Új Ifjúság, 1962 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1962-01-16 / 3. szám

í KÖTÉNYEK 1. Praktikus, a ruhát nagy részben fedő kötény, s amint a képen látható, nadrághoz is szép. Egyszínű anyagból a leg­szebb, a kivágást és a zsebek szélét elUtő színű paszpóllal szegélyezzük. 2. Szintén egyszí­nű kötény, az elórészen és a zsebeknél tarka pánttal díszít­ve. Elöl két nagy zseb látható, melyek hátul további zsebekben folytatódnak. Ha a kötényt tarka anyagból készítjük, a díszítés egyszínű legyen. 3. Kockás és egyszínű anyag kombinációjából készült kötény, elől rejtett zse­bekkel. 4. Csinos munkakötény, farkasfog díszítéssel. 5. „Kok­tél-kötény“: Elkészítése igen egyszerű: Az egész alját 20 cm szélesen felhajtjuk és ezt a (Folytatás előző számunkból) Sokan félreértik a házi öltözék fogalmát és na­gyon helytelenül! — a pongyolát használják a há­zimunkák elvégzésére. Hangsú­lyozzuk, ez nagyon csúnya. Nincs visszataszítőbb látvány, mint egy hosszú pongyolában főző nő. Ugyanígy elrettentő, ha nő takarítás vagy bármilyen házimunka elvégzése közben pongyolát visel, akár hosszút, akár a most divatos rövidet. A pongyola reggelre való, amíg felöltözünk, és estére, amikor lefeküdni, készülünk. Ezenkívül csak akkor viseljük, ha betegek vagyunk, vagy ha már felkel­tünk a betegágy bői, de még itt-ott visszafekszünk, v. i., ha „lábadozunk“. Fontos tudni, hogy pongyolában sosem foga­dunk vendéget, kivéve beteglá­­togatókat. Beszélni kell arról is, hogyan öltözünk, ha otthon vagyunk, de nem dolgozunk, hanem pl. kézimunkázunk, . olvasunk, stb. A dolgozó asszony vagy lány, aki munkahelyéről hazajövet háziruhát vett fel az otthon elvégzendő munkához, a munka befejeztével, elég, ha a kötényt leveszi s a háziruhában, ill. nadrágban marad. Megteheti ugyan azt, hogy leveszi a házi­­ruhát s nadrág-blúzba (puló­verbe >>j3ltözik, vagy ha nadrág 5 perc torna hajtant a színére visszahajtjuk, majd 20—25 cm-es távolságban levarrjuk. amivel zsebeket ké­pezünk. Az elején lévő zsebeket készíthetjük a középen spicces­re (mint a képen), de lehet az egész felhajtás egyenes is. A függőleges gépeléssel annyi zsebet képezünk, amennyit aka­runk, aszerint, milyen távolság­ban gépeljük meg. WIDEN az étffäzAfaiéAkäô) volt rajta, blúzt (pulóvert) vált. A háziasszony, aki nincs al­kalmazásban, munkája végezté­vel föltétlenül öltözzék át másik ruhába, ili. nadrágba. Az otthoni öltözködéssel kap­csolatban még megjegyezzük, hogy aki otthon is mindig ren­des sosem jön zavarba, ha vá­ratlan vendég érkezik, s elke­rüli á. keüámetléh kimagyaráz­­kodásokat: „Éppen ma vagyok ilyen rendetlen, amikor vendég érkezik, pedig igazán sosem szoktam így lenni . . .“, stb. Az otthoni rendes öltözködés­sel megszokjuk azt is, hogy nem másoknak öltözünk, hanem magunknak. Tehát nemcsak azért öltözünk fel rendesen, hogy „hátha valaki jön", hanem mert különben nem érezzük jól magunkat. Gondoljuk csak el, mennyivel jobb érzés nadrág­ban, tiszta blúzban olvasni a fotelben, televíziót nézni vagy rádiót hallgatni, mint egy vi­seltes, esetleg pecsétes, divat­jamúlt ruhában. (Itt megje­gyezzük, hogy az ilyen „elfog­laltságokhoz” a kötény, még, ha ragyogóan tiszta is, fölösleges.) Külön figyelmébe ajánljuk ezt a fiatal asszonyoknak. Nemcsak társaságban vagy munkahelyen, tehát idegenek előtt kell pom­pázni a szebbnél-szebb ruhák­ban, hanem otthon is öltözzünk rendesen, amikor „csak“ a fér­jünk lát minket. Nem egy férj ábrándult már ki lompos ruhá­ban. félretaposott papucsban járó feleségétől, akit annak ide­jén csinosan öltözködő fiatal lányként ismert meg. (Folytatjuk) A torna nemcsak egészséges, hanem a szépséghez is jelentős mértékben hozzájárul. Hiszen jó alak a szépség egyik fő fel­tétele, s emellett, akinek jó alakja van, frissnek, üdének érzi is magát. Ha az itt bemu­tatott, lényegében egyszerű gyakorlatot minden nap néhány­szor elvégezzük, sokat tettünk szépségünk és egészségünk ér­dekében is. Egy szék támlájára törülkö­zőt helyezünk, a képen látható módon elvesszük és — egyene­sen tartott lábak mellett — a földre tesszük. ígérjük meg magunknak, — de szigorúan! — hogy ezt a gyakorlatot minden nap néhányszor elvégezzük. „ERZSI“: 15 éves lánynak nemhogy nem illik, de nem is szabad magassarkű cipő­ben járnia. Barátnőinek te­hát nincs igazuk, hogy ezért csúfolják. Különben is, csú­folni valakit azért, mert nem jár magassarkű cipő­ben, kimondottan nevetsé­ges. Mert még, ha valaki idősebb iá, és a kora szerint viselhet, de nem szereti, ez nem csúfolni való. mert leg­följebb nem rontja el a lá­bát és egészségesebb lesz a testtartása. Ilyen fiatal korban pedig a magassarkú cipő kimondottan káros egészségi szempontból is. „SZERETEK KÖTNI“: Kér­jük, közölje a címét, hogy a kért dolgokat elküldhes­sük. A hajókat 1840-ig fából épí­tették és a múlt század végéig csakis gőzerővel hajtották. A vasból, később acélból készült és hajócsavarral ellátott hajó­kat a technika csodájának te­kintették. A szakemberek csak­hamar kiszámították, hogy a fűtőanyagot csak 15—14 szá­zalékban és a legritkább eset­ben 17—18 százalékban hasz­nálják ki. Ezt a kérdést meg akarták oldani s ezért olyan gépet igyekeztek szerkeszteni, melynek segítségével a gőz ki­küszöbölése útján mechanikai úton. energiát fejleszthetnek. A múlt század nyolcvanas évei­ben beteljesedett a feltalálók álma és megszületett a belső égésű motor. Oroszországban a motoros­hajók gyorsan elterjedtek, a következő leírásokból megtud­juk, hogy ezek az orosz hajók milyen magas színvonalon áll­tak. Az egyik német üzemben ócskavasként vásárolt régi ha­jókat szedtek szét. Az üzem vezetősége „magasabb helyek­ről" azt az utasítást kapta, hogy azonnal adjanak jelen­tést, ha valami szerkezeti „kü­lönlegességre“ bukkannak. A tengernagyi kar „különlegessé­geket“ kért és az üzemekből állandóan csak azt a választ kapta: semmi különös. Amikor egy régi orosz cirkáló szétsze­désébe kezdtek, az üzemben nagy izgalom támadt, mert a hajó teljesen eltért a nyugati hajók szerkezetétől. Az admi­­ralitás és az üzem számtalan műszaki bizottságot foglalkoz­tatott. Német és' angol szak­emberek tíz napon keresztül tanulmányozták az orosz hajó szerkezetét, lerajzolták az ócs­kavasból előszedett régi orosz cirkáló alkatrészeit. Az orosz hajóépítők az új szerkezeteken kívül új gyártási módszereket és új anyagokat is alkalmaz­tak. A Sokol torpedóhajón már 1895-ben nikkel-acélt alkal­maztak és ezáltal sikerült le­szállítani a hajó súlvét. A Ge­­nerál-admirá! és a Minyin ne­vű óceánjáró páncélhaiók há­rom évvel hamarább jelentek meg az óceánok vizein, mint az angol páncélos hajók és 30 évvel hamarabb, mint az ame­rikaiak. A hajóépítés történetében igen fontos szerepet játszott az, hogy a hajó hány nap alatt tette meg az Európa—Amerika, a leggyakrabban használt ten­geri útvonalat. A Savannah ne­vű 1819-ben gőzgéppel felsze­relt vitorláshajó ezt az utat 26 nap alatt tette meg. Az 1836-ban épült Szíriusz nevű gőzhajó 18, az ,1840-ben épült Britannia 14 nap alatt, az 1948- ban elkészült Atlantic 9. és az 1881-ből Származó Szervia 7, az 1907-ben felépített Mau­retánia 4 és fél nap alatt tette meg ugyanazt az utat, míg az 1937-ben elkészült 82 ezer tonnás negyed hajócsavarós Normandia az Atlanti-óceánt négy nap és bárom óra alatt úszta át. Franciaotj^zág szá­mára elnyerte a kék szalag-ot, amely a tengeri országok igen magas kitüntetését jelentette. A haladás útja nem volt tel­jesen veszélytelen és zökkenő mentes. Hány hajó süllyedt el versenyben a kék szalagért, pedig a technika legkorszerűbb vívmányaival volt felszerelve. A hajózás történetében elis­merik, hogy a tengeri szeren­csétlenségek terén az oroszok nem vezetnek. Az oroszok so­hase kergették a címeket, nem vágyakoztak a kétes dicsőség után, fontosabbnak tartották a hajók biztonságát és a harci feladatok teljesítésében mindig túltettek a külföldi hajókon. Ismeretes, milyen csodálatot váltott ki az angol haditenge­részeti flotta minisztériumá­ban, hogy az angliai állami lá­togatás idején a szovjet esz­­kadron hihetetlen rövid időn belül révkalauz nélkül vetett horgonyt a kikötő tengerbe nyúló kőpartján. S ha már er­ről van szó, megemlítjük, hogy Crapp kapitány, az angol ten­gerészet legkiválóbb búvárja a szovjet hajó alá ereszkedett, hogy lefényképezze a hajó kor­mányát ás csavarját, de vál­lakózása tragikusan végződött: Most térjünk vissza a kék szalag-versenyhez, amelyben a kapitalista országok igyekez­­nej túlszárnyalni egymást. Ez a verseny okozta 1912-ben a Vladimír Ferko háromcsavaros Titanic hajó katasztrófáját. A hatvanezer tonna súlyú és 265 méter hosz­­szú Titanic valóban a legkor­szerűbben volt berendezve, a legkiválóbb gépekkel szerelték fel. A fedélzeten 2650 utas, a legénység 896 embere és 20 mentőcsónak fért el. Az utób­biakról annak idején a lapok igen gúnyosan emlékeztek meg és megállapodtak abban, hogy mennyire feleslegesek. Amikor a Titanic első At­lanti óceán-i útjára indult, csak 1400 utasa volt. Teljes gőzzel úszott és óránként 24 tengeri mérföldet tett meg. A távirász jelentése szerint jég­hegyek közeledtek. Smith ka­pitány azt a parancsot kapta, hogy a lehető leggyorsabban tegye meg az utat és ezért nem vette tekintetbe, hogy a levegő erősen lehűlt és ez az Északi-sark közelgését jelzi. Semmivel se törődve visszavo­­mult a kabinjába és a kapita­lista társadalom „krémje“ foly­tatta a hajó szalónjaiban mu­latozásait. A április tizennegyedikéről tizenötödikére virradó éjszaka, ugyanabban az időben, ellen­kező irányból tengerre kifutott a Karpathia hajó is és felfog­ta a Titanic S. O. S. jelzéseit. A Titanic egy óriási jéghegy­be ütközött. Az utasok közül éjfél előtt még senki sem sej­tette a közelgő katasztrófát. A legénység megállapította, hogy a hajó jéghegyhez köze­ledik, de a következményektől senki sem félt, mert tudták, hogy a hajó modern vízhatlan kamrákkal van felszerelve és bíztak a hajó szerkezetében. De a kamrák és a szivattyúk sem segítettek. A hajó léket kapott, víz hatolt a kazánház­ba. és az óriás hajótest azon­nal süllyedni kezdett. Éjfél után két órakor jelent meg a Karpathia és egy órával ké­sőbb már a ‘ fedélzetére emel­te azr agyonfagyott hajótöröt­tek egy részét. A Titanic süllyedése két óra hosszat tartott. Leírhatatlan őrjöngés közepette anyák ke­resték gyermekeiket, asszo­nyok férjüket. Amikor az utol­só mentőcsónakot is megrak­ták, két dörrenés hallatszott. A kapitány és az első tiszt főbe lőtte magát. A két táv­irász az i*tűjsó pillanatokig a helyén maradt. A hajó orra eltűnt a hullámok között és a hátsó része a csavarokkal együtt mint egy szörnyű felki­áltójel az égnek meredt. A fe­délzet karfájánál még látni le­hetett a segítségért kiáltozó, pusztulásra ítélt szerencsétle­neket. A hajó elsüllyedt, az Atlanti-óceán azokon a helye­ken eléri a 3600 m-es mély­séget. Az örvény elseperte a fedélzetről az utasok és a le­génység egy részét. A ketté­hasadt tíz emeletnyi magas jéghegy pedig nyugodtan to­vább úszott. A burzsoá lapok azt írták, hogy a katasztrófát a jéghegy idézte elő. A helyzet azonban egészen más. A hajó a Cunard hajótársaság tulajdonát képez­te. A társaság elnöke nem en­gedte meg a kapitánynak, hogy a veszélyes zónában mérsékel­je a gyorsaságot. Emellett az elnök úr kíméletlen és kö­nyörtelen volt. A legnagyobb nyugalommal beült az egyik mentőcsónakba, ahelyett, hogy asszonyoknak vagy gyermekek­nek adta volna át helyét. A hullámok között vesztette el életét Andrews, a Titanic hajó tervezője is. Egyébként a sze-AZ AURORA Az Auróra ma iskolahajó rencSétlenségnek 1690 ember esett áldozatul. Hajószerencsétlenségek még napjainkban > is előfordulnak. Még élénken visszaemlékezünk az Andrea Doria nevű olasz luxushajó elsüllyedésére, a­mely a Stockholm nevű svéd motoroshajóval ütközött ösz­­sze. A tenger millió és millió embert táplál, de évente szám­talan ember esik áldozatául. A hajótöröttek egy része több­nyire a mentőcsónakokra ke­rül és rendszerint az éhségtől és szomjúságtól halnak meg. A szerencsétlenségekből sok tanulságot és tapasztalatot vonnak le és ezeket felhasz­nálják a biztonsági berendezé­sek építésénél, segítenek ab­ban, hogy a hajóépítés terén még tökéletesebbet alkossanak. A Titanic elsüllyedése után többek között bevezették a jéghegyek kötelező jelentését is. Ez az intézkedés eddig bi­zonyára már sok hajót mentett meg a pusztulástól. Az első világháború meg­akasztotta a hajóépítés fejlő­dését, csakis a hadihajók épí­tése lett tökéletesebb. A vi­lágháború után erősen fellen­dült a motoroshajók építése. A vezető hajóépítő társaságok gőzhajók helyett csakis moto­roshajókat gyártottak. A mo­toroshajók már 1925-ben elér­ték a gőzhajók számát. A fa­siszta Olaszország Nobile si­kertelen Északi-sark-i repülése után felépítette a Viktóriát, amely a világ leggyorsabb ha­jója lett. A németek megszeg­ték a békeszerződést és fel­építették a Deutschland cirká­lót. A japánok a Fujisan Maru tankhajóra lettek büszkék. Az angolok pedig a 80 ezer ton­nás Queen Mary-re. A szovje­tek bocsátották vízre az első villanyhajtásű hajót. De egyik hajónak sem volt olyan kül­detése, mint az Auróra orosz cirkálónak, amely az emberi­ség történelmében a ledicsőbb hajó lett. (Folytatjuk) A TUDOMÁNY c*s a technikai Vil • Földrengés-hullám vonult végig pár nap előtt Bosz­nia-Hercegovinán és Monte­negrón. Az anyagi veszteség meglehetősen nagy, emberélet­ben azonban nem esett kár. A Dominikai Köztársaság fő­városában is két földlökést észleltek, ezek több épületet rongáltak meg és zavart okoz­tak a villanyáram-szolgáltatás­ban. # Zsebben hordható telefon­­készüléket dolgozott ki a drez­dai Manfred von Ardenne ku­tatóintézet egyik tudóscsoport­ja. A házi telefonközponthoz kapcsolható, tárcsával ellátott készülékhez tetszés szerinti számú tranzisztoros vevőt le­het kapcsolni. • 2500 kilométeres utat tett meg a Déli-sark fölött egy LI—2 jelzésű kétmotoros szov­jet repülőgép. Mirnijból az On­­gul szigeten levő Shiowa japán kutatőállomásra vitt sarkkuta­tókat,’ újságírókat és filmese­ket. A repülés első napján, pénteken, 1300 kilométeres út­szakaszt hagyott maga mögött. • A világ legmélyebb folyó­ja a nyugat-virginiai New Ri­ver. A folyó mélysége egyes helyeken eléri a 400 métert. • A bőr aiá adott injekciók iránt érzékeny betegek immu­nizálásának régi problémáját oldották meg szovjet tudósok. Olyan különleges karkötőket, gyűrűket és klipszeket dolgoz­tak ki, amelyek belső részéhez félcentíméteres széles, három milliméter vastag — előzete­sen oltóanyaggal átitatott, — lyukacsos gumiszalagot ragasz­tanak. A beteg körülbelül két hétig hordja az ékszert, amely semmilyen nyomot sem hagy, semmiféle szövődményt sem idéz elő, viszont tökéletesen átadja a szervezetnek az oltó­anyagot. Minthogy az injek­cióstű iránt érzékeny betegek nagy része a nők köréből ke­rül ki, nem is neHéz rábeszél­ni a pácienseket a tetszetős ékszerek viselésére, amelyek lehetővé teszik, hogy az oltó­anyagot tű használata nélkül juttassák a bőr alá. ŰJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smená, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szérkesztő­­ség és adminisztráció, Bratislava, Pražská 9. — Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Západoslovenské tlačiarne 81, Bratislava, ul. Nár povstania 51, — Előfizetés eg,y évre 31,20 — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. K—13*21016 AZ ÜSZŐ FATÖRZSTŐL AZ ATOMHAJTÁSŰ JÉGTÖRŐIG HL Az Auróra és a Titanic

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom