Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-31 / 31. szám

A párt és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség 73. Az ifjúság minden irá­nyú képzése és marxista­­leninista szellemű nevelésé a párt egyik alapvető fela­data. A pártszervek és szer­vezetek az ifjúság körében végzett munkájukban a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ségre támaszkodnak. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség az ifjúság egységes társa­dalmi szervezete, a párt te­vékeny segítőtársa és tarta­léka. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezi és a mar­­xizmus-leninizmus szelle­mében neveli a fiatalokat, harcol a burzsoá és a kis­polgári gondolkodásmód csö­­kevényel ellen, beleoltja a fiatalokba a kommunista ember erkölcsi vonásait és legjobb tagjait előkészíti Csehszlovákia Kommunista Pártjába való belépésre. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kezdeményezően szervezi az egész ifjúság aktivitását a párt politikájá­nak megvalósítására, fej­leszti az ifjúság munkalen­dületét az új társadalom építésében; sokoldalúan fej­lett embereknek, a kommu­nizmus jövő építőinek nem­zedékét neveli. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a CSISZ Pionír­szervezete keretében gon­doskodik a gyermekek neve­léséről és a legjobb pioníro­kat előkészíti a CSISZ-be való belépésre. 74. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei kez­­deményezően vesznek részt a munkájukban felmerülő kérdések megvitatásában üzemekben, szövetkezetek­ben, iskolákban, intézmé­nyekben; javaslataikat az il­letékes pártszervezetek elé terjesztik. 75 Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, annak minden szerve és szervezete felelős a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség és Pionírszervezete tevékenységéért. A pártszervek és szerve­zetek irányítják és ellenőr­zik a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség illetékes szerve­zeteinek tevékenységét és minden erejükkel támogat­ják egészséges kezdeménye­zésüket. A pártszervezetek arra vezetik a fiatal pártta­gokat és tagjelölteket, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség legaktívabb tagjai és funkcionáriusai legyenek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata tervezetéből GÉPEK A MEZON Aranysárga hullámzó tenger a vidék. Ebben a sárga tenger­ben a legtöbb helyen távolról nézve fekete pontok úsznak, de nem hajók ám, hanem kombáj­nok és kezelőjük széles rende­ket vág velük, hogy hamarabb vége legyen az aratásnak. A gépek valósággal megeszik már a lábonálló gabonát, alig-alig kell kézi munkaerő, vagyis ka­szás. Igaz, a fiatalok közül a legtöbben nem is tudnak ma már kaszálni. Az aratás azért ma is nagy munka, minden szö­vetkezeti tag törődik vele, de nem mindenki vesz benne részt. A Nagyabonyi EFSZ gazdasági udvarán is azt magyarázták a gabonatisztítók, hogy van ám olyan ember is a faluban, aki azt sem tudja, hogy aratnak. Igaz, ezt nem szó szerint kell venni, csak annyit jelent, hogy amikor vége van a gabonabe­takarításnak, meghallja a helyi híradóban, amint kiabálják a nevét, hogy menjen a gaboná­ért mert már mérik az ő szá­mára is. Ilyenkor aztán előbb­­utóbb megjelenik az EFSZ rak­táránál. Gép, gép mindenhol. Sokkal kevesebb ember kell az aratás­hoz, mégis hamarabb vége van, mint gépek nélkül szokott len­ni. így fest ma a gabonabeta­karítás. A dunaszerdahelyi járásban is teljes a bizalom az aratást illetően. A jó idő kérdése csu­pán, hogy nyugodtan dolgoz­hassanak és két hét alatt lé­nyegében véve vége lesz áz aratásnak. Járási viszonylatban ez szép eredményt jelent. A tervezett aratási időtartam 12 nap, de vannak helyek, ahol ké­sőbb kezdődött a munka, mert nem érett be időben a búza. Ezért mondják, hogy két hét alatt őszies képet ölt a hullám­zó sárga tenger helyett a határ, mert a legtöbb helyen akkor már a tarlóhá'ntást is elvégzik, tehát barna-fekete színek ve­gyülnek a természetbe. Jelenleg a dunaszerdahelyi jiárásban a Nagymegyeri Álla­mi Gazdaság vezet az aratás­ban. Az őszi árpát már min­denhol betakarították az álla­mi gazdaság üzemrészlegein, most már javában folyik első­sorban a búza, utána pedig a tavaszi árpa levágása. Körülbe­lül 10 nap alatt teljesen végez­nek az aratással. Ezt elsősor­ban a jó munkaszervezéssel és a gépek üzemképessé tételével lehet magyarázni. Ugyancsak kitűnően halad a munka a Vá­sárúti és a Dunaszerdahelyi Szvetkezetben. A Gombai Álla­mi Gazdaságban Orosz László, a Felbári EFSZ-ben Deák Ist­ván, a Csallóközcsütörtöki Szö­vetkezetben pedig Kállai József érték el a legjobb aratási tel­jesítményeket járási viszony­latban is. Ez a három kombájn­vezető derekasan kitesz magá­ért, de elmondhatjuk, hogy a többi kombájnos is szorosan nyomukba zárkózik, követi pél­dájukat. A betakarítás most már kitű­nően halad, igaz sok szervezés előzte meg s ezért lehet gyors sikerekre számítani. Az idei termésről is érdemes beszélni. Az időjárás nem volt éppen a legkedvezőbb, a kelleténél hűvösebb és szárazabb volt az idő. Ezért most döntő bizonyí­ték milyen fontos a vetés alá a jó talajelőkészítés, az agro­technikai idők betartása és a talajerő gazdálkodás.. Ahol táp­dús a talaj, ahol jó előkészí­tett magágyba, időben vetettek, ott például őszi árpából 40 má­zsás hozamot is elérnek. így van ez Pozsony-eperjesen. Ugyanaz a helyzet a búza és a tavaszi árpa terén is. A Nagy­abonyi EFSZ-ben, a Gombai Ál­lami Gazdaságban például ki­tűnő hozamokat érnek el. Ha az idő engedi, augusztus­ra nem sok aratnivaló lesz már a dunaszerdahelyi járásban. Az artással párhuzamosan halad a szalmakazalozás és a tarlóhán­tás is. Sok helyen már megkezd­ték a másodvetést is, így több takarmányt biztosítanak az ál­latok részére. Különösen a ta­karmányok másodvetését szor­galmazzák az egész járás terü­letén. A gépek üzemképesek, a gép­kezelők nagy hozzáértéssel, lelkiismeretesen dolgoznak. így aztán nem csoda, hogy az ara­tás nem okoz problémát és gyorsan végeznek vele. B. I. Szabó Gyula: Aratás című rajza Gazdag termést aratnak A TURISTÁK ÖRÖMÉRE A lengyel Krokonoše, hason­lóan mint Csehszlovákiában, egyik legszebb tája Lengyelor­szágnak. Hazánk és a Lengyel Népköztársaság között egyez­mény jött létre, melynek értel­mében a Krkonoše hegység len­gyelországi részét tömegesen turista határátlépési engedél­lyel lehet felkeresni. A termé­szeti szépségekben bővelkedő vidék sok meglepetést rejteget és kényelmesen felszerelt tu­ristaházak állnak az üdülők rendelkezésére. A turistaegyez­mény szerint a következő ki­rándulóhelyeket lehet megláto­gatni: Karpacz, Szklarska Pre­­ba, Cieplice Zdroj fürdővárost és az 50 ezer éves történelmi múltra visszatekintő Jelenia Gora várost. A határátlépési engedély hét napra szól. A ki­rándulásokat elvben csakis az üzemek társadalmi szervezetei rendezhetik. A turista határátlépési enge­délyt az érdeklődők a rendőr­ségi szervek illetékes osztályán kapják meg és az arra jogosítja fel a turistát, hogy a megálla­podás szerinti engedélyezett területem tartózkodjon, minden személyre és minden tartózko-A Krkonošeban hangosak a pionírtáborok. A kirándulások, tú­rák után aztán természetesen j ól esik a bőséges ebéd is. dási napra számítva 70 zlotit válthasson be. A kollektívák a határátlépési engedélyt csak akkor kaphatják meg, hogyha az elszállásolásuk­ról Lengyelországban már gon­doskodás történt. A Turista n. v. a legrövidebb időn belül vál­lalja: az utazás megszervezését, a pénzbeváltást és a program kidolgozását. A turistaegyezmény rendkí­vüli alkalmat nyújt a fiatalok­nak is ahhoz, hogy külföldre juthassanak és a baráti ország kultúrájával, népével és termé­szeti szépségével közelebbről megismerkedjenek. Az utazás nem kerül sokba és a megszer­vezése nem jár sok utánajárás­sal, mert a Turista n. v. mesz­­szemenően mindenről gondos­kodik és a szervezők válláról minden gondot levesz. Használjuk ki a szünidőt, a szabadság és a nyár hátralevő részét, szervezzük meg az üze­mekben, a munkahelyeken és a CSISZ-szervezetekben si a len­gyelországi társasutazást. Az időjárás is kedvező, rajta tehát! Hisszük, hogy a turisták majd nagyon örülnek ennek a hírnek és tömegesen élnek ezzel a ki­tűnő lehetőséggel. Mint mindenhol, a pálpusztai állami gazdaságban is megsző­­kült az árpa, aranysárgára érett a búzakalász. Megkezdődött az esztendő egyik legigényesebb, de egyben legszebb munkája, az aratás. A gazdaság vezetője el is dicsekedett, hogy gazdag termés ígérkezik, különösen árpából. ,Az árpát éppen Turza Ferenc és Csölle Ernő aratja. A becslések szerint 28-30 má­zsás átlagtermés ígérkezik hektáronként, ami két mázsá­val több a tervezettnél. A pál­pusztai állami gazdaságban két­­fázisos módszerrel aratnak az idén, mert így előnyösebb és egyszerűbb. A CSISZ üzemi szervezetének tagjai is jól felkészültek az aratásra. Kötelezettségvállalá­saik arra irányulnak, hogy nem­csak 8 órás munkaidőben dol­goznak, hanem naponta 12 órát is, hogy a termés minél előbb szemveszteség nélkül kerüljön be. Két váltásban szervezik meg a gabona tisztítását. Azon­kívül a legközelebbi vasárnap az összes CSISZ-tag kivonul a határba és egy cséplőgépen egész nap csépelnek. A do­hányültetvényen dolgozó lá­nyok, Senkár Márta, Hozsvák Éva, Zácsik Paula vállalták, hogy szükség esetén szintén segítenek az aratásban. A kul­­túrcsoport tagjai új programot készítettek. Az aratás végén kulturális műsort adnak. Az aratás időszakában a legjobb dolgozókat minden nap kiérté­kelik és a helyi hangosbeszélő­ben dallal jutalmazzák. Zacher Márta a frissítőkről gondoskodik és közvetlen a földekre szállítják a dolgozók­nak a sört, málnát, cigarettát. Még egy dologban meg kell di­csérni a dohányos-csoport leá­nyainak igyekezetét. A Jednota csallóközaranyosi étterméből minden nap kihozzák a meleg ételeket a pálpusztai dolgozók­nak és itt szolgálják fel. így az aratóknak nem kell egész nap hideg száraz ételen lenni, ha­nem friss meleg ételt fogyaszt­hatnak. A dohányos munkacso­port lányai így is hozzájárulnak a termés betakarításához. Martincsek Rudolf Szívesen leveleznénk Balassa Sándor, Becsehely II. kér. Zala-megye, Magyarország. Különböző témákról levelezne magyarul, 17 éves. Nyúl Ilona, Csöntepuszta up. Komárváros, Magyarország. Ki­rándulásokról és színészkép­­gyüjtésről levelezne magyarul, 18 éves. w lm 1 szauna ■'ill i •;tftrtAl, a • Egy közmondás azt tartja: kis népek is meghódíthatják a világot... Csak azon múlik, milyen eszközzel... Nos, a fin­neknek sikerült — a szaunával’. Kétségtelen, hogy ma már szer­te a világon ismerik a fürdés­nek és a fizikai felfrissülésnek ezt a módját. Ha Finnországról beszélünk vagy Finnországba utazik az ember, elkerülhetetle­nül a szaunára terelődik a szó, s ha valaki Suomi földjére teszi lábát, mindenképpen el kell jut­ni egy szaunába. Mert a finn embert, gondolkodását és lelki világát is csak akkor ismerhet­jük meg igazán, ha együtt szau­­náztunk velük. Természetesen, hogy mi is az a szauna, erre a kérdésre igazán hü választ a személyes tapasz­talat ad. Ha pedig minden ol­dalról igyekeznénk megismerni ezt az ősi fürdő-fajtát, sok-sok kis szauna-épületet, városi szaunát, erdei szaunát kellene bejárnunk — kipróbálnunk. Akik részt vesznek a helsinki fesztiválon, azoknak bizonyára módjuk lesz megismerkedni a hagyományos finn szaunával is. Ml IS AZ A SZAUNA? Világszerte ismerik a „török fürdőt", amelynek utódaival csaknem minden világvárosban találkozhatunk. A . török fürdő“ és a szauna alapja az izzasztás által való tisztítás. Mégis van egy alapvető különbség: a „tö­rök jürdö“ levegője nedves, a szaunáé pedig száraz — bár nedvesíthető. A nagyvárosokban csempézett szaunákat talál a külföldi, a városok határában, a tengerparton, a tavak men­tén, s vidékén mindenfelé meg­találni a kis faházakat, geren­da-kunyhókat. Sarkában egy­szerű tűzhely vagy üst, felette lapos kövek, egy oldalon főlép­csők és emelvények, amelyeken a fürdőzök ülnek vagy feksze­nek. A vörös izzó kövekre vizet öntenek, amitől gőz keletkezik. A levegő mégis száraz marad, mert a nedvességet beszivja a kunyhó fala. A szauna forróbb a „török fürdőnél“ A szervezet ugyanis több száraz hőt bír el, mint nedveset. Az izzasztás után nyírfavirgácssal ütögetik, csapkodják egymás testét a fürdőzök, majd a közeli tó vagy tenger vizébe ugranak, hóban hemperegnek. Ezután kis pihe­nés következik, majd elölről kezdődik a szertartásos műve­let. A hagyományos szauna-nap a szombat. Már napközben be­­fütenek a szaunába és este, a heti munka befejezése után következik a fürdő. A szauna nemcsak a tisztálkodást szol­gálja, hanem a teljes testi és szellemi felfrissülést is jelenti a finn ember számára. S ezeket az örömöket megosztja mások­kal: vendéget hív „szaunára“, akárcsak ebédre, kávéra vagy vacsorára. Ha valaki a finn kultúrával ismerkedik, arra a meglepő kö­vetkeztetésre jut, hogy a finn kultúra csaknem elválasztha­tatlan a szaunától. 4 finn élet­nek valamennyi oldala kapcso­lódik a szaunához: a testedzés, a közösségi és a társadalmi élet, az egészségügy, a művé­szet és irodalom Még a politi­kai élet is ... Ha magasrangú vendég érkezik Finnországba, Kekkonen elnök vagy a minisz­terelnök okvetlenül meghívja őt egy szaunázásra, ahol politikai kérdések is megvitatásra kerül­hetnek... A parlamenti képvi­selők egyes csoportjai közös szauna-estéket tartanak... S természetesen a vendég szá­mára a megtiszteletés és a ba­rátság legfőbb jele. ha érkezés­kor azzal fogadják: befűtik a szaunát... A szauna legalább ezer éve — vagy talán már régebben — kapcsolódik a finnek életéhez. Egykor szent hely volt, ahol menedéket talált az üldözött, ahol el kellett hallgatnia a vi­tának. Vidéken a gyermekek a szaunában születtek, ott ra­vatalozták fel a halottakat... Ha a finn ember házat épít ma­gának, előbb a szaunát készíti el, s családjával abban lakik, amíg a lakóház is elkészül. Nyaraló, bérkaszárnya, modern tízemeletes lakóház, iskola, lak­tanya, — elképzelhetetlen szau­na nélkül. S természetesen a szállodák sem nélkülözik a „finn fürdőt“... A szauna-szokások évszáza­dok óta változatlanok. A család férfi- és nötagjgi együtt fürde­­nek, kivéve, ha távoli vendég érkezik... A nyilvános szauná­kat azonban 1905 óta a férfiak és a nők külön használják. A statisztikák szerint körül­belül félmillió szauna van Finn­országban, tehát átlagosan min­den hetedik (!) finnre jut egy szauna. A legutóbbi évtizedek­ben elterjedt a szauna Norvé­giában, Dániában és Svájcban is. Ahová pedig finnek vándoroltak — különösen az Egyesült Álla­mokban és Kanadában — tízez­rekre tehető a szaunák száma. Még 1937-ben megalakult a F.inn Fürdők Baráti Társasága, hogy propagálja a szauna egész­ségügyi áldásait. Tanulmányoz­ták a szauna berendezési és fűtési problémáit, és a Sport - múzeum Alappal karöltve ösz­­szegyüjtik a szaunára vonatko­zó történelmet és adatokat. Kérésre szaunaépítési terveket küldenek, Helsinki mellett pedig egy mintaszaunát létesítettek. Természetesen a finneket nem kell tudományos érvekkel meggyőzni a szauna előnyeiről... sebes tibor' A Világ Ifjűsága-ból. —t , Hflfl í|il A szauna, a jellegzetes finn fürdő kezd tért hódítani a világ több országá­ban. A nagy korszerű luxus­hotelek, de az újonnan épült turistaszállók is több helyen ma már szauna­fürdővel várják i vendégeket. Ez a felvétel azért eredeti finn kép és amint észlel­jük róla, a finn család boldog nyugalomnak adta át magát a szaunában. Túri Mihály, Törökszentmik­­lós, Fiúkollégium, Magyaror­szág. Magyarul, oroszul leve­lezne különböző témákról, 17 éves tanuló. Lázár Erzsébet, Debrecen, Petőf’ tér 8. szám. Magyaror­szág. Sportról, turisztikáról le­velezne magyarul, oroszul, 17 éves diáklány. Zelei István, Nyíregyháza, Bessenyei tér 7 sz. Magyaror­szág. Magyarul levelezne álta­lános témákról, 17 éves diák. Bagossy Sándor, Csenger, Ady Endre út 45 sz. Magyarország. Irodalomról, zenéről levelezne, magyarul, oroszul 18 éves diák. Márkus Krisztina Zalaszent­­gróf, Móricz Zsigmond út 7. sz. Zala-megye, Magyarország. Ma­gyarul vagy oroszul levelezne, tájképeket cserélne, 16 éves mezőgazdasági tanuló. Veress Valéria, Szombathely, Vak Bottyán út 2 sz. Magyar­­ország. Művészetről, filmről le­velezne magyarul, 18 éves diák­lány. Boda Simon, Budapest I. kér. Hess A. tér 5 sz. Filmről, sport­ról, zenéről levelezne, magya­rul, németül vagy oroszul, 20 éves műszaki egyetemi hallgató. Fenyvesi János, Martfű, Li­geti Károly diákotthon, Ma­gyarország. Magyarul, oroszul, németül levelezne különféle té­mákról, 17 éves diák. Kovács Mária, Tapsony, Pe­tőfi Sándor út 7 sz. Somogy­­megye, Magyarország. Külön­böző témákról levelezne ma­gyarul és képes-levelezőlapokat cserélne, 17 éves diáklány. Ocskó Ilona, Szaporca, Petőfi Sándor út 18 sz. Magyarország. Magyarul levelezne és papír­­szalvétát cserélne, 17 éves. Petrus Irma, Oradea (Nagy­várad) Str. Pasteur 24/a BI. ap. 34, Románia. Magyarul levelez­ne és tájképeket cserélne, 18 éves diáklány. Bukovics Benjámin, Szob, Ár­pád u 23 sz. Magyarország. Kü­lönböző témáról levelezne, ma­gyarul, németül, 25 éves külke­reskedelmi dolgozó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom