Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-10-16 / 42. szám
ni. Mialatt az üzemeltetést figyeled, nézed a szerelők munkáját, talán kedvet kapsz hozzá és te is egy ilyen erőmű építésén szeretnél dolgozni. Ma a fűtő sem izzad meg, egy világosi szellős teremből irányítja a fűtést és a mérőeszközökről olvassa le az energia fogyasztását. De ma persze már nagyobb tudásra van szüksége, mint a nagyapjának, aki szintén fűtő volt. Kisérd csak figyelemmel, milyen utat tesz meg a villanyenergia míg a rádiókészülékedbe érkezik vagy az éjjeli szekrényeden kigyúl a fény. Micsoda hatalmas számodban fejezhetném ki a vilíanyfogyasztást nálunk? Hány ember dolgozik azon, hogy a villanyenergia hasznosságát élvezze a háziasszony, amikor a frissen tartott húst, vajat és más élelmiszert a hűtőszekrényéből előveszi és gyorsan, fáradság nélkül kimossa a szenynyes ruhát. Hány szorgalmas kéz munkájának köszönhetjük, hogy elindul egy vonat, milyen szép és érdekes, felelősségteljes munkát végeznek a vasutasok. Hányféle foglalkozási ághoz tartozó emberek képezik a „kék hadsereget“. Az építkezési dolgozóink se rabszolgák többé. Az új építkezési technika, az új anyagok keletkezése folytán új foglalkozási ágak is születtek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az új anyagok az építkezésben nem pótanyagok, hanem az építkezés fejlődésének új útját jelentik, újabb ezer meg ezer szakember foglalkoztatását. Hazánkban a legtöbb ember a textiliparban dolgozik. A szövődékben és a festődékben. Hány kézen megy keresztül az anyag, míg a szabó kabátot varr belőle és amíg a sokfodros báliruha elkészül. Tudunk-e arról, hogy léteznek a tervezőkön, textilmérnökökön, ruházati technológusokon, trikotászvarrónőkön kívül más textilmunkások is, és szinte felsorolhatatlan a sora azoknak a szakembereknek, akik a ruházati iparban dolgoznak. Fölösleges hangsúlyozni az élelmiszeripar fontosságát. . Mindnyájan tudjuk, hogy ma már nem csak pékek, mészárosok léteznek, akikkel a hétköznapi életben közvetlenül érintkezésbe kerülünk, hanem itt vannak a hatalmas tej-, hús-, és gyümölcsfeldolgozó üzemek A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL Bizalmas, őszi délutáni beszélgetés Prágában a Moldva partján. Két lány, talán két különböző gondolatot vet fel egymásnak. A pártkongresszus tiszteletére Is, ahol az utóbbi években teljesen gépesített úton folyik a termelés. Egyre több félkész árut termelnek, hogy megkönnyítsék a dolgozó nő életét és leegyszerűsítsék a háztartást. S ha már a nőknél tartunk, említsük meg, hogy a nők nemcsak a tipikusan női foglalkozásokban — mint ápolónők, gyermekgondozónők állják meg a helyüket. Falun vagy a vidéki városokban, ott, ahol régebben nem létezett ipar, a lányok milyen pályákról tudtak? Ma azonban állandóan kiszélesedik az iparközpontok hálózata és így a lányoknak egyre több alkalma nyílik arra, hogy az iparvállalatokban helyezkedjenek el. Szakismeretekre pedig a technikumokban vagy az üzemi munkaiskolákban tegyenek szert. Lényegesen kiszélesedtek a női foglalkozási ágak az egészségügyben is. A nők mindig jól érvényesülnek ott, ahol sok türelemre, önfeláldozó munkára van szükség. De te bizonyára azokat a nőket csodálod, akik a filmvászonról mosolyognak feléd. Ne gondold, elég, ha csinos vagy, azt mondják szép a szemed, Az ország fiataljaival együtt a komáromi járás ifjú dolgozói is méltóan akarják megünnepelni Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusát. Felajánlásaikból és a kongreszszusi brigád címért folytatott szocialista versenyeikből lehet ezt legjobban lemérni. Komáromban és a komáromi járásban például 62 alapszervezet, 140 munkacsoport és 561 egyén vállalta, Hogy még jobb munkával köszönti a pártkongreszszust, harmincöt kollektíva pedig a kongresszusi brigád címért folytat nemes vetélkedést. Az alapszervezetek közül legtöbb felajánlást a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tettek. Többek között 3000 hektárnyi szemes kukoricát és 1000 hektárnyi silókukoricát termelnek ki önerejükből. Az alsópéteri alapszervezetben például négy ifjúsági csoport versenyez egymással s e négy csoport 43 fiatalja arra kötelezte magát, hogy fejenként 81 köbméter komposztot készít. Vállalásuk több mint felét már teljesítették is. Ugyancsak dicséretes munkát végez a Komáromi Állami Gazdaság hat alapszervezete is. Ezek szocialista versenyben állnak egymással és negyedévenként értékelik ki versenyük eredményét. Legutóbb az ekeli alapszervezet fiataljai győztek. Említésre méltóak a gutái szövetkezet fiataljai is, akik 2300 köbméter komposztot készítettek eddig. Igen tiszteletre méltóak a XII. kongresszus munkabrigádja címért versenyző ifjúsági csoportok eredményei is. Ezek közül 19 csoport az iparban, 16 pedig a mezőgazdaságban vetélkedik a megtisztelő címért. Főképp a komáromi csecsemőgondozók, a komáromi baromfifeldolgozó üzem, a Bajcsi Állami Gazdaság baromfifarmjának, a komáromi hajógyárnak (Banov, Kemény, Draguny és Bukor-brigád) versenyzői érnek el szép eredményeket. A csecsemőgondozók és a baromfifeldolgozók a munkaeredmények megjavításán kívül például azt is vállalták, hogy egyegy pionírrajnak pionírvezetői lesznek. Természetesen a fiatal dolgozókon kívül a járás legkisebbjei is kiveszik részüket a pártkongresszus méltó megünnepléséből. Most, hogy sorra választgatják az új iskolaév új csapattanácsait, minden pionírcsapat további kötelezettségeket vállal. Így például Komáromban a Svoboda utca 36. szám alatti általános iskola „Zoja“ pionírcsapata a következőket vállalta a pártkongresszus és a CSISZ IV. kongresszusa tiszteletére: Megjavítják a tanulmányi előmenetelt. Már az első fél évben megszerzik az „Ifjú Építők Raja“ címet. Emelik' kulturális életük színvonalát. Betartják a „naponta egy óra sportolás“ jelszót. És végül hulladékgyűjtésben, továbbá társadalmi munkákban túlteljesítik a múlt évi eredményeket! NEUMANN JÁNOS Lollobrigidára hasonlít a mosolyod és szép sikert arattál az Ifjúsági Alkotóverseny fellépésein. Ne gondold, hogy a színpad csak ragyogást, tapsot és sikert jelent. Nem foglalkozhatunk minden foglalkozási ággal külön-külön. Bármilyen pályát választasz, az a fontos, hogy olyan emberré légy, aki a szocialista termelési viszonyok között állja meg a helyét. A mai világ teljes aktivitást és felelősségteljes munkát igényel, bármilyen munkagžszlegen. Minden pályán csakis akkor érhet el az ember jelentékeny munkaeredményeket, ha a munka elvégzéséhez megvan a kellő adottsága és a testi rátermettsége is. A technika fejlődésével változnak és fejlődnek a foglalkozási ágak. Lenin írta 1920- ban: Eljön az idő, amikor az emberek között megszűnik a munkafelosztás és általánosan fejlett, képzett emberekre lesz szükség, akik mindenhez értenek, a neveléshez, az oktatáshoz és a termeléshez is. Hogy mikor jön el ez az idő, még nem tudjuk, de látjuk, hogy a gazdaság átszervezésével a foglalkozások is átszervez nek. Az emberek a munka lyamat közben érlelődnek és specializálódnak. Ma, ott tartunk, hogy a szakemberek úgynevezett profeszsziogrammokat dolgoznak ki. Ezek tartalmazzák azokat a tulajdonságokat és azokat az igényeket, amelyeket a foglalkozási ágak fiziológiai és pszichikai szempontból az emberrel szemben támasztanak. A nemzeti bizottságok munkaügyi osztályain a jövőben már ilyen professziogrammok szerint irányítják és helyezik szét a fiatalokat. Amíg a pszichológusok, orvosok és pályaválasztási szakemberek még nem dolgozták ki a professziogrammokat, addig is nagyon helyes, ha a pályaválasztás kérdését orvosi vizsgálat alapján vitatjuk meg, mert rendkívül fontos, hogy orvos állapítsa meg a fiatal pályaválasztás előtt álló fiú vagy leány egészségi állapotát, a választott pályára való alkalmosságát. A tanítókon és a hivatásos pszichológusokon kívül tehát az orvosra is hárul, hogy a pályaválasztás kérdésében segítse a fiatalokat. MICHAL MÁRTA (Folytatjuk) r-----------------------------------------------A világ legkisebb köztársasága Csaknem három hetet töltöttem Magyarország fővárosában. Gyárakat láttam, embereket ismertem meg, bepillantottam egy ország lüktető erejű fővárosába. Az itt töltött idő kevés volt ahhoz, hogy pontos képet alkothassak egy szorgalmas nép életéről, de elég ahhoz, hogy ízelítőt kapjon a látogató, hogyan építik a magyar dolgozók szebb, boldogabb jövőjüket. Itt is rengeteg az új építkezés, a város szép, az emberek jól öltözködnek, a fiatalok twistet táncolnak, s nyáron a Dunában annyian fürödnek ott, ahol nem szabad, mint nálunk. A budai rész teli nevezetességekkel a külföldi számára. Itt az utcák szűkek és sokat kanyarognak, némelyik annyira, hogy a kanyarban csak egy jármű fér el. A János-hegy aljában, hatalmas platánok között terül el a maga természeti szépségeiben a világ legkisebb köztársasága: az ÚTTÖRŐ KÖZTÁRSASÁG. Erre a területre éppen oly nehéz a bejutás, mint más állam földjére. Az egész területet drótkerítés veszi körül. A főbejárat jobb oldali részén van a „vámhivatal“, amelynek homlokzatán ovális tábla feszül, rajta felirat: ÚTTÖRŐ KÖZTÁRSASÁG. A belépő megilletődötten áll meg a hivatali személy előtt, aki komolyan, de igen udvarias formában teszi fel a kérdéseket a látogatást illetőleg. Minden rendben van. Szívélyesen invitálnak a terület megtekintésére. A látogatónak csodálatos látványban van része: Mindenütt példás tisztaság honol, kulturált, illatos virágokkal beültetett parkrészek terülnek el. A táborozók részére van itt szabadtéri színpad, hangverseny-, előadói és esztrádterem, saját köztársasági feliratú postabélyegző, a postán és az úttörő vasúton, amely tizenkét kilométeres hosszú távon szállítja a -kirándulókat, egyenruhás fegyelmezett úttörők teljesítenek szolgálatot. Az itt lakók sátortáborban vagy kőházakban nyernek elhelyezést. Ez idő szerint az ország úttörő alszervezeteinek vezetői voltak a beutaltak, akik további kiképzésen vettek részt. Kihasználva pihenési időpontjukat, beszélgetést folytatok velük. Az egyik fekete hajú, mosolygós arcú fiatalemberhez fordulok. Mint minden riportalany, ő is tiltakozik, amikor megtudja, hogy szerepelni fog egy csehszlovák újságban. Pont én? — szabadkozik. — Hiszen nem végeztem egyértelműen jó munkát. Közben arcán látni, hogy ez nem a megszokott felszínes tiltakozás, hanem nagyon is őszinte, melynek a mélyén sok-sok töprengés, önvizsgálat rejtőzik. Megkérem, hogy mondjon valamit magáról. Széttárja kissé a karját, s úgy mondja: — Várnai Endre vagyok, egy vidéki gyár utókalkulációs osztály dolgozója. — Mikor lépett a pártba? — Pontosan tíz éve. Belépésem után rövidesen aktív pártmunkás lettem. Falu járó. Azóta is ez a legkedvesebb pártmunkám. Különösen az ifjúság nevelése, a legjobban érzem magam az úttörők körében. — Még mindig jár falura? — Igen. Gyárunk több megyei tsz-t patronál, s ezek úttörőit oktatom. A további beszélgetésem égj lányos arcú, szőke hajú fiatalemberrel folytatódik. Szekeres Péter, egy tsz traktorosa, figyelemre méltó komolysággá beszél az életről. — Csodálatos szimbólum nekünk a kenyér — mondja határozott hangon. Amikor népünk éhezett, nem volt szabadságunk, mupkanélküliséí volt az országban, hiába vol olcsó áru a munkaerő. Amikoi nem volt foszlós kenyér az asztalunkon, akkor távoli frontokon, idegen érdekekért haltak meg bátyáink és apáink, és fejünk fölött naponta keringett a halál. S most, hogy évek óta ott áll asztalunkon íz élet és a béke szimbóluma, a fehér kenyér, mit is kívánhatunk magunknak szebbet. — Népköztársaságunk alkotmánya legyen a mi törvényünk, a mi szocialista valóságunk. Hogy mindig legyen fehér kenyerünk és békénk, hogy mélyüljön barátságunk a szocialista országok népeivel, hogy hárommilliárd ember akaratával és harcos kiállásával lefogjuk az atomlovagok kezét. Hogy az emberiség fölött ne lebegjen a hidrogénbombák gombafelhője, megőrizzük a népek boldogságát. Azzal a jóleső érzéssel búcsúzom a ,derék fiataloktól, hogy az országnak ezen a területén is példamutató és dicsérendő a dolgozók szorgalma és tanulásvágya. Terveik, elképzeléseik reálisak, nem akarnak egyszerre mindent, de határozottan és eredményesen küzdenek céljaikért. Az ország épül, rengeteg új szép lakóházuk, ésszerű beruházásaik s gondosan művelt földjeik eljövendő szép eredményeiket biztosítják. Wittenberg József Qlzeň komoly ipari centrum * és szép nagy város. A forgalom élénk a város utcáin, modern közlekedési eszközök suhannak és nem utolsó sorban számottevő itt az idegenforgalom is. Marianske Lázne, Karlovy Vary irányából a Prága felé tartó külföldi látogató megáll egy napra vagy egy éjszakára a városban. Körülnéz, barangol az utcákon, gyönyörködik a sziporkázó esti kivilágításban. Nem mondhatni, hogy a történelmi nevezetességek kedvéért érdemes ide jönni, mert nincsenek zegzugos utcák, különböző régi épületek, Plzeň eléggé új város. Hatalmas üzemek munkásai teszik ki főleg a lakosságát, mert a város lakosainak számához képest, igen kevesen dolgoznak innen hivatalokban. Épp az az érdekes, hogy itt tanulmányozni lehet a szocialista üzemek munkásainak életmódját, szórakozását, egész magatartását. A Lenin Müvek és egyéb üzemek hatalmas tömegeket foglalkoztatnak. Speciális gépeket, berendezéseket gyártanak és sok más egyebet. A korszerű üzemekben el sem képzelhető olyan munkás, aki ne rendelkezne komoly szakképzettséggel. A szakmunkások tízezrei alkotják a város lakosságának nagy részét. A munkások jelenlegi életmódja azonnal szembetűnik minden idegennek. Nézzük csak meg a Lenin Művek üzemi klubját. Estéről estére telve fiatallal, akik vagy szakmát tanulnak, vagypedig már szakképesítést nyertek valamelyik ipari iskolán. Idejárnak szórakozni, táncolni és ismebudapesti csillebérci úttörőtábor retségeket is kötnek, ha a sors úgy hozza, egy-egy kékszemű, szőke leánnyal. A klubban a legnagyobb rend és fegyelem. Dőzsölésnek, hangoskodásnak nyoma sincs. Fiatal lányok üldögélnek a klub előtti parkban, akik nem a Lenin Müvekben dolgoznak. Az ablakokon zene szűrődik ki, sóhajtanak, milyen jó lenne bent lenni, táncolni egyet. Nem is sokáig kell várni, fiúk jelennek meg, akik beviszik őket a klubba, nem számit az, ha nem is a Lenin Művek dolgozói. Vígan folyik aztán a tánc, új ismeretségek kötődnek, kulturáltan szórakoznak a kulturált munkásfiatalok. A városban feltűnően sok a “ borozó és a tánchelyiség, de részeg embert sehol sem látni. A napi munka után, akinek kedve tartja, leül, elszórakozik, egy pohár bor mellől zenét hallgat vagy a táncparkettra figyel, a fiatalokra. Modern táncokat járnak, twisteznek is és mégsem jelenti, hogy huliganizmus ütötte volna fel a fejét. Minden a legnagyobb rendben folyik. Kulturáltság mutatkozik a táncon és a mulatságon is. I A városban sok a technikum és különböző ipari iskola. A legtöbb fiatal szakmát tanul, jó szakemberek lesznek belőlük. Egyáltalában nem állítható, hogy estéről estére csak a borozókat, zenés helyeket keresik fel a fiatalok. Sokat kell tanulniuk is. Sokan a parkokban üldögélve olvasnak, s ha hosszabb a szabad idő, szívesen kirándulnak is közelebbi, távolabbi vidékekre. Ebben a városban láthatjuk, mennyire megváltoztatja a magasabb fokú szakképesítés az emberek tudatát és emeli kulturális színvonalukat. Plzeňben így áll a helyzet, de hiányoznak is a zajos, füstös kocsmák, ahol a cigarettahamut verik az asztalra. Kölcsönösen jó környezetet biztosijának egymásnak az emberek. Ilyen környezetben élni valóban elragadó lehet. B. I. A fiatalok megvitatták A gútai CSISZ-tagok hasonlóképpen, mint a többi falubán és üzemben már megvitatták a pártdokumentumot. Ebből az alkalomból kiértékelték a vállalások teljesítését. Megállapították, hogy a vállalásokat becsületesen teljesítették. — Mindent elkövetünk, hogy felajánlásunkat teljesítsük — mondta Zuba Mihály, az EFSZ-ben működő CSISZ-szervezet elnöke. 300 hektár területen a fiúk öntöznek. Ügy számítjuk, hogy szemes kukoricából 80—85 mázsa hektárhozamot érünk el. A vállalás második pontját is teljesítették. 1200 köbméter kiváló minőségű komposzt helyett 2900 köbmétert készítettek. Az elmúlt évekkel szemben az idén a komposztkészítésnél tökéletesen kihasználták a gépeket, a buldózereket, a traktorokat és a trágyahordó-kocsikat. A kilencéves általános iskola végzett tanulói közül majd tizen látogatják a téli mezőgazdasági szakiskolát. A faluszépítési akcióban és a röplabda-pálya építésénél 5195 korona értékben 1039 brigádórát dolgoztak le. A fiatalok 5-600 hektár kukoricaföld felett védnökséget vállaltak. Az a céljuk, hogy 50 mázsa szemes kukorica és 500 mázsa silókukorica-hozamot érnek el. Anynyi fiút és leányt nyernek meg az állattenyésztésnek, hogy 1965-ig a dolgozók 35 százaléka csupa fiatal lesz. Azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok tanuljanak, állandóan emeljék szaktudásukat és ezért mezőgazdasági akadémiát létesítenek, amelyet majd legalább száz fiatal látogat. A CSISZ-szervezet vezetősége majd arról is gondoskodik, hogy a szövetkezet klubhelyiségeiben rendszeres előadásokat tartsanak. Trencsénben, a Merino üzemben a fiatalok főleg a szocialista munkabrigád mozgalom kiszélesítéséről és elmélyítéséről vitáztak. Az üzemben 14 ifjúsági kollektíva dolgozik, ezek közül már hét elnyerte a szocialista munkabrigád címet. A CSKP XII. kongreszszusa tiszteletére az összes kollektíva bekapcsolódott a szocialista munkabrigád címért és a CSKP XII. kongresszusának brigádja cím elnyeréséért folytatott versenybe. A gútai és, a trencséní Merino üzemben dolgozó fiatalok megértették, menynyire fontos, hogy az aktíván részt vegyenek, beleszóljanak a dokumentumról folyó vitába, és a hiányok megvilágítása után még serényebben vegyék ki részüket a termelés emeléséből. Kiss Gyula ————————-——————-—ri-TOlWwwwilS«Hwwwaiiiaa^^ A plzeni városi múzeum
