Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-11-13 / 46. szám
A CSISZ SZLKB IV. plenáris ülésének határozata AV.,.V.V.W.VňV.,A\V.\VAV.V.V.V.V.\V.V.,.,.,.,.V.V.,.V, I. A CSISZ SZLKB a kommunista nevelés színvonalának emelésére vonatkozó CSKP KB határozat és a CSlSZ pionírszervezetének tevékenységére vonatkozó SZLKB KB határozat szempontjából nézve tárgyalta meg a CSlSZ tevékenységének egyik fontos részlegét — a gyermekek pionírszervezet keretében folytatott nevelésének problémáit. A CSlSZ pionírszervezete tevékenységében figyelemre méltó sikereket ért el. A kommunista nevelés terén jelentékeny módon közvetlen segítőtárssá vált. A pionírszervezet pozitív eredményeket ér el a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség, a tudományos világnézet elmélyítése terén, a gyermekekben felkelti a tudásvágyat és jobban előkészíti őket az életre A gyermekek érdeklődési köre kiszélesedett és új lehetőségekkel gazdagodott. A pionírszervezet az általános műveltséget nyújtó kilencéves iskola alsóbb osztályaiban is befolyást gyakorol a gyermekekre, ahoi sikeresen fellendült a szikra-csoportok tevékenysége. Ezek a sikerek számos pionírcsoportban és csapatban a „Mit kell ismerni és tudni a pionírnuk" nevelési rendszer alkotó módón való érvényesítésének köszönhetők, továbbá annak a körülménynek, hogy a CSISZ-szervek és szervezetek hatékonyabban irányítják a pionírszervezetet. A pionírszervezet szorosabban összeforrt az iskolával és a nagy nyilvánosság érdekeltségével. Annak ellenére, hogy sok pionírcsoportban emelkedett a tevékenység színvonala, mégsem lehetünk elégedettek, mert még mindig nem felel meg teljesen a gyermekek kommunista nevelésével kapcsolatos követelményeknek. Az SZLKB KB bürója hangsúlyozta, hogy a pionírszervezet munkájában a leggyengébbnek az ideológiai nevelést minősíthetjük. A pionírszervezet gyakran nem használja ki az adott lehetőségeket ahhoz, hogy a gyermekek jellemvonásait csiszolja és sok iskolában elégtelennek bizonyul a' gyermekeknek a tanuláshoz és a művelődéshez való viszonya. A közhasznú munkában elért jelentékeny sikereknek még sokkal nagyobb lenne a jelentősége, ha az öncélúság és az ösztönösség megnyilvánulásai nem nyomnák el a hatásukat. Sok pionírcsoportban azt tapasztaljuk, hogy az érdekkörökben a tevékenység csak nagyon felszínes és még nem vált mindennapos szükségletté. Nem elégíti ki a gyermekek érdeklődését különösen a tudomány és a technika újdonságai iránt. A testnevelés, sport és a turisztika sem foglalja el a pionír-csoportok tevékenységében azt a helyet, amelyet betöltenie kellene. A hiányokat főleg a gyenge irányításnak tulajdonítjuk. Nem minden CSISZ- alapszervezet érez felelősséget a CSlSZ pionírszervezetéért, gyakran látjuk, hogy nem bízzák meg a legjobb tagokat a pionírcsoportok vezetésének funkciójával. A CSlSZ szervei, különösen a járási vezetőségek nem fordítanak figyelmet arra, hogy a legjobb tapasztalatokat másutt is érvényesítsék, elhanyagolják a pionírvezetők előkészítését és a munkában kevés konkrét segítséget nyújtanak. A pionírszervezet felbecsülhetetlen segítségre talál a pedagógiai dolgozóknál. A CSlSZ SZLKB elvárja, hogy az ifjúsági szervezet és a tanítók, valamint a nevelő-oktató tevékenységben részt vevő dolgozók között szoros együttműködés jön létre, mert ebben látja a pionírszervezet további sikereinek titkát. A pionírcsoportok gazdag tevékenységének fellendítése terén nagyobb hozzájárulást várunk a társadalmi szervezetek, főként az FSZM és a CSTSZ, valamint a szülők és iskolabarátok közösségének részéről. II. a pionírnak“ nevelési rendszer alapján lendítse fel tevékenységét. A nevelési rendszert alkotó módon minden pionírcsoportban és csapatban úgy érvényesítse, hogy a mindennapos politikai oktatás a közhasznú feladatok teljesítésében és a gyermekek tevékenységében állandó útmutatóul szolgáljon. A CSlSZ pionírszervezetére az a küldetés vár, hogy a fiatalokat a kommunizmus igénye szerint tettrekész hazafias harcosokká nevelje. A cél érdekében használják fel a pionírmunka bevált eszközeit, ismertessék meg a gyermekeket a CSKP haladó hagyományaival és dicső történetével, továbbá a párt jelenlegi politikájával és szocialista hazánk fejlődésének távlataival. Hassunk oda, hogy az összes pionírcsoport és raj részt vegyen a „Légy készen“ — pionírakcióban. A CSlSZ pionírszervezete alapításának 15. évfordulójáig érjük el, hogy a pionírcsoportoknak saját „történelmi sarkuk“ legyen, ahol majd összegyűjtik a saját pionírcsoportjukra, a falujukra vagy a városukra vonatkozó emlékeket és dokumentumokat. Egyszerű, közvetlen módon hozzuk közelebb a gyermekekhez a pionír szó fogalmát, a jelképek magyarázatát és a CSlSZ pionír-rzervezetének forradalmi hagyományait. Minden pionírcsoportnak legyenek önálló jelképei, minden csoportnak és rajnak legyen külön zászlaja. Szélesítsük ki a pionírcsoportok és rajok, valamint a világ haladó ifjúsága között a levelezést, szervezzük meg a kölcsönös ajándékozásokat, rendezzünk kiállításokat az iskolákban, a pionírházakban rendezzünk be „szövetségi sarkokat“, használjuk fel a gyermekek gyűjtési szenvedélyét és mélyítsük el a proletár nemzetköziséget. A CSlSZ SZLKB plénuma örömmel fogadja azt a kezdeményezést, amelyet a pionírcsoportok a „barátsági ligetek“ létesítése terén mutattak és elvárja, hogy ilyen ligeteket majd Bratislavában, Kassán és Banská Bystricán, de a többi ipar- és kulturális központban is létesítenek. 2. A pionírszervezetek irányítása terén a CSISZ-szervek egyik fő feladata, hogy a gyermekekben tudatosítsák a tanulás utáni vágyat és a pionírkollektívákban olyan szellemet teremtessenek, amely egyenesen megkívánja a gyermekektől, hogy jól tanuljanak, illedelmesen viselkedjenek, becsületesek legyenek, s ezeket a tulajdonságokat tekintsék a pionírok legfőbb tulajdonságainak. Ezenkívül lendítsék fel a versenyt a „fiatal építők csoportja“ címért. A járásokban még ez év végéig az iskolák vezetőségeivel közösen szervezzék meg, hogy a pionírvezetők oktatása fo'yamán feltétlenül foglalkozzanak a következő tárgykörrel: Milyen munkamódszerekkel segíthetjük az iskolai tanítást, hogy a pionírok mélyebb és tartósabb tudást sajátíthassanak el. 3. A gyermekek részéről végzett közhasznú munkában vezessük be a tervszerűséget és a rendszerességet. A CSlSZ kerületi és járási vezetőségei, karöltve az iskolák vezetőségeivel és a nemzeti bizottságokkal segítsék és biztosítsák a pionírcsoportok számára közhasznú munka hosszúlejáratú terveit. Fő feladatnak emellett a következőket tekintsék: Segítségnyújtás a mezőgazdaság számára, „Változtassuk át hazánkat virágzó kertté!“ jelszóval gondoskodjunk fák kiültetéséről és gyümölcsfák gondozásáról. Kövessük egyes pionírcsoportok példáját, melyek mozgalmat indítottak az iskolájuk vagy a vidék tisztaságáért, a virágokról, parkokról való gondoskodásért. Frissítsük fel és lendítsük fel a Timur-mozgalmat. 4. A pionírszervezet tevékenységét hozzuk összhangba az iskola nevelő-oktató tevékenységével, mélyítsük el a gyermekek tudását, fokozzuk ügyességüket, bontakoztassuk ki adottságaikat és tehetségüket, elégítsük ki kedvteléseiket. A CSlSZ SZLKB plénuma ismételten hangsúlyozta, hogy a testnevelés, spor' és a turisztika, valamint a védelmi játészervezetének Szlovákiai Tanácsával együttműködve az 1963- as év nyári szünidejében Szlovákiában turista-találkozót rendezzenek. A Csehszlovákiai Sportjátékokra való előkészületek folyamán indítsunk a pionírcsoportokban testnevelési versenyeket és akciókat, szervezzük meg a pionírok olimpiai játékait. 5. A pionírcsoportokban és rajokban ne feledkezzünk meg a pályaválasztási kérdésekről sem, az érdekkörökben gondoskodjunk a technikai és természettudományi ismeretek szélesítéséről. A CSlSZ szerveiben tegyünk intézkedéseket arra vonatkozólag, hogy az iskolák vezetőségei és a védnökséget vállalt ipari vagy mezőgazdasági üzemek között együttműködés szülessen és a pionírcsoportokban több figyelmet fordítsanak a technikai természettudományi körök tevékenységére. A termelési gyakorlat és a munkaoktatás nem lehet ok az érdekkörök megszüntetésére, éppen ellenkezőleg, feltételeket teremtünk a tehetsékok szorosan hozzátartoznak minden pionírcsopoi t és raj tevékenységéhez. A plénum elégtelennek tartja az edzők és szervezők eddigi készültségét és a járási CSISZ-vezetöségek figyelmébe ajánlja, hogy a CSTSZ és a HESZ-szeľ való együttműködés terén azonnal olyan intézkedéseket foganatosítsanak, melyek szerint minden pionírcsoportban egy szervező vagy edző működjön és a pionírvezetőkkel ismertessék meg a testnevelés alapvető ismereteit. Tegyenek szert jártasságra a turisztika megszervezésében és a pionírházakban további pionírokat instruktoroknak képezzenek ki. A CSlSZ járási vezetőségek kötelességévé teszi, hogy a pionírcsoportok, együttműködve az iskolák vezetőségével, kössenek szerződéseket a testnevelési szervezetekkel és intézményekkel, hogy azokkal a testnevelési berendezések tekintetében megállapodások jöhessenek létre. Lendítsük fel a CSTSZ-szel, a NB-kel, az iskolák vezetőségével való együttműködés tekintetében a CSISZ-alapszervezetek kezdeményezését és minden pionírcsoport számára létesítsünk egyszerű sportjátszótereket. Minden járásban fejlesszünk turistamozgalmat a nyári időszakban, érjük el, hogy a pionírok zöme tanuljon meg úszni, és a CSlSZ pionírgek fejlődésére. 6. A pionírcsoportokban és rajokban mélyítsük el az esztétikai nevelést és minden csoportnak legyen ének- táncszavaló- és zene együttese, vagypedig színjátszó-együttese, ahol a gyermekek haladószellemű értékes verseket és könyveket olvasnak majd és az olvasottakról vitákat rendeznek. A pionírszervezet keretén belül fordítsunk több figyelmet az esztétikai érzék fejlesztésére. A CSlSZ SZLKB plénuma azzal a felhívással fordul a művészeti szövetségekhez, hogy a CSISZ-pionírszervezet megalapításának 15. évfordulója alkalmából újabb művekkel, ajándékokkal lepjék meg a gyermekeket. A CSISZ-szervek az iskolákkal közösen kövessenek el mindent annak érdekében, hogy minden tanuló legalább egy olyan érdekkört látogasson, amely adottságának és képességeinek a legjobban megfelel. III. 1. A CSlSZ pionírszervezete csakis a CSISZ-szervek és szervezetek céltudatos irányítása mellett érhet el eredményeket. A pionírszervezetet mindig úgy irányítsuk, hogy tisztában legyünk a pionírcsoportok és a pionírvezetők problémáival a pionírszervezet keretén belül, és így a gyermekek nevelése terén a legfontosabb szerep a pionírvezetőknek jut. Tekintettel azokra a fokozottabb feladatokra, amelyek a gyermekek nevelése terén ránk várnak, a CSlSZ SZLKB plénuma meghagyja a CSlSZ kerületi és járási vezetőségeknek, a CSlSZ alapszervezeteknek, hogy a pionírszervezet fennállásának 15. évfordulójáig a legtöbb pionírcsoportban a CSISZ- tagok soraiból mérnökök, technikusok, munkások, a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói, de főleg a SZMB tagjai pionírvezetők legyenek. Érjük el, hogy a pionírvezetők legyenek állhatatosak, tartsanak ki a funkciójuk mellett, vállaljanak felajánlásokat és a pionírszervezetben legalább három évig működjenek. Karöltve az iskolák vezetőségeivel, szervezzék meg a járásokban és a kerületekben a pionírvezetők rendszeres kiképzését. Az SZNI iskola- és kulturális ügyi osztályával, az illetékes kerületi nemzeti bizottsággal és a JNB-vel egyetértésben távolítsák el a pionírvezetők kiválasztása, kinevezése és felmentése terén mutatkozó hibákat. A CSlSZ SZLKB a CSISZ PSZ Szlovákiai Tanácsa, együttműködve az SZNT iskola- és kulturá is ügyi osztályával, 1963 májusában szlovákiai konferenciára hívja öszsze a pionírvezetőket. 2. A pionírszervezet irányításában és szervezésében jelentékeny feladat hárul a CSlSZ pionír tanácsaira. Tevékenységüket olyan színvonalra kell emelni, hogy azok befolyást gyakoroljanak az összes pionírcsoport, a pionirvezetők és az aktívák tevékenységére. A CSlSZ kerületi és járási vezetőségei gondoskodjanak és biztosítsák, hogy a tanácsok mellett olyan bizottságok működjenek, amelyek hozzájárulnak a CSlSZ PSZ tevékenységének sokirányú fellendítéséhez. A CSlSZ PSZ tanácsai a különböző fokozatokon egyesítsék azokat a tényezőket, amelyek részt vesznek a gyermekek iskolán kívüli nevelésében. A CSlSZ PSZ tanácsai munkájukért a CSISZ-szervek előtt felelősek. A CSlSZ SZLKB plénuma meghagyja a CSlSZ PSZ Szlovákiai Tanácsának, hogy az SZNT iskola- és kulturális ügyi osztályával közösen dolgozzanak ki olyan komplex javaslatot, amely alapján a kommunista nevelés tekintetében fellendülne a CSlSZ PSZ tevékenysége. Ezt a javaslatot terjesszék az SZNT elnöksége elé. 3. A CSlSZ SZLKB plénuma meghagyja a CSlSZ járási vezetőségeknek, a pionír és ifjúsági házaknak, valamint a pionlrvezetöknek: fordítsanak fokozottabb figyelmet a pioníraktívákra. Szélesítsék ki a CSlSZ PSZ befolyását a gyermekekre, a lakóhelyek, a pionír és ifjúsági házak, a nagyobb települések, új lakónegyedek közelében helyi pionírtörzseket szervezzenek. A nemzeti bizottságok polgári ügyi bizottságaival, a nőbizottsággal, az üzemi szakszervezeti vezetőségekkel közösen gondoskodjanak arról, hogy a pionírtörzsek klubhelyiségek és más berendezések felett rendelkezhessenek. Nyerjék meg a szülők és a tömegszervezetek funkcionáriusainak segítségét is. 4. A CSlSZ PSZ tevékenységében fontos helyet töltenek be a pionír és ifjúsági házak. Tevékenységükben továbbra is emeljük ki a gyermekaktivákkal és a pionírvezetőkkel való közös munkát, a pionír és ifjúsági házak gyűjtsék és népszerűsítsék a CSlSZ PSZ tevékenysége folyamán nyert legjobb tapasztalatokat. Minden pionír és ifjúsági ház köré a nagy nyilvánosság soraiból széleskörű aktívákat szervezzünk az üzemek, az FSZM üzemi bizottságai, a különböző intézmények, tömegszervezetek képviselőiből és ezek nyújtsanak majd segítséget a pionír és ifjúsági házak irányításában és anyagi felszerelésében. A CSlSZ SZLKB plénuma meghagyja a CSlSZ kerületi és járási vezetőségei számára, hogy a nemzeti bizottságokkal közösen rendszeresen értékeljék ki a pionír és ifjúsági házak nevelési eredményeit, tűzzenek ki számukra konkrét feladatokat, amelyek módszertani tömegpolitikai szempontból, valamint a serdültebb ifjúság szempontjából szorosan összefüggnek feladataik teljesítésével. Együttműködve az iskolák igazgatóságaival, az FSZM-el, a CSTSZ-vel, a HESZ-vel, a Csehszlovák Vöröskereszttel, a Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetséggel, közösen dolgozzanak ki kétéves távlati tervet, amely a gyermekek iskolán kívüli tevékenységének fellendítésere vonatkozólag a káder- és az anyagi természetű kérdések megoldását tartalmazná. IV. A CSlSZ SZLKB meghagyja a CSlSZ PSZ Szlovákiai Tanácsának, a CSlSZ kerületi és járási vezetőségeinek, a pionírtanácsoknak és a CSlSZ-alapszervezeteknek: a plenáris üléseken és a taggyűléseken Szlovákiában az 1962-es év végéig a nemzeti bizottságok, a társadalmi intézmények, az iskola- és üzemvezetőségek képviselőinek jelenlétében tárgyalják meg a CSlSZ SZLKB plénumának határozatait, foganatosítsanak intézkedéseket a CSlSZ PSZ tevékenységére vonatkozó SZLKP KB és a CSlSZ SZLKB KÉSŐ ŐSSZEL határozat teljesítésére. r'"'"'""J""S""""*‘r'‘'SSS'*S*S/SS***SSS"SSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSfSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS*SSSA A mezön már fogytán a munka, lassanként beszorulunk a falak közé. Az állattenyésztésben és a téli mezőgazdasági munkákban már nincs annyi lekötöttség, mint tavaszkor, nyáron vagy ősszel, amikor valóban igénybe vesszük a fiatalok. minden kezdeményezését. Ilyenkor aztán faiun is jobban fellendül a szervezeti élet, több idő is van erre. A csehszlovákszovjet barátság hónapja és a párt XII. kongresszusa előtti időszak szintén igen jó alkalom arra, hogy r, téli idényben a szervezeti életet n szokottnál is jobban fellendítsük. Úgyszólván a világ minden részén találkozhatunk Szovjetunióban készült útépítő gépekkel. A nyikolajevi gépgyárban 1. A pionírszervezet továbbra készült aszfaltozó gép, amint látjuk Csehszlovákiában is igen is „Mit kell ismernie és tudnia jól bevált. Őszi eső veri a határt és eljön annak is az ideje, hogy lassanként hó borít mindent. Milyen jó lesz olvasni, tanulni, színdarabot játszani, énekvagy tánccsoportban szerepelni, kitűnő előadásokat hallgatni, vagypedig a televízió előtt, rádió mellett szerezni összeköttetést a nagyvilággal. Erre azonban készülni uell. Nem jó gazda ott a CSlSZ alapszervezete, ahol a rendelkezésére álló helyiségeket, termeket, őszszel nem takarítják ki, nem hozzák rendbe. Pedig hány füstősfalú és más téren is elhanyagolt helyiség létezik a fiatalok szégyenére. Minden faluban van az alapszervezetnek annyi anyagi tehetsége, hogy a helyiségeket barátságossá, otthoniassá tegye. A szép helyiségbe a fiatalok is szívesen járnak, második otthonukat találják meg ott. A könyvtárakat nyáron alig használták, sok helyen bizony porosodtak is, rendetlenség támadt a könyvszekrényekben. Ideje fölfrissíteni, kiegészíteni a könyvtárak állományát, rendbetenni, becsomagolni a könyveket és pontos nyilvántartást vezetni róluk, nehogy elvesszenek az őszi és téli olvasási idény alatt. Gondolni kell jó színdarabok vagy esztrádmüsorok színrevitelére is. Már előre ki kell javítani a színpadokat is, nehogy akkor szakadjon a nyakunkba a munka, mikor már alig van rá idő, vagyis a kultúrműsor bemutatása előtt. Az ének- és tánccsoportok is új programmal készülhetnek, nem feledkezve meg egy-egy alkalmi fellépésről, ami valami ünnepséggel vagy emlékesttel van összeköttetésben. Az alapszervezetek tervet dolgozhatnak ki különböző előadások rendezésére télen. Igen fontos az erre vonatkozó terv elkészítése, mert az előadókat is előre kell biztosítani, azonkívül termet kell szerezni és a közönséget is szervezni kell. Valóban elérkezett az ideje az igazi klubélet megvalósításának és az őszitéli idény fokozottabb felkészülésre serkent. Van bizony mit tenni a tél beálta előtt, azért, hogy a télen aztán pótolhassuk a nyáron elmulasztottakat és igazán jól érezzük magunkat. Merítsük ki a rendelkezésünkre álló szórakozási — tanulási lehetőségeket, így aztán egy fiatal sem mondhatja majd, hogy a faluban manapság nem érezheti jól magát az ember. B. I
