Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-25 / 25. szám

CSISZ SZLOVÁKIÁI központi BIZOTTSÁGÁNAK lapja Bratislava, 1963. június 25. XII. évfolyam, 25. szám Ära 60 fillér FONTOS TEENDŐK A CSISZ KB PLENÁRIS ÉS A CSISZ SZKB ELNÖKSÉGI ÜLÉSE UTÁN Összpontosítsuk minden erűnket lalásait is. Ezek a kollektívák alaposan kutatták a hiányossá* gok okait és megtalálták a le­hetőségeit annak, hogy csök­kentsék a selejtszázalékot s egyúttal emeljék a termékek minőségét. A jó minőséghez vezető út különböző lehet, a jihlavai Teehnometra üzemben, de több más üzemben is a „fényszórók“ világítottak rá a helyes útra. Vagy vegyük a következő feladatot — a szénabegyűjtést. A határvidéken ezer meg ezer hektár területen néni gyűjtöt­ték be a szénát. Ez száz meg száz tonna szénát jelent és ennek hiányát természetesen megéreztük. Ezekre az elhanyagolt rétek­re és legelőkre indulunk most. Ezer és ezer fiatál brigádmun­kára készül, egy-két hetet sátor alatt akarnak eltölteni, be akarják gyűjteni a termést, szárítani, silót akarnak készí­teni. Vagy pedig itt van egy másik komoly feladat is. Segítsünk a vasúti teherkocsik kirakodá­sában. Használjuk ki gazdasá­gosabban a mozdonyokat, gon­doskodjunk arról, hogy a ko­csikat idejében kijavítsák. Az „ifjúsági fényszórók“ még sok helyen bonthatják a sötétséget. Ügyeljenek arra, hogy a közle­kedés lebonyolítása zökkenő- mentes legyen, figyelmeztesse­nek a hiányokra, ellenőrizzék, hogy a gazdasági dolgozók mi­lyen módon távolítják el azo­kat. Az ifjúsági javítómunkás­csapatok haladéktalanul fogja­nak hozzá a munkához és ne engedjék meg, hogy hanyagsá­guk folytán teljesen hasznave­hetetlen kocsik legyenek for­galomban. Mert ez még a múlt marad­ványa. A „fényszórók“ tavaly, de az idén is már sok parlagon heve­rő gépre, gépberendezésre és anyagra világítottak rá. A „fényszórók“ tevékenysé­géről a párt XII. kongresszusán a legnagyobb elismerés hang­ján beszéltek. De vajon mit tettünk annak érdekében, hogy a jegyzékekbe felvett gépeket és anyagokat visszahelyezzük a termelésbe? Vajon a saját küszöbünk előtt sepertünk-e? S ha nem, akkor ez azt jelenti, hogy elveszítjük azoknak az embereknek a bizalmát, akik az ellenőrzésben segítettek. Ez pedig azt^jelenti, hogy közvet­lenül hozzájárulunk ahhoz, hogy p milliós értékek tövább- ra is parlagon heverjenek, és hasznot ne hozzanak. De hagyjuk abba a felsoro­lást. A CSISZ KB határozata, amelyhez hasábjainkon még is­mételten visszatérünk, világos nyelven beszél. Vessük latba minden erőnket a határozat teljesítéséért! R. Helexa felvétele Akikről a világ ezekben a napokban a legtöbbet beszél: Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij. Az űrhajósok a biztos földdel a talpuk alatt. A KOZMOSZ ÉVÁJA „'Nálunk tizenhárom leány dolgozik és a szocialista murikabrigüd címért állunk versenyben. Amikor a mes­ter közölte, hogy vasárnap is dolgozunk, a leányok nagy hűhót csaptak és nagy viták keletkeztek. A végén azon­ban mégis megegyeztünk és abban állapodtunk meg, hogy ezt a műszakot ingyen dolgozzuk le, még akkor is, ha a szerelési munkások megfizettetik maguknak azt a nyolc órát is. Nem baj, ha kinevetnek minket, mi az­zal nem törődünk. Kár, hogy nem osztják a vélemé­nyünket és másképp fogják fel a dolgokat, mint mi. Igaz, nálunk sem ment egészen simán. Két órás gyűlés­re és hosszú vitára volt szükség, míg meggyőztük a lá­nyokat arról, hogy jelenleg, mi a teendő. A kroméŕíží Pal-Magneton n. v. 1187-es részlegén dolgozó CSISZ-tagok“. m mit még Verne Gyula Éjk Szárnyaló fantáziája sem m 9 tudott elképzelni — c szovjet emberek, íme, megva­lósították ... Bolygónk küszöbét átlépte az emberiség első űrhajósa. Ardan Mihály és a Gun-club tiszteletre méltó tagjainak kozmikus ágyúlövedékén még csak férfiak utaztak. Verne, a fantasztikus regények mestere, sebesen száguldó képzeletének szárnyán sem jutott el a világ­űr női utazójához. És alig egy évszázaddal később, Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova, 26 éves szovjet munkáslány a szó szoros értelmében berobbant a világtörténelembe. 1963. június 16-a, ez a fe­lejthetetlen vasárnap, ugyan­olyan örökérvényű dátum lesz az emberi haladás krónikájá­ban, mint a két év előtti, em­lékezetes április 12, Jurij Ga­garin kozmikus startjának a napja. Gagarint akkor a koz­A kozmosz Évája az űrrepülés előtt sem tagadja meg női mi­voltát. A haj rendbehozása minden utazás előtt, tehát az űrutazás előtt is, úgy látszik, elmaradhatatlan szükséglete a modern nőnek. mosz Kolumbuszának nevezték el. Joggal. De vajon milyen név illeti Valentyina Tyereskovát, a csillagtérségek első női fel- derítöjét, az első nőt, aki ki­lépett Földünkről a világűrbe? K olumbusz hajóin, a Santa Marián, a Ninán és a P int árt csak marcona ha­jóslegények fürkészték az óce­án végtelennek tűnő vizeit. Nők nem voltak a gályákon, amelyek új, ismeretlen világok titkainak feltárására indultak. A világűr rettenthetetlen hajó­sainak a soraiba azonban már szinte a Nagy Kaland kezdeté­nek kezdetén belépett a fér­fiakkal egyenrangú új korszak kettős jelképeként. Az első női űrhajós száguldó, égi jármüvének megjelenése Földünk horizontján — fénylő és a valóságban is a mennybol­ton csillogó szimbóluma ennek a korszaknak, amelyet gyakran űrkor szaknak vagy atomszá­zadnak neveznek, amelynek legtalálóbb neve azonban: szocializmus százada. Ahogyan természetes és szükségszerű volt, hogy a vi­lágűr roppant zárait elsőnek az a társadalmi rendszer pat- tantsa fel, amely elsőként ver­te le a bilincseket a kizsákmá­nyolás béklyóiban vergődő em­bermilliókról — ugyanígy ter­mészetes és szükségszerű volt, hogy az a társadalmi rendszer küldhet elsőnek nőt a világűr­be, amelyik rendszer szabaddá és egyenjogúvá tette a nőt a Földön. Ez a rendszer — a szocializ­mus. JM világűr kapui tulajdon­ol képpen akkor tárultak “ ■ fel, amikor a Nagy Októ­berrel megkezdődött az embe­riség igazi története. És a nők is csak ott kaphattak kozmi­kus szárnyakat, ahol először tették őket a gyakorlatban a férfi teljesjogú, hivatott tár­saivá. Valentyina Tyereskova űr­utazása mindenekelőtt ezt jel­képezi. És ha Jurij Gagarint a kozmosz Kolumbuszaként tart­ják számon, akkor a hős szov­jet lányt joggal illeti a koz­mosz Évája elnevezés. A világ teremtéséről szóló bibliai mítosz szerint Éva volt az első nő, aki megjelent a Földön. Amikor pedig Valen­tyina Tyereskova felröppent a világűrbe, az első nő jelent meg a kozmoszban. Ámde nem a bibliai legendák képzeletszül­te angyalszárnyain, hanem a sarló-kalapács felségjelvényű Vosztok 6. fedélzetén. A kozmosz Évája világüruta- zásának ez a második, jelké­pes értelme. Az, hogy az igazi teremtő, a felmérhetetlenül gazdag erőkkel rendelkező al­kotó maga az ember. A fárad­hatatlanul kutató és munkál­kodó ember, aki korunkban a legcsodálatosabb legendákat és a legmerészebb fantáziát is felülmúló tettekkel írja a je­len század regényét, tk Merne és Jókai, a két nagy álmodó a „jövő század“- w ra, a XX. századra úgy tekintett, mint a páratlan technikai vívmányok századá­ra. Igazuk volt. De még Verne és Jókai időt és teret legyőző képzelete is gyengének bizo­nyult századunk valóságához képest. Jókai Mór híres müvében, „A jövő század regényé"-ben a le­vegőt meghóditö nő, Ale­xandra az elorzott csoda­anyagból, az ichorból készült repülőgépein a pusztulást és a halált vitte. A kozmosz Évájá­nak bolygónk körül keringő űrhajója a béke üzenetét és a béke nagyhatalmának felség jel­vényét hordozza. „A jövő század regénye" im­már a jelen század regényévé vált. Nem egy vagy két ember írja, hanem száz- és százmilli­ók. Mindazok, akik egy boldog, békés világért munkálkodnak. A kozmosz Évája ennek a re­génynek egyik pirosbetüs fe­jezetcíme. űrfivéréhez égi rande­vúra indult, mosolygós, jaroszlavli lány, aki a TV képernyői révén öt világrész lakosságának szinte családiaa­ja lett, rendkívül hőstettet hajtott végre, hogy ez a feje­zetcím megszülethessék. Méltán ünnepli és tiszteleg előtte az egész emberiség. GEDEON PÄL A CSISZ KB az elmúlt na­pokban kapta ezt a levelet. A sorok közvetlensége, a levél­ből kiáradó természetesség és őszinteség azonnal érdeklődést keltett és a levélnek a KB pénteki ülésén is megvolt a maga visszhangja. A Pal-Magneton üzemben Még néhány nap és ismét búcsúznak a diákok az iskolától. Elérkezett a várva-várt szünidő. Szerkesztőségünk ezúton üdvözli diákolvasóit, kívánja, hogy a szünidőt hasznosan és kellemesen töltsék el és már előre örül a szünidő utáni gya­kori találkozásokra olvasóival. Felejthetetlen fogadtatás — Szombaton 1963. június 22-én moszkvaiak ezrei gyü­— lekeztek a Vnukovi repülőtéren, hogy ünnepélyes fogad­— tatásban részesítsék V. Tyereskova és V. Bikovszkij — űrrepülőket. Az ünnepélyesen feldíszített tribünön N. Sz. — Hruscsov vezetésével helyet foglaltak a párt és a szovjet — kormány képviselői, a két űrrepülő hozzátartozói és — leghűbb barátaik, a korábbi űrrepülők: Gagarin, Tyitov, — Nyikolajev és Popovics. Fogadtatásuk után a két ürre­— pülő Hruscsov elvtárssal autóba ült, diadalmenetben ~ Moszkvába hajtott, ahol a Vörös-téren összegyűlt száz­— ezrek felejthetetlen ünneplésben részesítették az űrre­—” pülés hőseit. dolgozó tizenhárom CSISZ-tag számára a vasárnapi műszak jó iskolát jelentett. Megmutatta, hogy milyen a jelenük és ho­gyan viszonyulnak a társada­lomhoz. A vizsgát fényes ered­ménnyel tették le Hazánkban sok-sokezer ilyen kezdeménye­ző és tettrekész fiatal ember él. A CSISZ KB csakis ezért fogadhatott el olyan igényes határozatot, amely szerint az­zal kell számolnunk, hogy min­den fiú és leány kötelezettsé­get vállal és hozzájárul ahhoz, hogy köztársaságunk áthidalja az idei év nehézségeit, a fiata­lok azokra a részlegekre siet­nek, ahol a társadalomnak arra a legnagyobb szüksége van. Segítséget nyújtanak abban, hogy népgazdaságunk termelé­sét egymilliárd korona érték­ben emelhessük. A CSISZ a fia­talok nevében igényes felada­tokat tűzött ki. Sokszor olyan feladatok teljesítéséről van szó, amelyek az iparban és a mezőgazdaságban mutatkozó hiányok legmélyebb okainak eltávolításával függnek össze. Lássuk csak elsősorban a rossz minőségű termelést. A selejt tavaly olyan összeget tett ki, amelyből a lakásépítés költsé­geinek háromnegyed részét fe­dezni lehetne. Ez a súlyos veszteség fájó pontot jelent népgazdaságunk számára. A CSISZ KB a CSISZ-szervek és szervezetek számára a követ­kező célt tűzi ki: Érjük el, hogy a CSISZ-tagok, az ifjúsági kollektívák, az „ifjúsági fény­szórók" mozgalom vezetői, az ellenőrző járatok, a fiatal szak­emberek tanácsai harcoljanak a termékek jó minőségéért és a magas technikai színvonalért. Vajon elérhető-e ez a cél? El­olvastuk például a rožnovi Tesla üzemben dolgozó Mária Macháčková, František Buko- vian, Ferdinand Janik és Anna Mind'árová vezette kollektívák vállalásait, olvastuk a déöíni gépipari üzem ellenőrző osztá­lyán dolgozó szocialista mun­kabrigád, a gottweldovi Precí­ziós Gépgyárban működő hár­mas számú alapszervezet, vala­mint a lovosicei Secheza n. v. ifjúsági textilműhelyének vál­A Sóvárgás

Next

/
Oldalképek
Tartalom