Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-18 / 51. szám

Riport a XXI. századból Motto: „Mi mindig szeretünk és tudunk álmodozni, erre szükség van. Álmok nélkül nincsenek perszpektívák. Álmok nélkül minden em­ber és így a tudís is el­kerülhetetlenül megáll fej­lődésében.“ , (A. N. Nyeszmejonov). A történelemben mindig úgy volt, hogy a tudományos és technikai fejlődés terén az ember-ismeretek valamelyik ága az életre tört. A gőz kor­szakát a villamosság, majd az atom korszaka váltotta fel. Vajon a XXI. században az emberi ismeretek melyik terü­lete tör az élre? Feltétlenül a fizika-kémiai­­biolőgia. Sok nemzedék leg­hőbb vágya volt az emberi élet meghosszabbítása. Nem olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk — mondja Vlagyi­mir Alekszandrovics Engel­hardt akadémikus, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája biológiai osztályának vezetője. — Az átlagos emberi életkor egy nemzedék alatt legalább 20 évvel meghosszabbodott Ezt főleg annak köszönhetjük, hogy már teljesen legyőztük a baktériumok által előidézett legsúlyosabb fertőző betegsé­geket. A rák ma már nem ve­szélyesebb betegség, mint a nátha. Képzeljük el, hogy a kémikusok olyan anyagokat találtak fel, amelyek felhal­mozódnak a daganat sejtjei­ben, vagyis amelyeket a da­ganat mint valami szűrő visz­­szatart. Ha az ilyen dagana­tot az egészséges szövetekre ártalmatlan neutron nyaláb­bal sugározzuk be, akkor a daganatban felhalmozott anyag ráďioaktívvá válik, a belülről kiinduló sugárzás megsemmisí­ti a daganatot, anélkül, hogy az emberi szervezetben kárt tenne. Nehéz megmondani, hogy az elért sikereket a vegyé­szeknek vagy a fizikúsoknak köszönhetjük. Amint belépünk, egy mű­szerpult mögött fehérköpenyes nő ül. Előtte vagy 20 televí­ziós képernyő... Kísérőnk ma­gyarázatba kezd. ö az orvos diszpecsér — mondja. Figyeli a súlyos betegeket. Az elektro­mos hőmérő és pulzusszám­láló állandóan jegyzi a beteg hőmérsékletét és pulzusszá­mát. Körültekintettünk a szobá­ban. „Díagnózis“-villant fel a felhívás egy készüléken, amely a fal mellett állt és olyan volt, mint valami üvegvitrin. Az orvos a beteget a vizsgálóasz­talra helyezte, gyorsan felkap­ta az övét, valamint a láb-, kéz- és nyakelektródokat. Fel­villantak a jelzőlámpák az át­­kapcsoló-relék. A gép elkez­dett „gondolkodni“. A beteg pulzusa, lélegzése, vérnyomá­sa és vérképe felett — mely utóbbit előre helyezték bele az elektronikus berendezésbe. A megoldás váratlanul ért bennünket. A gép egyszerre bonyolult latin nyelven meg­adta a diagnózist. De más do­log a betegséget megállapíta­ni és ismét más az embert meggyógyítani. Ezért megkér­tük a professzort, hogy mu­tassa meg a műtőt is. A heverőn egy beteg feküdt. Felette lágyan zúgott az ultra­hangkészülék. — Epeműtét — mondotta a sebész. — Amint látja, éppen köveket távolí­tunk-el. — Nagyszerű — gondoljuk csak el az epehólyagból kive­szik a követ anélkül, hogy késsel a beteghez nyúlnának. — Pontosan eltalálta — folytatta az orvos. Húsz per­cen belül az ultrahang apró­szemű homokká „őrli“ a kö­vet az epehólyagban. — Amint látja, a sebészet gyógyítani képes az embert, anélkül, hogy késsel nyúlna hozzá. A műtőasztalt gomb­nyomással villamoserővel eme­lik és süllyesztik. A lámpák­nak baktériumölő hatásuk van, vagyis nemcsak világítanak, hanem sugaraikkal megölik a mikróbákat. De minek a se­bész szeme előtt az asztal fe­lett a televízió képernyő. — Ez nem egyszerű televízióké­szülék, hanem egyúttal rönt­genkészülék. A röntgenképet átviszi a televíziókészülék vi­lágítóernyőjére. — Majd le­tompította hangját, mert fel­búgott az elektromos narko­­tiziálő gép. — Nyugodtan, hangosabban is beszélhetünk, amíg a ké­szüléket ki nem kapcsolják, a beteg nem ébred fel. A mű­tét .megtekintésére érkezett orvostanhallgatók a műtétet a szomszédos szobában egy te­levízió ernyőn kísérték figye­lemmel. — Ultrahanggal dolgozunk, bebizonyosodott, hogy az ul­trahang nemcsak a szöveteket tudja átvágni, hanem a vért is megalvasztja és a mikróbá­kat is megöli. — Ragasztót, — hangzott a sebész rövid utasítása. — Most még megmutatom a mesterséges szívet, — és az egyik szekrényre mutatott. Az elektronikus automata vég­rehajtotta a megadott pro­gramot: percenként 3 liter vér, 80-as pulzus, 120-as vér­nyomás. Amint a szervezetben a vérnyomás csökken, az au­tomata több vért adagol. A sebészet má már helyreállító sebészetté alakult át. Ha meg­sérül a térdizület — újjal pó­toljuk. Műanyagból készült veséket és más szerveket is átültetünk. A XX. század ele­jén a Föld lakosságának szá­ma 1,6 milliárd volt. Fél év­század alatt majdnem egy egész milliárddal növekedett a száma. — Hogy honnan lehet elő­teremteni a táplálékot a sza­porodó emberiség számára? Sokkal intenzívebben gazdál­kodunk. Egyre gyakrabban al­kalmazzák a földművelés gya­korlatában a mikroelemeket, amelyek a növénytermesztés­ben ugyanolyan szerepet ját­szanak, mint a vitaminok és a hormonok az emberi szer­vezetben. Az állatok takarmá­nyába kevert mikroelemek számos betegségtől védenek. Már sok növekedést serkentő készítménnyel rendelkezünk és a gyermekek is tudják már, hogyan lehet télen hóesést, nyáron pedig esőt kiváltani. Vannak már olyan kémiai anyagaink, amelyek egyesítik a műtrágyát a talajszerkezet­javító, fejlődés-serkentő anya­gokkal és a káros rovarok, betegségek elleni mérgekkel. A tudomány annyira megnö­veli a mezőgazdasági . termés­hozamot, hogy alig van szük­ség mesterséges élelmiszerek­re. Különben is már meghó­dítottuk az óceánok szűz te­rületeit is. Olyan mélységek­ben, ahol még sok a napfény és a meleg víz, agronőmusok és mérnökök elmésen szer­kesztett vízalatti gépekkel nö­vényeket termelnek, valamint állatokat tenyésztenek. Eddig még senki sem végzett pontos számításokat, de a világ alga­készletei sokmilliárd tonnára becsülhetők. Óriási jelentőségű az állatok nemének „szabályo­zása“ is. Ez lehetővé teszi, hogy megrendelésre hím vagy nőnemű egyedeket állítsunk elő. Vagy például gyorsan nö­veljük a baromfiállományt. — úi AoMCkkóxátóÄ - o.'í atoinôxáĹQ. — Bácsi kérem, hány óra ’ — teszi fel megszeppenve a kis Gyuszi a kérdést. Arca aszerint komorodik vagy derül fel, hogy van-e még ideje hazamenni vagy már egyenesen az iskolá­ba kell futnia. A kisfiúk a játék hevében nemcsak napjainkban feledkeznek meg az időről, ha­nem bizonyára időtlen idők óta lekötötte őket a játék, a vadá­szat vagy a céllövészet. Csak­hogy akkoriban senkitől se kérdezhették meg, hány óra, hiszen az időt a nap állása sze­rint mérték. A földbe szúrt pálca árnyéka már pontosabban állapította meg az idő járását. Később pedig már homokórákat szerkesztettek, mert ha borús volt az idő, akkor bizony pél­dául egy jó öreg római a bo­­roskancsója mellett nehezen talált időre haza. Milyen egyenletesen csepeg a víz a sziklaforrásból — gon­dolták az emberek, vajon le­hetne-e eszerint az idő folyá­sát mérni? És így keletkeztek a vízi órák, amelyek egészen a XII. századig használatosak maradtak. Ezután a súllyal hajtott órák terjedtek el, járá­suk azonban a hőmérséklettől és még sok más tényezőtől is függött. Ugrásszerű fejlődést jelentett már az ingák alkal­mazása. Galilei vetette fel elő­ször az ingaóra készítésének lehetőségét. Huygens nevéhez fűződik a balanszkerekes órák feltalálása. Ezeket az órákat tekinthetjük a mai órák ősei­nek. A hétköznapi igényeknek kezdettől fogva megfeleltek, de a csillagászok és a hajósok igényeinek nem tehettek ele­get. Pontosságuk a hőmérsék­lettől és a légnyomástól füg­gött. Az első toronyórák a XVI. századból származnak és új fe­jezetet nyitnak az órák fejlő­désének történetében. A prágai Orloj-óra a tizenkét apostollal, melyet Hanué mes­ter 1405-ben szerkesztett a vi­lág egyik legrégibb óráihoz tartozik. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy hazánkban ipar­­szerűen csak 125 évvel ezelőtt Prágában kezdtek órákat gyár­tani. A mai Elektroéas n. v. ősét tehát ebben az időszakban kereshetjük. Az 1920 as évek elején a kvarcórákat a rádiótechnika fejlődése hozta létre. Működé­sük a következő: a pontosan csiszolt kvarcelemek méreteik­től függően másodpercenként néhányszor tíz- vagy százezer rezgést végeznek. Az ilyen frekvenciájú elektromos áram­mal szinkronmotort lehet haj­tant s ha a motor tengelyére mutatót erősítünk, az előbbi óratípusokkal szemben már pontosabb órát nyerünk. Az ilyen kvarcóra négy hónap alatt legfeljebb egy másodpercet siet vagy késik. Ez a pontosság már a csillagászokat is kielégíthet­te. A kvarcóra segítségével fedezték fel, hogy az ősidők óta legpontosabbnak tartott „óra" — a Föld nem forog egyenletesen, hanem hol késik, hol pedig siet. Még pontosabb órák készítése vált szükséges­sé, de az adott eszközökkel a pontosságot fokozni már nem lehetett. Hol voltak már azok az idők, amikor az emberek megeléged­tek a bakiét ele időjelzéseivel? Az Osztrák-Magyar Monarchia területén a későbbi években táviratilag adták le időközök­ben a pontos időt. Csak a rádió általános elterjedése után köz­vetítették az időjelzést, még­pedig a párizsi jelzés szerint. A pontos időméi és kérdésé­nek megoldásához csak a mo­dern atomelmélet nyújtott se­gítséget. Ekkor tudtuk meg, hogy a cézium gőze például másodper cenként 9 192 631 770 rezgést sugároz ki Hq ezt a rezgést óraműködtetésre hasz­náljuk fel, akkor olyan pontos órát kapunk, amelynek a pon­jaM*»*.*«** ?***■ ,**>«*•*' tatlansága 3150 év alatt sem haladja meg az egy másodper­cet. Ilyen elvek alapján működ­nek az atomórák. Előállításu­kat főként a rakétákkal és mesterséges holdakkal kapcso­latos mefigyelések sürgették. A nagy pontosság azonban ön­magában még nem elegendő. Szükség van arra ts, hogy az egymástól többezer km-re levő órák egyformán járjanak Ezért nagy óraközpontokat létesítet­tek és a nap meghatározott időpontjában minden másod­perc kezdetén egy rövid rádió­jelzést sugároznak egymás felé. A legújabb berendezésű óra­központok lehetővé teszik majd, hogy a földrészek összes hiteles óráinak állását 10-20 ezred másodperc pontossággal egyeztessék össze. A mi időmérő közvontunk Prágában, a Budeé utcában van és a tüt... tü-ü-ü-t ... tü­­tüt-tüt . . . jelzést, amely sze­rint óránkat á’.lVjuk be, egy kvarcóra irányítja. A Elektroéas n. v. óráival meg lehetünk elégedve, a pon­tos időjelzés tekintetében ha­zánk a világon a harmadik helyen áll. M. M. ! . íj ff­.v—*— -re; 'fl.'-í ! S v > P j ^ v fi Vízszintes: 1. Az j j ifjúság nagy ese­­j i ménye az 1962-es j I évben. 11. Több í j nem fér bele. 12. Magyar vá­lt *...Ül «fill h ■ " m é I ’tmelmi .•? ' L...JÜVU..Í ■■■■*• teSSiSwr .* s?; í; j" • f : ifi h p p Hl-% A i f il 'XP H f I f i f r""í""*t i ír "t IHp n I i 1 f ^ -f I» (f i j I 1 ‘'t 1 i Ä i-,".. \—-í 1—ŕ,,i I—„.í ^ ; ; t ^ j TSSäSwäil P U p ' ■ > « v---j ; i Sí 2. l 4 s b * 8 9 10 ö _ rtäfrs, <1 §k «i 1 r 14 iS k ÍÉ> i? 11a. <& '9 29 W\ ii 11 k W\ 13 11 k IS 16 in k 18 1<Í 30 k b\ U 31 34 is 56 !k 14 ¥ * di államférfi. 14. Több mint bosz­­szant. 15. Hires iparvállalatunk neve (betűi ke­verve) 16. Nem éppen kunyhó. 17. Előnyös tulajdon­ság. 19. Sziget és nyakék van ilyen. 2Ö. Két mással­hangzó. 21. A vegy­tan egyik eleme. 20. Sátor része. 25. Ismert angol tá­maszpont - gya"­­mati maradvány. 28. Fiú név - ke­verve. 31. Kora ta­vaszi tulajdonság a szőrméseknél. A szőrmés állat koratavasszal, letlenség a társaságban. 13. A 34. Nem hazai. 35. Ilyen bor is 1962-es év legfontosabb orszá­­van (é. h.) 36. Rossz tulajdon- gos jelentőségű eseménye. 17. :|| ság 37. Nem ijedős (é. h.) Igekötő. 18. Lehetőség. 22. Vaj-Képunkon egy kvarcórával ve­zérelt nagy önműködő óraköz­pontot látunk, amely többszáz reákapcsolt meliékórát képes vezérelni. A kvarcóra pontos­sága plusz-mínusz ötezred má­sodperc naponta. Függőleges: 2. Az állatápolő da Zsuzsi (é. h.) 24. Kelleme­­egyik fontos igéje. 3. Lopva sen szól. 25. Gazdasági eszköz nézel. 4. Az ő segítségével. 5. névelővel. 26. .Néha ilyen az Galambfajta. 6. Két mással- élet. 27. Ruhakellék (keverve) hangzó. 7. Egy ázsiai sziget 29. Régi. 30. Férfinév, 32. A (többes számban) 8. Az or- korszerű építkezés fontos se­­szág, a nép birtokolása (é. h.) gédeszköze. 33. Dél-szlovákiai 9. Az ár tulajdonsága. 10. II- falu. 37. Két mássalhangzó. így nyilatkozott a tudós. Köz­ben eszébe jutott, hogy előző este barátjaival egy kirándu­lást beszélt meg. Elővette a cigarettatárca nagyságú rádió­­adóvevő-készülékét. A zöld képernyőn fénysugarak cikáz­tak és megjelent a barátja arca. A kép annyira tiszta, hogy kis méj-ete ellenére min­den szőrszál világosan kive­hető, Megbeszéie vele, hogy ellátogatunk hozzá helikopte­ren, mert az már nem jelent fényűzést Alkonyodott. A vi­lágítótestek egyenletes fényt árasztottak a városra. Bará­tunk lakása szép tágas szo­bákból állt, de honnan fűtik ezeket a házakat, hiszen köz­ponti fűtésű berendezéseket nem látunk. Nincsenek is. A fütővezetékeket falba sül­lyesztett elemek biztosítják. A konyhában nincs szeméttá­roló, ‘ehelyett van egy kismé­retű aprítógép, amely minden­féle háztartási hulladékot ösz­­szeőrol és a csatornahálózatba továbítt. Barátunk azután megmutat­ta a 2007 évi gépkocsi-típust. — Nem fém — mondja. — hanem különleges műanyag, amely rendkívül érdekes sa­játságokkal rendelkezik. Alig­hogy kimondta az utolsó szót, az autón széles nyílás támadt, a kocsiajtó mint egy redőny felgördült. Beszálltunk az utasfülkébe Falai belülről át­látszóak. A kocsi elejében mű­szerfalat látunk, néhány nyo­mógombbal. Az üléseket tetszés szerint lehet elhelyezni. Mielőtt magunkhoz térhettünk volna a csodálkozástól, a gépkocsi elindult. Minden irányítás nél­kül mintegy 250 km óránkénti sebességgel ott futott az út­test szürke szalagján. Bará­tunk megnyomott egy gombot és a gépkocsi falai egyszerre átlátszatlanná váltak. Valószínűleg polarizált üveg — találgattuk magunkban. Gépkocsink lágyan fékezett és megállt. Kiszálltunk. — Most itt hagyjuk a ko­csit, — mondta — ilyen veze­tő nélküli kocsi mindenütt és mindenkor az ország bármely polgárának rendelkezésére áll. A gépkocsi irányítása — amint láthatta — teljesen automati­zált. Hadd beszéljünk most arról, — mondotta, — hogy mi fogja izgatni a XXL század tudó­sainak képzeletét... Egyébként magától értetődő, annak, hogy tudósok a jövőről ábrándoz­hassanak, az első feltétele az, hogy a sötét erőknek ne sike­rüljön atomháborút indítani és megmérgezni a Föld légkörét, halálthozó felhők hamujával beszórni a szárazföldet és a tengereket... A XXL század tudósai majd bizonyára arról álmodoznak, hogy miképpen irányítsák jár­műveiket a hatalmas csiliag­­rendszerközti űrhajók kormá­nyosai, és miképpen használ­ják fel a legjobban az embe­riség számára a többi bolygó gazdag nyersanyagát. Vasziljev Guszcsev könyve nyomán / Érdekességek a nagyviiégbó! A paróka a legújabb nyu­gati divatőrület. Mr. Ray­mond, az egyik legdivato­sabb londoni fodrász Ham­burgból most 60 ezer pa­rókát rendelt. A amerikai könyvpiacon az idén legkapósabb könyv egy szakácskönyv, melynek egyik fejezete ezt i címet viseli: Néhány bevált re­cept nem szívesen látott vendégek elüldözésére. Tilos az iskolai imádság az Egyesük Államokban. A washingtoni szövetségi leg­­fe'sőbb bíróság egv dönt­vényében megállapította, hogy az amerikai iskolák­ban a mindennapos iskolai imádsáa elmondása alkot­mányellenes. A texasi Houston város egyik nagyon forgalmas vendéglőjében a követke­zőképpen biztosítják a gyors kiszolgálást. Amikor a ven­dég leül, az asztalára egy ho­mokórát állítanak. Ameny­­nyiben a homokóra lejárna még mielőtt a pincér ki­hozta a megrendelt ételt, a vendégnek nem kell fi­zetnie a fogyasztást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom