Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-02-20 / 8. szám
OJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Pražská P. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár. povstania 51. — Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgéiata, előfizetni minden postahivatalnál vagy postásnál lehet. — Kéziratokat nem őrztink meo éa nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Orad útján lehet megrendelni. Címe: Praha L Jindŕišská ulica 14 — vývoz tlače. *ŕ—07*21081 Üáchymov fennállásának a 450 éve alatt háromszor hívta fel magára a világ figyelmét. 1500 körül gazdag ezüstbányáival vonzotta a vállalkozókat és bányászok ezreit. Csakhamar olyan nagy város lett, hogy lakosságára nézve rögtön Prága után következett Másodszor a XIX. század végén fordult Jáchymov felé az érdeklődés, amikor ércbányáiban felfedezték az uránt. S végül harmadszor, amikor Madam Curie a jáchymovi uránbányákból származó hulladékok vizsgálata közben felfedezte a rádióaktivitást. A jáchymovi Városi Múzeum érdekes dokumentumokat őriz. A mesés kereseti lehetőségek hallatára egész Európából az ezüstbányák köré sereglettek a szakemberek. A vállalkozó szellemű főúri Síik család kaparintotta meg a bányajogot és pénzverdét állíttatott fel. A „Joachimstahler“ ezüstpénz fogalommá vált. Innen származik a „tallér“ sőt az Egyesült Államokban és másutt'használatos „dollár“ elnevezés is. JÁCHYMOV MÄSODVIRÄGZÄSA A föld mélyén pedig ott nyugodott a jáchymovi bányák legnagyobb gazdagsága: az urán. Ezt az úi elemet a szomszédos Szászországban Klaproth német vegyész fedezte fel. Az uránt a porcelániparban használatos festékek gyát tásnál használták fel. Az uránbányászat igen költségesnek mutatkozott és ezért az osztrák-magyar kormány a bányákat becsukatta. Madam Curie, a lengyel származású fizikus korszakalkotó tanulmányának híre bejárta az egész világot. Hogy az elméleti megállapításokat a gyakorlatban is bebizonyítsa, 1000 kg uránhulladékot kért a jáchymovi bánya igazgatóságától. A beküldött urán-anyagból a Curie házaspárnak emberfeletti, életveszélyes munka árán sikerült egy olyan chloridot nyerni, melynek rádióaktivitása milliószor nagyobb, mint az uráné. Az ú,j elemet rádiumnak nevezték el. A tudós házaspár Bányászokat toborzó falragasz 1548-ból. utasításai nyomán végzett kutatások megdöbbentő eredményekre vezettek. A rádium gyógyít és rombol is. Az ember kétélű fegyvert kapott kezébe. AZ ELSŐ GRAMM RÄDIUM Nyolc hónap kellett hozzá, míg az : első gramm rádiumot kitermelték. Jáchymovban évente 2—5 gramm rádiumot termeltek és ez a világtermelés egyharmadát jelentette. A rádium spekulációk tárgya lett és az első világháború utáni években asztronómiai számokkal fejezték ki az értékét. Annak ellenére, hogy a bányatulajdonosok számára a rádiumtermelés hatalmas nyereségeket hozott, a termelésnél alkalmazott primitív munkamódszereken mit sem változtattak és biztonsági intézkedéseket sem tettek, csak a második világháború után, az atombomba hirosimai pusztítása után ... AMI MÉG NEM ÁLL A KRÓNIKÁBAN A jáchymovi urán iránt a Nyugat kezdett erősen érdeklődni, azt akarták, hogy Csehszlovákia igen előnyös árak mellett adja el rádiumtermelését. Természetesen saját magunk ellen fordítottuk volna a»,fegyvert. Közvetlenül a felszabadulás után, a háborús károk eltávolításának időszakában hazánkban igen körülményes lett volna a szükséges hatalmas összegeket a rádium termelésére fordítani. Ezért kormányunk hosszúlejáratú szerződést kötött a Szovjetunióval. Ez a szerződés lehetővé tette a nyersanyagok feldolgozását és így ma anyagot tudunk szállítani kutató reaktoraink és a Szlovákiában épülő atomvillanyerőmű számára. Azoknak az államoknak a sorába léphetünk, amelyek már megvalósítják az atomkorszakot és az atomenergiát békés célokra használják fel. Amikor rájöttek, hogy a bányából kifolyó víz erősen rádióaktív és izületi gyulladásoknál, hátgerincbántalmaknál kiváló gyógyhatást vált ki, külföldi tőkével elegáns szanatóriumot építettek, ahol olyan árakért gyógyították a betegeket, hogy az a közönséges halandók számára szinte elérhetetlen volt. A tökéletes kényelemmel berendezett gyógyintézet ma egész éven keresztül' fogadja a gyógyulást kereső« dolgozók százait. Jáchymovnak gazdag a múltja és még szebb a jövője. Terv szerint hatalmas méretű gyógyintézetek épülnek, hogy még több beteget helyezhessenek el és még több dolgozónak adhassák vissza az egészségét. M. M. MtVNE ZÁVODY * p PUCHOV e'$ a technika ÜJ FELFEDEZÉSEK A FÖLD nevezésű amerikai mestersé-SUGÄRZÄSI ÖVEZETÉRŐL ges hold értékes adatokat szol-Az elmúlt év augusztusában gáltatott a Földet körülvevő Van felbocsátott Explorer XII. el- Aüen-övezet részecske-össze----------------------------------------------tételéről. A feljegyzett adatok IMM8MMMMM közel 4000 km hosszúságú magnetofonszalagot töltenek meg, s feldolgozásuk legalább fél évet vesz igénybe. De már az eddigi feldolgozás is meglepő következtetésre vezetett. Kiemelkedő fontosságú felfedezés, hogy a sugárzási öv túlnyomórészt alacsony energiájú protonokból áll, s nem nagy jelentőségű az űrhajózás szempontjából, mert a protonok lefékezése jóval könnyebb, s a sugárzási veszély is kisebb. A nagy energiájú elektronok ugyanis az űrhajó fémtestébe csapódva, veszélyes röntgen- és gammasugarakat hoznának létre. Az új adatok alapján felül kell vizsgálni a külső sugárzási öv részecske-összetételéről alkotott feltevést. A hibát az okozta, hogy az eddigi űrhajókban elhelyezett Geiger-számlálók a részecskeösszeütközéseknek mindössze keskeny sávját jelezték, s a kutatók az elektronsűrűséget elméleti számítások útján határozták meg. Az Explorer XII-t azonban különleges műszerekkel, egyebek között protonszámlálóval is felszerelték, így sikerült pontos és részletes adatokat kapni a Van Allenövezet valóságos részecskeöszszetételéről. ÉLET A TENGER MÉLYÉN A mélytengerek kutatása sok tekintetben még gyermekcipőben jár manapság; így arra a kérdésre: milyen mélységigélnek élőlények a tengerben, a tudomány még nem tud pontos választ adni. Eddig mindössze 22 alkalommal sikerült A szilonból készült ruha emeli különleges merítőhálókat 7500 a külsőt és az ünnepélyes han- méteres mélységbe juttatni; a gulatot a társadalmi összejőve- legnagyobb mélység, ahonnan teleken eddig élőlényeket emeltek ki, A szilonruhák az ODEVA 7587 méter. Nagy mélységekelárusító-helyeken kaphatók, ben eddig csak tengeri rózsákat, sertelábúakat, rákállatokat és puhatestűeket zsákmányoltak. J. Piccard professzor azonban, amikor 1960. januárjában 10.916 méter mélységbe mérült, különleges batiszkáfjával, mintegy 50 cm hosszú I és 15 cm széles lepényhalat, továbbá vörös garnélát (ollótlan rákot) is látott a tenger fenekén. Annyit azonban sikerült már megállapítani, hogy a nagy mélységben élő halak messzemenően alkalmazkodnak a különleges körülményekhez. Minthogy a fényviszonyok nagyon kedvezőtlenek nagy mélységben (30 méter mélységben már kékes fény uralkodik, 500 métertől a vörös és zöld sugarak is hiányoznak, 1000 méter mélységben pedig csak az ibolyántúli sugarak mutathatók ki). Az élőlények szemei jelentősen megnagyobbodtak, más fajták világító szerveket fejlesztettek ki. Minthogy 1000 méter mélységben a víz mozgása teljesen megszűnik, nincsenek többé áramlások, az élőlények testének felépítése is jelentősen megváltozott; végtagjaikhoszszúak, ostorformájü szerveik nőnek. A hőmérsékletnek a vízmélységgel arányos csökkenése (200 m mélységben 15 C fok/ 500 m-nél 7,5 fok, 4000 m-nél pedig mindössze 1,8 C fok) késlelteti az ivarérettséget és viszonylagosan az óriás növést. De a nyomás növekedése is jelentős következményekkel jár. Tudjuk, a nyomás értéke 10 méterenként négyzetcentiméterenként 1 kg-mal nő. 600C méter mélységben tehát 600 kg/cm2. 600 légkör — a nagy mélységek lakóinak ennek megfelelő óriási nyomást kell fenntartaniuk testükben. (A nagy mélységben élő lények a vízből kiemelve, valósággal „felrobbannak" a testük belsejében levő óriási túlnyomás következtében testük deformálódik). Nagy mélységekben egyébként a növényi élet teljességgel hiányzik, 400 méternél mélyebben csak baktériumok, halak, továbbá a felszíni vízrétegekből lassan lesüllyedő anyagok mutathatók ki. 4 c—< c Kép szöveg nélkül Sport mindenek felett ! Ma benzint kaptunk. Milyen lesz 8 divatos blúz ai idén? A válasz nem egyöntetű Még mindig divatos a kívül ,,kötós“, de olyan is, amit a szoknyában viselnek. Ez utóbbiak sokszor buggyosak. Ami azonban jellemző a blúzokra: a megkötos^nyakmegoldás minden változata. 1. Elegáns blúz vékony anyagból (zsorzsett, tiszta selyem) elöl hajtás- és szegő díszítéssel. 2. Puplin- vagy vászonblúz; nagyon szép, ha bés színű anyagból készül, piros megkötővel s gombokkal. 3. Elegáns blúz nehéz tiszta selyemből. 4. A favorit: megkötos nyakmegoldás. A blúz egyszínű vagy bármilyen mintás anyagból is szép. I ugyanúgy nem való egyszerű, pl. mosóruhához az rr ## i0 ^ w elegáns börtáska. iiz flondoliuk' TFolyHTišy--------V IDÉN /hogy Ily módon, egy kivágott blúzhoz Az említett szürke, bés, halványdrapp szín viselhető a piros, bordó, lila, zöld, kék és sárga minden árnyalatához. Illik ' a feketéhez is, de amint arról már írtunk, mindig szebb, ha a táska sötétebb, mint a kabát. Pl. szürke kabáthoz szép a fekete táska, de fekete kabáthoz a szürke már kevésbé. Ha praktikus táskát akarunk vásárolni, figyelembe kell vennünk tehát a színét, végiggondolni ruhadarabjainkat, hogy melyiket viselhetjük a legtöbbhöz. Ugyancsak jól meg kell gondolni A TÁSKA formáját is. Vegyünk divatosat, — hiszen azért veszünk újat, hogy divatos legyen — de azért nem olyat, amire „rá van írva az évszám". Ne essünk túlzásokba, maradjunk a középútnál, akkor a táskát évekig viselhetjük. Tehát: ha a nagy formájú táska divatos (mint most), vegyünk nagyot, ha hosszúkás formájú a divat, akkor olyat, de ne vegyük azt, ami a legnagyobb, ill. leghosszúkásabb formájú az egész üzletben. Ha a táska formájáról van szó, megemlítjük azt, hogy a nagy táskák csakis a magas nőknek előnyösek, az alacsonyakat „nyomja“, v. i. a nagy táskával kisebbeknek festenek, mint amilyenek a valóságban. „Mit tegyünk tehát?“ — kérdik az alacsonyabbak, ha mi is divatos táskát akarunk viselni? A válasz egyszerű: a nagy táskák közül a legkisebbet válaszszák. AMILYEN A RUHA, OLYAN A TÁSKA Ogyv ahogy nem,viselünk elegáns ruhához bevásárló táskát, v. i. ha pl. és bö kartonszoknyához elegáns táskát viselünk, azzal már elegánsak vagyunk. Nem. Inkább nevetségesek. (Kivétel persze, ha a mosóruha fazonja is elegáns és tulajdonképpen elegáns ruhát helyettesit. De a táskával azért így is vigyázni kell. ne legyen túl „plump“, v. i. nehéz a mosóruhához!) (Folytatjuk) • • 8 8 • • • • • „BOLDOGTALANÉ 1. Tizenhat éves lány csakis orvosi tanácsra tarthat fogyókúrát, mert a fejlődő szervezetre a fogyókúra ártalmas és súlyos következményei is lehetnek. Amennyiben tényleg annyira kövér, hogy az orvos is szükségesnek tartja a fogyókúrát, ö meg is mondja, hogy mihez tartsa magát, s az is lehet, hogy gyógytornát fog ajánlani, ami ilyen korban megfelelőbb módja a fogyásnak, mint egy kimondott fogyókúra. Különben, egy közeli számunkban foglalkozunk majd fiatal lányok helyes életmódjával. 2. Ez ne bántsa. A jövőben a szem kozmetikájával is foglalkozunk, akkor majd ralál választ rá. : Magának már udvarolhatnak. (Folytatás 6. számunkból) A haj szárítására is figyelmet kell . tordUspunk. A törléshez puha, lehetőleg előre melegített (frissen átvasalt) törülközőt használjunk. Ne feledkezzünk meg róla, hogy sosem szárítunk hajai kályha mellett, sem tűző napon, s lehetőleg nem kötjük le kendövei, hanem szabadon hagyjuk. Sém a főnnel (kézi villamos szárító), sem a búra alatt való gyors hajszárítás nem egészséges. Mégis, ma ez a hajszárítás legelterjedtebb módja. Arra azonban vigyázzunk, hogy a szárítót ne kapcsoljuk a legerősebb áramra, s tartsuk mindig bizonyos távolságra a fejtól, mert különben a haj könnyen törékennyé válhat, s fényét, színét is elveszítheti. A haj helyes ápolásához természetesen tudnunk kell a niinöségét, Megkülönböztetünk: normális, zsíros vagy száraz fejbőrt, (éppúgy, mint arcbőrt, s többnyire, akiknekj zsíros az arcbőrük,.a hajuk is az). A legtöbb bajt. mint. tudjuk, a zsíros okozza. Dehat mi is tulajdonképpen a ZSÍROS FEJBŐR. A fokozott faggyúelválasztás következtében a fejbőrön egy zsíros réteg képződik s ez előidézi a fejbőr korpásodását, s egyben a* zsíros hajat is. Zsíros hajúak a mosásnál mindig tegyenek a vízbe egy evőkanál bóraxot (drogériában kapható) vagy egy kávéskanálnyi szódabikarbónát. A beérkezett levelekre válaszul ismételjük: a gyakori mosás nem árt a hajnak. Ellenben árt a hajra és a fejbőrre tapadt piszok, tehát ezt olyan gyakran kell’eltávolítani, amilyen gyakran azt a haj megkívánja. Zsíros .hajúak moshatják hajukat minden második vagy harmadik nap is, meglátják. egész másképpen fogják magúkat érezni És hogy megtudják, mi árt a hajnak: a szenny, a füst, a túlerös nap. a só és a homok.