Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-11 / 50. szám

Ezeket a szép, egyszerű, fiatalos és amellett divatos ruhákat a GALÁNTA1 ÁLTALÁNOS KÖZÉPISKOLA lányai részére terveztük. Reméljük, fognak tetszeni és választanak majd közülük.

Az első modell vékonyabb szövetből készül, mégpedig lehet egyszínű, de kockás vagy ,más mintás is. A telsörész egyenes, teljesen sima, minden dísze a most igen divatos sál, amely elütő színű anyaggal is bélelhető. A szoknya kétoldalt kiszabott és elól-hátui két-két mély szemfaeránceal bővül. A háromnegyedes ujjak kissé elálló manzseítákban végződnek.

A második modell egyszínű, vékony szövetre alkalmas. A felsőrészen elöl középen egy széles hói van elhelyezve, melyet mindkét oldalról két-két szélesebb, letűzött hajtás díszít. Az ujjak manzsettába vannak foglalva. A gombok lehetnek a ruha anyagával egyező színűek, de szépek a gyöngyházgombok is. A szoknya kétoldalt lefelé bővülő és körül levasalatlan hótokba van rakva. Az öv készülhet a saját anyagából, de viselhető elütő színű bőrövvel is.

A most annyira divatos vastag szövetekhez a harmadik modellt küldjük. (Régi kabátból vagy téli kosztümből is átalakítható.) A felsőrész érdekes megoldású, aránylag teljesen sima, csupán elől két gombra gombolődik. Ettől a nyílástól lefelé az anyag össze van varrva és igen szélesen széttüzve, s így díszítjük a hosszított derékrészt is. A pulóver-szerű nyak és manzsetta kötött; elütő színű, vastag fonalat válasszunk hozzá. Ezzel egyszínű a két csontgomb is. A szoknya sima, kétoldalt

lefelé bővülő.

A negyedik modell vékony, egyszínű szövetre való. A ruha princesz szabású, a felsőrészen elól-hátul két-két varrással, melyek a derékvonaltól lefelé mély szemberánccal bővülnek. A ruha dísze a derékvonalon elhelyezett, saját anyagából készült két kis masni.

„ERIKA“, „EGY SZOMORÚ LÁNY“ és „LILI": A «

nyár folyamán részletesen foglalkoztunk lapunkban fogyókúrával, és bőven beszámoltunk arról, mit kell tenni, hogyan kell élni annak, aki le akar fogyni. Mást, mint amit annak idején írtunk, most sem írhatunk, s a lapban jelenleg nem is foglalkozhatunk ismét vele.

A £

„ELSŐ BÄL“: Elnézését kérjük, múlt számunkból technikai hiba folytán kimaradt a szövegben említett két rajz. A gallérmegoldásokat mellékelten közöljük.

Maradék fonalból igen ízléses kötött párnát készíthetünk. Ez karácsonyra igen alkalmas ajándéktárgy, de magunknak is örömet szerezhetünk vele. Mindkét párna modern bútorzatú lakásba is illik.

A széles csikozású párnához egyszínű sötétebb és világosabb fonalat használunk. Kötését 1 szemmel kezdjük, majd minden sor elején 1 szem szaporítással oda-vissza simán kötünk. Az úgynevezett lustakötéssel kb. 5 cm magasságig dolgozunk, azután a világosabb színnel folytatjuk a munkát. A világos színnel az első sort simán kötjük, a következő két sorban 2 sima, 2 ford, váltakozásával dolgozunk, majd két sor után a szemeket megcseréljük, vagyis a simára fordítottat, a fordítottra simát kötünk. Újabb két sor után ismét cseréljük a szemeket, vagyis az ú. n. kettős rizskötéssel dolgozunk. 5 cm után megint a sötét fonállal, a lustakötéses csík következik. A szemeket a széleken mindaddig szaporítjuk, amíg a kívánt nagyságot elérjük. Innen kezdve minden sor elején 1 szem fogyasztással kötünk a befejezésig. A párna hátlapját hasonlóan kötve is készíthetjük, de posztóból, selyemből is varrhatjuk.

A sűrű csikozású párna eredetije két színnel készült. A színeket négysoronként váltjuk. De készíthetjük úgy is, hogy egy alapszínt veszünk és a csíkozáshoz színes maradék gyapjút hasznái^SBtgS! lünk. Kötését 3 iHl szemmel kezdjük ||p és minden 2. sorban a középső szembe 3 szemet öltünk. Ezáltal a csíkozás derékszögben megtörik.' Oda-vissza sima sorokkal dolgozunk, s addig kötünk ezzel a lustakötéssel.

inig a kívánt nagyságot elérjük Itt a szemekéi lazán befejezzük és ezzel kész a párna felső lapja. Hátlapjául tetszés szerinti anyagot használunk. Szélére az alapszínből zsinórt varrunk és a sötétebb színből a négy sarkára bojtot kötünk.

Útban a színes televízió felé

. Ha megszokott televíziós készülékünk előtt ülünk otthon, a képernyőn lezajló eseményeket valóságnak fogjuk fel, jóllehet a iátott kép erősen eltér a valóságtól, hiszen egyrészt a szín hiányzik, másrészt a térbeli hatás is elmarad.

Az elmúlt évek folyamán a televíziós kutató mérnökök elsősorban arra összpontosították erőfeszítésüket, hogy megalkossák a színes televíziót. Az ez irányú munkálatokat siker koronázta és a színes televízió lassan a laboratóriumból átkerül a mindennapi életbe. Moszkvában és Leningrádban máns működik egy-egy színes televíziós adó.

Ahhoz azonban, hogy a televíziós kép a valóságos képet minél jobban megközelítse és hogy a televíziót a tudományban, technikában, iparban még sokkal inkább fel lehessen használni, alapvető szükség lenne a további fontos tulajdonság megszerzésére: a térhatásra. Ezzel a kérdéssel is sokat foglalkoznak a szakemberek. A korszerű fekete-fehér televíziós berendezésekben a felvett kép átvitelét az adóberendezés oly módon valósítja meg,1 hogy a képet apró pontokra bontja fel és ezeket az elemi fényes pontokat viszi át villamosjelek alakjában. A színes kép átviteléhez a fekete-fehér módszer már nem elegendő. Arról van ugyanis szó, hogy az csupán a fény és az ál nyék, csak a fekete-fehér reprodukcióra használható fel. A színek viszont három Összetevő alapszínből: a vörösből, zöldből és kékből keverhetők ki.

Ha ezt a tényt figáyelembe vesszük, akkor kiderül, hogy teljes színes képet kaphatunk, ha csupán a három alapszínnek megfelelő képet viszünk át és ezeket az összetevő képeket alakítjuk át villamos jelehet a látott kép eősen eltér ben ehhez három külön kamera szükséges. Ahhoz, hogy egységes színes benyomást nyerjünk, a három képet valamilyen különleges optikai rendszerrel egyetlen közös képernyőn kell egyesíteni. A színes televíziós képcső tehát tulajdonképpen három közönséges képcső egyesítéséből származik. A színes látás élettani tulajdonságait kihasználva és a rádiótechnika legkorszerűbb vívmányait felhasználva ma már sikerült odáig eljutni, hogy a szokásos fekete-fehér adásokhoz felhasznált sávszélességbe már a teljes színes televíziós kép is belefér. Minthogy a televíziós készülék nem tartozik a legolcsóbb híradástechnikai berendezések közé és élettartama jó néhány évre tehető, az ilyen kompatibilis rendszer megalkotása és alkalmazása egyszersmind a sokezer televíziós vevőkészülék tulajdonosának érdekeit is védi.

Az alapvető probléma a színes térhatású televíziós rendszerek megalkotása során a színes térhatású kép szemlélésének a módja. Végeredményben két (jobb és bal) színes

televíziósképet aránylag könynyon előállíthatunk. Hogyan biztosíthatjuk azonban azt, hogy a szemlélő a kép nézése során jobb szemével valóban csupán a jobboldali képet, a ballal pedig csak a baloldali képet lássa? Ennek legegyszerűbb megoldása a jólismert tükrös vagy lencsés sztereoszkőp volna. Ilyen sztereoszkópon nézzük például a térhatású fényképfelvételeket is. Egy ilyen berendezést azonban csupán egyetlen néző használhat. Egy újabb megoldást jelent a polaroid szemüveg használása. Ha a néző polaroid szemüvegen át nézné a sötét színes képet, akkor jobb szemével csak a jobboldali, bal szemével csak a baloldali képet látná, és végeredményben színes térhatású kép állna előtte.

A közönséges színes televíziós berendezés felvevő kamerája három képfelvevő csőből áll, ezek mindegyike csupán meghatározott színt érzékel. A térhatású színes televízióhoz nem három, hanem hat képfelvevő cső szükséges. Ez a berendezés azonban túlságosan nehézkes és nagyméretű lenne. Éppen ezért a kísérleti térhatású színes televíziós berendezés kameráját egy ettől eltérő módszer alapján építettük fel: az úgynevezett futósugaras módszert használtuk.

Képzeljék el maguknak a közönséges televíziós képcsövet, ernyője azonban legyen ezúttal rendkívül kisméretű és igen nagy fényerejű. Amikor e képcső elektronsugara végigfut az ernyőn, akkor azon fényes sorok hálózatát hozza létre, az úgynevezett raszterét. Ez a raszter a valóságban nem létezik, hiszen magán az ernyőn az elektronsugár hatására bármely pillanatban csupán egyetlen gyorsan tovafutó pont villan fel. Mégis szemünk látóképességének folytán az a benyomásunk, mintha valóságos vonalsorozatot látnánk. Ezt a gyorsan mozgó fénypontot vetítjük rá a kamera objektívje segítségével a tárgyra és ez a fénysugár tapogatja le finom érintkező módjára a tárgy teljes felületét. A tárgyról bármely pillanatban visszavert fényáram erőssége részben a színtől, részben az adott pont visszaverőképességétől függ. Ha a stúdióban két ilyen kamera dolgozna, az annyit jelentene, hogy a tárgy minden egyes pontját egyszerre két sugár világítja meg, így azután a tárgy két pontjáról érkezne a sokszorozócsövekre egyszerre visszavert fény. A televíziós vevőkészülékben ennek következtében két egymásra helyezett képet észlelnénk, ezek szétválaszthatatlanok maradnának. Nagy nehézséget jelent az, hogy a futósugaras megvilágítási módszer alkalmatlan a folytonos fénynyel megvilágított, tehát például szabadban napfénnyel vagy ívfénnyel, egyenáramú villamos fénnyel megvilágított tárgyak képének felvételére és közlésére. A vevőkészülékbe egymásra merőlegesen elhelyezve két közönséges televíziós képcsőt építettek be, ezeket polaroid filmek fedik. E filmek közül az egyik a képcső képének fényét a függőle-OMÄNY

e's a technika)

Vll^r^iTIMíy

KÖTÖTT MÜEREK

A korszerű sebészetben alkalmazott mesterséges ereket eddig szövéssel és fonással gyártották. Hazánkban a kutatók most megállapították, hogy erre a célra sokkal jobbak a kötött müerek. Ezen a módon ugyanis a pótolni kívánt ér vastagságának, átmérőjének és hosszúságának megfelelő pótlás már gyárikig állítható elő a kötés szemnagyságának és szerkezetének megfelelő változtatásával. A csehszlovák kötött műerek teriléncérnából készülnek. A tenlénszálakbó! a gyártás során különböző átmérőjű csöveket kötnek majd különleges kezeléssel zsugorítják. i

SZÁZMILLIÓ K1LOWATIOS ERŐMŰ

Jemeljanov professzornak, a szovjet atomenergia bizottság elnökének az Atomnája Energija című szovjet tudományos folyóiratban megjelent cikke szerint befejezéséhez közeledik a Szovjetunió két új, nagy teljesiLményű atomerőművének építése. A Bjelojarszkban és Ivoronyezsben épülő centrálék urángrafit reaktorai energetikai szempontból a legtökéletesebbek lesznek a világon. A már három éve üzemben lévő szovjet kísérleti gyorsreaktor Jemeljanov professzor szerint új fejezetet nyit az atomenergetikában. Amíg ugyanis a szokásos reaktorok a teljes urán tüzelőanyagmennyiségnek csupán 0.4-0,5 százalékát hasznosítják, a gyorsreaktorok az uránt és a tóriumot maradéktalanul felhasználják. Az újfajta atomreaktorok segítségével viszonylag kis mennyiségű urán felhasználásával óriási teljesítményű atomerőműveket lehet majd építeni.

Tudja, hogy

.. . hazánk területén 370 madárfajta él?

... a vadkacsa nyáron elén a 120 km órasebességet?

... madaraink közül a sólyom a leggyorsabb, eléri a 250 km órasebességet is?

... A cinege évente több mint 50 kg rovart is elfogyaszt?

... 50 hernyó ugyanannyit, azaz 1 kg-ot nyom, mint kétezer darab rovartojás?

... egy bagoly évente több mint ezer mezei pockot fogyaszt el?

.. . egy rigó évente több mint ezer cserebogarat fogyaszt el?

... a túzok eléri néha n 14 kg súlyt is?

ges síkban, a másik a vízszintes síkban polározza. Közöttük 45 fokos szögben egy félig áttetsző tükröt helyeztek el, amelyen a két képcső színes képe egyesül. A nézők polaroid szemüvegen át szemlélik a képet és ennek eredményeként bármelyikük jobb szemével csak a jobboldali, bal szemével csak a baloldali képet látja.

1959. december 10-én mutatták be Moszkvában az első ilyen rendszerű színes térhatású televíziós berendezést. Különlegesen nagy hatást tettek a nézőkre, azok a jelenetek, amikor a tárgyak a szó szoros értelmében véve valósággal kiléptek az ernyő síkjából, és úgy tűnt, mintha a teremben a szemlélők és a képernyő között helyezkedtek volna el.

A további kutatás során arra törekednek, hogy a Polaroid szemüveget is szükségtelenné tegyék. Szeretnék azt a hatást elérni, hogy a televíziós vevőt szemlélők valóságos három oldalról nyitott színházi színpadot lássanak, olyat, ahol a néző bármely helyzetből valóban térhatású képet lát. A rendszer megvalósításához azonban meglehetősen bonyolult, nehézkes adóberendezésre van szükség, amelybe egész sor elektronikus számítógépet is be kell iktatni. Nem lesz kevésbé bonyolult maga a vevőkészülék sem. Mindenesetre ehhez a megoldáshoz szükséges lenne, hogy egészen lapos, színes képcsöveket készítsenek.

A színes televízió — különösen annak térhatású változata — nem csupán a műsorközvetítés miatt jelentős, hanem különösen fontos alkalmazási területekre lelhetne a tudomány és a technika területén vagy az orvostudományban, általában ott, ahol igen nehéz munkafeltételek között kel! dolgozni, vagy ahol a termelési folyamatot irányító ember közvetlen jelenléte nem kívánatos.

W

Érdekességed a nagyvilágból

A francia nők 270 ezer tonna szépitöszert használnak el évente. Ez a súly tízszerese a párizsi Eiffeltorony vastömegének.

Tizenhat özvegyet és hatvanöt gyermeket hagyott hátra Fongangta, az egyik nyugatkameruni falu törzsfőnöke, aki most halt meg 80 éves korában.

Ahmed Husszein kairói egyetemi docens szokatlan módszert gondolt ki női hallgatói teljesítményének fokozására. Megígérte, hogy feleségül veszi azt a diáklányt, aki az ö tantárgyából, a kereskedelmi jogból valamennyi vizsgát kitünően tesz le. ígéretét betartotta. Rövidesen megtartja esküvőjét a tizenkilenc éves Fatima El-Khely-vel.

Mi lesz a következő tanévben?

Londonban létezik egy klub. melynek tagjai középkori kastélyokban laknak és olyan tárgyakkal rendezkednek be. amelyeket a XV. században gyártottak. Nemrégen két tagot kirekesztettek, mert telefont vezetettek be lakásukba.

Ausztráliában új női ékszerfajtát hoznak divatba, a hőmérős gyűrűt. A pecsétgyűrű nagyságú arany karikába parányi — állítólag működő — hőmérőket építenek be.

Elefántinváriő fenyegeti Kénya délkeleti területeit. A repülőgépről készült statisztika szerint 500 négyzetkilométernyi területen 15 ezer elefánt él és attól kell tartani, hogy egy éven belül elárasztják az egész fennsíkot.

ÚJ IFJÖSÄG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava. Pražská 9. — Telefon 445-41 — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szóke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 01, Előfizetés egy évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetni lehet minden postán. — Kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk vissza. — A lapot külföld számára a Poštový Novinový Crad útján lehet megrendelni. Címe: Praha 1. Jlndŕišská ulica 14. — vývoz tlače. K—05*21479