Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-11-27 / 48. szám
t Kábelgyári látogatás Érdekességek a Szovjetunióból Köztársaságunk egyik legismertebb nemzeti vállalata a bratislavai Kábelgyár. Köztudomású, hogy ez a szakavatott vezetés alatt álló nagyüzem gyártmányainak tetemes részét külföldre szállítja, amiért fokozott fontosságot tulajdonítanak a tervfeladatok teljesítésének. Emellett nem csekély figyelmet szentelnek az ifjúságról való gondoskodásnak. Szerencsénk volt, mert alkalmunk nyílott rövid tájékoztató beszélgetést folytatni a sok irányban elfoglalt Vojtech Cibulka elvtárssal, a káderképzési osztály vezetőjével, valamint a vállalat CSISZ-szervezetének elnökével, František Moraveckyvel. Társalgásunk során az utóbbi megismertette velünk azokat az érdekköröknek a rendeltetését, amelyeknek hiva-Stefan Djubašák, aki saját mesterségén kívül biztos kézzel irányítja az emelődarut is. tása az ifjúság sokoldalú érdeklődésének felkeltése. Ilyenek például a „Megismerkedünk a CSISZ-szervezettfel“, a politikailag érettebb fiatalság számára pedig a „Megismerkedünk a pártszervezettel" jelige alatt rendezett érdekkörök, valamint az általános ismereteket terjesztő „A világ térképe fölött“ és a Fučík-jelvény elnyerésére jogosító „Olvasókör“ círáű rendezvények. Végül a CSISZ-funkcionáriusok továbbképzése érdekében esti tanfolyam is működik a vállalatnál. A CSISZ-szervezet tagjait állandóan figyelemmel kísérik mind munkahelyükön, mind pedig szervezetbeli és kulturális' tevékenykedésükben. Az arra érdemeseket azután esetrőlesetre színház- vagy hangversenyjeggyel jutalmazzák. Van az ifjúsági szervezetnek agitációs csoportja is, amelynek keretén belül viszont a városban és vidéken egyaránt jól ismert esztrádegyüttes alakult a vállalati dolgozók szórakoztatására. De talán első helyen kellett volna megemlékeznünk arról, hogy a nagy fontosságú vállalat számos ifjúsági szocialista munkabrigáddal büszkélkedik. Helyszűke miatt csak a legjobbakat említjük meg: Oľga Poláková öttagú, Hilda Vleková hat- és Lida Baluzková ugyancsak hattagú munkabrigádja, amelyek fáradságot nem kímélve készségesen rendelkezésre állnak, ahol éppen szükség van rájuk. Cibulka elv., a káderképzési osztályfőnöke elmondotta,hogy a KABLO mindent elkövet a fiatalság szak- és továbbképzésének érdekében, mivel a tervfeladatok teljesítésében nagyban hozzájárul az ifjúmunkások öntudata és szakmabeli rátermettsége. Ezért esti tanfolyamokat rendez a vállalat azok számára, akik nem rendelkeznek szakképzettséggel. A kurzusokon alkalmuk kínálkozik különféle mesterségek elsajátítására és tudásuk tökéletesítésére. A tanfolyam befejeztével, amennyiben a résztvevő vizsgának veti alá magát s azt sikeresen leteszi, szakképzettségének megfelelően magasabb fizetési osztályba sorolják. A már tanultabb és gyakorlottabb dolgozóknak lehetőséget nyújtanak, hogy távtanulással gyarapíthassák tudásukat, ugyanis beiratkozhatnak a Szlovák Műszaki Főiskola különböző fakultásaira. Szép számmal vannak olyanok is, akik foglalkozásuk mellett bratislavai középiskolákon, politikai-gazdaságtani és ipariskolákon folytatják tanulmányaikat. Végül pedig számos dolgozó vesz részt a KABLO által Az építészetben bevezetett korszerű módszereket már a Szovjetunió legfélreesöbb vidékein is alkalmazzák. fgy többek között a sarkkörtől északra elterülő Murmanszk - körzetben egy panelházkészítő kombinátot helyeztek üzembe, amely évenként harminc lakóházat gyárt majd. A borostyánkövet valamikor napkőnek nevezték és csodatevő hatalmat tulajdonítottak neki. Ma nemcsak dísztárgyakat készítenek belőle, hanem a mezőgazdaságban és elektrotechnikában is eredményesen használják fel á borostyánkő-savat. Grigorij Kolkov szovjet gépkocsivezető újfajta autót talált fel, különös tekintettel a szibériai nehéz terepviszonyokra. Az 1300 kg súlyú gépkocsiba a „Volga“ motorját építette be. Jó terepen 120 km-nyi, vízen pedig 20 km-nyi órasebességet ér el a kétéltű jármű. K. H. Ruženka Markuseková, az egyik ifjúsági kollektíva tagja, amely a napokban kérte a szocialista munkabrigád címének odaítélését. rendezett technikai oktatáson is. Mindenből nyilvánvaló, hogy a Kábelgyár azon vállalatok közé tartozik, amelynek felelős tényezői magukévá tették pártunk és kormányunk irányvonalát: minél több öntudatos, szakképzett dolgozó áll az üzem rendelkezésére, annál szebb termelési eredményeket ér el a vállalat. Ugyeskezu diákok között A Zselizi Általános Középiskolában az elmúlt évek során a politechnikai nevelés terén jelentés eredményt értek el. A 6.-9. osztályban a „Termelés alapján“ címen folyik az oktatás. Ez két irányú: mezőgazdasági és ipari. Az iskola politechnikai műhelye hangos a kalapálástól. A kék munkaruhát viselő fiatalokat Baka András elvtárs, a politechnikai nevelés tanára irányítja a munkában. Készségesen szolgál felvilágosítással is. — Iskolánkban különös figyelmet fordítunk a tanulók szakmai képzésére — mondja. — A kerti és műhelymunkán kívül, a nagyüzemi termelés alapjaival ismerkednek meg tanulóink, mind ipari, mind mezőgazdasági vonalon. Itt értékesítik a műhely- és kerti munkán szerzett ismereteket, a traktorállomáson pedig megismerkednek a bonyolultabb gépek mechanizmusával. Itt sajátítják el a mezőgazdasági nagyüzemi termeléshez szükséges gépek szerelését, javítását is. Ma már a diákok otthonosan mozognak a gépek között. Ha azonban mégis segítségre vagy tanácsra tan szükségük, Baka elvtárs segít. Jelenleg a VNB részére készítenek virágtartókat, amelyekkel a parkot díszítik majd. Mindenütt szerszámok. Szerszámok a padokon, a szekrényekben, a faliakasztókon, s közöttük a fiatalok, akik már az iskolában megismerkednek a gyakorlati élettel, a munkával. ANDRISÉIN JÓZSEF A BRATISLAVAI ERDÉSZETI ÜZEM kollektívája értékes kötelezettségvállalásokkal s azok teljesítésével üdvözli pártunk XII. kongresszusát. Az 57 ezer korona vállalás helyett 150 ezer korona értéket állítottak elő. A ŽĎÄRI GÉPGYÁR 402. részlegének dolgozói, akik a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére 350 ezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek, elhatározták, hogy vállalásukat 500 ezer koronára emelik. A KRASŇANY KÖRÜLI ERDŐKBEN Štefan Gébl favágó csoportja, amely megszerezte a szocialista munkabrigád címet, a tervezett 1900 méter fa helyett 2003 méter fát termelt ki. A PRIEVIDZAI PRIEMSTAV nemzeti vállalat kilenc tagú betonozó kollektívája, akik a CSKP XII. kongresszusának kollektívája címért versenyeznek, elhatározták, hogy a selejtet 1,5 százalékról 0,4 százalékra csökkentik, továbbá öt mázsa betonacélt megtakarítanak. A SVITI TATRASVIT ÜZEMBEN Emília Bartošová ifjúsági kollektívája a CSKP XII. kongresszusának’ tiszteletére tett vállalását már október 10-én teljesítette. Ezzel az eredménnyel nyolcezer koronával túlteljesítették a vállalást. A fiatalok még további vállalást tettek, hogy az év végéig még 12.350 kiló fonalat szőnek meg. A BELÁ POD BÉZDEZ-I Állami Gazdaságban értékelték a CSKP XII. kongresszusára tett vállalás teljesítését. Kitűnt, hogy vállalásukat 165.115 koronává túlteljesítették. AZ ÉSZAK - CSEHORSZÁGI barnaszénközpont Centrum bányájának 4. szakaszán komplex szocialista kötelezettségvállalást írtak alá. ígérik, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád címért indított munkaversenybe. ’ Vállalták, hogy év végéig terven felül négy ezer tonna szenet fejtenek é s kivájnak 240 méter hosszú bányafolyosót. A KARLOVY VARY-I Grand Hotel szocialista munkabrigádjának vezetője a szakszervezeti gyűlésen bejelentette, hogy 750 ezer korona megtakarítást érnek el a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. A TEKOVSKÉ LUŽIANKY-I EFSZ, amely a CSKP XII. kongresszusának szövetkezete elmért versenyez, egy hektár földre számítva 147 kiló húst, 439 liter tejet és 478 tojást termel. E gazdasági eredmények magasan felülmúlják a versenyben megállapított feltételeket. A FARKASTOROKI „SLOVNAFT“ üzemben a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Eddig már több mint 3 és fél millió korona értékű anyagmegtakarítást értek el. A PIESOKI GÉPGYÁRBAN TÖBB MŰHELY versenyez a „CSKP XII. kongresszusának Műhelye“ címért. Az egyik műhelyben a pártkongresszus tiszteletére terven felül harmincezer korona értékű szerszámot és tízezer korona értékű alkatrészt készítettek. A HENCOVCEI FAFELDOLGOZÓ üzem dolgozói vállalták, hogy több nyersanyag-féle megtakarítása mellett 133 tonna sósavat és 300 tonna fűtőanyagot is megtakarítanak. A IRENČÍNI MERINA üzemben a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére terven felül 430 ezer korona értékű árut készítettek. Ľudmila Sapáková kollektívája terven felül tízezerötszáz, Margita Mondoková ifjúsági kollektívája terven felül háromezer méter anyagot készített. Éva Lorencová brigádja az önköltségen több mint hatezer koronát takarított meg, továbbá megszött 2650 méter kiváló minőségű anyagot terven felül. A HUMENNÉI „CHEMKO, nemzeti vállalatban Kronský mérnök és Šimkovič konstruktőr kollektívájának több tagja 400 ezer koronát takarít meg az alapanyagokon. E vállalás teljesítésével méltóképpen üdvözlik a CSKP XII. kongresszusát. A DOLNÉ JASENO-I SZÖVETKEZETESEK (martini járás) túlteljesítették vállalásukat. Terveh felül 11 ezer liter tejet vállaltak eladni. Eladtak 16 107 liter tejjel, 4872 kiló hússal, 2715 tojással többet a tervezettnél. Eladtak továbbá terven felül 518 kiló juhsajtot. (A) Tóth Elemér Szemerkél az őszi eső. Mifelénk Gómörben azt mondják erre, hogy hull a pondrósa. Megyek, gyalog, mert vonatom csak egy felé lenne. Mit iehet tenni. Az úton csak egy tizenkét éves gyerek csapja a sarat előttem. Utolérem. Oldalról rámsandít és fütyörész. — Hová öcsi? — szólítom meg. — Csak úgy — mondja. — Megázol. — Nem baj. Most már mellettem lép. igyekszik az enyémhez igazítani a lépteit. Okos szeme van. — Komáromi vagy? • — Igen. Már jól kint vagyunk a városból, de csak jön. — Elkísérsz? — mondom neki. Rámnéz. — Messze megyek — toldom meg. — Egészen a mezőgazdasági iskolába. — Akkor én is. Ráérek. Különben meg ismerem is. A nővérem ott végzett. — Hol dolgozik? — Beteg. A tyúkfarmon volt, aztán egy gép összezúzta a kezét. Valami ócska gép volt, azt mondják. Ballagunk. Az eső szemerkél, s az útmenti fák bánatosan nézik az eget. — Én már nem mennék olyan ócska helyre dolgozni. — Hát? — Csak oda, ahol gépek vannak. Újak és nagyok. Mint a hajógyárban. Én odamegyek. Közben elfogyott az út a lábunk alól s a mezőgazdasági műszaki középiskola ajtajában búcsút veszünk. HOGY IS MONDOTTA TUBA ELVTÄRSNÖ? — 35 diákom van a negyedikben, 14-en főiskolára je-LIT, CÍL@IK, JJÖV© lentkeztek, a többiek pedig mennek a termelésbe. Hogy hová? Haza a saját falujukba nagyon kevesen. Hogy miért? Annak meg sok oka van. Röviddel később már bent ülök az egyik osztályban a diákokkal. Beszélgetünk. Főképp a „miért“-ről. Ki miért készül haza vagy idegenbe, s ki miért jelentkezett főiskolára? Jó lenne ismerni minden faluban a helyi vezetőket, jut hirtelen eszembe. Az bizonyára sokkal többet mondana arra nézve, hogy ki miért választott idegen falut, holott a sajátjában sincs szakember. Vagy éppen fordítva. HÁROM FIÜ Fényképek hevernek előttem s a jegyzetfüzetem tele nevekkel, sorsokkal. Amint lapozgatok a nevek között, Szalay nevére bukkanok. Ö volt az, aki elsőnek beszélt magáról. — Szalay Mihály Csallóközaranyosról — jól esik a felismerés. Csallóközaranyosra is készül vissza. ,, — Jól kijövök a szövetkezet vezetőivel — mondja. Várnak haza, én meg csak az érettségiig váratom őket. — Hol akarsz dolgozni? — Az állattenyésztésben. — Jön a gondolkodásnélküli válasz. Látszik, hogy már rég eldöntötte magában, hogy milyen munkakör a legmegfelelőbb számára és hogy melyikben tud majd többet adni. Most is úgy beszél. — Ott szeretném hasznosítani a tanultakat, s az állattenyésztést a lehető legmagasabb szintre emelni. Kicsit hallgat, aztán mondja tovább — Átléptünk a szilárd bérezésre, úgy hogy az állattenyésztésen is sok múlik. így mondja átléptünk. Egy másik erőben lévő ember Skovrán Vilmos Szőgyénből. Időre egyformák Szalayval és a többiekkel is nagyjából. Mégis mennyivel másabb problémái vannak Skovránnak. Ahogy elmondta, kissé önironizálva, hogy mit is akar, hová is készül, diáktársai nevettek. Pedig amit elmondott, szomorú valóság volt. — Még azt sem akarták, hogy gyakorlatra haza menjek. Nem még hogy végleg... Hát most már nem is megyek. Igaz, azt tartja a mondás is kicsit módosítva, hogy senki sem próféta a saját falujában. Még azt mondanák, hogy Skovrán Feri fia akar nekem parancsolni, hisz az apja cseléd volt. Ilyen, így gondolkozó emberek vannak még nálunk, és ami a legborzasztóbb, hogy rosszindulatúak is. — És most hová megy? — Valahová majd csak kell szakember. — Legyint lemondással, mintha azt mondaná, jól van, de hagyjuk ezt a témát. — Akik hazamehetnek egy kicsit irigylem őket. Nekem is jobb lett volna otthon. Ismerem a földeket, meg mindent. így meg az új helyen ismerkedés a földdel, a környezettel s az idegen emberekkel rengeteg időveszteséggel' jár majd. Szőgyén, Szőgyén... Mintha már hallottam volna valahol erről a faluról és még hozzá ilyen kellemetlen kapcsolatban. — Most már tudom, egy levél volt az. Szőgyénből íródott és aki írta, nevezzük Marikának. „Elvesztettem az emberekbe, a munkába vetett hitemet“. Ennyi maradt meg így bennem, a többi dolgot lejegyeztem a jegyzetfüzetembe. Fellapozom s most itt van az egész kép előttem. Elvesztettem az emberekbe, a munkába vetett hitemet. Nagy szavak. Amikor először elolvastam, színpadi ízök volt,, most már tudom, s éppen a Skovrán Vilmos esetén keresztül, hogy csak nagy-nagy elkeseredés mondathatott ilyet Marikával, aki tavaly elvégezte a mezőgazdasági iskolát s a szőgyéni szövetkezetbe került dolgozni. — A baromfifarmra kerültem. Mintegy 23 ezer csibe, tyúk és 4587 kacsa volt a kezemre bízva. Csodákat vártak tőlem, olyan takarmányt pedig, ami a csodákat elősegítette volna, nem kaptam. Az eredmények persze hogy nem javultak. A baromfifarm régi vezetője, aki mellé beosztottak, s akit aztán nekem kellett volna felváltanom, ahelyett, hogy segített volna, mindent elkövetett ellenem... Körülbelül így, ezekkel a szavakkal íródott a levél. Olyan ember írta, aki annak idején tele tervekkel, vágyakkal vágott neki az életnek. S ha valaki ilyet jósol neki előre, ami megtörtént vele, biztos, hogy kineveti. Most pedig így ír... S önkéntelenül is felmerül a kérdés, mi a szőgyéni vezetők célja. Az-e, hogy a szövetkezet irányítását szakképzett emberek vegyék át, vagypedig, hogy továbbra is a koma-sógorság „bevált" módszere irányítson?! Egyszerre két szakképzett fiatalt vadítottak el a falutól, akik pár év múlva, megszerezSzalay László Skovrán Vilmos ve a gyakorlati ismereteket is, produkálhattak volna valamit, többet, mint az eddigiek. Persze mondhatnánk azt is, hogy a fiatalokban nem volt kitartás, stb. De hol van az megírva, hogy egy fiatalnak késhegyig menő harcot kelljen vívnia azért a helyért, ami képzettségénél fogva törvényszerűleg is megilleti. Különben a falu, a szövetkezet fejlődése magának a tagságnak is az érdeke. A többtermelés gazdagabb szövetkezetei és még gazdagabb tagságot jelent. Még egy kérdés. Amikor ezek a dolgok előadódtak, hol volt a HNB vezetősége és a helyi vezetőség? Én kötve hiszem, hogy Csermák Borisz elvtársnak, aki pillanatnyilag a szövetkezet elnöke, az lenne a fő célja és feladata, hogy a fiatal szakkádereket elriassza a faluból, s ezáltal magát a szövetkezetét, tagságát, valamint a népgazdaságot is megkárosítsa. Talán a hiba ott van, hogy Szőgyénben rosszul értelmezték a fiatalokkal való bánásmódot s nem a legfelelőbb hangot és módot választották. Ez megtörténik, mint ahogy meg is történt. Most minden csak azon múlik, merik-e vállalni a baj orvoslását. Össze kéne ülni kedves szőgyéni vezetők, s emberi módon, emberekhez méltóan elbeszélgetni Marikával is és a Vilmos gyerekkel is, akik mindketten odahaza Szőgyénben akarnak, illetve szeretnének dolgozni és amíg meg nem szerzik a kellő gyakorlati tudást, segíteni kell őket lépten-nyomon, mert az csak mindnyájunk javát szolgálhatja. ^Folytatjuk)
