Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-12-18 / 51. szám
i ■ i ilium i—i nil 11—i■ ii11 nwpiiiini nulu i mb am i[MiiiťTiiiTninmr iľiirTHTTiir Kedves olvasóinknak boldog, sikerekben teli űi esztendőt kívánunk ZALA JÓZSEF: PohÉrköszöntő Csillogó pohár a kezemben, mint egy csiszolt, finom tükör összegyűjti a fényt, s az árnyat, keverednek és képpé válnak, reámnéznek mindenfelől. És mintha csillogó pohárként szemem is a fényt gyűjtené, amely egy év során megcsillant, s követné az árnyat, mely illant a könnyű feledés felé. Fel villanásnyi gyorsasággal veszek sorra minden napot, tervével, valósításával, erényével, s minden hibával, tudom, mit vártam, s mit adott. Tudom, mindaz, ki tettre képes, adottság szerint dolgozik; akad siker, jelentős érték, hanem, a szintet jelző mérték magasabbra kívánkozik. Az alkotásban nincs megállás, ahány nap, annyi ismeret, és amíg a hibátlan munka nem idegződik tudatunkba, megelégednünk nem lehet. Igaz, hogy vihar előszele érintette a leikeket, átremegett a földön, égen, csak a higgadtságé az érdem, s így a szélből vihar nem lett. Felvillant az utolsó kép is, és véget ért a számvevés, az ember oly sok mindent érez, mikor borral telt üvegéhez nyúlhat a megpihenő kéz, amely a csillogó pohárba i lankák nekíárábó! önt; a szemek vidám fényben égnek, és mondjuk az új jövevénynek: „Legyen veled boldog a föld!“ C—B— Ligám—a Elérkezett az év vége. ránk köszönt Szilveszter napja, duriiiwni «mmiH rognak a pezsgősüvegek dugói, vidám, színes villámok, konfettikígyók cikáznak, búcsúzunk az óesztendőtől. Amikor egy szakasz lezárul, amikor valami új kezdődik, az ember bizakodik, mindig is ezt tette, ilyen a természete. És amikor valami új kezdődik, a jövő fátylát fellebbentő ember persze szorong is, mindig tette, ez is hozzátartozik a természethez. De, az új esztendőt köszöntő érzés e két összetevőjének iránya, sohasem csak és.nem is elsősorban az egyes ember született habitusától, derűre vagy borúra hajló kedélyétől függött, hanem a körülményeitől. Attól, mint öntött ki számára tarsolyából a múlt év józan ésszel mérlegelve, mit tartogat számára az új esztendő iszákja. Boldog új évet! így üdvözöljük egymást és a naptári jövevényt Szilveszter éjszakáján mi is. Derűsen mondjuk, optimizmussal és hangunk nem cseng majd hamisan, vidámságunk nem lesz az ábrándkergetők erőlködése, minden okunk megvan a bizakodásra. Mert a fejlődés iránya és irama itthon is, a nagyvilágban is az, hogy minden nap inkább a becsületes dolgozó többség, a béke, a szocializmus javára alakulnak a dolgok. Igaz, ma is van és lehet még szorongás Nem is olyan régen, néhány héttel ezelőtt, a kubai válság idején mindenki érezte az imperialisták által előidézett krízis veszélyét. A helyzet súlyosságát teljességében igen sokan csak most ismerték fel. Ügy voltunk vele, mint az irdatlan sziklákon felkapaszkodó hegymászók, akik az ormon borzadtak meg. fentről visszanézve látták, milyen veszélyek leselkedtek rájuk, mennyire hajszálon függött az életük. A hasonlatot folytatva az oromra érkezett hegymászók átgondolják, hogyan s küzdötték át magukat a veszélyen. mi vezérelte őket? Mi volt tehát az iránytű mi segített át szerencsésen a kubai válságon? A Szovjetunió békepolitikája, ameswsrflerjj lyet korunk körülményeibe H és a konkrét helyzetre alkalmazott marxizmus-leninizmus irányított. A XX. és XXII. kongresszus, a kommunista és munkáspártok 1957. és .1960. évi értekezletének elvi és gyakorlati útmutatásai mindenekelőtt a háború elkerülhetőségének, a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének tanításai. A szocializmus lényege, életeleme a béke. Mi szorítjuk az imperialistákat a békés egymás mellett élésre, ők — árnyalataiknak megfelelően — szűkölve próbálnak ez alól kibújni, vagy csak igen habozva, ingadozva orientálódnak feléje Győzelemről beszélhetünk a kubai válság esetében, ha értékítéletünk mércéje a béke és ki a vesztes. veszítettek a veszettek vesztett mindenki, aki a A CSKP X1T. kongresszusa ismét félreérthetetlenül leszögezte, hogy csakis a népgazdaság színvonala, nem pedig a tetszés szerinti óhaj Újul az esztendő békés egymás mellett élés. a békés gazdasági verseny ellenfele. Mi, az egész szocialista tábor — Hruscsov elvtárs szavaival élve — csalántól körülvéve hozzuk létre rózsakertünket. Az imperialista csalánt nem tudjuk egyik napról a másikia. egyszerre kiirtani, bár — ez a természet rendje — a kultúrnövények győzelmes előnyomulása állandóan kisebb területre szorítja a csalánt. Minden okunk megvan az optimizmusra, idehaza is. Ennek az optimizmusnak az aiapja nem utolsó sorban éppen a nemzetközi helyzet alakulása. Nyugodtan dolgozhatunk és tervezhetünk, rendünket nemcsak valamennyi becsületes dolgozó ember akarata, hanem a szocialista országok szolidaritása, a józanul gondolkodók nemzetközi összefogása is védi. Munka persze nagyon sok van még, hiba, apróbb-nagyobb bosszankodás kövei ezután is akadnak majd utunkba. Ezek eltávolítása elsősorban rajtunk múlik. dönt arról, milyen lesz a jövőnk. »' Az új kezdetén is' tudatosítanunk kell, hogy a gazdasági téren előttünk á'ló problémák megoldására, a feladatok teljesítésére irányuló szívós, kitartó munka nélkül életünket a jövőben nem tehetnénk szebbé, boldogabbá. Márpedig mi éppen az emberek jóléte érdekében fordítunk oly nagy gondot népgazdaságunk fejlesztésére. A XII. kongreszszus azért állítja a figyelem középpontjába a népgazdaságot, hogy biztosítsa szocialista társadalmunk további fejlődésének szilárd alapját és megteremtse a kommunizmusba való fokozatos átmenethez szükséges feltételeket. A nép érdekeinek megfelelő bel- és külpolitikát folytatunk, gazdasági és kulturális célkitűzéseink a szocialista fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják. Ezt az egész nép javát szolgáló politikát elsősorban a szocializmus tudatos, őszin te hívei vallják magukénak Természetesen -olyan szocializmust építő társadalom, mint a mienk, mely előtt felsejlenek a kommunizmus nagyszerű távlatai, arra törekszik, hogy minél több igaz, szilárd híve legyen ebben az országban a szocializmusnak. Az egyetemeinken, főiskoláinkon tanuló mérnököknek, orvosoknak, tanároknak készülő fiatalokat kommunista szakemberekké neveljük. Üzemeinkben, állami gazdaságainkban, szövetkezeteinkben növekszik azoknak a brigádoknak a száma, amelyek azt a célt tűzték maguk elé, hogy tagjaik szocialista módon dolgoznak és szocialista módon élnek. > Az 1962-es év utolsó napján, néhány héttel a XI1, kongresszus után, nyugodtan mondhatjuk, hogy hazánk közéletére a tisztult, személyi kultusztól mentes alkotó légkör a jellemző. Pártunk politikája félreérthetetlen garancia arra, hogy soha nem ismétlődnek meg a múlt hibái. A mi pártunk ingadozás nélkül és gyorsan halad előre azon az úton, melyet a XX. és XXII. kongresszus kijelölt és most a CSKP XII. kongresszusa teljes egészében magáévá tett. Néhány nap, talán csak néhány őrá, és pohárral a kezünkben megilletődötten. gondolatokba merülve állunk majd. Üjul az esztendő és mi a becsületes munka tudatában búcsúzunk a régitől, a jő eredmények tudatában köszönhetjük az újat. X. NAGY SÁNDOR: Himnusz az új esztendő kapujában A hátsó kapun jött, észrevétlenül, kutyaugatás nélkül, lampionok és hangos pohárköszöntök között, amit az emberek készítettek az ö fogadására; egyszerűen jött, kimérten, mint az óramutató; új naptárlapokat levelez az aggodalom és a remény megfoghatatlanságát anyaggá próbálja gyúrni az ész, eldobván a vakhit jóslatait; itt vagy hát, új esztendő! az Idő állomásait számolgatom s a vonat robog tovább, egyenes vágányokon kemény küzdelmek váltóin, tilalmas szemafórok előtt. Vidám szilveszterezők! táncléptü jókedvet kortyolgatók! érzitek-e a jövendő munkálkodását a jelenben s a jelen igyekezetét a jövendőért ? száguldanak a politika fényes autóin a Megoldás fényes képletei, felröppennek az emberi szivek remény-hajtású űrhajói a boldogulásért, megszeppenve áll a Fegyver, elveszítvén a célzás biztonságát. A hátsó kapun jött az idő, észrevétlenül, kutyaugatás nélkül: elrepült az Ó-év, mint éjfélkor az órakondulás; szilveszterezők, írjuk az új év naptárlapjaira pirosbetüs ünnepeinket, mert a vonat •obog tovább, egyenes vágányokon, kemény küzdelmek váltóin, tilalmas szemafórok előtt. —am—inni iiiiinn w muw—aana—a— K. Hájek felvétele