Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1962-01-23 / 4. szám
Készülünk FARSANGRA) Y ralamikor rengeteg pénzt öltek egy jelmez elkészítésébe, azt tartották, a jelmeznek ,,pompásnak" kell lennie. Ez azonban teljesen fölösleges, hiszen a jelmezt nem lehet kihasználni. Legokosabb, ha — amennyiben egy kicsit jártasak vagyunk a varrásban — jelmezünket egyedül készítjük. Az itt közöltek könnyen elkészíthetők, s nem is kerülnek sok pénzbe. Az első „Halászlány“, Fehér blúza mindenkinek van, hozzá egyszínű szoknyára színes halakat, csillagokat varrunk fel. Derekunkra kendőt kötünk, s kész a jelmez. A második „Táncosnő". Kétféle anyagból készül; az alján rojttal vagy fodorral. Az egyik vállat művirág díszíti, ilyen virágot tűzünk hajunkba is. A jelmezhez fekete harisnyanadrágot viselünk. A szép és ízléses ruha egymagában nem elég a jőlöltözöttséghez. Fontos kiegészítői (hozzátartoznak) a tartozékok v. 1. divatkellékek: a kalap, cipő, táska, kesztyű, stb. A megfelelő és a ruhához ill. kabáthoz illő tartozékot megválasztani bizony még sokkal nehezebb, mint a „fő" ruhadarabot. A tartozékkal nemcsak hogy egyéni jelleget adunk a ruhadarabnak, hanem bebizonyítjuk leleményességünket is, v. i. hogy a tartozékok „keverésével“ hogyan tarkítjuk öltözködésünket. Mit értünk „keverés“ alatt? Hogy tartozékjainkat több ruhadarabhoz váltakozva viseljük. A tartozékok szerepét a ruházkodásban kezdjük a KALAPPAL. Sokszor képezi vita tárgyát, kell-e ma kalapot viselni vagy az AZ ÜSZŐ FATÖRZSTŐL AZ ATOMHAJTÄSÚ JÉGTÖRŐIG IV* A „Lenin“ és a „Nautilus“ A Föld felszín« 510 miilift négyzetkilométer, ebből .361 millió négyzetkilométer területet, tehát a föld 71 százalékát tengerek és óceánok borítják, míg a szárazföld 149 millió négyzetkilométert tesz ki. A Szovjetunió partjait 12 tenger mossa, három óceánhoz, az Északi-Jeges tengerhez, az Atlanti-óceánhoz és a Csendesóceánhoz közvetlenül szabad az út. Oroszország és természetesen a Szovjetunió számára mindig nagyon ábkat jelentett a tengerek és óceánok közelsége. Napjainkban a szovjet ke- ' reskedelmi és hadihajók száma gyorsan emelkedik. Emiatt nyugaton a Szovjetunió ellen már számos rágalmazó kam- ] pányt indítottak. Az utóbbi években az amerikai lapokban gyakran jelentek meg olyan demagóg hírek, amelyek azt szeretnék elhitetni, hogy a New-York-i kikötőben és az amerikai partok közelében többször bukkantak már fel „szovjet tengeralattjárók“. A hazugságok célja persze az. hogy fokozzák a háborús hisztériát. Palástolják az amerikai imperializmus céljait és a kedvezőtlen nemzetközi kapcsolatok rosszabbodása végett a Szovjetuniót teszik felelőssé. A Pentagon józanabb katonai szakértői persze tisztában vannak azzal, hogy a szovjet tengeri hajóhad milyen hatalmas erét képvisel és milyen kiváló a felszerelése, hiszen a Nagy Honvédő Háború idején alkalma volt bebizonyítani átütő erejét. Már olyan hangok is hallatszót lak. hogy az anyahajé felszerelésére beállított amerikai irányzat téves, mert a távirányítású fegyverek korszakában a hajók könnyen sebezhetők. Ezzel kapcsolatosan rámutatnak a szovjet tengeralattjáró hajóhad erejére. A tengeralattjórók építése a Szovjetunióban már komoly hagyományokra tekint vissza. Megemlítjük, hogy a Szovjetunióban a kereskedelmi és hadihajók építése mellett n.em feledkeznek meg a halász- és vadászhajők építéséről sem, és a tudományos kutatások céljaira is különleges hajókat építenek. A Szovjetunió Öceánográfiai Intézete büszkélkedhet azzal, hogy a Zarja nevű hajó a világ első nem mágneses hajója, a Szláva nevű halászhajó és a szovjet jégtörőhajók dicsősége már a világ minden kikötőjébe eljutott. Talán furcsán hangzik, de az amerikai hajók fő konstruktőrje nem amerikai, hanem orosz emigráns. Ez is bizonyítja, hogy az orosz hajóépítési iskola „emigráns kiadásban“ is a világ elismerését érdemelte ki. A XX. századot joggal atomkorszaknak nevezik. Az 1942-es év decemberében földgolyónk távoli részén két igen jelentékeny esemény játszódott le. A sztálingrádi katlanról örömmel és reménykedve beszélt az Vladimír Ferko A pattanás csúnya szépséghiba, főleg azért, mert — néha annak ellenére, hogy kezeljük — ápolatlan külső benyomását kelti. Számos olvasónk kérésére az alábbiakban ismertetjük a pattanások elleni házi módszert, de ha nem segít, föltétlenül orvosi kezelést vegyünk igénybe. Tehát: reggel megmossuk arcunkat meleg vízzel, melybe bőraxot tettünk, majd bekenjük kénes szappan habjával és ezzel a habbal egy kicsit meg is masszírozzuk, A habot hideg vízzel mossuk le s az arcot gyengéden megtöröljük. Este ismét megmossuk arcunkat meleg vízzel, bekenjük kénes szappan habjával, hagyjuk a habot rajta megszáradni s fél óra múlva meleg vízzel mossuk le. Kétszer hetenként kamilla fölött gőzöljük az arcot, s utána tiszta ruhával óvatosan kinyomjuk a megpuhult pattanásokat. Ezután az arcot tiszta szeszbe mártott vattával áttörüljük, hogy a pattanások után keletkezett sebhelyeket fertőtlenítsük, és különben , is az egész műveletnél nagyon ügyelünk a tisztaságra. A továbbiakban úgy járunk el, ahogyan azt a zsíros arcbőr ápolásánál írtuk, hiszen a pattanásokra a zsíros arcbőrüek hajlamosak. pedig egy szép, rínom kendő megteszi ugyanazt a szolgálatot. A felelet: a kalap ma divatos és a jólöltözöttséghez épp olyan fontos, mint pl. a cipó. Ami a kendőt illeti, hosszú évekig, s még néhány évvel ezelőtt is, divatos volt, tehát helyettesítette a kalapot. Azóta azonban „kiment a divatból", tehát „elegánsnak“ már nem lehet mondani, még akkor sem, ha nagyon szép és finom. Teljesen azért még nem szorult ki öltözködésünkből, de az a különbség, hogy ma már csakis sporthoz vagy csúnya, szeles időben viseljük. Természetesen, munkába is elmehetünk kendőben, vagy esetleg ha átszaladunk az üzletbe, vagy barátnőnkhöz, szintén nem szükséges kalapot tenni a fejünkre. De ha sétálni, látogatóba megyünk, vagy bárhová, ha elegánsan va■ gyünk öltözve, a kalap elengedhetetlen. Tudni kell még, hogy nem viselünk kalapot este, ha Uisestélyi van rajtunk (vagy ha más, egyszerűbb ruhában megyünk olyan helyre, ahová kisestélyit viselnek, pl. színház, táncos szórakozóhely, stb.). Ilyenkor vagy hajadonfótt megyünk, vagy pedig egy vékony sálat dobunk könnyedén a fejünkre. „KÁBÁT" ta kabátot (Folytatjuk) A molyrágmüstoppoló javíthatja ki. Nem tudjuk azonban, érdemes-e, mert az nem lényeges, hogy a moly csak a bolyhoz részeket rágta át, az egész megrongált részt ki kell javítani. Ha nagyon sok helyen tett benne kárt a moly, az is kérdés, van-e annyi az anyagból, amennyi a megjavításhoz szükséges, s számolni kell azzal is, hogy a müstoppolés elég költséges. Mindenesetre legjobb lesz a kabátot műstoppolónak megmutatni, s vele megbeszélni a dolgot. „JANA": Ha az avatás akkor lesz, amikor még szövetruhát viselnek; mehet fekete ruhában. Májusban vagy júniusban egyszínű vagy mintás selyemruhát viseljen. bcssis mm* r Számos olvasónk kérésére közöljük ezt a szép leszámolható szekrénycsíkot. A „Lenin“ atomhajtású jégtörő mint az ugyanolyan teljesítményű ásványolajhajtású motorok. Komplikáltabbak, igényesebb a kezelésük, de kétségtelenül megvannak a maga előnyei is. Lényegesen meghoszszabbítják a vízi járművek hatósugarát és a hajtóanyag- az urán-szükséglet valóban minimális. A Lenin szovjet jégtörőhajódé órás hajózás, alatt csak 45 gramm uránt használ el. Egy kilogramm uránból annyi energiát lehet fejleszteni, mint amennyihez háromszáz vagon jóminőségű szén égetése útján jutunk. Az atomhajók fejlődése az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban teljesen ellentétes irányban halad. A töbhi országoknak egyelőre még nincs a tóm-vízi jármű vük. Az Egyesült Államokban az atomhajtású motorokat a háború, a Szovjetunióban pedig a béke szolgálatába állítják. Ezt bizonyítja az első két atomhajtásű hajó felszerelése is. A Szovjetunióban az első atomvillanyerőmű már több mint egy fél éve működött, amikor a 100 m hosszú atomhajtású Nautilus nevű amerikai tengeralattjáró kísérleti útra indult. A hajón tartózkodó újságírók nem tit\ TUDOMÁNY eft a technika VILÁGÁBÓL penészgomba-fajtát sikerült előállítani. A több ezer penészgombából eddig 5—6 sokat ígérő új antibiotikumot állítottak elő; két új- antibiotikummal most széleskörű klinikai kísérleteket végeznek. MESTERSÉGES HERINGTELEPÍTÉS A középázsiai Aral-tó plankjntermelése rendkívül gazdag, a szovjet kutatók vizsgálatai zerint a tó eredeti halállomáya a bőséges planktontermeíst nem használhatja ki. Ezért éhány évvel ezelőtt köze! 20 tillió mesterségesen megterlékenyitett heringikrát hereztek ki a tóba: a heringikákat Rigából repülőgépen zállították az Arai-tóhoz. A jgújabb vizsgálatok szerint heringek az egész Aral-tőan elszaporodtak, s közel égyszer akkora testsúlyt érák el, mint szüleik. Ikraleraásuk mennyisége is lényegeen nagyobb, mint származási A Lenin atomhajtású jégtörő felszereléséből látjuk, hogy a hatalmas vízi jármű mire szolgál. Világviszonylatban is a hajóépítészet remekműve. Több rövidebb út után majd biztonságosan vezeti a konvojokat és az Északi-Jeges-tengeren hajózási útvonalat létesít, amelyen a hajók egész éven át közlekedhetnek. A hajót már felavatták, a jégtörő páncélfalain már lefolyt a pezsgő és a legénység dicső útra indult. Háború közepette, 1870-ben, néhány héttel Párizs ostroma előtt jelent meg Verne Gyula Húszezer mérföld a tenger alatt című híres könyve. Nemo kapitány Nautilus nevű hajójával a világ óceánjait járta, kikerülte a veszélyes szírieket, elmerült a mérhetetlen mélységekben és a portugál partok mentén levő Vi^o-öbölben, ahol 1702-ben spanyol hajók sülylyedtek el, mesébe illő kincsekkel, aranyrudakkal és drágakövekkel teli ládákat talált. Ebből aztán bőségesen támogatta a szabadságért harcoló elnyomott népeket. után a hajót visszavitték a hajógyárba. A motort a Nautilus példája szerint reaktorral szerelték fel. Az amerikaiak jelenleg 20 atomhajtású hajót építenek. A Pentagon^ vezető emberei abban reménykedtek, hogy a Nautilus-szal nagy előnyt szereztek és a Szovjetunió még tíz év múlva se hozza be őket a hajóépítés terén. Amikoi a háborús uszítok a New-York-i Colisseumban megbámulhatták a szovjet Lenin jégtörő modelljét, Connor generális megjegyezte: Aki 44 ezer lóerős hajót képes építeni, —’hiszen ez kétszer akkora teljesítmény mint az amerikai Gletscher jégtörőé — annak nem okozhat nagyobb nehézséget az atomhajlású tengeralattjáró építése sem. A Lenin atomhajtású jégtörő a legmodernebb rádió-lokátorokkal. műszerekkel van felszerelve. a fedélzetén még repülőteret és helikoptereket! is elhelyeztek. A hajót három atom-motor hajtja, ezeket 30 cm vastagságú acélpáncél takarja. A „Lenin" különösebb nehézség nélkül szeli a két és fél méter vastagságú jégkérget és óránként 33 km-t tesz meg. helyükön, a Keleti-tengerben. A Szovjetunió Arai-tavi halászflottája a mesterséges heringtelepítés eredményeként ez évben már jelentős mennyiségű heringet szállít a szovjet élelmiszeriparnak. A NAPFOLTOK ÉS A HALAK SZAPORODÁSA A nagy területeken mozgó állatok (elsősorban a halak) szaporodási aktivitásában többé-kevésbé szabályos hullámzás mutatható ki. Az izlandi tőkehal szaporodási aktivitásában például mintegy 10 éves periodikus jelleg állapítható meg. A rejkjaviki kutatóintézetben immár évtizedek óta figyelik a halak szaporodását, s ennek során megállapították, hogy a változások 11 éves időközökben jelentkeznek. A jó ívási időket a rosszakkal öszszehasonlítva az intézet kutatói határozott összefüggést találtak a 11 éves ciklusokban jelentkező napfolttevékenységmaximum és a halak ívási aktivitása között. Az izlandi hering. a tőkehal és a lazac szaporodási aktivitása például csökken az élénk napfolttevékenység hatására, más tengeri halfajták — például a lepényhal — ívási aktivitása viszont növekszik az elénk napfolttevékenység idején. ovákiai Koznontt Hi/mio,iaiviL egész haladó világ, a második eseményről azonban alig tudott néhány tudós. A chicagói egyetem sportterén, a teniszpálya közelében szították ugyanis az első „atomtüzet“. Az is „katlan“ volt. Már megszokhattuk, hogy Amerika mindig kiszipolyozza a külföldi tudósokat és azután meneszti őket. Eurico Fermi olasz fizikusnak is mennie kellett, mert azt akarta, hogy az ő „atom-katlanja“ a békét szolgálja, hasonlóképpen mint a sztálingrádi katlan. Azóta már 19 év múlt el. A gőzgép kiszorította a vitorlákat, utána jött a Diesel-motor, majd a viilanyhajtäsú hajó. Ma már tudjuk, hogy léteznek atomhajtású hajók is. Az atom-motorok jelenleg még háromszor olyan drágák. kolták azt, amit a világ előtt el akartak hallgatni, hogy ugyanis a Nautilus nem vitt magával olyan műszereket, amelyekre az öceánográfiai kutatásoknál van szükség, hanem torpedólövedékeket. A Nautilust az atomvillanyerőműben fejlesztett villanyerő hajtja. A motorok teljesítő képessége 15 ezer lóerő, eléri a 60 km-es órasebességet. Vízbe süllyesztve feleannyi gyorsasággal úszik. A tengeralattjáró az első urán „töltettel" 130 ezer km-t tett meg, második útja 100 főnyi legénységgel az Északi-sarkra vitt és 60 m-el a jég alatt úszta át. A Nautilus után sor került a Tengeri farkas nevű hajó építésére, melynek motorját folyékony hidrogénnel hűtőitek. Többszöri sérülés ŰJ ANTIBIOTIKUMOK p( Az első antibiotikum, a pe- el nicilin felfedezése óta eltelt gi három és fél évtized alatt a íg kutatók közel 300 különböző ti hatású antibiotikumot hoztak ki létre. A legtöbb antibiotikumot ki a talajból állították elő fárasztó és költséges eljárással. Angliában például az elmúlt 11 év alatt több mint 3000 talajmintát vizsgáltak meg, s az te elmúlt másfél esztendőben 22 s ezer különböző penészgomba- s; fajtát találtak. A talajmintákat n; a Föld legkülönbözőbb helyei- lé ről gyűjtötték össze: Moszkvá- ni ból, a jerikói falból, a spanyol- m országi barlangokból, az újzé- m land-i tengerfenékről, s az af- ly rikai bölénytemetőből. A talaj- rí mintákban tenyésző penész- s, gomba-fajták szaporodási ké- le pességét különleges eljárással a próbálják megnövelni, a többi bi között rádioaktív besugárzás- ni sál idéznek eló genetikus vál- te tozásokat. Ezen a módon több ki nagy szaporodási kéoesséaű úi se
