Új Ifjúság, 1962 (11.évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-18 / 51. szám

Bizonyára sokan hallottak ” már a nádszegi EFSZ- ről. Kiváló eredményekkel di­csekedhetnek az itteni szövet­kezeti gazdálkodók. Meg is lát­szik ez az egész falun, mert a hajdani nagyon-nagyon sze­gény falu ma teljesen újjá­épült. Alig lehet ráismerni a falura. Azt hittem, mivel esős idő volt, ott jártamban, hogy legalábbis bokáig érő sárban, latyakban kell járkálnom az utcákon, úgy mint pár évvel ezelőtt Es milyen meglepetés! Kitűnő kamcsoz >tt, jól gondo­zott utcák fogadtak. A házak előtt megjelentek a járdák is, ha még némely helyen meg is törik a járdaszalag, mert nem építették ki teljesen, a közeli években bizonyára erre is sor kerül. A falu és az EFSZ veze­tői örömmel állítják, hogy a CSISZ tagok is kivették részü­ket a falu utcáinak rendbeho­zásából. Sárkány Miksa, a HNB elnöke szerint leoalább öt km hosszú úttestet hoztak rendbe a fiata’ok segítségével. Azzal legérdemesebb dicse­kedni. hogy 110 fiolái dolgozik a nádszegi szövetkezetben. A fiatalok túlnyomó többsége CSISZ-tag, az ÉFSZ keretén be­lül működik a CSI5Z-szer vezet is. blagy Ödön, a CSISZ alap­szervezetének elnöke lendüle­tes munkába viszi a fiatalokat, ő maga is lelkesedik a közösség ügyei iránt. Vajon mi az oka annak hogy a nídszegi szövet­kezel dicsekedhet az egész ga- lántai járásban a legtöbb fiatal taggal ? Egyöntetű állítás szerint két alapvető tényező befolyásolja az itteni fiatalokat. Az egyik: megtalálják odahaza számítá­sukat, elégedettek a fizetéssel, állandó munkát kapnak a szö­vetkezetben és más téren is segíti őket a közösség. A má­sik: szórakozási, kulturális le­hetőségeket biztosítottak a számukra, már amennyiben ez lehetséges volt. A szórakozási és kulturális lehetőségek a fia­talok számára legalább olyan fontosak, mint a jó kereset vagy az állandó munkaalkalom. Nagy hiba a faluban a kultúr- ház hiánya de ezen is változ­tatnak Hivatalos helyekről ko­molyan ígérték a kultúrház építését. Addig is eqy termet biztosítottak a fiataloknak a régi iskolából, ahol ping-pon- gozhatnak, összejöhetnek tag­gyűlésekre, járhatnak tánc- és énekpróbákra. Kis színpaddal is rendelkezik a falu, ahol aztán alkalomadtán jel is léphetnek a fiatalok. A könyvtárat heten­ként kétszer látogathatják, ol­vassák is a könyveket, négy­száz felé jár az állandó könyv­kölcsönzők száma. Televízió nagyon sok helyen van, ami szintén javít a fiatalok szóra­kozásának helyzetén. Bihercz Júlia tanítónő a tánccsoportot vezeti, alkalma adódik tehát a tánc iránt ér­deklődőknek is. 4 nyár folya­mán Szlovákia körüli útra vit­ték a fiatalokat és 6 napos len­gyelországi utat is szerveztek a számukra. A jövő nyáron Magyarországra mennek. Szol­nok-megyéből Rákóczifalva és Zagyvarákos termelőszövetke­zetei tartanak kapcsolatot a nádszegi EFSZ-el. Ezeket a ter­melőszövetkezeteket mennek majd meglátogatni a fiatalok. A fiatalokról a lehetőségek ” szerint komolyan gondos­kodnak. Ezt abból is látni, hogy sok fiatalt helyeztek vezető beosztásba mind a növényter­mesztésben, mind az állatte­nyésztésben Küldik őket sor­ban a legkülönbözőbb fokú me­zőgazdasági iskolákba. Jelenleg is 15 fiatal tanul a faluból va­lamilyen mezőgazdasági isko­lán. És ha elvégzezve az iskolát hazajönnek, mi történik velük? Biztosítunk helyet a számukra, — hangzik a felelet. Sárkány Vitus, az EFSZ pártszervezeté­nek elnöke szintén a fiatalok mellett kardoskodik. — Bár minden fiatal, aki a szövetke­zetben dolgozik, mezőgazdasági iskolái végzett volna — állítja. Nem létezik, olyan mezőgazda­sági iskolát végzett ifjú. akit ők el ne helyeznének. Tanítják őket a gyakorlati munkákra, elsajátíttatják velük a vezetést és fontos pozíciókba osztják be őket u szövetkezetben. Például egy nemrég végzett fiatalt se- gédagi onómussá választottak, mert éppen kellett egy ilyen dolgozó a szövetkezetnek. Az állattenyésztésben, de a nö­vénytermesztésben is még sok magasabb szaktudású fiatal kell, így tud csak előre menni a szövetkezet. Az idősebbek részéről nincs féltékenykedés az iskolázott fiatalokkal szemben. Tudásukat elismerik, bátran bíznak rájuk ügyeket. Az eredmények aztán mutatkozngk is. Tavaly például csak prémiumként osztottak szét a tagok között 243 ezer koronát. Az anyagilag jól biz­tosított fiatalok valóban szak­mát látnak a mezőgazdasági munkában. Örömmel ülnek traktorra s végzik teendőiket az állatok körül, mert tudásu­kat érvényesíthetik. így való­ban szakmunkásokká váltak és érzik, hogy segítenek falujuk továbbfejlesztésében. A közel­jövőben még több gépet vásá­rol majd a szövetkezet. A gé­pekre szintén fiatalok kellenek. Nem is bánná a vezetőség, ha több fiatal iratkozna be mező- gazdasági, gépészeti iskolákba. Az egész falun látszik a meg­újulás. Az idén 17 új házat építettek, s 1950-től összesen 229-t Hogy ezenkívül mennyit javitoltak meg, tettek majd­nem teljesen újjá, azt hirtelen nem tudták kiszámítani, de meggyőződhet róla bárki, hogy igenis sokat, ha végigmegy az utcákon. A falu rohamosan fej­lődik, a szövetkezet is szilárd alapokon nyugszik, fiatalok, idősek összefognak boldogabb jövőjük érdekében. Boldog Újévet! Fészekrakás előtt BAGÓT A ISTVÁN Beszélgetés fiatalokkal A BODROG MENTÉN Amikor a „kelet-szlovákiai tengeren" vitorlások siklanak és a halászok a csukára ne­szeinek, amikor Kaluzsa kör­nyékén majd turistasátrakat ütnek fel és épülnek a színes erkélyü turistaházak, akkor a kelet-szlovákiai nagy víz ke­letkezéséről majd legendák kelnek. De megérjük azt az időt. hogy amerre csak nézünk ezen a vidéken, gazdag szántófölde­ket látunk majd. A Vihorlát hegységben eredő szeszélyes gyorspatakok vize már a Lip­no mögötti tóba ömlik. A KELET-SZLOVÁKIAI ALFÖLD délen szorosan hozzásimul az államhatár vonalához, amely minket a Magyar Népköztársa­sággal köt össze. Keleten a Szovjetunióval határos, észa­kon pedig egyenesen nekimegy az 1100 m magas Vihorlátnak. A Kelet-szlovákiai Alföld dél­től északig 140 km, nyugattól keletig pedig 80 km szélesség­ben húzódik. Ezt a területet 1959-ig kék színnel jelezték a térképen, ezentúl majd zöld­del, hiszen termőfölddé válto­zik az árvízterület. A Latorca, a Fekete Víz és az Ung szeli át, és Stratovka községnél ad­tak találkát egymásnak a ta­vaszi olvadásból megduzzadt folyók. Évről évre 140.000 hektár i. dám Mihály tíztagú szocia­lista munkabrigád vezetője. A brigád kiváló munkával járult a kelet-szlovákiai síkság ár­vízmentes! léséhez. területet átasztottak el. A Bo­drog. sót az Ond is, amelyek Zemplén közelében egyesültek sokszor kiáiadtak. Házakat, teheneket, kecskéket, aprójó­szágot — a termést sodorták magukkal. A statisztika kimu­tatja, hogy minden 13. ember kénytelen volt otthagyni szü­lőhelyét és elindult a vidékről a nagyvilágba, hogy kenyeret keressen a maga és családja számára. Akik pedig nem moz­dultak el a háztol, aggoda­lommal várták a tavaszt, mely­nek beköszöntekor áradt, tom­bolt, fenyegetett a nagy viz. Amikor apadt a viz, nem maradt vissza más csak sár, süppedő sár. A kolera, tífusz, malária melegágya. 1945-ben 238 malária eset fordult elő ezen a vidéken, 51-ben több mint 61 hastífusz, 53-ban 29 paratífusz, 54-ben 514-en be­tegedtek meg sárgaságban. A statisztika beszédes. Ki könyö­rült volna meg a szegény sze­rencsétlen embereken. Az ár­víz nem volt tekintettel az emberekre és a rangokra. Az első köztársaság idején Slávik és Rybárik agrárpárti képviselők a falvakban falra­gaszokon hirdették a Kelet­szlovákiai Alföldet! Igaz, az agrárpárt sok min" dent elkövetett, de kinek az érdekében? Csakis a nagybir­tokosok földjét akarták men­teni. A kis emberek továbbra is csak küszködhettek - szen­vedhettek. 1948 Februárja után Kelet- Szlovákiából küldöttséget me­nesztettek a kormányhoz. Fent megértették, miről van sző, és azonnal hozzáláttak a nagy terv kidolgozásához. Már 1959 májusában ötven báger és 90 buldozér vonult ki a Kelet-szlovákiai Alföldre. MEGINDULT A HARC A bágerek és a buldozérek óbb mint 25 millió köbméter földanyagot hordtak el. A vá­járok, betonosok és a mérnö­kök egy 420 km hosszúságú csatornarendszer építésébe fogtak, hogy levezessék a ta­lajvizet. Kilencven méter hosszúságú gátat emeltek, szabályozták a folyók medrét. 200 hidat, 52 gátorházat, négy szivattyúállomást létesítettek. Kiépítették a vihorláti víztá­rolót és megszületett a „ke­let-szlovákiai tenger“. Bešan mellett hatalmas hét lépcsó- zetet emeltek, amely világ- viszonylatban is egyedülálló. A víztároló felfogja a hegyek vi­zét és szárazság idején gon­doskodik a környék vízellátá­sáról. 30 ezer hektár területet nyertek már eddig és 60 ezer 0 : Zsong a téli f 44-erdő pihen a ...j természet. Nem % keresik fel a •;; fiatal sátortá- borozók, a nyu­godt téli szun­nyadásban ta­vaszra várva, virágos mezőre, fényes napsü­tésre terveket szőnek most. Sok szép emlé­ken gondolkoz­nak s az új év­ben újra olyan sikeres tetteket hajtanak végre, mint az elmúlt időszakban. 0 hektár földet szárítottak fel. 16.805 hektár területen az idén már kukorica és cukorrépa termett, a jövőben pedig ez a vidék 200 millióval több hasz­not hoz hazánknak. Az idén már visszafizette a beruházá­si összeg első részlegét: 100 millió koronát. A HARC FOLYIK TOVÁBB Lúčky falut kerestük fel elő­ször, csupa új házával. Még a falu végén ott állnak a ha­talmas építkezési gépek. Az egyik szerszámkocsiban Bohu­mil Horáček mérnököt talál­tuk, aki Ostraváből jött- ide és most 5,5 km hosszú vona­lon ő irányítja a kelet-szlová­kiai tenger kiépítését. Jóban rosszban Šiška archeológussal osztoszkodik, aki a IX. szá­zadból származó érdekes le­letekre bukkant. A kőfejtők, betonosok Adám Mihály vezetésével kilenctagú kollektívát alkotnak és ver­senyben állnak a szocialista munkabrigád címért. A Juraj Karšňák vezette csoportban dolgozik Juraj Capulič, Ján Tomáš, Demeter Gyula, Michal Ďurma. Mind bágeresek. To­vábbá Ján Horňák, Pavel Kraj­ňák, s nekik köszönhető, hogy ezen a részlegen már ez év szeptemberében teljesítették az évi tervet. Ezek a derék, szorgalmas munkások most ar­ra kötelezték magukat, hogy ez év végéig még öt millió ko­rona értékű munkát végeznek el. Amerre csak megyünk, új falvakat látunk, mindenütt új települések. Közben Jenkovcé- re érkeztünk, 13 km-nyire az egyik csatornától, amely az Ungnál kezdődik és 12 km- nyire Nižné Rybnieétől vég­ződik. Senné Blato-n madár- rezervációt létesítettek, ahol mesterséges mocsarakkal csá­bítják a madarakat, nehogy elszokjanak erről a vidékről, mert különben rá se ismerné­nek. A bágerek és buldozérek minden talpalatnyi földért küzdenek. A termőföldek me­zőgazdákra várnak, fiatal, szorgos munkáskezekre, hogy megműveljék. A föld kenye­ret és bort ád. Beteljesedett a kelet-szlovákiai lakosság ál­ma: a Kelet-szlovákiai Alföld majd ontja kincseit. Rajtunk múlik, hogy mennyit ád. Szívesen leveleznénk Görög Klára, Celldömölk, Sá­gi ú. 21. sz. Vas-megye, Ma­gyarország. Magyarul levelezne különböző témákról, 17 éves tanuló. Szabó Ida, Tokorcs, u. p. Kemenes Mihályfa, Vasmegve, Magyarország. Általános té­mákról levelezne magyarul és színészképeket cserélne, 17 éves. Kiss Lenke, Rigács, Vesz­prém megye, Magyarország. Magyarul levelezne sportról, turisztikáról, 17 éves diáklány. FUlöp Lajos, Győr. Dimitrov u. 30 sz. Magyarország. Ma­gyarul levelezne különböző té­mákról, 17 éves ipari tanuló. Gáspár Zsuzsa, Gara, Kossuth Lajos u. 43 sz. Magyarország. Képzőművészetről és más té­máról levelezne magyarul, 18 éves. Szende László Budapest IX. kér. Üllői út 25 sz. Irodalom­ról, művészetről levelezne ma­gyarul, 21 éves egyetemi hall­gató. Király Tamás, Vác Beloianisz u. 5 sz, Magyarország. Magya­rul levelezne filmről, zenéről. 23 éves vegyésztechnikus. Farkas Edit, Orosháza, Könd út, 18 sz. Magyarország. Ma­gyarul levelezne általános té­mákról, 17 éves gimnáziumi tanuló. Törvényszéki jelenetre em­lékezem. Fiatal házaspár fe­szeng a bírói emelvény előtt. A csinos asszonyka huszonöt körül lehet, a férj talán két- három évvel idősebb. Válni akarnak. Egymást vádolják. A feleség szerint a férj része- geskedik, baráti kompániában herdálja el fizetése nagy ré­szét, otthon durva s ha az alkohol túlságosan megvadít­ja, a tettlegességtől sem riad vissza. A fiatalasszony még azt is állítja, hogy hároméves fiacskájukkal éjnek idején a szomszédoknál bújt el a du­haj férj elől. A tárgyalóterem közönsége osendben, feszül­ten figyel. Az elnöklő bíró — komoly tekintetű fiatal nő — jegyzőkönyvbe diktálja a val­lomást, majd az alperesnek ad szót. A férj valótlannak minő­síti felesége állításait, hűtlen­séggel vádolja az asszonyt, aki udvaroltat magának, más férfival titkon moziba jár. és elhanyagolja a gyermeket. A fiatalember kérése: a bíróság az asszony hibájából mondja ki a válást. Mindkét fél a ma­ga igazának bizonyítására újabb tanúk nevét jelenti be. Tűnődve nézem a két há­zastársat. Kérdések kavarog­nak bennem.- Hogyan borulha­tott fel a fiatal emberpár éle­te? Milyen forrásból táplálko­zó indulatok szikráztatják szemükben a gyűlöletet? A léleknek mily titkos — s ta­lán még számukra is rejtett — okai késztetik őket arra, hogy nyilvánosan pellengérre állítsák egymást? A tárgyaló­terem drámaivá sűrűsödött csendjében arra gondoltam, hogy néhány évvel ezelőtt, a szombat esti tömegben sod­ródva, talán éppen ezt a fia­tal párt láttam, amint a ha­gyományos menyegzői fény- képfelvétel után, az alkalom ünnepélyességétől megilletőd- ve és boldogan egymáshoz si­mulva ültek a lakodalmi me­net élén haladó felvirágozott gépkocsiban. Akkor még sze­relmes vonzódás fűzhette őket össze. Másképpen nem is le­hetett. A szocialista építés korsza­kában mi más ösztökélhet egy­bekelésre két dolgozó fiatalt, ha nem a szerelem? A szocializmusban az ér­dekházasság elvesztette lét­alapját. Csupán ebben a tár­sadalmi rendben valósulhat meg Engels előrelátása: „Tel­jesen és általánosan szabad... csak akkor lehet a házasság- kötés, ha a kapitalista terme­lés és az általa létrehozott tu­lajdonviszonyok megszünteté­se után eltűnnek azok a gaz­dasági mellékszempontok, amelyeknek ma még oly óriá­si befolyásuk van a párválasz­tásnál. Akkor valóban a köl­csönös vonzalom lesz az egye­düli motívum." Régi igazság: a szerelem nélkülözhetetlen alapeleme a házasságnak. Az élet azonban azt is bizonyítja, hogy sok, lo­bogó szenvedéllyel indult há­zasság zátonyra futhat. A ta­pasztalat tanúsága szerint a szerelmi házasság nem min­dig nemesedik boldogsággá. Az érzelmi lángolás előbb- utőbb kihunyhat, a nemi von­zás csökkenhet, s a beteljese­dés, a megszokottság nyomán siváran unalmassá válhat a házastársak viszonya. A sivár­ság pedig bomlasztó érzelmi torzulások melegágya. Nyil­vánvaló tehát, hogy a szere­lem egymagában nem elég szilárd bázisa a tartósan bol­dog házasságnak. Mi kell hát még hozzá? A kölcsönös nemi vonzáson, a szerelmen kívül' mire kell még épülnie, hogy a családot — e bonyolult viszonylatokkal át­szőtt társadalmi alapegységet — a lenini követelmények szel­lemében végérvényesen meg­szabadítsuk a képmutatástól, a romlottságtól, az ingatagság irányában ható reakciós csö- kevényektől? A családi élet stabilitásának, a szocialista erkölcsnek • izgalmasan szöve­vényes kérdése ez. Erről be­szélgettem nemrégen olyan különböző foglalkozású fiata­lokkal, akikben már megérle­lődött a társkeresés, a fészek­rakás gondolata. Dolgomat megkönnyítette, hogy a mun­kában helytálló, értelmes fiúk és leányok szívesen vállalkoz­tak egy kis barangolásra a jel­lem, az érzelem tájain, örö­möt leltem abban, hogy — egy-két kivételtől eltekintve — a lelki élet intimebb moz­zanataival kapcsolatos kérdé­sek elől sem tértek ki, s gyak­ran meglepő elemző készség­gel, finom árnyaltsággal vála­szoltak. így közelebbről bepil­lanthattam családalapító kor­ba lépett fiatal nemzedékünk erkölcsi világképébe. Máris le­szögezhetem: szocialista elő­jelű morális igények vetülete ez a kép. Mélyen átitatják a magasabb rendű társadalom építésén munkálkodó ember eszményei. De halljuk a kulcskérdést: ki milyen élettárssal képzeli el a családi boldogságot? A húsz és egynéhány éves fiatalokat nem érte váratla­nul a kérdés. Kitűnt, hogy e problémakörben otthonosan mozognak még azok is, akik pillanatnyilag nem szándékoz­nak házasságot kötni. Kortü­net, hogy a szocialista építés lendülete a szellemi érést is meggyorsítja. Ezzel magyaráz­ható, hogy olykor az volt a benyomásom: nem is ifjak, hanem sokat tapasztalt, bölcs öregek szavait hallgatom. Va­jon nem a koravénség jele ez? Egyáltalán nem. Sokkal inkább a műveltségé, az olvasottságé, s ez távolról sem veszélyez­teti az ifjúkor természetes hamvát. Műveltség és testi­lelki üdeség nem zárja ki egy­mást. Sőt, a műveltség racio­nális és emocionális töltéssel dúsítja tartalmasabbá az ifjú ember életét. Ezért hát csak örvendjük, hogy fiataljaink immár tömegméretekben vál­nak ilyen „koravénné“. Nos, üljünk körül egy kép­zeletbeli kerekasztalt, s ad­juk át a szót a fiataloknak. Rajzolják meg ők a keresett vagy máris felfedezett élet­társ erkölcsi profilját. Lázár József (Folytatás következik) <^J-alu a virágzás álján

Next

/
Oldalképek
Tartalom