Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-30 / 5. szám
Megismertem? Egy drámai és egy komikus színész. Eltalálja? Turném Melyik magyar filmből van ez a jelenet? EHaiáifam? A magyar közönség kedvence ez a filmszínésznő Ki ez? FIGYELMEZTETÉS A VERSENYZŐKHÖZ! Felhívjuk a versenyzők figyelmét arra, hogy az itt közölt kérdéseken kívül, már lapunk előző számában is közöltünk kérdéseket a film-művészettel kapcsolatban. Lapunk következő számában már lezárjuk ezt a témakört. A megfejtések beküldésének módját e témakör lezárásának utolsó kérdéseivel együtt közöljük. Sok sikert a megfejtéshez! Amikor a Magyar Területi Színház együttese egy-egy város, vagy falu közönsége elé lép, hogy előadását bemutassa, szeretet, lelkes taps és nagyobbrészt telt nézőtér fogadja. A színész játéka közben akaratlanul is: néha szembenéz a közönséggel és látja az arcokon, érzi a reászegeződő tekintetekből, hogy szeretik, hogy játékát figyelemmel kísérik, hogy a néző „vele játszik“ a darabban. Ilyenkor boldog a színész, ilyenkor mondja azt, hogy „jó közönsége“ van. S amikor a nézőtéren kigyulladnak a lámpák, amikor a függöny elé lépek, hogy megköszönjem a közönség tapsát, vég-e jól meg is nézhetem magamnak azt a közönséget. Sok városban és falcaink nagy részében ilyenkor bizony kissé elszorul a szívem. A nézőtéren meglettkorú nézők, idős bácsik, fejkendős nénik ülnek és fiatalember, fiatal lány bizony csak itt-ott... Tévedés ne essék, nagyon boldogok vagyunk, ha látjuk nézőink között az idősebb generációt, hiszen a színház mindenkié. Szeretettel ölelem magamhoz gondolatban a zsebkendővel szemét törülgetö nénit, aki végigszipogja az érzelmes részeket. De közönséget kutató szemem kevés fiatalt fedez fel és ez elgondolkoztat. Mi az oka annak, hogy csak az idősebb generáció ül a nézőtéren, a fiatalság pedig az előadás ideje alatt a kocsmában billiárdozik. vagy kártyázik? Vagy — mint ezt Szepsin megfigyeltem, ahol a színházépülettel egy épületben van a mozi — a fiatalság a moziba ment, mert ott detektív-filmet vetítettek. Miért idegenkedik ifjúságunk a színháztól? Mi mindent megteszünk, hogy á fiatalság színházba járjon. Ez nekünk kulturális kötelességünk és feladatunk. Reánk is vonatkozik az a feladat, hogy a kommunizmus szellemében neveljük a fiatal nemzedéket és gondoskodjunk a fiatalok szellemi fejlődéséről. Számunkra a művészetek megértésére és az ízlésre nevelés fontos teendő, s ennek sikere -érdekében az eddiginél is többet kívánunk tenni. A múltban játszott, ki mondotton if jóságunk problé máit tárgyaló darabok: „Bol dogság merre vagy?“, „Kisuno kám", a „Dodi“, az .,Erdekházas ság“ és a „Bekopog a szerelem című zenés vígjátékok egészben vagy részben a fiatalság kérdé seivel foglalkoztak, és az elő adásokat épp a fiatalság látó gáttá a leggyérebbül. Nem baj ha az idősebbek fiatalnak érzi magukat és az ifjúsági előadás ra is úgy járnak, mint a többi re. Ez örvendetes és én kívá nőm minden idős nézőmnek, hogy még soká, nagyon soká maradjon szívében ennyire fia tál. Csakhogy a fiatalság távol léte megdöbbent. Mert mindent amit teszünk, értük tesszük, Mindent, amit építünk, nekik építjük. S ha jól akarjuk bizto sítani a jövőnket, mindenek előtt az ifjúságot, az ifjú nem zedéket kell néznünk, és annak életére való kellő felkészítését kell feladatunkul látnunk. Es az ifjúságnak gondoskodásunkra azzal kellene válaszolnia, hogy teljes, mértékben kihasználja társadalmunk adta lehetőségeket, így látogatnia kellene a szocialista embert formáló, az új életet propagáló előadásainkat. A mai ifjúság nem ismeri saját tapasztalataiból a kizsákmányoló rendszert — hasznos, ha színházba járva, e9y-e9y klasszikus, vagy kritikai realista színdarabból megismeri , azt. Az ifjú nemzedék nevelésében a tudomány, a munka, a sport mellett igen fontos szerepet játszik a haladó szocialista művészet és irodalom, amely a fiatal ember segítségére van számos, ebben a korban kialakuló vagy fejlődő érzés megvilágításában, helyes a tiszta öröm olyan forrásait nyitja meg számukra, amelyeket semmi sem pótolhat. Es most egy-két őszinte baráti szó, hozzátok, fiatalok, akik míg mi városotok színpadán látszunk, ti rockeiirollt táncoltok a füstös kávéház parkettjén, vagy elgondolkozva lökdösitek a piros, meg kék billiárdgolyót a falusi kocsmák bor gőzös helyiségében. Hozzátok szólok Pisták, Janik és Karcsik! Az élpt csak úgy szép, ha ismeritek, ha értékelni tudjátok annak szépségét. De ezt Ott a parkét'en, a billiárdasztalnál nem találjátok meg, higyjétek el. Ti, akik szerelmesei vagytok az olcsó szórakozásoknak (talán nem is olvassá-Színházunk és az ifjúság felismerésében és értékelésében. Nagy segítséget nyújthat abban, hogy a fiatat ember bensőséges magánélete belső szerves egységbe kapcsolódjék társadalmi kötelességeivel és tevékenységével. Segítségére lehet a régi társadalom számos jelenségének megismerésében. Ifjúságunk előtt kitártuk a művészetek élvezetéhez vezető széles út kapuját, de az ifjúság nagy része nem kíván ezen a kapun beljebb kerülni. A helyi CSISZ- szervezetéknek is több segítséget kellene nyújtania színházunknak abban, hogy az ifjúság még fokozottabb mértékben érdeklődjék előadásaink iránt. Azonfelül kívánatos volna, ha a CSISZ tolmácsolná az ifjúság érdeklődését és követelményeit a művészeknek és kulturális dolgozóknak. Tudatosítsák a fiatalok, hogy a művészetek iránti fogékonyság és- érdeklődés szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá teszi életünket, a megismerés és tok az Üj Ifjúságot, de bízom benne, hogy jóérzésű barátotok majd csak a kezetekbe nyomja és eljut hozzátok a baráti szó): járjatok többet színházba! Hogy nemesedjelek, hegy emberibb emberré váljatok! Juliskák, Mariskák, Évák, és a többiek, leányok! Vegyétek a fiúk részéről a legkedvesebb figyelemnek azt, ha színházjegyet vesznek és együtt el-' mentek a színházba. Jól esett, mikor egy pár helyen, az előadás végén fiatalok jöttek az öltözőbe, beszélgettek velem a darabról, vitatkoztak egyes művészi problémáról, egyszóval láttam rajtuk, hpgy értékelik a munkánkat. De kevesen vannak ilyenek. Legyetek többen fiúk és lányok! Mi szeretünk benneteket, mert szeretjük az életet, a jövőt, amely ti vagytok. Es szerelnénk belőletek minél többet látni a MagyS- Területi Színház előadásainak nézőterén. SIPOSS JENŐ A Magyar Területi Színház nagy sikerrel játsza Az utolsó felvonás című drámát. W%VAVMW.V.W.1AViV.*.V.V.V.W.V.V.W.,.VWAV.WJV.V.V.V.V.V.WAVAV.V.VAWAW.V.V.V.V^r.V/«ViW.W.V.%%W.V A zene a filmművészetben Általában — átvitt értelemben — háttérnek fogják fel a filmben a zenét. Kétségtelen, hogy volt idő — a némafilm idején — amikor a zenére főleg azért volt szükség, mert a néző a természetes formákban végbemenő mozgás láttán hiányolta az élet természetes mozgó formáihoz hozzátartozó hangot. Általában már abban az időben is arra törekedtek, hogy nem csak egyszerűen kitöltsék a filmet zenével, hanem a drámai fordulókon hatásos zeneszámot alkalmazzanak és segítségével a hangulatot fokozzák. A programzene és abszolút ^ene egyaránt megtalálható a filmben. (A vokális zenéről — dalbetétekről — most nem érdemes beszélni, éppúgy a zenés filmekről sem. Ez utóbbiakban vezető szerepet többnyire a zene játssza, amelyet a film csak sokszorosít és képekkel fest alá.) A programzene a természetes hangok utánzásával hangulatilag fokozza a képi úton közvetített érzelmi hatást. A sivatagi tizenhármak című szovjet filmben a segítségért küldött katona szomjasan, elgyötörtén mászik egy homokbuckán, s kapaszkadó ujjai nyopián, mintha víz hullámzana, pereg a horpok. A zene csobogásra emlékeztető hangjával a víz utáni vágyódás hangulatát fokozza. A Ködös utak című francia filmben a főhős lépéseinek természetes zaját a zene hangutánzó kopogása pótolja. A magányos lépéseknek ez a felerősítése növeli az egyedüllét érzését. Még elterjedtebb azonban az abszolút — nem a természetes hangokat utánzó, vagy szorosan meghatározott képzeteket keltő — zene alkalmazása. Az ilyen zene nem konkrét képzeteket vált ki, hanem az érzésekre hatva kelt élményt, amelyek azután valamilyen általánosabb képzethez kapcsolódhatnak. Például egy zeneszám hallgatiy sakor meghatározott érzés keletkezik a hallgatókban, de az egyik gondolhat viharra, a másik háborúra stb. Mivel nem keletkezik konkrét képzet, konkrét gondolat, ezért a zene nem is zavarja azt a gondolatot vagy képzetet, amelyet a filmen látott kép kelt, hanem érzelmi hatásánál fogva erősíti, hangsúlyozza. A Külvárosi szálloda című NEMES KAROLY: francia filmben ugyanaz a zenei motívum ismétlődik, valahányszor az öngyilkosságról van szó. A film ezzel folytonosságot teremt ennek a dramaturgiai mozzanatnak, s érzelmileg is visszahozza eredeti hangulatát. A már említett A sivatagi tizenhármak elmü szovjet filmben a sivatagon keresztülhaladó katonák végre találnak egy kutat. A kút gondosan le van takarva, s még lelkesülten bontogatják, amikor a néző már tudja, hogy nincs benne víz. A zene disszonanciája közli ezt vele, rossz érzést, a „valami nincs rendben“ gondolatát keltve. A Zavarosan folynak a vizek című argentin filmben haldokolni látjuk a főhősnő apját. A következő jelenetben onnan tudjuk, hogy már meghalt, mert a filmet egyébként kitöltő zene hiányzik. Ez a hiányérzet az apja hiányát közvetíti. A zene mindaddig nem is szólal meg, amíg a lány nem talál egy férfira, aki mellett egyedülléte megszűnik. Pierre Curie-t és Marie-t hajókiránduláson látjuk a Madam Curie című amerikai filmben. Félrehúzódva tudományos problémákról kezdenek beszélni. Közben azonban a szórakoztató zene nem hallgat el, hanem halkan kíséri a beszélgetést. Ezzel hangsúlyt kap az a körülmény, hogy még szórakozás közben is tudományos kérdések kötik le a figyelmüket. Majdnem teljes egészében Rachmaninov II. Zongoraversenye tölti ki a Késői találkozás című angol filmet. Ez a zene a film folyamán hol párhuzamosan, hol ellentétesen a dramaturgiai vonallal, erősíti, érzelmileg hangsúlyozza A zenének talán éppen az ilyen alkalmazása a legelterjedtebb, ha nem is klasszikusok felhasználásával. Ez a példa mutatja ugyanis legjobban, hogy miért lehet az abszolút zenét meghatározott tartalmú képsorokhoz kapcsolni. Ha az abszolút zene konkrét képzeteket, asszociációkat keltene, akkor ezek esetleg szembekerülnének a film által mutatott képekkel Tehát a zene felhasználása nagyon szűk térre korlátozódna. Mivel ilyen konkrét asszociációkat keltő hatása az abszolút zenének (szemben a programzenével) nincs, így felhasználása esetén csak az érzelmi megfelelést kell figyelembe venni. Tehát a zene sem passzív háttér, hanem része a film „nyelvének". Ezért „szavaira" figyelnünk kell. Nemcsak egyszerűen és általában a zenére, hanem — mint erről a filmművészet anyagának fejlődése kapcsán már sző volt — a különböző hanghatásokra is. Például az Anatol úr kalapja című lengyel filmben Anatol úr véletlenül olyan kalapot hord, amely egy zsebíolvaj banda is-, mértetőjele. így mindig órákat talál a zsebében, amelyeket a tolvajok raknak bele, nehogy náluk megtalálják A film az órák felerősített ketyegésével érezteti Anatol úr gyanúját, hogy ismét új óra került a zsebébe. Az Üt az életbe című szovjet film főhőse kora reggel kézihajtányon igyekszik a kommunába induló első vonat elé. Az ébredő erdős táj madárdallal telt kedves zaját hangsúlyozza a film. Ez a szinte idillikus hangulat egy közelgő gyilkosságot készít elő, ellentétes hatásra építve: a hangokon keresztül felfokozza az életet, amélynek kioltása után egyszerre elnémul a táj is. Ezek a példák mind arra utalnak, hogy a zajoknak, a zörejeknek is megvan a sajátos szerepük a filmművészet „nyelvében". Kultúrhírek A čadcai járás fiataljai 91 zer koronával járulnak hoz* zá a VIII. VIT fesztivál-4 alapjához. Lzt a határozatot a CSISZ járási bizott* ságának ülésén fogadták el * Nem telt el sok idő és j čadcai Tatra-üzem fiataljai válaszoltak. A 90 ezei koronához még 12 ezerre járulnak hozzá. A besztercebányai kerületben az Ifjúsági Alkotóversenyben eddig 640 kollektíva és 32 ezer egyén nevezett be. A legjobb járások közé a čadcai járás tartozik. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az aláb bi példa: A múlt évi alkotóversenyben 47 kollektíva és 237 egyén vett részt, az idén ez ideig a versenybe 120 kollektíva és 7027 egyén nevezett be. A Podpoliansky-i gépgyár Detva üzemében az Ifjúsági Alkotóversenybe 11 kollektíva és 156 egyén jelentkezett. A tánckörök vállalták, hogy az alkotóverseny alkalmából VIT előkészítési idejében 15 környező faluban lépnek fel kultur-brigádjukkái. A Szovjetunióban Lenin Kremibeli 10 ezer kötetébö álló könyvtárát ismertető 736 oldalas könyvet adtak ki. Kilencszáz könyvön Lenin széljegyzékei és megjegyzései vannak. Mint érdekességet említjük meg hogy a tekintélyeket egy cseppet sem tisztelő Bernard Shaw 1921-ben a következőképpen dedikálta egyik könyvét: „Leninnek az egyetlen európai államfőnek, akinek megvan a tehetsége, műveltsége és jelleme ahhoz,'hogy ezt a hivatást betöltse". Ungár Imre Kossuth-díjas zongoraművész nagysikerű hangversenyt adott a orágai városi könyvtár nagytermében. A művész fellépett Bratislavában is. • Sophia Lorennek Ítélték la New York-i filmkritiku- T sok az év legjobb filmszí- I nésznőjét megillető díjat, a i Két asszony című filmben nyújtott alakításáért: 27 év óta ez az első eset, hogy a díjat nem amerikai színésznő kapta. A filmet Vittoria de Sica rendezte. Több epizódból álló olas: film készül, amelynek szovjet részét Julia Szolnceva rendezi. A filmet nyolc városban -— Londonban, Moszkvában, Madridban, New Yorkban, Párizsban, Rómá ban, Stockholmban és Tő klóban — készítik. Az olas; epizód rendezője Federicho Fellini. Verlaine és Rimbaud éle téról filmet készítenek Fran ciaországban. Verlailie sze repét Jean-Claude Brial; játsza, a Rimbaudról szól! filmben pedig Alain Deioi alakítja a címszerepet Utóbbi játszotta a címsze repet Cisconti Rocco és fi vérei című fimjében. Mind két életrajzi filmet Jean Pierre Melville rendezi. Egy szobor a Volgográdban tervezett emlékműhöz, amely a volgai csata győzteseinek dicsőségét hirdeti. T
