Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-12-04 / 49. szám

Mindig az elsők között Zsibrita Marika, a CSISZ komáromi járási vezetősé­gének elnöke, december 9- én büszkén mondhatja: ti­zenhárom éve annak, hogy tagja vagyok a CSISZ-nek Tizenhárom éve, hogy hord­ja a kék inget, képviseli hói Gúta, hol pedig az egész járás fiataljait. Alig töltötte be a tizenhat évet, már a CSISZ-ben dol­gozott. A járási vezetőség pionír titkára volt. Alakí­totta a CSISZ- és pionír­szervezeteket, többszáz fiú­nak és lánynak kötötte a nyakába a vörös kendőt. Alig egy hete a bratislavai kultúra- és Pihenés Park­jában láttuk Őt mint Szlo­vákia Kommunista Pártja kongresszusának a részve­vőjét. Szünet volt éppen. Marika az egyik sarokba húzódva, vitafelszólalását készítette. Utána fél óra múlva a kongresszus tri­bünjéről csengett fiatalos hangja. „Járásunk fiataljai lelkesen, termelési felada­tuk teljesítésével készülnék a kommunista párt XII. kongresszusára." A fiúk és lányok eredményeiről be­szélt. S ezeknek ő is a ré­szese. Mint járási elnök fá­radhatatlanul dolgozik, jár­ja a falvakat, jobb munká­ra,- szebb életre lelkesíti a fiatalokat. Segít a fiatalok­nak megtalálni helyüket az életben. Minden faluban és üzemben, ott ahol fiatalok élnek, ismerik. Szívesen el­beszélgetnek vele az idő­sebbek is. Azt tartják, hogy igazi ifjúsági vezető. Mert akármennyi is a munkája, mindenki számára tud egy­két jó szót találni. Mun­kája, az aztán van elég. Hiszen nemcsak járási CSISZ-elnök, de tagja a já­rási nemzeti bizottságnak s egy hónappal ezelőtt be­választották Zsibrita Má­­' riát a párt járási bizottsá­gának elnökségébe is. Marika ma Prágában van. Hazánk legjobbjaival ott ül a kongresszusi teremben, mint a CSKP XII. kongresz­­íszusának talán a legfiata­labb küldötte. Az elmúlt napokban Franciaországban a merlebachui bányavidéken demonstrációt szer­veztek a bányavidék fiatal dolgozói A 16-18 éves bányászfiatalok nagyon nehéz körülmé­nyek között éhbérért kénytelenek dolgozni. AZ ELMÚLT HÉT LEGFON­TOSABB NEMZETKÖZI ESE­MÉNYÉNEK a Kenriedy-Miko­­jan találkozót tarthatjuk. A két államférfi több mint három órát tanácskozott a két orszá­got érintő legfontosabb kérdé­sekről. Különösképp a kubai események kerültek szóba. Mint Mikojan elvtárs kijelen­tette, még számos pont vár ezután is tisztázásra. Minden­esetre a Kennedy-Mikojan ta­lálkozó hozzájárult a nemzet­közi légkör további enyhülésé­hez, melyben jobb lehetőségek adódhatnak az elintézetlen kérdések megoldásához. A NYUGATNÉMET KOR­­MÄNYVÄLSÄG lapzártánkig sem mozdult el az eddigi holt­pontról, a szembenálló felek, az FDP és Strauss álláspontja egyelőre változatlan. Nem ho­zott előrehaladást Mende és Adenauer tanácskozása sem. A Szabad Demokrata Párt szóvivője azt mondta, hogy a „bajorországi választások ered­ménye nem változtatott a bon­ni politikai tényeken". A szóvi­vő kijelentette, hogy az FDP továbbra is kitart a múltheti nürnbergi határozat mellett, vagyis változatlanul fenntartja azt az álláspontját, hogy nem vesz tészt olyan koalíciós kor­mányban, amelynek Strauss is tagja. A kormányválság várható ki­A béke esélyei javultak Visnyevszkij, a Pravda was­hingtoni tudósítója írja: „A béke esélyei megnöveked­tek azután, hogy Kennedy el­nök a szovjet kormány bölcs és előrelátó lépéseire válaszkép­pen, valőságérzettől áthatva úgy döntött, hogy megszünteti a Kuba körüli blokádot. A béke kilátásai még biztosabbak lesz­nek, ha ezeket az ésszerű in­tézkedéseket a Fehér Ház to­vábbi építő szellemű lépései követik az egyetemes béke irá­nyában". A tudósító hangoztatja, hogy több hét óta először érkeztek olyan hírek a Pentagonból, amelyek hallatára az emberek nyugodtan hajthatták álomra fejüket. A washingtoniak a la­pokban azt olvashatják, hogy a Kuba blokádjában részt vett 63 hadihajó visszatért támasz­pontjára és a közeljövőben 14 000 amerikai család köszönt­heti a hadseregből leszerelt hozzátartozóit. Józan gondolkozású ameri­kaiakkal folytatott beszélgeté­sek során gyakran lehet ilyen nézeteket hallani: „Az ügyön nyertünk mi, amerikaiak, nyertek az oroszok, akik megőrizték a békét, és nyertek a kubaiak, akik meg­tarthatták szabadságukat. Minden nép, az egész embe­riség sikere ez ...“ A Pravda washingtoni tudó­sítója szerint most elgondol­koznak a politikával nem fog­lalkozó emberek is, akik lát­hatták, hogy az Egyesült Álla­mok kalandorpolitikát folytató elemei majdnem nukleáris ka­tasztrófába rántották az embe­riséget. Sok amerikai most más szemmel néz Moszkvára, más­ként figyel a szovjet főváros­ból érkező hangokra. A háborús veszély aggasztó órájában az amerikaiak előtt a gyakorlat­ban mutatkozott meg, milyen a békés egymás mellett éíés politikája. Ez az egyedül ésszerű politi­ka hárította el az emberiség feje felől a soha nem látott katasztrófát. menetelével kapcsolatban sok találgatás, kombináció kering most Bonnban. így híre terjedt, hogy Strauss megválik ugyan a hadügyminiszteri tárcától, de új minisztériumot állítanak fel számára, egy úgynevezett NATO-minisztériumot, amely­nek az lenne a feladata, hogy összekötő szervként szerepel­jen a NATO és a bonni kor­mány között. Ez a terv — hangsúlyozzák politikai körökben — elsősor­ban Schröder külügyminiszter ellen irányul, hiszen így Straussnak beleszólása lenne a NATO-val összefüggő külpoli­tikai kérdésekbe is. * * * A NYUGATNÉMET KÖZIGAZ­GATÁSI BlRÖSÁG Nyugat-Ber­­linben november 29-én csütör-Áz angliai munkanélküliség Angliai szakszervezeti, poli­tikai és gazdasági körökben egyre nagyobb gondot okoz a munkanélküliség aggasztó nö­vekedése, amely novemberben elérte az 544 451 főt. Ez az összmunkás-létszám 2,4 száza­léka. Becslések szerint a jövő év februárjáig a munkanélkü­liek száma 700 000-re emelke­dik. Aggasztó jelenség, hogy azoknak a fiataloknak, akik most* kerültek ki az iskolából, kévés reményük van az elhe­lyezkedésre. A skóciai szakszervezeti fő­tanács Glasgowban értekezletet tartott, amelyen a munkanél­küliség problémájával foglal­koztak. Az értekezlet elhatá­rozta, hogy küldöttséget me­neszt Macmillan miniszterel­nökhöz és az illetékes szakmi­niszterekhez, hogy gyorsse­gélyt eszközöljön ki a munka­­nélküliséggel sújtott skóciai iparvidékek lakossága számára. Middleton, a főtanács titkára emlékeztetett arra: amennyi­ben Anglia csatlakozik a Közös Piachoz, ez csak súlyosbítani fogja a munkanélküliséget és Skócia gazdasági nehézségeit. tökön kezdte meg az Adenauer kormány által a Nácizmus Ül­dözöttéinek Szövetsége (VVN) és az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) elleni per tárgyalását. A bonni kormány a nyugatnémet alkotmány 9. szakaszának második bekezdé­sére hivatkozva azt akarja, hogy a bíróság nyilvánítsa al­kotmányellenesnek a VVN mű­ködését és adjon szabad kezet a kormánynak a szövetség be­tiltására. A nácizmus nyugat-németor­szági üldözöttel szervezetük­nek több mint másfél évtizedes fennállása alatt egyetlen alka­lommal sem sértették meg az állam törvényeit, alkotmányát, sőt mint a társadalom élő lel­kiismerete, éppen ők védel­mezték egyre jobban a feltá­madó militarizmussal és fasiz­mussal szemben a nyugatnémet alkotmány demokratikus vív­mányait. Közös A szocializmus erői gigászi fejlődésének vagyunk tanúi. Ma a szocialista tábor egésze, s a hozzá tartozó legtöbb ország kuiön-külön is fejlett iparral és társadalmasított me­zőgazdasággal rendelkezik. A földkerekség területének 26 százalékát átfogó szocialista rendszerre, hozzávetőleges szá­mítások szerint, a világ ipari termelésének mintegy 37 szá­zaléka jut. Lenin úgy képzelte el a szocialista népek jövő­beni együttműködését, mint egy egységes világszövetkezetet, amelyben közös terv szerint gazdálkodnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő államok sokat tettek ennek megvalósítása érdekében. S a tervek az eddi­ginél is hatalmasabb fejlődést ígérnek. Millió KWó 1960 1980 I960 1080 A húszéves távlati terv előzetes előirányzata szerint a KGST- országok 1980-ban 3500 milliárd kilowatt villamos energiát termelnek majd az 1960. évi 407 milliárddal szemben. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy az acéltermelés 1980-ig 330 millió tonnára emelkedik majd az 1960. évi 36 millióval szemben Kolostor „Úgy érzem magam, mint aki a szabad világból egy kolostorba került, sok időm van a gondolkodásra, és ezt meg is teszem“. Vajon ki mondta ezt? Nyilván nem találja ki az olvasó, és e kis cikk szerző­je sem találta volna ki — ha nem olvassa az aláírást. Hans Krolltól származik ez a mondat, aki évekig a Né­met Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövete wolt, majd némi megrovással ha­zarendelték, és most a bon­ni külügyminisztériumban teljesít — mint mélabús szavaiból kiderül — magá­nyos szolgálatot. Megszoktuk, hogy a nyu­gati diplomaták a Nyugatot nevezik szabad világnak,' s most, íme, egyikük mintha fordítva értelmezné a dol­got. Ne tessék félreérteni, Kroll nem lett kommunista, edzett diplomata fl, aki há­rom évtizede szolgálja kü­lönböző korok német politi­káját. Csak úgy látta a Szovjetunióban, hogy több értelme van a közeledésnek, mint az ellenségeskedésnek. Ezért rendelték haza a bonni kolostorba. Odakint szabadon tevé­kenykedhetett, politikai ter­veket kovácsolhatott, itt mindössze elmélkedhet azon, hogy Adenauer rendfőnök és Strauss nem szereti, ha egy-egy bárányka eltéve­­lyeg. Ha valakinek eszébe jut, hogy ésszerűbben kell berendezni Európát, és nem szabad Németország teljes pusztulását kockáztatni, azt olyan lelki-politikai cellába vágják, hogy — volt náci diplomata és megrögzött nagypolgár létére — még a kommunizmus fővárosa is kívánatosabbnak tűnik szá­mára. Miután 1945-ben elült minden idők legnagyobb tűz- és vérorkánja, a nagyhatalmak képviselői tanácskozásra ültek összg. Tüzetesen megvitatták, milyen módszerekkel és esz­közökkel lehetne a pusztulás nyomait eltüntetni, a háború ütötte sebeket behegeszteni, az éhséggel, ínséggel és nyo­­íftorúsággal küszködő nemzetek sorsát enyhíteni. E nemes «óltól vezérelve az akkori Egyesült Nemzetek közreműködé­sével többek között még ugyanabban az évben megalakult az ún. „Világbank“, az újjáépítés és gazdasági fejlődés fellen­dítését támogató pénzügyi hitelintézet. Kétféle gazdasági segélynyújtás MI TÖRTÉNT A HÁBORÚ : UTÁN? A második világégés szán­totta forradásokat a világ or­szágai előbb vagy utóbb kihe­verték. A háborús károk el­tüntetését célzó újjáépítés, a népek öntudata és a riemzeti megújhodás főleg azokban az államokban öltött hatalmas méreteket, amelyekben a nép maga vette kezébe sorsának irányítását. Ebbéli igyekeze­tükben hatékony támogatásban részesítette őket a Szovjetunió mérhetetlen természeti kin­cseivel és szinte kiapadhatat­lan erőforrásaival, jóllehet az ő népe viselte a háború leg­súlyosabb terheit. — Amíg azonban a népi demokratikus államok egymás után talpra álltak gazdasági kifosztottsá­­gukből, addig egyre inkább romlott a gyarmati és félgyar­mati járom alól felszabaduló országok gazdasági helyzete. És amíg a szocialista államok nem szorultak a Világbank pénzbeli támogatására és sa­ját jól felfogott érdekükben, köszönettel lemondtak az ún. Marshall-tervnek nagyon is átlátszó, cselszövő „áldásáról“, addig a mindenükből kifosz­tott gyarmati népek némelyi­ke bizony kénytelen volt köl­csönért esedezni a Világbank portáján. A VILÁGBANK CSODÁLATOS „SZÍNVÁLTOZÁSA“ Amikor az eredetileg önzet­len célú hitelnyújtó pénzinté­zet urainak nem sikerült a né­pi demokratikus államokat „ügyfelei“ közé sorolni, a gaz­daságilag gyengén fejlett ázsiai, afrikai és délamerikai országokkal próbálkoztak. Az USA ipar- és pénzmágnásai ugyanis jó üzletet szimatoltak a színes Bőrű népek „támoga­tásában“ és egyre nagyobb tő­kerészesedésük, illetve pénze­lésük következtében ma már ők uralják a Világbankot, ők állapítják meg önkényesen, melyik államnak milyen ösz­­szegben nyújthat a bank hi­telt. A viszonylag drága, rövid lejáratú kölcsönökért 5—6 szá­zalékos kamatot számítanak, megszavazásukat politikai fel­tételekhez kötik és biztosíté­kot követelnek a hitelt élve­ző ország kormányától, hogy iparát nem engedi államosíta­ni. Idáig fajult tehát a Világ­banknak egykor önzetlen hi­vatása és nemes rendeltetése! EZZEL SZEMBEN: A szocialista államok, élükön a Szovjetunióval, már évek óta a legnagyobb megértéssel és jóakarattal méltányolják és tehetségükhöz képest teljesí­tik a gazdaságilag fejletlen vagy kevésbá fejlett országok létszükségleteit. A politikai kikötésektől hemzsegő nyugati feltételekkel ellentétben ala­csony kamatláb mellett hosz­­szú lejáratú hitelt nyújtunk, a gyarmati vagy félgyarmati iga alól felszabadult nemzetek­nek. A kölcsön visszafizetését hazája exporttermékeivel vagy saját pénznemében eszközöl­heti a hitelben részesített or­szág anélkül, hogy államfor­májának vagy társadalmi rend­szerének megváltoztatását kö­vetelné tőle ellenszolgáltatás­képpen a hitelező szocialista kormány. Köztudomású példá­ul, hogy a Szovjetunió egyet­len szóval sem kívánta Indiá­tól vagy az Egyesült Arab Köz­társaságtól a „kommunizmus­ra való átállást“, amikor saját költségén, saját szakemberei­nek közbenjöttével megkezdte a Bhilai-i Acélművek és az asszuáni duzzasztógát monu­mentális építését. CSEHSZLOVÁKIA KÜLKE­RESKEDELMI SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN Ha kiterjedését és lakossá­gának számát tekintve a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság világviszonylatban nem is so­rolható a „nagyok“ közé, fej­lett és egyre még fejlődő ipa­ra folytán kétségtelenül élen­járó helyet foglal el az ipari nagyhatalmak között. — Köz­társaságunk ma 70-nél több állammal folytat élénk keres­kedelmet. Kiviteli cikkeink ja­varészét gépek és gépgyárt­mányok képezik. Gépipari ter­mékeinket, anyagmegmunkálő és szerszámgépeinket, elektro­motorjainkat, traktorainkat, mezőgazdasági és gépjárműve­inket, sőt teljes gyárberende­zéseinket nemcsak kivitelez­zük, hanem szakképzett keze­lőszemélyzetet bocsátunk azon nemzetek rendelkezésére, ame­lyeknek fiai műszaki elmara­dottságuk folytán egyelőre még szakoktatásra és gyakorlatra szorulnak. TISZTESSÉGES KERESKE­DELMI ALAPON, politikai „hátsó gondolatok“ nélkül támogatjuk a gazdasá­gilag gyengén fejlett népeket a tőkés államok kizsákmányo­lása és behálózása ellen. íme néhány példa a sok közül: Burmában gyárat építettünk, amely egyetlen műszak alatt 1500 pár gumicipőt és 500 mo­­torkerék-abroncsot készít. Et­től függetlenül 30 millió em­ber jár a földtekén a nyuga­tinál jóval olcsóbb csehszlo­vákiai cipőben. — Technoex­port nevű vállalatunk a múlt év elejéig 568 különböző gyá­rat rendezett bé a földkerek­ség számtalan országában. — Szíriában Csehszlovákiát bíz­ták meg egy hatalmas kőolaj­finomító építésével és üzemel­tetésével, mert gyorsabban, olcsóbban, hosszabb lejáratú kölcsön és alacsonyabb — 3,5 százalékos — kamat ellenében vállalta a munkát, mint hét más, kapitalista pályázó cég.— Anyagmegmunkáló gépek kivi­tele tekintetében a harmadik helyen állunk világviszonylat­ban az USA és az NSZK mö­gött, a világ minden harmadik itteni Jawa gyártmányú. „ export - motorkerékpárja pe­dig itteni Jawa gyártmányú. Ugyencsak Jawa-gyárat létesí­tettünk az indiai Bangalore­­ban, gurnifeldolgozó üzemet Indonézia kaucsuk-dzungelé­­ben, cukorgyárat Ceylon szi­getén, villanyerőművet Kam­bodzsában és a világ legna­gyobb szeszfőzdéjét Argentí­nában, hogy csak a legfonto­sabbakat említsük. A komáro­mi hajógyár kotrógépeit ép­­úgy ismerik a tengertúli or­szágokban, mint a plzeňi Sko­da gyártmányú autókat, ame­lyek tanúságot tesznek ké­szítményeink kiváló minőségé­ről, dolgozóink szabatos mun­kájáról. K. H. Ghánái mezőgazdasági szakemberek mezőgazdaságunkat ta­­nulmányo-zák. Fejlett szövetkezeteink mellett fő figyelmüket mezőgazdasági gépeinkre fordítják. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom