Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-12-18 / 51. szám
Riport a XXI. századból Motto: „Mi mindig szeretünk és tudunk álmodozni, erre szükség van. Álmok nélkül nincsenek perszpektívák. Álmok nélkül minden ember és így a tudís is elkerülhetetlenül megáll fejlődésében.“ , (A. N. Nyeszmejonov). A történelemben mindig úgy volt, hogy a tudományos és technikai fejlődés terén az ember-ismeretek valamelyik ága az életre tört. A gőz korszakát a villamosság, majd az atom korszaka váltotta fel. Vajon a XXI. században az emberi ismeretek melyik területe tör az élre? Feltétlenül a fizika-kémiaibiolőgia. Sok nemzedék leghőbb vágya volt az emberi élet meghosszabbítása. Nem olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk — mondja Vlagyimir Alekszandrovics Engelhardt akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája biológiai osztályának vezetője. — Az átlagos emberi életkor egy nemzedék alatt legalább 20 évvel meghosszabbodott Ezt főleg annak köszönhetjük, hogy már teljesen legyőztük a baktériumok által előidézett legsúlyosabb fertőző betegségeket. A rák ma már nem veszélyesebb betegség, mint a nátha. Képzeljük el, hogy a kémikusok olyan anyagokat találtak fel, amelyek felhalmozódnak a daganat sejtjeiben, vagyis amelyeket a daganat mint valami szűrő viszszatart. Ha az ilyen daganatot az egészséges szövetekre ártalmatlan neutron nyalábbal sugározzuk be, akkor a daganatban felhalmozott anyag ráďioaktívvá válik, a belülről kiinduló sugárzás megsemmisíti a daganatot, anélkül, hogy az emberi szervezetben kárt tenne. Nehéz megmondani, hogy az elért sikereket a vegyészeknek vagy a fizikúsoknak köszönhetjük. Amint belépünk, egy műszerpult mögött fehérköpenyes nő ül. Előtte vagy 20 televíziós képernyő... Kísérőnk magyarázatba kezd. ö az orvos diszpecsér — mondja. Figyeli a súlyos betegeket. Az elektromos hőmérő és pulzusszámláló állandóan jegyzi a beteg hőmérsékletét és pulzusszámát. Körültekintettünk a szobában. „Díagnózis“-villant fel a felhívás egy készüléken, amely a fal mellett állt és olyan volt, mint valami üvegvitrin. Az orvos a beteget a vizsgálóasztalra helyezte, gyorsan felkapta az övét, valamint a láb-, kéz- és nyakelektródokat. Felvillantak a jelzőlámpák az átkapcsoló-relék. A gép elkezdett „gondolkodni“. A beteg pulzusa, lélegzése, vérnyomása és vérképe felett — mely utóbbit előre helyezték bele az elektronikus berendezésbe. A megoldás váratlanul ért bennünket. A gép egyszerre bonyolult latin nyelven megadta a diagnózist. De más dolog a betegséget megállapítani és ismét más az embert meggyógyítani. Ezért megkértük a professzort, hogy mutassa meg a műtőt is. A heverőn egy beteg feküdt. Felette lágyan zúgott az ultrahangkészülék. — Epeműtét — mondotta a sebész. — Amint látja, éppen köveket távolítunk-el. — Nagyszerű — gondoljuk csak el az epehólyagból kiveszik a követ anélkül, hogy késsel a beteghez nyúlnának. — Pontosan eltalálta — folytatta az orvos. Húsz percen belül az ultrahang aprószemű homokká „őrli“ a követ az epehólyagban. — Amint látja, a sebészet gyógyítani képes az embert, anélkül, hogy késsel nyúlna hozzá. A műtőasztalt gombnyomással villamoserővel emelik és süllyesztik. A lámpáknak baktériumölő hatásuk van, vagyis nemcsak világítanak, hanem sugaraikkal megölik a mikróbákat. De minek a sebész szeme előtt az asztal felett a televízió képernyő. — Ez nem egyszerű televíziókészülék, hanem egyúttal röntgenkészülék. A röntgenképet átviszi a televíziókészülék világítóernyőjére. — Majd letompította hangját, mert felbúgott az elektromos narkotiziálő gép. — Nyugodtan, hangosabban is beszélhetünk, amíg a készüléket ki nem kapcsolják, a beteg nem ébred fel. A műtét .megtekintésére érkezett orvostanhallgatók a műtétet a szomszédos szobában egy televízió ernyőn kísérték figyelemmel. — Ultrahanggal dolgozunk, bebizonyosodott, hogy az ultrahang nemcsak a szöveteket tudja átvágni, hanem a vért is megalvasztja és a mikróbákat is megöli. — Ragasztót, — hangzott a sebész rövid utasítása. — Most még megmutatom a mesterséges szívet, — és az egyik szekrényre mutatott. Az elektronikus automata végrehajtotta a megadott programot: percenként 3 liter vér, 80-as pulzus, 120-as vérnyomás. Amint a szervezetben a vérnyomás csökken, az automata több vért adagol. A sebészet má már helyreállító sebészetté alakult át. Ha megsérül a térdizület — újjal pótoljuk. Műanyagból készült veséket és más szerveket is átültetünk. A XX. század elején a Föld lakosságának száma 1,6 milliárd volt. Fél évszázad alatt majdnem egy egész milliárddal növekedett a száma. — Hogy honnan lehet előteremteni a táplálékot a szaporodó emberiség számára? Sokkal intenzívebben gazdálkodunk. Egyre gyakrabban alkalmazzák a földművelés gyakorlatában a mikroelemeket, amelyek a növénytermesztésben ugyanolyan szerepet játszanak, mint a vitaminok és a hormonok az emberi szervezetben. Az állatok takarmányába kevert mikroelemek számos betegségtől védenek. Már sok növekedést serkentő készítménnyel rendelkezünk és a gyermekek is tudják már, hogyan lehet télen hóesést, nyáron pedig esőt kiváltani. Vannak már olyan kémiai anyagaink, amelyek egyesítik a műtrágyát a talajszerkezetjavító, fejlődés-serkentő anyagokkal és a káros rovarok, betegségek elleni mérgekkel. A tudomány annyira megnöveli a mezőgazdasági . terméshozamot, hogy alig van szükség mesterséges élelmiszerekre. Különben is már meghódítottuk az óceánok szűz területeit is. Olyan mélységekben, ahol még sok a napfény és a meleg víz, agronőmusok és mérnökök elmésen szerkesztett vízalatti gépekkel növényeket termelnek, valamint állatokat tenyésztenek. Eddig még senki sem végzett pontos számításokat, de a világ algakészletei sokmilliárd tonnára becsülhetők. Óriási jelentőségű az állatok nemének „szabályozása“ is. Ez lehetővé teszi, hogy megrendelésre hím vagy nőnemű egyedeket állítsunk elő. Vagy például gyorsan növeljük a baromfiállományt. — úi AoMCkkóxátóÄ - o.'í atoinôxáĹQ. — Bácsi kérem, hány óra ’ — teszi fel megszeppenve a kis Gyuszi a kérdést. Arca aszerint komorodik vagy derül fel, hogy van-e még ideje hazamenni vagy már egyenesen az iskolába kell futnia. A kisfiúk a játék hevében nemcsak napjainkban feledkeznek meg az időről, hanem bizonyára időtlen idők óta lekötötte őket a játék, a vadászat vagy a céllövészet. Csakhogy akkoriban senkitől se kérdezhették meg, hány óra, hiszen az időt a nap állása szerint mérték. A földbe szúrt pálca árnyéka már pontosabban állapította meg az idő járását. Később pedig már homokórákat szerkesztettek, mert ha borús volt az idő, akkor bizony például egy jó öreg római a boroskancsója mellett nehezen talált időre haza. Milyen egyenletesen csepeg a víz a sziklaforrásból — gondolták az emberek, vajon lehetne-e eszerint az idő folyását mérni? És így keletkeztek a vízi órák, amelyek egészen a XII. századig használatosak maradtak. Ezután a súllyal hajtott órák terjedtek el, járásuk azonban a hőmérséklettől és még sok más tényezőtől is függött. Ugrásszerű fejlődést jelentett már az ingák alkalmazása. Galilei vetette fel először az ingaóra készítésének lehetőségét. Huygens nevéhez fűződik a balanszkerekes órák feltalálása. Ezeket az órákat tekinthetjük a mai órák őseinek. A hétköznapi igényeknek kezdettől fogva megfeleltek, de a csillagászok és a hajósok igényeinek nem tehettek eleget. Pontosságuk a hőmérséklettől és a légnyomástól függött. Az első toronyórák a XVI. századból származnak és új fejezetet nyitnak az órák fejlődésének történetében. A prágai Orloj-óra a tizenkét apostollal, melyet Hanué mester 1405-ben szerkesztett a világ egyik legrégibb óráihoz tartozik. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy hazánkban iparszerűen csak 125 évvel ezelőtt Prágában kezdtek órákat gyártani. A mai Elektroéas n. v. ősét tehát ebben az időszakban kereshetjük. Az 1920 as évek elején a kvarcórákat a rádiótechnika fejlődése hozta létre. Működésük a következő: a pontosan csiszolt kvarcelemek méreteiktől függően másodpercenként néhányszor tíz- vagy százezer rezgést végeznek. Az ilyen frekvenciájú elektromos árammal szinkronmotort lehet hajtant s ha a motor tengelyére mutatót erősítünk, az előbbi óratípusokkal szemben már pontosabb órát nyerünk. Az ilyen kvarcóra négy hónap alatt legfeljebb egy másodpercet siet vagy késik. Ez a pontosság már a csillagászokat is kielégíthette. A kvarcóra segítségével fedezték fel, hogy az ősidők óta legpontosabbnak tartott „óra" — a Föld nem forog egyenletesen, hanem hol késik, hol pedig siet. Még pontosabb órák készítése vált szükségessé, de az adott eszközökkel a pontosságot fokozni már nem lehetett. Hol voltak már azok az idők, amikor az emberek megelégedtek a bakiét ele időjelzéseivel? Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a későbbi években táviratilag adták le időközökben a pontos időt. Csak a rádió általános elterjedése után közvetítették az időjelzést, mégpedig a párizsi jelzés szerint. A pontos időméi és kérdésének megoldásához csak a modern atomelmélet nyújtott segítséget. Ekkor tudtuk meg, hogy a cézium gőze például másodper cenként 9 192 631 770 rezgést sugároz ki Hq ezt a rezgést óraműködtetésre használjuk fel, akkor olyan pontos órát kapunk, amelynek a ponjaM*»*.*«** ?***■ ,**>«*•*' tatlansága 3150 év alatt sem haladja meg az egy másodpercet. Ilyen elvek alapján működnek az atomórák. Előállításukat főként a rakétákkal és mesterséges holdakkal kapcsolatos mefigyelések sürgették. A nagy pontosság azonban önmagában még nem elegendő. Szükség van arra ts, hogy az egymástól többezer km-re levő órák egyformán járjanak Ezért nagy óraközpontokat létesítettek és a nap meghatározott időpontjában minden másodperc kezdetén egy rövid rádiójelzést sugároznak egymás felé. A legújabb berendezésű óraközpontok lehetővé teszik majd, hogy a földrészek összes hiteles óráinak állását 10-20 ezred másodperc pontossággal egyeztessék össze. A mi időmérő közvontunk Prágában, a Budeé utcában van és a tüt... tü-ü-ü-t ... tütüt-tüt . . . jelzést, amely szerint óránkat á’.lVjuk be, egy kvarcóra irányítja. A Elektroéas n. v. óráival meg lehetünk elégedve, a pontos időjelzés tekintetében hazánk a világon a harmadik helyen áll. M. M. ! . íj ff.v—*— -re; 'fl.'-í ! S v > P j ^ v fi Vízszintes: 1. Az j j ifjúság nagy esej i ménye az 1962-es j I évben. 11. Több í j nem fér bele. 12. Magyar vált *...Ül «fill h ■ " m é I ’tmelmi .•? ' L...JÜVU..Í ■■■■*• teSSiSwr .* s?; í; j" • f : ifi h p p Hl-% A i f il 'XP H f I f i f r""í""*t i ír "t IHp n I i 1 f ^ -f I» (f i j I 1 ‘'t 1 i Ä i-,".. \—-í 1—ŕ,,i I—„.í ^ ; ; t ^ j TSSäSwäil P U p ' ■ > « v---j ; i Sí 2. l 4 s b * 8 9 10 ö _ rtäfrs, <1 §k «i 1 r 14 iS k ÍÉ> i? 11a. <& '9 29 W\ ii 11 k W\ 13 11 k IS 16 in k 18 1<Í 30 k b\ U 31 34 is 56 !k 14 ¥ * di államférfi. 14. Több mint boszszant. 15. Hires iparvállalatunk neve (betűi keverve) 16. Nem éppen kunyhó. 17. Előnyös tulajdonság. 19. Sziget és nyakék van ilyen. 2Ö. Két mássalhangzó. 21. A vegytan egyik eleme. 20. Sátor része. 25. Ismert angol támaszpont - gya"mati maradvány. 28. Fiú név - keverve. 31. Kora tavaszi tulajdonság a szőrméseknél. A szőrmés állat koratavasszal, letlenség a társaságban. 13. A 34. Nem hazai. 35. Ilyen bor is 1962-es év legfontosabb orszávan (é. h.) 36. Rossz tulajdon- gos jelentőségű eseménye. 17. :|| ság 37. Nem ijedős (é. h.) Igekötő. 18. Lehetőség. 22. Vaj-Képunkon egy kvarcórával vezérelt nagy önműködő óraközpontot látunk, amely többszáz reákapcsolt meliékórát képes vezérelni. A kvarcóra pontossága plusz-mínusz ötezred másodperc naponta. Függőleges: 2. Az állatápolő da Zsuzsi (é. h.) 24. Kellemeegyik fontos igéje. 3. Lopva sen szól. 25. Gazdasági eszköz nézel. 4. Az ő segítségével. 5. névelővel. 26. .Néha ilyen az Galambfajta. 6. Két mással- élet. 27. Ruhakellék (keverve) hangzó. 7. Egy ázsiai sziget 29. Régi. 30. Férfinév, 32. A (többes számban) 8. Az or- korszerű építkezés fontos seszág, a nép birtokolása (é. h.) gédeszköze. 33. Dél-szlovákiai 9. Az ár tulajdonsága. 10. II- falu. 37. Két mássalhangzó. így nyilatkozott a tudós. Közben eszébe jutott, hogy előző este barátjaival egy kirándulást beszélt meg. Elővette a cigarettatárca nagyságú rádióadóvevő-készülékét. A zöld képernyőn fénysugarak cikáztak és megjelent a barátja arca. A kép annyira tiszta, hogy kis méj-ete ellenére minden szőrszál világosan kivehető, Megbeszéie vele, hogy ellátogatunk hozzá helikopteren, mert az már nem jelent fényűzést Alkonyodott. A világítótestek egyenletes fényt árasztottak a városra. Barátunk lakása szép tágas szobákból állt, de honnan fűtik ezeket a házakat, hiszen központi fűtésű berendezéseket nem látunk. Nincsenek is. A fütővezetékeket falba süllyesztett elemek biztosítják. A konyhában nincs szeméttároló, ‘ehelyett van egy kisméretű aprítógép, amely mindenféle háztartási hulladékot öszszeőrol és a csatornahálózatba továbítt. Barátunk azután megmutatta a 2007 évi gépkocsi-típust. — Nem fém — mondja. — hanem különleges műanyag, amely rendkívül érdekes sajátságokkal rendelkezik. Alighogy kimondta az utolsó szót, az autón széles nyílás támadt, a kocsiajtó mint egy redőny felgördült. Beszálltunk az utasfülkébe Falai belülről átlátszóak. A kocsi elejében műszerfalat látunk, néhány nyomógombbal. Az üléseket tetszés szerint lehet elhelyezni. Mielőtt magunkhoz térhettünk volna a csodálkozástól, a gépkocsi elindult. Minden irányítás nélkül mintegy 250 km óránkénti sebességgel ott futott az úttest szürke szalagján. Barátunk megnyomott egy gombot és a gépkocsi falai egyszerre átlátszatlanná váltak. Valószínűleg polarizált üveg — találgattuk magunkban. Gépkocsink lágyan fékezett és megállt. Kiszálltunk. — Most itt hagyjuk a kocsit, — mondta — ilyen vezető nélküli kocsi mindenütt és mindenkor az ország bármely polgárának rendelkezésére áll. A gépkocsi irányítása — amint láthatta — teljesen automatizált. Hadd beszéljünk most arról, — mondotta, — hogy mi fogja izgatni a XXL század tudósainak képzeletét... Egyébként magától értetődő, annak, hogy tudósok a jövőről ábrándozhassanak, az első feltétele az, hogy a sötét erőknek ne sikerüljön atomháborút indítani és megmérgezni a Föld légkörét, halálthozó felhők hamujával beszórni a szárazföldet és a tengereket... A XXL század tudósai majd bizonyára arról álmodoznak, hogy miképpen irányítsák járműveiket a hatalmas csiliagrendszerközti űrhajók kormányosai, és miképpen használják fel a legjobban az emberiség számára a többi bolygó gazdag nyersanyagát. Vasziljev Guszcsev könyve nyomán / Érdekességek a nagyviiégbó! A paróka a legújabb nyugati divatőrület. Mr. Raymond, az egyik legdivatosabb londoni fodrász Hamburgból most 60 ezer parókát rendelt. A amerikai könyvpiacon az idén legkapósabb könyv egy szakácskönyv, melynek egyik fejezete ezt i címet viseli: Néhány bevált recept nem szívesen látott vendégek elüldözésére. Tilos az iskolai imádság az Egyesük Államokban. A washingtoni szövetségi legfe'sőbb bíróság egv döntvényében megállapította, hogy az amerikai iskolákban a mindennapos iskolai imádsáa elmondása alkotmányellenes. A texasi Houston város egyik nagyon forgalmas vendéglőjében a következőképpen biztosítják a gyors kiszolgálást. Amikor a vendég leül, az asztalára egy homokórát állítanak. Amenynyiben a homokóra lejárna még mielőtt a pincér kihozta a megrendelt ételt, a vendégnek nem kell fizetnie a fogyasztást.