Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-30 / 5. szám

Megismertem? Egy drámai és egy komikus színész. Eltalálja? Turném Melyik magyar filmből van ez a jelenet? EHaiáifam? A magyar közönség kedvence ez a filmszínésznő Ki ez? FIGYELMEZTETÉS A VERSENYZŐKHÖZ! Felhívjuk a versenyzők figyelmét arra, hogy az itt közölt kérdéseken kívül, már lapunk előző számában is közöltünk kérdéseket a film-művészettel kapcsolatban. Lapunk következő számában már lezárjuk ezt a téma­kört. A megfejtések beküldésének módját e témakör lezárásának utolsó kérdéseivel együtt közöljük. Sok sikert a megfejtéshez! Amikor a Magyar Területi Színház együttese egy-egy vá­ros, vagy falu közönsége elé lép, hogy előadását bemutassa, szeretet, lelkes taps és na­gyobbrészt telt nézőtér fogadja. A színész játéka közben akarat­lanul is: néha szembenéz a kö­zönséggel és látja az arcokon, érzi a reászegeződő tekintetek­ből, hogy szeretik, hogy játékát figyelemmel kísérik, hogy a néző „vele játszik“ a darabban. Ilyenkor boldog a színész, ilyenkor mondja azt, hogy „jó közönsége“ van. S amikor a né­zőtéren kigyulladnak a lámpák, amikor a függöny elé lépek, hogy megköszönjem a közönség tapsát, vég-e jól meg is nézhe­tem magamnak azt a közönsé­get. Sok városban és falcaink nagy részében ilyenkor bizony kissé elszorul a szívem. A néző­téren meglettkorú nézők, idős bácsik, fejkendős nénik ülnek és fiatalember, fiatal lány bi­zony csak itt-ott... Tévedés ne essék, nagyon boldogok va­gyunk, ha látjuk nézőink között az idősebb generációt, hiszen a színház mindenkié. Szeretettel ölelem magamhoz gondolatban a zsebkendővel szemét törülge­­tö nénit, aki végigszipogja az érzelmes részeket. De közönsé­get kutató szemem kevés fia­talt fedez fel és ez elgondolkoz­tat. Mi az oka annak, hogy csak az idősebb generáció ül a néző­téren, a fiatalság pedig az előadás ideje alatt a kocsmában billiárdozik. vagy kártyázik? Vagy — mint ezt Szepsin meg­figyeltem, ahol a színházépület­tel egy épületben van a mozi — a fiatalság a moziba ment, mert ott detektív-filmet vetítettek. Miért idegenkedik ifjúságunk a színháztól? Mi mindent megteszünk, hogy á fiatalság színházba járjon. Ez nekünk kulturális kötelessé­günk és feladatunk. Reánk is vonatkozik az a feladat, hogy a kommunizmus szellemében neveljük a fiatal nemzedéket és gondoskodjunk a fiatalok szel­lemi fejlődéséről. Számunkra a művészetek megértésére és az ízlésre nevelés fontos teendő, s ennek sikere -érdekében az eddiginél is többet kívánunk tenni. A múltban játszott, ki mondotton if jóságunk problé máit tárgyaló darabok: „Bol dogság merre vagy?“, „Kisuno kám", a „Dodi“, az .,Erdekházas ság“ és a „Bekopog a szerelem című zenés vígjátékok egészben vagy részben a fiatalság kérdé seivel foglalkoztak, és az elő adásokat épp a fiatalság látó gáttá a leggyérebbül. Nem baj ha az idősebbek fiatalnak érzi magukat és az ifjúsági előadás ra is úgy járnak, mint a többi re. Ez örvendetes és én kívá nőm minden idős nézőmnek, hogy még soká, nagyon soká maradjon szívében ennyire fia tál. Csakhogy a fiatalság távol léte megdöbbent. Mert mindent amit teszünk, értük tesszük, Mindent, amit építünk, nekik építjük. S ha jól akarjuk bizto sítani a jövőnket, mindenek előtt az ifjúságot, az ifjú nem zedéket kell néznünk, és annak életére való kellő felkészítését kell feladatunkul látnunk. Es az ifjúságnak gondoskodásunk­ra azzal kellene válaszolnia, hogy teljes, mértékben kihasz­nálja társadalmunk adta lehe­tőségeket, így látogatnia kelle­ne a szocialista embert formáló, az új életet propagáló előadá­sainkat. A mai ifjúság nem ismeri saját tapasztalataiból a kizsákmányoló rendszert — hasznos, ha színházba járva, e9y-e9y klasszikus, vagy kriti­kai realista színdarabból meg­ismeri , azt. Az ifjú nemzedék nevelésében a tudomány, a munka, a sport mellett igen fontos szerepet játszik a haladó szocialista művészet és iroda­lom, amely a fiatal ember se­gítségére van számos, ebben a korban kialakuló vagy fejlődő érzés megvilágításában, helyes a tiszta öröm olyan forrásait nyitja meg számukra, amelye­ket semmi sem pótolhat. Es most egy-két őszinte ba­ráti szó, hozzátok, fiatalok, akik míg mi városotok színpa­dán látszunk, ti rockeiirollt táncoltok a füstös kávéház par­kettjén, vagy elgondolkozva lökdösitek a piros, meg kék bil­­liárdgolyót a falusi kocsmák bor gőzös helyiségében. Hozzá­tok szólok Pisták, Janik és Karcsik! Az élpt csak úgy szép, ha ismeritek, ha értékelni tud­játok annak szépségét. De ezt Ott a parkét'en, a billiárdasz­­talnál nem találjátok meg, higyjétek el. Ti, akik szerelme­sei vagytok az olcsó szórakozá­soknak (talán nem is olvassá-Színházunk és az ifjúság felismerésében és értékelésében. Nagy segítséget nyújthat abban, hogy a fiatat ember bensőséges magánélete belső szerves egy­ségbe kapcsolódjék társadalmi kötelességeivel és tevékenysé­gével. Segítségére lehet a régi társadalom számos jelenségé­nek megismerésében. Ifjúsá­gunk előtt kitártuk a művésze­tek élvezetéhez vezető széles út kapuját, de az ifjúság nagy része nem kíván ezen a kapun beljebb kerülni. A helyi CSISZ- szervezetéknek is több segítsé­get kellene nyújtania színhá­zunknak abban, hogy az ifjúság még fokozottabb mértékben ér­deklődjék előadásaink iránt. Azonfelül kívánatos volna, ha a CSISZ tolmácsolná az ifjúság érdeklődését és követelményeit a művészeknek és kulturális dolgozóknak. Tudatosítsák a fiatalok, hogy a művészetek iránti fogékony­ság és- érdeklődés szebbé, gaz­dagabbá, tartalmasabbá teszi életünket, a megismerés és tok az Üj Ifjúságot, de bízom benne, hogy jóérzésű barátotok majd csak a kezetekbe nyomja és eljut hozzátok a baráti szó): járjatok többet színházba! Hogy nemesedjelek, hegy emberibb emberré váljatok! Juliskák, Mariskák, Évák, és a többiek, leányok! Vegyétek a fiúk részéről a legkedvesebb figyelemnek azt, ha színház­jegyet vesznek és együtt el-' mentek a színházba. Jól esett, mikor egy pár he­lyen, az előadás végén fiatalok jöttek az öltözőbe, beszélgettek velem a darabról, vitatkoztak egyes művészi problémáról, egyszóval láttam rajtuk, hpgy értékelik a munkánkat. De ke­vesen vannak ilyenek. Legyetek többen fiúk és lányok! Mi sze­retünk benneteket, mert sze­retjük az életet, a jövőt, amely ti vagytok. Es szerelnénk belő­letek minél többet látni a Ma­­gyS- Területi Színház előadá­sainak nézőterén. SIPOSS JENŐ A Magyar Területi Színház nagy sikerrel játsza Az utolsó felvonás című drámát. W%VAVMW.V.W.1AViV.*.V.V.V.W.V.V.W.,.VWAV.WJV.V.V.V.V.V.WAVAV.V.VAWAW.V.V.V.V^r.V/«ViW.W.V.%%W.V A zene a filmművészetben Általában — átvitt értelem­ben — háttérnek fogják fel a filmben a zenét. Kétségtelen, hogy volt idő — a némafilm idején — amikor a zenére főleg azért volt szükség, mert a néző a természetes formákban vég­bemenő mozgás láttán hiányol­ta az élet természetes mozgó formáihoz hozzátartozó hangot. Általában már abban az időben is arra törekedtek, hogy nem csak egyszerűen kitöltsék a fil­met zenével, hanem a drámai fordulókon hatásos zeneszámot alkalmazzanak és segítségével a hangulatot fokozzák. A programzene és abszolút ^ene egyaránt megtalálható a filmben. (A vokális zenéről — dalbetétekről — most nem ér­demes beszélni, éppúgy a zenés filmekről sem. Ez utóbbiakban vezető szerepet többnyire a zene játssza, amelyet a film csak sokszorosít és képekkel fest alá.) A programzene a természetes hangok utánzásával hangulati­lag fokozza a képi úton közve­tített érzelmi hatást. A sivatagi tizenhármak című szovjet film­ben a segítségért küldött kato­na szomjasan, elgyötörtén má­szik egy homokbuckán, s ka­paszkadó ujjai nyopián, mintha víz hullámzana, pereg a horpok. A zene csobogásra emlékeztető hangjával a víz utáni vágyódás hangulatát fokozza. A Ködös utak című francia filmben a főhős lépéseinek ter­mészetes zaját a zene hang­utánzó kopogása pótolja. A ma­gányos lépéseknek ez a felerő­sítése növeli az egyedüllét ér­zését. Még elterjedtebb azonban az abszolút — nem a természetes hangokat utánzó, vagy szorosan meghatározott képzeteket keltő — zene alkalmazása. Az ilyen zene nem konkrét képzeteket vált ki, hanem az érzésekre hatva kelt élményt, amelyek azután valamilyen általánosabb képzethez kapcsolódhatnak. Például egy zeneszám hallgatiy sakor meghatározott érzés ke­letkezik a hallgatókban, de az egyik gondolhat viharra, a má­sik háborúra stb. Mivel nem keletkezik konkrét képzet, konkrét gondolat, ezért a zene nem is zavarja azt a gondolatot vagy képzetet, amelyet a fil­men látott kép kelt, hanem ér­zelmi hatásánál fogva erősíti, hangsúlyozza. A Külvárosi szálloda című NEMES KAROLY: francia filmben ugyanaz a zenei motívum ismétlődik, valahány­szor az öngyilkosságról van szó. A film ezzel folytonosságot teremt ennek a dramaturgiai mozzanatnak, s érzelmileg is visszahozza eredeti hangulatát. A már említett A sivatagi tizenhármak elmü szovjet film­ben a sivatagon keresztülhala­dó katonák végre találnak egy kutat. A kút gondosan le van takarva, s még lelkesülten bon­togatják, amikor a néző már tudja, hogy nincs benne víz. A zene disszonanciája közli ezt vele, rossz érzést, a „valami nincs rendben“ gondolatát keltve. A Zavarosan folynak a vizek című argentin filmben haldo­kolni látjuk a főhősnő apját. A következő jelenetben onnan tudjuk, hogy már meghalt, mert a filmet egyébként kitöltő zene hiányzik. Ez a hiányérzet az apja hiányát közvetíti. A zene mindaddig nem is szólal meg, amíg a lány nem talál egy férfira, aki mellett egyedülléte megszűnik. Pierre Curie-t és Marie-t hajókiránduláson látjuk a Ma­dam Curie című amerikai film­ben. Félrehúzódva tudományos problémákról kezdenek beszél­ni. Közben azonban a szórakoz­tató zene nem hallgat el, hanem halkan kíséri a beszélgetést. Ezzel hangsúlyt kap az a körül­mény, hogy még szórakozás közben is tudományos kérdések kötik le a figyelmüket. Majdnem teljes egészében Rachmaninov II. Zongoraverse­nye tölti ki a Késői találkozás című angol filmet. Ez a zene a film folyamán hol párhuza­mosan, hol ellentétesen a dra­maturgiai vonallal, erősíti, ér­zelmileg hangsúlyozza A zenének talán éppen az ilyen alkalmazása a legelter­jedtebb, ha nem is klasszikusok felhasználásával. Ez a példa mutatja ugyanis legjobban, hogy miért lehet az abszolút zenét meghatározott tartalmú képsorokhoz kapcsolni. Ha az abszolút zene konkrét képzete­ket, asszociációkat keltene, ak­kor ezek esetleg szembekerül­nének a film által mutatott képekkel Tehát a zene felhasz­nálása nagyon szűk térre kor­látozódna. Mivel ilyen konkrét asszociációkat keltő hatása az abszolút zenének (szemben a programzenével) nincs, így fel­­használása esetén csak az ér­zelmi megfelelést kell figye­lembe venni. Tehát a zene sem passzív háttér, hanem része a film „nyelvének". Ezért „szavaira" figyelnünk kell. Nemcsak egy­szerűen és általában a zenére, hanem — mint erről a filmmű­vészet anyagának fejlődése kapcsán már sző volt — a kü­lönböző hanghatásokra is. Például az Anatol úr kalapja című lengyel filmben Anatol úr véletlenül olyan kalapot hord, amely egy zsebíolvaj banda is-, mértetőjele. így mindig órákat talál a zsebében, amelyeket a tolvajok raknak bele, nehogy náluk megtalálják A film az órák felerősített ketyegésével érezteti Anatol úr gyanúját, hogy ismét új óra került a zse­bébe. Az Üt az életbe című szovjet film főhőse kora reggel kézi­­hajtányon igyekszik a kommu­nába induló első vonat elé. Az ébredő erdős táj madárdallal telt kedves zaját hangsúlyozza a film. Ez a szinte idillikus hangulat egy közelgő gyilkos­ságot készít elő, ellentétes ha­tásra építve: a hangokon ke­resztül felfokozza az életet, amélynek kioltása után egy­szerre elnémul a táj is. Ezek a példák mind arra utalnak, hogy a zajoknak, a zö­rejeknek is megvan a sajátos szerepük a filmművészet „nyel­vében". Kultúrhírek A čadcai járás fiataljai 91 zer koronával járulnak hoz­* zá a VIII. VIT fesztivál-4 alapjához. Lzt a határoza­tot a CSISZ járási bizott­* ságának ülésén fogadták el * Nem telt el sok idő és j čadcai Tatra-üzem fiatal­jai válaszoltak. A 90 ezei koronához még 12 ezerre járulnak hozzá. A besztercebányai kerü­letben az Ifjúsági Alkotó­versenyben eddig 640 kol­lektíva és 32 ezer egyén nevezett be. A legjobb já­rások közé a čadcai járás tartozik. Ezt mi sem bizo­nyltja jobban, mint az aláb bi példa: A múlt évi alko­tóversenyben 47 kollektíva és 237 egyén vett részt, az idén ez ideig a versenybe 120 kollektíva és 7027 egyén nevezett be. A Podpolian­­sky-i gépgyár Detva üze­mében az Ifjúsági Alkotó­versenybe 11 kollektíva és 156 egyén jelentkezett. A tánckörök vállalták, hogy az alkotóverseny alkalmából VIT előkészítési idejében 15 környező faluban lépnek fel kultur-brigádjukkái. A Szovjetunióban Lenin Kremibeli 10 ezer kötetébö álló könyvtárát ismertető 736 oldalas könyvet adtak ki. Kilencszáz könyvön Le­nin széljegyzékei és meg­jegyzései vannak. Mint ér­dekességet említjük meg hogy a tekintélyeket egy cseppet sem tisztelő Ber­nard Shaw 1921-ben a kö­vetkezőképpen dedikálta egyik könyvét: „Leninnek az egyetlen európai állam­főnek, akinek megvan a te­hetsége, műveltsége és jel­leme ahhoz,'hogy ezt a hi­vatást betöltse". Ungár Imre Kossuth-dí­­jas zongoraművész nagysi­kerű hangversenyt adott a orágai városi könyvtár nagy­termében. A művész fellé­pett Bratislavában is. • Sophia Lorennek Ítélték la New York-i filmkritiku- T sok az év legjobb filmszí- I nésznőjét megillető díjat, a i Két asszony című filmben nyújtott alakításáért: 27 év óta ez az első eset, hogy a díjat nem amerikai szí­nésznő kapta. A filmet Vit­­toria de Sica rendezte. Több epizódból álló olas: film készül, amelynek szov­jet részét Julia Szolnceva rendezi. A filmet nyolc vá­rosban -— Londonban, Mosz­kvában, Madridban, New Yorkban, Párizsban, Rómá ban, Stockholmban és Tő klóban — készítik. Az olas; epizód rendezője Federi­­cho Fellini. Verlaine és Rimbaud éle téról filmet készítenek Fran ciaországban. Verlailie sze repét Jean-Claude Brial; játsza, a Rimbaudról szól! filmben pedig Alain Deioi alakítja a címszerepet Utóbbi játszotta a címsze repet Cisconti Rocco és fi vérei című fimjében. Mind két életrajzi filmet Jean Pierre Melville rendezi. Egy szobor a Volgográdban tervezett emlékműhöz, amely a volgai csata győzteseinek di­csőségét hirdeti. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom