Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-07-24 / 30. szám

FIATALOK AZ ÚJ KENYÉRÉRT A7 időjárás szeszélye elle­nére is végre elérkezett az aratás ideje. Ahol már beérett a gabona, seré­nyen folyik a munka Ügy mint az elmúlt években az idén is kiveszi a részét az aratásból az Ifjúsán is Valaki mondhatná, hisz ez mindig így volt, a fia­talok dolgoztak a múltban, dol­goznak ma is. Ez igaz, de van ennek az igazságnak egy másik oldala is A munkát meg lehet jól és rosszul szervezni, és en­nek alapján az eredmény is különböző lehet A jó munka­­szervezéshez pedig hozzá akar­nak járulni a CSlSZ-szerveze­­tek is. Ezen a téren kedvező hírek érkeztek a galántai járás­ból. Itt már a múlt évben is tö­rődtek azzal, hogy a fiatal kom­­bájnosok az élen járjanak az új technológia elsajátításában. Ékkőt az alsószeli Seszták elv­társ járt az élen. A szép hagyományokban ez évben is előrehaladni kívánnak. A CSISZ járási bizottsága száz ifjúsági kombájnkezelő csopor­tot tart nyilván. Ezek között a járási nemzeti bizottsággal kar­öltve versenyt indított. Meg­szabták az alapvető normákat is, amelyek fölött prémiumot fizetnek ki. A verseny megszervezése kedvező visszhangra talált. A kombájnosok a CSKP XII. kong­resszusának tiszteletére egytől­­egyig csatlakoztak a mozgalom­hoz. Orisko kombájnos vállalta, hogy S-4-es jelzésű gépével 130 hektáron aratja le a ter­mést A Haladás EFSZ ifjúsági munkacsoportja kétmenetes aratással 440 hektáron takarítja be a termést. A galántai járásban az. ara­tásra a gépeket is jól felkészí­tették úgyhogy remélik, ezen a téren sem lesz aratás közben baj A járásban arra számíta­nak, hogy az új technológia ki­használásával kombájnok segít­ségével száz százalékra sikerül learatni a gabonát Egy kom­bájnra átlagban 109 hektár ter­més jut majd. Nem kétséges, miszerint a galántai járás fiatal aratóinak igyekezete hozzájárul majd ahhoz, hogy Galán a az elsők között végezhesse el az aratá­si, cséplési és felvásárlási fel­adatokat is. A járás fiataljai az egész országban jó hírnévre tettek szert a kukorica ter­meszlése és gondozása terén. Most rövid időn belül másod­szor ismertetik, hogy az új ke­nyérért folytatott harcban is derekasan megállják helyüket. V. M. a csis? Sér.ovakai központi bizottságának lapja Bratislava. 1962. július 24. XI. évfolyam 30. szám Ara 60 fillér Katona és fegyver nélküli világot A MOSZKVAI LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS ázsiai, afrikai, latin-amerikai és európai küldöttei közül csak­nem másfél ezren tesznek kör­utat a Szovjetunió különböző köztársaságaiban. Szadzsad Zahir indiai író: — Felrajzclódott előttem a jövő képe ezen a kongresszuson. Megláttam a háború nélküli vi­lágot, amelyben az ember leg­nemesebb tettei és szándékai virágoznak ki. PIERRE COT, a Béke-világta­­nács irodájának tagja kijelen­tette: — A francia küldöttekre talán az volt a legnagyobb ha­tással, hogy a moszkvai kong­resszuson mindenki szabadon kifejezhette véleményét és sza­badon vitázhatott. Megjegyezte, a kongresszus részvevőire nagy hatással volt az a tény. hogy Hruscsov szovjet kormányfő személyesen ismertette a szov­jet kormánynak az általános és teljes leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját. KAREN MILLS amerikai kül­dött — Rám különösen az volt nagy hatássá! ezen a kongresz­­szuson hogy a szovjet emberek a világ minden népével, így az amerikaival is békében akarnak élni. AKHRAM HAURANI Szíriái politikai személyiség: — A moszkvai kongresszus elősegíti a népek közeledését és egymás jobb megértését. A kongresszuson azok a leg­fontosabb problémák kerültek megvitatásra, amelyekkel most az egész nemzetközi közvéle­mény foglalkozik A néptöme­gek a világ minden országában hatalmas erővé váltak és abba a helyzetbe kerültek, hogy megszüntethetik a háború kitö­résének okait. A leszerelési és béke-világkongresszus szemlé­letesen kifejezésre juttatta, hogy a népek tartós békét akar­nak. COLLINS KANONOK, az angol atomleszerelési mozgalom ve­zetője a londoni Szent Pál szé­A gyarmati sorból sza­badult országod fiataljai örömmel fogadják a ta­nulási lehetőséget a szo­cialista országok egyete­mein. Képünkön Bulgá­riában tanuló afrikai diá­kok egy csoportját látjuk, akik a hazájukból érkező hírekről beszélgetnek. Ideálisabb fi­zikai és szellemi pihenést el sem lehet képzelni, mint éjjel-nap­­pai kint lenni a szabad levegőn, lappal a gya­loglás, az isme­retszerzés, este a tábortűz kö­rüli romantika. A turisztika egyre inkább tért hódít fia­taljaink között: A képünkön lát­ható diákok a bratislavai 500- ház lakótelep turisütcsoportja a murányi fenn­síkot és a szili­­cet völgyet jár­ta meg. Strhársky Tibor felvételei. kesegyházban mondott vasár­napi szónoklatában bírálta azo­kat az egyházakat és békeszer­vezeteket, amelyek nem hasz­nálták ki a moszkvai kongresz­­szus által kínált fényes alkal­mat. Hrusesovval folytatott be­szélgetéséről szólva Collins ka­nonok kijelentette: „Nézetem szerint az iránt nem lehet a legcsekélyebb kétség sem, hogy Hruscsov békét akar.” A kanonok később sajtóérte­kezleten hangsúlyozta, hogy a szovjet hatóságok a legbecsüle­tesebben megtartották minden ígéretüket. Teljes szólásszabad­ság uralkodott a kongresszuson, amely voltaképpen párbeszéd volt a különböző nézetek kép­viselői között. ADOLF HOFMEISTER cseh­szlovák író a bibliai legendára emlékezve kijelentette, hogy Bábel tornyát azért nem lehe­tett felépíteni, mert az építők más-más nyelvet beszéltek, és nem érthették meg egymást. Korunkban, bár az emberek még mindig különféle nyelve­ken szólnak, ha nagy ügyről van szó, mégis mindig megértik egymást és közösen cseleked­hetnek. A moszkvai kongresszus meggyőzött engem arról, hogy a közös cél közös nyelvet te­remt. Az általános és teljes le­szerelést Moszkvában a legkü­lönfélébb nyelveken követelték és éppen ezért hiszek abban, hogy ezt a tornyot fel fogjuk építeni. Só ami só ... A Nauka i Zsizny című szov­jet népszerű tudományos lap érdekes statisztikája szerint a földkerekség minden lakosa évente mintegy nyolc kiló sót fogyaszt. A lap arról a problé­máról is megemlékezik, hogy a föld mélyének nagy sókészletei kimerülőben vannak. A jelenleg termelt só egyharmadát már most tengervízből párolják. Ezer köbméter tengervízből kö­rülbelül 1,3 tonna sőt lehet nyerni. Az óceánok kimeríthe­tetlen sóbányát jelentenek. Plinius római író műveiből kiderül — írja a szovjet lap —, hogy az ókori Rómában só nél­kül nem mutattak be áldozatot. Egyiptomban és az afrikai kon­tinens más országaiban á só amulett volt. ami az embert „megóvta a csapásoktól“. Sze­negálban úgy vélték, még só sem szükséges a védelemhez, a rossz szellemek megfutamod­nak, ha az ember kiejti a szá­ján ezt a mondatot: „Mi sót eszünk“. A szláv nemzeteknél a kenyér és a só a vendégszere­tet régi jele. A nyelvtudósok tekintélyes csoportja úgy véli. hogy a latin sál (só) szóból származik a sol­dat (katona), az angol „salary“, valamint a francia salaire (munkabér, fizetési szó is. Ezt azzal magyarázzák, hogy Ró­mában igen sokszor sóval fizet­tek a zsoldosoknak. Kovács odament Gecsóhöz. — Meddig túród? — Mit? — Kőnek Jóskát. — Mit csinál ? — Nem láttad, milyen ru­hában jön a gyárba? Lila ci­pő sárga nadrág, piros öv és egy ing... nahát, az az ing .. Gecső egy öreg bölcs nyu­galmával fordult oda Ko­vácshoz. Az öreg bölcs hu­szonöt éves volt. Kovács hu­szonhét. Kőnek Jóska tizen­nyolc. — Tudod miért jár így? Mert nem alszik a melóban, jól keres, és amit nem ad haza, azt ruhára költi. Nem iszik. Nem kártyázik. Nem nőzik Ruházkodik. — De így? Valamelyik nap beállított a kubba. Mint Tom Mix. Csak a Colt hiányzott a farzsebéből. Mások is szekírózták Ge­­csöt. Így: — Nem hagyhatod. Te vagy a CSISZ-titkár. Meg így: — Épp azért kell beleszól­ni az életébe, mert kiváló munkás. — De ha csak ez?.,. A ruha. Amikor letaknyosozta őket ő, a huszonöt éves férfi, ki­csit elmosolyodott. Odapil­lantott a tükörbe: egy szür­ke ruhás, fehér inges, szem­üveges filozófus nézett rá vissza. És körötte a nyáj, a CSISZ komoly tagjai. A sak­kozók, a könyvolvasók. A koncertesek. Régi házban TELETEK VAGYUNK! A CSISZ Közpon­ti Bizottsága, vala­mint a CSISZ KB főiskolai tanácsa közleményt adott ki a legutóbbi dél­vietnami esemé­nyekkel kapcsolat­ban. A közlemény leszögezi, hogy Csehszlovákia ifjú­sága minden ere­jével támogatja Dél-Vietnam népé­nek és ifjúságának jogos követeléseit. Déi-V.etnam dol­gozói és ifjúsága követetik a függet­len és demokrati­kus fejlődés bizto­sítását hazájukban amerikai beavatko­zás nélkül. A közlemény ki­mondja, hogy min­den erőnkkel tá­mogatjuk a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kor­mányának javasla­tait, melyek a gen­fi szerződések be­tartására irányul­nak. Ifjúságunk meggyőződése, hogy nincs messze az az idő, amikor a vietnami nép harca győzelmesen véget ér, és ez a győzelem meghoz­za Vietnam egyesí­tését, népének bol­dogulását. — Jó — mondta Gecső — rendet fogunk teremteni. Hányán vagyunk itt? Nyol­cán ? Még lega'ább négy fiú kell, akik segítenek. Sokkal nagyobb lett a kör. Húszán vállalták az áldozatot. - Fá­radságra, zsebre. Először is megtudták, hogy Jóska mos­tanában egy cukrászdába vi­szi hódító körútra észbontó ruháját De azt is megtud­ták — elpletykálta a gyár­ban egy másik „kovboj“ -nak — hogy a prémiumból egy olyan ruhát csináltat most, hogy még a lélegzetük is el fog állni a fiúknak. Sőt. A halásznád rágós Klárinak is. Szóval mégiscsak feltűnt egy nő De persze baj nincs, csak megjáratják a „feltű­nően szép“ ruhákat vagy re­zegnek a köparketten a cu­kiban, amikor szól a dzsessz. A gyári kovboj-társnak Pedagógia megsúgta a nagy újságot is: — Már minden kész. Ott lóg a szekrényemben. Jövő szombat este. Klári születés­napján lesz bedobva az új ruha. Gyere te is oda. Az összeesküvők megtud­ták a titkot. Felkészültek a támadásra. Az ifjú, vagyis a mi Jóskánk úgy ült le fehér nadrágos, fehér trikós hollóhajú hölgye mellé, mintha most mondta volna be a megafón, hogy ö lesz az első élő utas, akit kilőnek a világűrbe. Arca megelégedettséget fejezett ki. Büszkeséget. Si­került este ez. Hát hogyisne! Itt ez a szép lány .. és Ö ... olyan ruhában amilyen nincs senkinek Hegyesorrú fehér papucs­cipő, feszes fekete nadrág, fekete ing, fehér kivarrások és a nyakban vérpiros sál. Csuda. Mindenk: öt nézte. Klári le nem vette róla sze­mét. A zene a Csao Bambinát játszotta Ekkor jött be a cukrász­dába Gecső. A CSISZ titkára. A filozófus. És az öltözéke hegyesorrú fehér papucscipő, feszes fe­kete nadrág, fekete ing, fe­hér kivarrások — és a nyak­ban vérpiros sál. Egy perc múlva jött Ko­vács Hegyesorrú fehér pa­­pucscipö, feszes fekete nad­rág . . . stb. Egy perc múlva Berde, a diszpécser. Rajta is: hegyes­­orrú. fehér papucscipö ... stb. Egy perc múlva Markos, a hengerész ... hegyesorrú fe­hér .. egy perc múlva egy másik .. ■ aztán megint.. ■ majd kettesével... hárma­sával ... és utoljára Vallek bácsi, az öreg szaki... és ő is így: fehér cipő, fekete nadrág, piros sál Amikor már az ötödik fiú is megjelent a színen, az ő lemásolt jelmezében — Jós­ka arca fehérebb lett, mint szíve hölgyén c blúz. Az összeesküvők nem egy kupacba ültek le Szétszó­ródtak Az emberek, ahová csak néztek, fehér cipőt, fe­kete nadrágot., fekete inget, piros sálat láttak. A dobos, a zongorista állva játszot­tak. hogy jobban lássák a különös vendégeket. Klári felugrott, de Jóska visszanyomta. Meredten ült. Sokáig bámult maga elé. Aztán hirtelen elhatározás­sal felállt: — Várjál itt rám, — mondta — mingyárt vissza­jövök! Kiosont a kertből. Beug­rott egy taxiba hazavitette magát Otthon letépte ma­gáról az áj holmikat. Egyik bátyja ruhái jók voltak ne­ki Kikereste azt a szürke ruhát amiben a testvér egy rokoni esküvőn tanú volt. Fölrántotta magára ezt a ruhát. Fekete cipő, fehér ing. galambszürke nyakken­dő. Kész. Robogott vissza a cukrászdába. Az összeeskü­vők még mind a helyükön voltak. Mikor meglátták Jós­kát, tekintetükkel kikeresték Gecsöt. Rámosolyogtak. Az visszamosolygott rájuk, mint Garibaldi a seregére a mar­­salljai győzelem után. Jóska odalépett Klárihoz és elvitte a parkettre. És most figyelte meg, hogy a sok fekete nadrág, fekete ing és piros sál mellett, mi­lyen feltűnően kiválik az ő egyszerű, finom vonalú sö­tétszürke zakója Az összeesküvők kivonul­tak a kertből Feketén, mint vihar után a fellegek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom