská ulica 14. — vývoz tlače. K—05*31245

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom