Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-31 / 31. szám

A CSISZ SŽLOVUAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA islava. J962 július 31. XI. évfolyam, 31. szám Ars 60 fillér Barátság száz nyelven Helsinki központja, a főpályaudvar előtti tér Így is lehel autogram« .; :i : ti Japán fiatalok felvonulása Elmennék most is hét határon Mílra érted, nem számolnám az éveket, S áldom azt az utat újra meg újra, amely minket egymáshoz vezetett. Fordította: KULCSÁR TIBOR Gömörben és az aratógépeken, szombati vasárnapi és éjjeli műszakot terveznek a cséplőgépeken. A likieri vegyi üzem ifjúsági szervezete szintén bekapcsoló­dott az aratási munkálatokba, Ilyen és hasonló vállalások hírei jönnek minden nap az alapszervezetekből a CSISZ já­rási bizottságára. Ennek alap­ján megszületett a CSISZ egész járási kötelezettségvállalása: a fiatalok 2500 hektár területen ’segítenek elvégezni az aratást, versenyt hirdetnek a fiatal kombájnosok és traktorosok között, hat ifjúsági kombájn- és 40 aratógépi csoport alakul, 100 ifjúsági cséplőváltást ren­deznek szombatra és vasárnapra a diák- és munkásfiatalok so­raiból 15 készültségi csapatot szerveznek és ott segítenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. A hagyományossá vált tűz­védelmi őrségekről is gondos­kodnak a fiatalok. A CSISZ és a pionírszervezet tagjai vi­gyáznak, hogy a dolgozók mun­kájának gyümölcse ne vesszen kárba. —sz— erő FINNORSZÁG FŐVÁROSA — észak Velencéje — Helsinki megváltozott e napokban. A város szívélyes vendéglátójává lett a világ ifjúságának. Helsin­ki jobbik fele az egyszerű finn dolgozók, éppoly kedvesen fo­gadták távoli barátaikat, mint három évvel ezelőtt Bécs vagy akár 15-el azelőtt Prága. Az ifjúság, a szépség és üde­­ség megzabolázhatatlan ereje elbűvölte és: magával ragadta a higgadtabb természetű fin neket is Az utcák és parkok felélénkültek, mindenütt bábeli nyelvzavar uralkod'k. VASÁRNAP DÉI UTÁN az olimpiai stadionbó' nyolc gong­ütés adta tudtul a világnak, hogy megnyílt a ViT Hét ebből a múltat idézte, egy-egy előző fesztivált elevenített meg lelki szemeink előtt míg a nyolcadik gong az itteni tartalmas, szí­nes napok nyitányát jellemezte. És míg a Mannerheimrrún­­tie-n. vagyis a m, nyelvünkön a Marinerheim úton hömpöly­­gött a színes menet az olimpiai stadion felé, eszembe jutottak az itt töltött első két nap be­nyomásai, a küldöttekkel foly­tatott .beszélgetések és a fő kérdés- vajon miért jöttek ide Helsinkibe. S a leggyakoribb válasz: nem azért, mert Helsin­ki szép és vonzó és nem is csak azért, mert más országok fiaival és leányaival lehet itt találkozni, — bár ez sem kö­zömbös számukra — a kül­döttek legtöbbjét, és ez meg­nyugtató a jövő iránti felelős­ségérzet hozta ide Finnország fővárosába S HADD SZÓLJAK AZ OLIM­PIAI STADIONRÓL, mely ne­künk különösen kedves és szép. A tíz év előtti olimpiászra em­lékeztet s akkor épp ezekben a forró, júliusi napokban aratta itt a Zátopek-család felejthe­tetlen atléta sikereit. Három­szor állt Emil a legmagasabb emelvényen és egyszer Dana. Négyszer csendültek fel himnu­szunk magasztos hangjai a minden idők legsike esebb at­léta-családja tiszteletére. Nagy erő a szolidaritás j Sok kicsi — sokra megy — tartja a közmondás. Ha­zánk fiataljai a tegnapelőtt megnyílt Vili. VIT tisztele­tére gyűjtést rendeztek a Szolidaritás Alapra. Július 14-ig több mint 13 millió koronát gyűjtöttek össze. Az eredményhez mindenekelőtt az üzemi dolgozók, az üzemi CSISZ-szervezetek járultak hozzá. Például a Pov. Bystrica-i gépgyárban, a dubnical Metalurg üzemben versenyt hirdettek, melyik üzemrészleg lesz a legjobb a gyűjtésben Műszakokat, önkéntes órák ledolgozását ajánlották a dolgozóknak. A trencséni járásból 101 ezer, a prešoviból 100 ezer, a galántaiból 63.712 koronával járultak hozzá a fesztivál sikeréhez. Eredményeket ott értek el, ahol a Szolidaritás Alap gyűjtéséhez nem bürokratikus munkamódszerekkel nyúltak, de szervező formában, ahol erre a célra megnyerték az alapszer­vezet vezetőjét, a Nemzeti Front többi szervezetét, a dolgozók széles köreit. A trencséni járásban ifjúsági fesztiválokat, sportversenyeket rendeztek, és a bevé­telt a Szolidaritás Alapra adták. Banská Bystricán sze­mélyes agitáció formájában magyarázták meg fiatalok­nak, öregeknek egyaránt a Vili. VIT és a Solidaritás Alap jelentőségét. E járások példái követésre méltóak, különösen a dunaszerdahelyi, a rozsnyói és a trebi­­šovi járások számára, ahol a Szolidaritás Alap gyűjté­sével lemaradtak és az utolsók között kullognak.-I-c-Az első nap műsora lassan befejezéshez közeledik, de csak a műsor. A nap ilyenkor, a fe­hér éjszakák idején még este tízkor is szépen ragyog. A ter­mészet e csodája jó szövetsé­gese a vigadni akaró fiatalok­nak. A különböző nemzetek kül­döttei lassan összekeverednek. Egy arab ifú leoldja a könyö­kére kötött két fehér selyem­kendőt, csomót köt rá és ebbe a rögtönzött kötélbe kapaszko­dik két új barátja, egy cseh­szlovák im és egy venezuelai lislány. így legalább nem ve­szítik el egymást Mindhárman Izgatottan beszélnek három kü­­fönbo/.ő nyelven Hogy mégis megértik egymást ez a feszti­vál titka. , ITT HELSINKIBEN most be­teljesülnek Francesco Juliano brazil munkásfunkcionárius szavai: „A világ népe örül hogy if­júsága találkozik, az ifjúság, mely épp oly gyönyörű, mint az éppen felkelő nap.“ Helsinki, 1962 július STRASSER GYÖRGY Dől a kalász Gömör hepehupás dombolda­lain, síkságain rendre hull az arany kalász. Léncrtfalván, Fe­leden, Rimaszécsen Gömör töb­bi falvaiban nappal búgnak a kombájnok, a rendrerakó-gé­­pek éjjel pedig zúgnak a trak­torok. Ahhoz, hogy az idei 24 ezer hektáros területről sike­resen tudják betakarítani _ a szemet, megmozdult az egesz járás. Kitartóak a gömöriek — tartja a szőlásmondás. így nem könnyen riadnak vissza ők a nehézségektől. Gömör minden falvában ma az aratásról, an­nak sikeréről beszélnek. Visz­­szariadni nem lehet a nehézsé­gektől, hisz akkor nehéz volna teljesíteni a járási jelszót: „Cé­lunk 14-15 nap alatt befejezni az aratást!" Hogy a jelszó tel­jesüljön, a rimaszombati já­rásban mind az idősebbek, mind a fiatalok becsülettel veszik ki részüket a nyári munkából. A CSISZ járási bizottságára egy­más után érkeznek az alapszer­vezetek . jelentései. Nézzük meg vajon mit is tartalmaznak ezek a jelentések? Rumincéről a CSISZ tagsági gyűléséről jelentették, hogy a fiatalok 70 hektár területen végzik el az aratást. CSISZ-ta­­gok dolgoznak a rendrerakő-A leggyakoribb kép: barátkoznak a küldöttek Szerelmünk dátumait nézdegélve sokat tűnődöm s most sem érthetem, hogy egykor méa nem ismertek téged, s idegen voltál valaha nekem. Sztyepan Scsipacsov: & , " Áldom azt az utat A VIT képekben: MAJTÉNYI ERIK: Egy pár cipőnek a fele Különös kérelemmel fordult nemrég 'az Üdvhadsereg vezetősége a legnevesebb amerikai cipőgyárosokhoz. Ad­nák oda nekik a minlakollek cíók számára készülő fél cipő kel. Nem félcipőket, amelyek szárunk rövidségével szolgáltak rá erre a jelzőre, hanem fél lábra készüli, tehát á^uba soha nem bocsátható és idővel elavu­ló reklámpéldányokat. A nemes gondolkodású lábbe­­linagyiparosok megcsóválták a fejüket, és csakugyan előha­­lászták elfeledett raktárak zu gából a kért holmit. Rövid idő alatt össze is gyűlt a különös jószágból mintegy háromezer darab. És ekkor derült ki. hogy az Üdvhadsereg szeret etcdccióra szánta őket Megajándékoztak ugyanis a féllábú amerikai ha­dirokkantokat. Akik egy egész pár cipőnek már úgysem tud­nák hasznát venni. Mondanunk sem kell, hogy az Üdvhadsereg akciója dicséretre méltó Humánus célok vezérel­ték, és a szegény hadirokkantak csakugyan hasznát látták az egyébként hasznavehetetlen árunak. Csak éppen nem tudunk tiszta szívből osztozni annak a nyugati újságírónak a lelkes örömében, akinek jóvoltából ez a kis — látszatra semmitmondó hír — eljutott hozzánk. Mert a szegény rokkantak felruházása kétségtelenül jóté­temény Mint ahogyan az is kétségtelen dolog, hogy az effé­le jótéteményekből senki em berfia nem igyekezne erőszak­kal részesülni Ugyanis nem jonnui kérdés, nem megszo­kott ságában gyökei tzö hagyo­mány az, hogy a cipőkből világ­szerte két felet gyártanak. Hi­szen éppen ennyi lába van a jelen cikk szerzőjének, akárcsak egy görög kereskedelmi u'azó­­nak vagy egy amerikai szená­tornak És a nyugati féltekére — de különösképpen a fegyver­­csőr tető amerikai körökre — igen igen ráférne egy olyan ak­ció is, amelynek folytán az em­beriségnek az eljövendő évtize­dek során megmaradnak az összes végtagjai. Féló ugyanis, hogy a lábbeligyárosok vérsze­met kapnak, lemondanak a ne­mes gondolkodásról, és pénzért kezdik árulni a fél lábra szánt cipőket. Sőt gyártani is kezde­nek nagyban ilyeneket, és ha esetleg szűknek bizonyul a piac, ők majd bővítik Nem kell messzir e menni, csupán az ame­rikai külpolitikában erősen ér­dekelt fegyvergyárosoktól kell példát venniük. Ismételten elnézést kérünk, hogy egy elég fájdalmas kérdést ilyen módon fejlesztettünk to­vább. Mentségünkre szolgáljon az, hogy — ak'irmit mutat a látszat — nem tréfálkoztunk. És ugyancsak komolyan tesszük hozzá, o rokkantak felsegélye­zése melleit és azzal legalább párhuzamosan elvárjuk a nyu­gati sajtótól, hogy az épek és egészségesek érdekében is tör­jenek lándzsát. Hogy többek között az újságíróf: is párosával vásárolhassák mind a cipőt, mind a kesztyűt — és főleg, rtogy a kalapgyárosok termé­keiről ne kelljen végképp le­mondat iuk. (Az Utunkból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom