Új Ifjúság, 1963 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-28 / 21. szám

ÉNEK A MEZÜN Rigó Lászlóval járjuk a gyö­nyörű mezót, van is mit nézni eleget. Jól fejlődnek a vetések, gyönyörűen kikelt a kukorica, a répa már messzire zöldéi és haragoszöld szint öltöttek a fák is. Az utunkba eső patak­ban egy ember horgászik, min­denáron halat akar fogni. — Ti nem szoktatok itt hor­gászni? — kérdezem tőle. — A geyerekek igen, de a felnőttek erre most nem érnek rá. Ez az ember sem Gólyás- pusztára való, máshonnan jótt ide. A nagymegyeri Nagyhizlalda n. v. gőlyáspusztai részlegének CSISZ-tagjai valóban sokat tesznek: reggeltől késő estig dolgoznak. Mit csinálnak hát a termelőmunkán kívül, üdülni, szórakozni is kell, meg aztán tanulni is. Éppen a patakról meg a hor­gászó emberről jutott eszünk­be a téma. El is mondotta Rigó László, a CS1SZ üzemi szerve­zetének elnöke terveiket. Leg­nagyobb tettük lesz a nyár fo­lyamán kéthetes üdülőkirán­dulás a Tátrába. Útközben megállnak néhány szebb helyen körülnézni, ismerkedni. A két­hetes időből erre is futja. Min­den CSISZ-tagot elvisznek erre a kirándulásra és rajtuk kívül idősebb dolgozókat is, hadd lássanak egyszer országot, messzi szép vidékeket. A ki­rándulás persze nem kerül pénzbe, üzemi alapból fedezik. A napi termelőmunkákon kívü­li ténykedés pedig inkább rá­diózásból és televízió nézésből áll. A kultúrház esténként megtelik fiatalokkal, ahol sak­koznak, ping-pongoznak és táncolnak is. Vígan folyik tehát az élet, igaz nyáron kevesebb időt szánhatnak a szórakozás­ra, de azért ilyenkor is jut valami. Miért érdemelte ki a CS1SZ­Utazzunk külföldre A CSISZ KB utazási osztá­lyán serényen folyik a munka. Az idén több mint 30 ezer CSISZ-tag mehet külföldre, 14 országba szerveznek utazáso­kat. Az üzemekben, szövetke­zetekben, hivatalokban dolgo­zó fiatalok és a tanulóifjúság válláról a CSISZ leveszi a nyaralási és utazási gondokat. A szorgalmas munkával eltöl­tött év után az ifjúsági szer­vezet a legszebb jutalomban részesíti a fiatalokat, lehetővé teszi számukra, hogy olcsó pénzen és mégis kényelmesen külföldi utazásokon vegyenek részt. A CSISZ rendezte uta­zások a legkönnyebben elér­hetők és legkellemesebbek. Természetes, hogy a fiatalok a legjobban a hasonló korú és gondolkodású fiúk és leányok társaságában érzik magukat a legjobban. A CSISZ KB utazási osztálya azért rendezheti olyan olcsón az utazásokat, mert kölcsö­nösségi alapon ugyanakkor külföldi fiatalok számára nyújtunk hazánkban nyaralási lehetőségeket a nemzetközi ifjúsági táborokban és más üdülőhelyeken. Az ifjúsági külföldi utazások nálunk már közkedveltekké váltak. Sok élménnyel gazda­godva, felfrissülve, elégedet­ten jönnek haza az utazások résztvevői. A jelentkezők szá­ma egyre nő és bizony ma már a legtöbb utazásra betelt a létszám. Jelentkezni azonban még lehet, mert mindig akad­nak szabad helyek. Magyaror­szágra például még mindig szép számban jelentkezethet­nek az érdeklődők. Jelentkezni a CSISZ járási vezetőségén lehet, vagypedig közvetlenül a következő cí­men: ÜV ČSM, cestovný odbor, Praha 1, Maxima Gorkého 24. Újdonságot jelent az idén. hogy az Állami Takarékpénztár a külföldi utazás árának felé­re egy éven belül lefizetendő kölcsön formájában nyújt. A kölcsön megállapodás szerint havi részletekben törleszthető. Bővebb felvilágosítást az Ál­lami Takarékpénztár (Štátna sporiteľňa) fiók vállalatai nyúj­tanak. r evedés ne essék: ennek a meghatározásnak poli­tikai múltja, nincsen. Nem érinti a kél ország politikai határait és nem követ terjesz­kedési célokat. Mert a nem hi­vatalos elnevezés azoktól a bel- és külföldi, békés szándé­kú természetrajongóktól szár­mazik, akik a távoli Svájc vi­lághírű •szépségeit jogosan ha­sonlítják egy bizonyos csehor­szági körzetre. Sőt helyenként még amerikai tájak szakasztott mását is megtaláljuk — belföl­di viszonylatban. A „České švýcarsko“ népies turista-elnevezés alatt persze ■a térképen sem találunk ponto­san körülhatárolt területet. Összkiterjedése vagy 300 négy­zetkilométerre tehető, amely­nek középpontjában Decin ős­régi városa fekszik. Ennek szá­mos történelmi nevezetessége és műemléke azonban szinte eltörpül környékének egyedül­álló természeti szépségei mel­lett. Svájccal való hasonlatos­sága abban rejlik, hogy a tájat a síkságokból és folyóvölgyek­ből hirtelenül égnek meredő, gyakran függőleges sziklafalak jellemzik. Az éppen ezért any- nyira változatos vidéket a vad­regényes völgyekben kanyargó Labe folyó uralja, amely Dééín- től északra csakhamar eléri és átlépi a Német' Demokratikus Köztársaság határát. A partjain tornyosuló sziklavonulatok ugyancsak folytatódnak német területen, ahol Sächsische Schweiznek, szászországi Svájc­nak nevezi a nép. Ebből is nyil­vánvaló, hogy a Svájccal való összehasonlítás nem önkényes, hanem indokolt elnevezés. Dééínböl kiindulva az Elbátdf keletre óriási bazalttömbökhöz írünk. A természet faragta sziklacsodák méltó kereteként gyönyörű erdők sorakoznak kö- rüskörül. Érdekes, hogy a szik­lák alján folydogáló víz homok­réteggel vonta be a követ; mintha jótékony kéz óvná bi­zarr alkatát■ a kopástól és alá- mosástól. Egy helyen fantaszti­Akik jól ismerik egymást. Kép egy állami gazdaságról. nyugati“ tájképtől egyszerre csak „Japánban" találjuk ma­gunkat, ha elérjük a Hrensko községtől alig 4 kilométerre fekvő ún. ,Pruvčickň bráná“-t. A Labe folyó fölé 330 méternyi tornyosuló fennsíkon merész ívelésű sziklahidat pillantunk meg, Európa legnagyobb ter­mészetes szikla-viaduktját. A 21 m magas és 30 m széles kő- csoda, az elszórtan „odapö- työgtetett" ágas bogos fagör- beségek csakugyan valamilyen japátii hegyvidék látszatát kel­tik. IJa pedig Dééínböl elindulva ■ * kényelmes úton meg- másszuk a 721 m magas Vyso­ký snéžník nevű hegygerincet és felkapaszkodunk a 33 m magas kilátótoronyra, jóformán az egész csehországi Svájc pompás látképét áttekinthet­jük. Érdemes még megtekinte­ni a sodalit nevű kőzetnek egyik különleges válfajából ál­ló, „Hrbolec"-nek, vagyis „pú­posnak" nevezett természetes kőszobrot, amely az ülő Budd­hát mintázza. Annak ellenére, hogy a cseh­országi Svájc hegygerincei és ormai csaknem 800 m magassá­kus oszlopokként sorakoznak külön-külön egymás mellé, másutt viszont olyan összefüg­gő, hatalmas tömböket alkot­nak a sziklaóriások, mintha va­lamilyen gigantikus robbanás borotva-élesen metszette volna ketté tagoltságukat. Iskolapél­da az előbbiekre a Dolný Žleb feletti ún. „Tiské steny“ vágyik nyomott falak, az utóbbiakra a „Ďurisova soutéskď'.a Ďuriš- féle szoros. Ezek a félelmetes szorosok, amelyeknek feneket­len mélyen koromfeketén csil­lámló vízfolyások kanyarognak és sellők csobognak, a megté­vesztésig hasonlítanak a híres amerikai kanyonokra. Az ide­gen látogató szinte azt várja, mikor tűnik fel a sziklaszurdok kanyaru’atában egy indián ka- noé May Károly Winnetou-já- val. Nem messze ettől a „vad­Karel Vlk fám tszete * „cseh hSvájcról“. szervezet az ingyen kirándu­lást — kérdezhetné valaki. Megvan bizony ennek is az oka. Kirándulással jutalmazzák a fiatalokat, mert 30 hektár kukoricát művelnek meg és 200 köbméter komposztot készíte­nek. Ezenkívül még 15 hektár­nyi cukorrépa teljes megműve­lését vállalták, a répaegyelés- től kezdve egészen a kiszedé­sig. A lányok el is lepték a ré­paföldet, szorgalmasan folyik az egyelés. Utána nemsokára a répa kapáláshoz fognak. Ter­mészetesen a parcellákat is kimérték a fiatalok számára és munka után szombaton vagy vasárnap dolgoznak. Előfordul azért, hogy az idősebbek segí­tenek nekik. A munkáért járó fizetést aztán mindenki arra fordítja, amire akarja, legtöb­ben a már említett tátrai ki­rándulásra tartalékolják, költő­pénznek. De nemcsak sokat, hanem jól is dolgoznak az itteni CSISZ- tagok. A hektárhozamokra szintén vállalásokat tettek, nemcsak a munka elvégzésére. Amikor a legfontosabb mező- gazdasági munkák vannak, nem is igen jut idő egyéb szórako­zásra. Egy hibájuk mégis van az itteni CSISZ-tagoknak. A jó munka mellett többet tanul­hatnának, van lehetőség, hogy különböző szakiskolákba irat­kozzanak és tanulmányokat vé­gezzenek. Ügy látszik, túlságo­san jól érzik magukat a napi teendők mellett és leköti őket elfoglaltságuk. Az idősebbek közül nem akad, aki vállalná a tanulást, pedig a gazdaság vezetősége bizonyára segítené őket ebben. Traktorvezetői tanfolyamot szerveznek ugyan, tervbe vették, hogy a lányok részére is, de ez még nem elég tanulási lehetőség egy fiatal számára. Pedig lett volna a CSISZ-tagok közül többnek már eddig is alkalma felsőbbfokú képesítést szerezni. A CSISZ üzemi szervezetének a jövőben többet kell törődnie a jó ter­melő munka mellett a fiatalok iskolázásával, képzésével. Valahonnan messziről ének­szó hallatszik, a földeken dol­gozó fiatalok dalolása. A szép májusi mezőbe keretébe jól il­lik a fiatalok nótája. Bagota István gig emelkednek, éghajlata vi­szonylagosan emjhe. Hozzájárul ehhez az aránytalanul bő csa­padékátlag Részben ennek kö­szönheti életképességét a vidék változatos és buia növényzete. Sok olyan virág virít a széltől védett sziklahasadékókban, amelyek másutt nem „kapasz­kodnak" fel ilyen magasra. Hogy egyebet ne említsünk a sok színpompás gyönyörűség közül, megterem a különben csak zsombékos lapályokon ta­lálható mocsári rozsdabura éppúgy, mint a zord éghajlattal dacoló szász alpesi rózsa. A cseh és morva országré­szek közismertek gombabösé- gükröl. Valamennyi vidéken azonban túltesz a csehországi Svájc, amelynek csapadékdús, párás és széltől védett völgyeit a természet valódi gombapara­dicsommá teremtette. De még ennél is gazdagabb és változatosabb a védett terü­letté nyilvánított sziklarezer- váció. Nem kevesebb mint hu- szonnégyféle szarvasfaj él há­borítatlanul erdőn-mezön, ame­lyek annyira szelídek, hogy gyakran az országutak forgal­mát is akadályozzák. A sziklás vidékre újabban zergéket és muflonokat telepítettek. A sű­rűbb erdőkben elvétve hiúzra és vadmacskára bukkanunk, a megközelíthetetlen sziklaszur­dokokban vidra is előfordul. Ugyanott számos gyíkféleséget találunk, a barlangokban dene­vérek lógnak cseppkövek mód­jára, a patakokban pisztrángok fickándoznak. ti madárvilágot főleg a jég­™ madár és az ökörszem képviselik. És mivel a rengeteg cickány és mezeiegér bőséges táplálékot nyújt, pompásan fejlődnek és szaporodnak a ra­gadozó madarak is A csehor­szági Svájc „légiterét“ sasok, baglyok, sólymok, héják, ká­nyák, vércsék és karvalyok né­pesítik be. Ennyi természeti szépség tö­mörülése folytán nem csoda, hogy a turisták és természet- barátok ezrei keresik fel éven­te a köztársaságnak ezen vi­lágszép vidékét nemcsak a hazai lakosság, hanem a külföl­di látogatók soraiból is. va.U A vágkirály- fai fiatalok Ki mit tud címmel vetélkedőt rendeztek. Saj­nos, ebben a faluban nem akadt annyi jelentkező, hogy hozzá lehetett volna kezde­ni a mősor rendezéséhez és ezért kénytelenek voltak meghívni a vágsellyei ker­tészeti iskola növendékeit is. Benes Ildikó, Kocsis Jó­zsef, Fazekas Erzsébet, Csapiár István és Csapiár László fellépését nagy siker koronázta. Reméljük, hogy ezentúl a fiatalok gyakrab­ban rendeznek majd kultu­rális műsorokat. Takács Erzsébet, Vágkirályfa LEVÉL TORNALJÁRÖL Iskolánk CSISZ-szerveze- te az elmúlt napokban kul- túrbrigádot szervezett Gö- mörpanyiton és Hanván. A pionírok Az élő sarok című háromfelvonásos színművel szerepeltek, míg a CSISZ- tagok szavalatokkal, ének és táncszámokkal tarkítot­ták a műsort. A közönség lelkes tapssal buzdította a szereplőket. Ezekben a napokban tar­tottuk meg a Fučík jelvény- szerző versenyt, amelyen összesen 90 tanuló vett részt Sajnos, a versenyen a CSISZ járási bizottságáról senki sem jelent meg, an­nak ellenére, hogy a ver­seny időpontjáról értesítést kaptak. A bírálóbizottságot Atlasz és Pozderák tanár elvtárs képivselte. Pozderák tanár részleteket olvasott fel a versenyre előírt köny­vekről, így jobban ellen­őrizhette. hogy a könyveket valóban elolvastuk-e vagy csak a tartalmát „szerez­tük“ meg. Szmuda József, Tornaija NAGY SIKER A nagycété- f*, nyi iskola ki- lencedik osztá­lyának tanulói a pionírokkal együtt e na­pokban nagy sikerrel adták elő az Arany­csillagos hercegnő című mesejátékot. Szovics Rudolf tanító elvtárs sok szakérte­lemmel és szeretettel taní­totta be a darabot. A fősze­repet Magyar Aranka alakí­totta. Kmetyó Ede a herceg szerepében remekelt. Kar- say Éva a dajka szerepében nyújtott jó alakítást, Bor­bély Ferenc pedig mint sza­kács aratott sikert. A sike­ren felbuzdulva elhatároz­ták, hogy ezentúl évenként legalább egy színdarabot adnak elő. Kobza Erzsébet, Nagycétény AZ ARANYK ALÄSZI FIATALOK ÍRJÁK Május 10-én nagyszabású esztrádműsort rendeztünk. A sikert főleg a főrendező­nek, Keres Jenőnek köszön­hetjük. A szereplők vidám jelenetekkel, szavalatokkal és táncdalokkal szórakoz­tatták a közönséget. Kitűn­tek Farkas Ferenc, Farkas Ferencné, Morvái Mária és Merva Lóránt. A falu kö­zönsége hálás tapssal jutal­mazta a szereplőket. Peller Júlia, Aranykalász SPORTOLNI AKARUNK Alakulatunk CSISZ-szer- vezete igen élénk tevékeny­séget fejt ki. Most elhatá­roztuk, hogy sporttelepet építünk. A közeli alakulatok CSISZ-szervezetei is segí­tettek a munkában. Most már rendszeresen sporto­lunk és szép eredményeket érünk el. — Deme Zoltán, katona MEGSZERETTÉK A KOMOLY ZENÉT A komáromi járási pionír-1' házban nevelő hangversenyt . rendeztek az ipari tanulók, számára. Ezek eddig még nemigen foglalkoztak kp-1; moly zenével, de most nagy: érdeklődéssel hallgatták. Sokan közülük sajnálják, hogy eddig csak a könnyű tánczenével foglalkoztak. Ezentúl többet kell fog­lalkoznunk a zenei érdeklő- , dés elmélyítésével, a fiata­lok nagyon hálásak a zenei c irányításért. Bende István, Komárom A PELSEIEK IS KITETTEK MAGUKÉRT A pelsei szín­játszó csoport Siposs: Bolond-, óra című há­romfelvonásos vígjátékát adta elő. A szerep­lők közül Furik Csaba, Aba- házi Erzsébet és István, Géresi Ilona, Kiskendi Ilona és Borsodi Sándor tűntek ki a legjobban. A színdara­bot Kiss László iskolaigaz­gató tanította be. A sikeren felbuzdulva elhatározták, hogy a jövőben még gyak­rabban lépnek a közönség elé. Hajdők Erzsébet, Pelse MIT ÍRNAK A LOSONCI FIATALOK Tanáraink vezetése és tervei alapján az iskolaud­varon étteremhelyiségeket építettünk. Ezeket kulturá­lis célokra is jól felhasznál­hatjuk. E napokban kulturá­lis est keretében Ján Poničan, az ismert szlovák költő és író mutatkozott be a tanulóifjúságnak. Poničan očovai születésű és közép­iskola tanulmányait Loson­con végezte, úgy, hogy a városhoz szorosabb kapcso­lat fűzi. Szívesen emléke­zett vissza diákéveire. Már 15 éves korában írta az Október című költeményét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ihlette a vers megírására és arra. hogy a forradalmárok útjára lép­jen. Poničan előadása méiy hatást váltott ki a tanuló- ifjúság körében. Szép talál­kozás volt. Sólyom Mária, Losonc A GÖMÖRI CSISZ SZERVEZETRŐL Nagy sikert értünk el Egri: Szarkafészek című víg­játékénak előadásával. A szereplők közül a legna­gyobb sikert Majros András, Varga Anna, Brezina Béla, Márton Sarolta, Gombos András, Gombos István, Tóth Zsuzsanna, Mag Ilona, 1 Juhász Kálmán, Gergely István, Szoó Gyula, Csók Árpád érték el. A megszo­kott átlagos színvonalat jó­val felül múlták. Lukács Ilona, Losonc A TISZA PARTJÁRÓL A CSISZ kistárkányi szer­vezetének tagjai igyekeznek emelni a Tisza menti falu kulturális életét. Nemrég adták elő Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját. Jelen­leg pedig Kónya József Mi is emberek vagyunk című drámáját tanulják. A sze­replők nagy lelkesedéssel járnak a próbákra. Papp Katalin és Tenai László vál­lalták a főszerepeket és igen tehetségesnek mutat­koznak. A többi szereplő: Lázár Ferenc, Sárady Tibor, a Dobó házaspár, Pitóczky Sándor és a Bodnár házas­pár mindent elkövet, hogy sikerre vigye a darabot. A darab rendezését Locz- ; kó Nándor vállalta és sok szakértelemmel és ügybuz­galommal végzi feladatát. Sok sikert kívánunk! Pitóczky Éva, Kistárkány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom